Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-16 / 114. szám
1987. május 16. NÉPÚJSÁG 5 A kisközösségek szerepe Ugye, Ön is tagja egy közösségnek? Igen, hisz szinte valamennyi ember tagja valamilyen közösségnek - munkahelyen, családban, vagy baráti körben. Kevesen vannak, akik semmiféle közösségbe nem tartoznak, de azért figyelnünk kell rájuk, be kell bizonyítsuk nekik: egy jó közösséget nem pótolhat semmi sem. Ön jó közösségnek a tagja? Ha igen, akkor bizonyára jól érzi magát embertársai körében. Ha valami problémája van, azonnal észreveszik, s megpróbálnak segíteni. Ha jókedve van, az a többiekre is átragad. Egyszóval jóban-rosszban kitartanak egymás mellett, támogatják egymást és a rászorulókat, a közösségükben baráti szellem uralkodik. Egy ilyen szellemű kollektívában, brigádban öröm dolgozni. Tudja az ember, hogy nemcsak saját érdeke a teljes intenzitással végzett munka. Hiszen minél jobb minőségben és minél nagyobb mennyiségben teljesítenek valamennyien, annál mesz- szebbre hallatszik a brigád hírneve, szaktekintélye, s ezzel együtt természetesen az erkölcsi és az anyagi megbecsülése is. Az igazi közösségnek az a feltétele, hogy valamennyien jó kapcsolatban legyenek egymással. Mivel két egyforma ember nincs, sokan nem tudnak szót érteni a másikkal, vagyis £f közösségek c^pk kis létszámban lehetnek abszolút problémamentesek. Ezek a kisközösségek: A kisközösségek legjellemzőbb munkahelyi formái a brigádok. Egy igazán jó brigád viszont másokon, a kívülállókon is tud segíteni áldozat- készségével. Gondolok itt arra, hogy gyakran túlórát vagy egyéb pluszmunkát vállalnak, illetve felajánlásokat tesznek a támogatásra szorulók részére, ezzel sokat segítve embertársaikon. Maga a munka, valamint az azonos célkitűzések, tervek is remek kisközösségeket kovácsolhatnak össze. Ha a munkahelyén az ember csak jó példát lát, és mindenki teljes erőbedobással dolgozik, akkor ő maga is részese szeretne lenni ennek a sikeres tempónak, s ezzel máris azonos célja van munkatársaival. A munkahelyi jó közösség a magánéletben is összejön néha, ilyenkor elmondják egymásnak problémáikat, megbeszélik gondjaikat, együtt töltik szabadidejüket. Ilyen alkalmakkor személyes barátságok is kialakulnak, ami még inkább egybefűzi a közösség tagjait. Az ember életében jelentős szerepe van a munkahelyi közösségeknek. Vannak, akiknek nincsen családjuk, magányosan, egyedül élnek. Nekik szinte mindent a munkahelyi közösség jelent, itt találnak megértő társakra, érzik, hogy __ nincsenek egyedül. Belőlük lesznek, lehetnek azok a megszállott emberek, akik minden mást, gyakran a magánéletüket is a munka alá rendelik. A közösség tagjaival együtt eltöltött órák - kirándulások, közös délutánok - feledhetetlenné válnak az ember számára. Sokan fényképalbumot is nyitnak a társaság közös fotóiból, s ezt néha elővéve boldogan emlékeznek visz- sza minden együtt eltöltött órára, percre. Azonban azt sem szabad elhallgatnunk, hogy vannak rossz közösségek is, de ezek soha nem lehetnek hosszú életűek. Nincs ami együtt, ami életben tartsa őket, egyfolytában veszekednek, egymás háta mögött összesúgnak. Ezek a társaságok hamar felbomlanak, s a tagok szeretet és megértés után áhítozva, jobb közösséget keresnek. Az ember számára az a legjobb, a legszerencsésebb, ha már gyermekkorában olyan közösségbe kerül, ahol jól érzi magát, sok kis társát barátjának mondhajta. Ekkor alakul ki benne az az érzés, hogy együtt könnyebb az élet nehézségein túljutni. Boldogabb az ember, ha barátok veszik körül, nem pedig örökösen szurkálódó ellenségek, rosszakarók. A család is egy kisebb közösség, aminek szintén a megértés és a szeretet az alapja. A jó család tagjai sokat vannak együtt, ismerik egymás problémáit, segítenek egymásnak túljutni a nehezebb napokon. Ha a gyermek születésétől fogva ilyen harmonikus légkörben él, szinte belenő ebbe a jó közösségi szellembe. Tehát a családnak nagyon fontos nevelő szerepe van ezen a téren is. Ön is közösségi tag? Ha nem, kérem, saját érdekében, legyen az! Talán sikerült mindenkit meggyőznöm ennek jelentőségéről, előnyeiről. Hiszen mint már az írás elején is említettem, egy jó közösséget nem pótolhat semmi sem. MÁTÉ RÉKA Habik Csaba: Komáromit leléptették Benkő Imre: Katonák Grnák László: Július 1-től az ÁISH látja el a sportügyek irányítását Bánhalmi János-Rédei Ferenc: Cím nélkül (részlet a sorozatból) Bakó Jenő: Tsz-közgyülés Gottvald Károly: Vadvíz Bánhalmi János: Holtponton Bánkuti András: A pénzügyminiszter a ’86-os költségvetési vita előtt