Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-16 / 114. szám

1987. május 16. NÉPÚJSÁG 5 A kisközösségek szerepe Ugye, Ön is tagja egy közösség­nek? Igen, hisz szinte valamennyi ember tagja valamilyen közösség­nek - munkahelyen, családban, vagy baráti körben. Kevesen van­nak, akik semmiféle közösségbe nem tartoznak, de azért figyelnünk kell rájuk, be kell bizonyítsuk nekik: egy jó közösséget nem pótolhat semmi sem. Ön jó közösségnek a tagja? Ha igen, akkor bizonyára jól érzi magát embertársai körében. Ha valami problémája van, azonnal észreve­szik, s megpróbálnak segíteni. Ha jókedve van, az a többiekre is átra­gad. Egyszóval jóban-rosszban ki­tartanak egymás mellett, támogatják egymást és a rászorulókat, a közös­ségükben baráti szellem uralkodik. Egy ilyen szellemű kollektívában, brigádban öröm dolgozni. Tudja az ember, hogy nemcsak saját érdeke a teljes intenzitással végzett munka. Hiszen minél jobb minőségben és minél nagyobb mennyiségben telje­sítenek valamennyien, annál mesz- szebbre hallatszik a brigád hírneve, szaktekintélye, s ezzel együtt termé­szetesen az erkölcsi és az anyagi megbecsülése is. Az igazi közösségnek az a feltéte­le, hogy valamennyien jó kapcsolat­ban legyenek egymással. Mivel két egyforma ember nincs, sokan nem tudnak szót érteni a másikkal, vagyis £f közösségek c^pk kis létszámban lehetnek abszolút problémamente­sek. Ezek a kisközösségek: A kisközösségek legjellemzőbb munkahelyi formái a brigádok. Egy igazán jó brigád viszont másokon, a kívülállókon is tud segíteni áldozat- készségével. Gondolok itt arra, hogy gyakran túlórát vagy egyéb plusz­munkát vállalnak, illetve felajánláso­kat tesznek a támogatásra szorulók részére, ezzel sokat segítve ember­társaikon. Maga a munka, valamint az azo­nos célkitűzések, tervek is remek kisközösségeket kovácsolhatnak össze. Ha a munkahelyén az ember csak jó példát lát, és mindenki teljes erőbedobással dolgozik, akkor ő maga is részese szeretne lenni en­nek a sikeres tempónak, s ezzel má­ris azonos célja van munkatársaival. A munkahelyi jó közösség a ma­gánéletben is összejön néha, ilyen­kor elmondják egymásnak problé­máikat, megbeszélik gondjaikat, együtt töltik szabadidejüket. Ilyen al­kalmakkor személyes barátságok is kialakulnak, ami még inkább egybe­fűzi a közösség tagjait. Az ember életében jelentős szere­pe van a munkahelyi közösségek­nek. Vannak, akiknek nincsen csa­ládjuk, magányosan, egyedül élnek. Nekik szinte mindent a munkahelyi közösség jelent, itt találnak megértő társakra, érzik, hogy __ nincsenek egyedül. Belőlük lesznek, lehetnek azok a megszállott emberek, akik minden mást, gyakran a magánéle­tüket is a munka alá rendelik. A közösség tagjaival együtt eltöl­tött órák - kirándulások, közös dél­utánok - feledhetetlenné válnak az ember számára. Sokan fényképalbumot is nyitnak a társaság közös fotóiból, s ezt néha elővéve boldogan emlékeznek visz- sza minden együtt eltöltött órára, percre. Azonban azt sem szabad elhall­gatnunk, hogy vannak rossz közös­ségek is, de ezek soha nem lehetnek hosszú életűek. Nincs ami együtt, ami életben tartsa őket, egyfolytá­ban veszekednek, egymás háta mö­gött összesúgnak. Ezek a társasá­gok hamar felbomlanak, s a tagok szeretet és megértés után áhítozva, jobb közösséget keresnek. Az ember számára az a legjobb, a legszerencsésebb, ha már gyer­mekkorában olyan közösségbe ke­rül, ahol jól érzi magát, sok kis társát barátjának mondhajta. Ekkor alakul ki benne az az érzés, hogy együtt könnyebb az élet nehézségein túl­jutni. Boldogabb az ember, ha bará­tok veszik körül, nem pedig örökö­sen szurkálódó ellenségek, rossz­akarók. A család is egy kisebb közösség, aminek szintén a megértés és a sze­retet az alapja. A jó család tagjai so­kat vannak együtt, ismerik egymás problémáit, segítenek egymásnak túljutni a nehezebb napokon. Ha a gyermek születésétől fogva ilyen harmonikus légkörben él, szinte be­lenő ebbe a jó közösségi szellembe. Tehát a családnak nagyon fontos nevelő szerepe van ezen a téren is. Ön is közösségi tag? Ha nem, ké­rem, saját érdekében, legyen az! Ta­lán sikerült mindenkit meggyőznöm ennek jelentőségéről, előnyeiről. Hi­szen mint már az írás elején is emlí­tettem, egy jó közösséget nem pó­tolhat semmi sem. MÁTÉ RÉKA Habik Csaba: Komáromit leléptették Benkő Imre: Katonák Grnák László: Július 1-től az ÁISH látja el a sportügyek irányítását Bánhalmi János-Rédei Ferenc: Cím nélkül (részlet a sorozatból) Bakó Jenő: Tsz-közgyülés Gottvald Károly: Vadvíz Bánhalmi János: Holtponton Bánkuti András: A pénzügyminisz­ter a ’86-os költségvetési vita előtt

Next

/
Thumbnails
Contents