Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-16 / 114. szám
1987. május 16. Képújság 3 Még mindig kevés a műtrágya Az esőzések hátráltatják a vetést Az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtását a tervezett terület 71 százalékán végezték el a mezőgazdasági nagyüzemek. A cukorrépa kelése folyamatos, répabarkók ellen kisebb területen kellett csak védekezni. A borsókultúrákban megkezdték a gyomirtást. A tavaszi vetéseket 24 mezőgazdasági nagyüzemben befejezték. Az elmúlt heti csapadékos időjárás miatt a kukorica vetése sem fejeződhetett be, sőt az eróziós károk ismételt vetést is szükségessé tesznek. Nem ismert még az sem, hogy a nagy területekre összemosódott gyomirtó szerek - elsősorban a karbamidszár- mazékok - milyen mértékű károsodást okoztak. A gyomirtó szerek kijuttatása során több esetben léptek fel a nehézségek - igy a Niticid és Nitala, valamint Afa- lon gyomirtó szerek kipermetezése nehéz, mert ezek a szerek csomósodnak, kristályosodnak. A gyomirtószer-ellátás már javult. Hungazin-Rapid hiány még van, de a szállítása megindult. Rovarölő- szer-gondok felléphetnek a vetésfehéri- tő elleni védekezéseknél: Fandona, De- cis 2,5 EC és Unifosz szerekből hiány van. Az elmúlt időszakban a nitrogénműtrágya-ellátás nem változott. Az üzemek, illetve agrokémiai telepek nem rendelkeznek mütrágyakészlettel. A megyében a nitrogénhatóanyag-hiány 7578 tonna. Nincs N-hatóanyag 37 250 ha őszi kalászos második fejtrágyázásához, 5020 hektáron N-műtrágya nélkül vagy csökkentett dózissal végezték el a vetéseket, s 8020 hektár területen a műtrágyára vártak a vetéssel. A megyében csak néhány gazdaságban nincs műtrágyahiány: Bátán, Faddon, Mözsön, Kajda- cson, a Tamási Béke és a Dombóvári Alkotmány Téeszben. Az átképzési támogatások tapasztalatai Megnőtt a vállalatok érdeklődése az átképzési támogatás iránt. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint 1986-ban 148 vállalat csaknem 8500 dolgozója kapott anyagi támogatást új szakma elsajátításához, csaknem kétszer annyian, mint egy évvel korábban. A legtöbb - 1600 - dolgozó átképzésére Borsod megyében került sor, a fővárosban pedig közel 1200-an tanulták ki új szakmájukat központi segítséggel. A támogatásban részesültek valamivel több mint 10 százaléka Fejér megyei vállalatoknál dolgozik. Igen kevesen kényszerültek viszont új szakma elsajátítására Veszprém, Vas, Pest, Komárom és Békés megyékben. Az átképzési támogatást igénybe vett munkáltatóknak csaknem a fele ipari vállalat, közel egyötöde pedig mezőgazda- sági üzem volt. Az iparban a dolgozók többségének a termékszerkezet változása, vagy a technológia korszerűsítése miatt kellett új szakmát tanulnia. A mező- gazdasági üzemek nagyobbrészt azoknak a dolgozóiknak a számára igényeltek átképzési támogatást, akiknek a foglalkoztatását alaptevékenységük keretében már nem tudták biztosítani. Több esetben olyan pályakezdők részére is folyósították a támogatást, akik vállalták, hogy munka mellett kitanulják valamelyik hiányszakmát. A munkaerő vállalatok közötti átcsoportosítása a legtöbbször gyárak, üzemek eladásához kapcsolódik. Az átvett gyárakban, üzemekben dolgozók általában új tevékenységbe kezdenek, s emiatt aki maradni akar, annak igazodnia kell az új igényekhez. Tavaly már 14 vállalat kérte a központi támogatást 900 új, valamely gyárral együtt átvett, illetve más munkáltatótól átcsoportosított dolgozója részére. Az átképzési támogatás rendszerét 1983-ban vezették be. Az első esztendőben alig néhány vállalat élt ezzel a lehetőséggel, s még 1984-ben is mindössze 19 vállalat 2800 dolgozója részesült átképzési támogatásában. Azóta egyre élénkül az érdeklődés. 1985-ben már csaknem 4700,1986-ban pedig közel 8500 dolgozó átképzéséhez kaptak központi támogatást a munkáltatók. Az igények ilyen mértékű növekedéséhez hozzájárult az is, hogy 1985-ben kiszélesítették azoknak a dolgozóknak a körét, akik számára a vállalatok igénybe vehetik ezt a támogatást. Az elkövetkező években várhatóan egyre jelentősebb szerepe lesz a dolgozók átképzésének a termékszerkezet korszerűsítéséhez szükséges szakképzett munkaerő biztosításában, a gazdaságtalan területekről felszabaduló munkaerő újra elhelyezkedésében. A gazdasági előrejelzések is az átképzések fokozódó jelentőségére hívják fel a figyelmet. A gazdaságban megélénkülő szerkezetváltozásokkal összhangban várhatóan felerősödnek azok a törekvések, amelyek célja a munkaerőnek a gazdaságtalan tevékenységekből a hatékonyan fejlődő területekre való átirányítása. Ez az iparban - ahol várhatóan a legdinamikusabb lesz a termékszerkezet - és a technológiaváltás - körülbelül 100 ezer dolgozót érint 1987. és 1990. között. Közülük mintegy 45 ezren várhatóan el tudnak majd helyezkedni eredeti szakmájukban, de 55 ezer dolgozó csak átképzéssel találhat majd új munkahelyet. Mindez új követelményeket támaszt az átképzések rendszerével szemben is. Műszaki megbeszélések A muszaki-tudományos együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak hazánkban a Francia Mérnökök Nemzeti Tanácsának (CNIF), valamint a Francia Mérnökök Külföldön Kifejtett Tevékenységének Fejlesztésére Alakult Társaság (ADIFE) képviselői a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének meghívására május 13-15. között. Antoinette David, a CNIF elnökségének képviseletében és Her- vé Lainé, az ADIFE vezérigazgatója megbeszéléseket folytatott Tóth Jánossal, a MTESZ főtitkárával a kapcsolatok további bővítéséről. Együttműködési szerződést kötöttek arról, hogy tovább könnyítik a magyar és a francia mérnökök közötti információcserét. Megvizsgálják, hogy milyen szakterületeken kerülhet sor magyar, illetve francia mérnökök látogatására a két ország kutatóintézeteiben, illetve vállalatainál. Ennek célja, hogy fejlesszék a műszaki és a gazdasági együttműködést. Közös műszaki-tudományos rendezvényeket szerveznek és kölcsönösen támogatják a műszaki szakemberek tapasztalatszerző látogatásait egymás országaiban. Megállapodtak egy kétfordulós ke- rekasztal-konferencia megrendezésében, ahol az innováció és versenyképesség Vízügyi tárgyalások Baján pénteken jegyzőkönyv aláírásával véget ért a Magyar-Jugosz- láv Vízgazdálkodási Bizottság XXXI. ülésszaka. A bizottság tagjai, a két ország között 32. éve érvényben lévő egyezmény alapján értékelték az elmúlt évben végzett partvédelmi, folyamszabályzási, vízvédelmi és vízgazdálkodási munkákat. Megállapodtak az ez évi közös feladatokban is. Eszerint folytatják a Duna és a Dráva szabályozását, az árvízvédelmi töltések erősítését. Szabályzatot fogadtak el a hatékonyabb vízvédelemre és meghatározták a Dráva közös érdekű hasznosításának további módját. A jegyzőkönyvet magyar részről dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese, jugoszláv részről pedig Branko Bergman, a Horvát Szocialista Köztársaság Vízgazdálkodási Bizottságának elnöke írta alá. HÉTRŐL | HÉTRE HÍRRŐL | HÍRRE Eseményekben gazdag hét a huszadik. Ki-ki megtalálhatta az érdeklődésének megfelelő programot a gazdag kulturális, művelődési kínálatból. A munkás hétköznapok mellett voltak ünnepi pillanatok is, események, ünnepségek, amelyeken egy-egy közösség számba vehette az elért eredményeket és tervezhette a jövőt. A termelésben különös, vagy kiemelkedő esemény nem történt, és ez a jó és a természetes. Ma semmi sem lehet fontosabb, mint a kiegyensúlyozott, nyugodt munka. Mondják, hogy a májusi eső aranyat ér, így hát volt részünk „aranyban” is, de ez másfelől gondokat is okozott. Bonyhád környékén például nagy foltokban áll a víz a földeken. Gáspár Sándor-látogatás A helyzet felmérése és a jövő tervezése volt az egyik fontos gondolata annak a látogatásnak, amelyről szerdai lapunkban számoltunk be. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke járt megyénkben. Mindazokról a kérdésekről szót váltottak a vezetők egymás között, amelyek mindenkit foglalkoztatnak. A munkának ezek a megbeszélések csak egyik részét Gáspár Sándor a Bonyhádi Cipőjelentik, a másik gyárban az, hogy a legmagasabb szintű vezetők is találkoztak - a héten is, és megyénkben is - a dolgozókkal. Kétoldalú információcseréről van szó. A vezetők tájékoztatják az embereket a célokról, szempontokról, amelyeket az emberek többsége nem ismerhet. Ez segíti a folyamatok megértését, az eligazodást a bonyolult viszonyok között. A vezetők pedig tájékozódnak azoknak a véleményéről, akiknek az érdekében a döntések születnek, és akik mindennapi munkájuk során a célokat megvalósítják. Hogy mi válik valóra a tervekből, milyen lesz a jövőnk, az rajtunk is múlik. Mi a haza? Hogy milyen a jelen, az is a munkánk eredménye, vagy éppen a hiányossága. A héten éppen az eredményekről esett több szó. Két település kapta meg a Hazafias Népfront Nemzeti zászlaját az elmúlt évben végzett társadalmi munkájuk alapján, ugyanakkor átadták a megyei településfejlesztési verseny néhány helyezettjének is a jutalmakat. Az oklevelet erkölcsi elismerésként, és a településfejlesztési jutalmat, amivel újabb feladatokat lehet megoldani. Természetes dolog, hogy az kapjon többet, aki többet is dolgozott. Megírtuk a héten, hogy a Berzsenyi Társaság Mi a haza? című pályázatán négy különdíjat is nyertek a megyéből. A haza magasztos fogalom, nagy íróink és költőink szebbnél-szeb- ben megfogalmazták ezt az érzést is. Erősítése és tudatosítása mindenkiben, különösen a fiatalokban el nem múló feladata minden írástudónak. De a haza ma a mindennapok munkája elsősorban. Például az a társadalmi munka, amit a nyertes és nem nyertes településeken lakók végeztek, önként és ingyen. Decsen egy nyugdíjas főkönyvelő, fafaragó a kiváló társadalmi munkáért járó erkölcsi elismerést köszönettel fogadta, az anyagiakat viszont még az ünnepségen felajánlotta a további útépítésekhez. Az útépítés drága dolog, a pénz tehát nem volt sok, amit hozzátett, de ha sokan hozzáteszik pénzüket, szaktudásukat, szorgalmukat a nagy közösség létesítményeihez, akkor a sok Tó a szekszárdi vásártéren kevésből nagyon sok lehet. Az egyénnek pedig nem kell azt éreznie, hogy fogaskerék valamilyen ismeretlen szerkezetben, hanem alkotója lehet a műnek, amit hívhatunk akár hazának is. Ünnepelünk, de hogyan? Hétfői lapunkban a ballagásokról tudósítottunk, hamarosan sor kerül a szakmunkásképzők záróünnepségére is. A béke- és a barátsági hónap valamennyi rendezvényéről nem tudósítottunk és tudósítunk, csak a nagyobb tömegeket érintő eseményekről szólhatunk. Más ünnepi alkalmakkor is ott voltunk, abban a közösségben, amelyik éppen ünnepelt. A tudósításokban nem kaphat helyet annak minősítése, hogyan is sikerült a rendezvény. Nem is feladatunk az értékelés, de elgondolkodni azon, hogy tudunk-e ünnepelni annál fontosabb lenne. A jó példát éppen úgy lehetne sorolni, mint a rosszat. Mégis úgy látszik, lassan megint megtanulunk ünnepelni. A béke- és barátsági hónap megyei megnyitóján például együtt énekeltük el - igaz a pedagóguskórus segítségével - a Himnuszt, majd pedig az Internacionálét. Egy-egy okos beszéd sok mindent megértet az emberrel, de ez önmagában kevés, az érzelmi átélés is szükséges. Semmi nem lehet közösségibb, érzelemgazdagabb, mint éppen az együtt éneklés. Jó lenne, ha minél több ünnepünk kezdődhetne és fejeződhetne be az összetartozásnak ezzel a kifejeződésével, annál is inkább, mert az ünnepek méltóságát a szertartások adják meg. És ez egyáltalán nem formai kérdés. Ámulatra méltó példájával is találkozhattak a szekszárdiak múlt szombaton. A fasorban egyszer csak halk, de jól érthető, szomorú ének hangzott fel. Hatos sorokban összekarolva szovjet turistacsoport haladt lassan, énekelve a szovjet hősi emlékműhöz. A szövegből csak annyit értettem, hogy „vojna", háború. Persze, hiszen szombaton kilencediké volt, a győzelem napja. Távol a hazától, Szekszárdon sem felejtették el, amit nekik nem lehet, nekünk meg nem szabad elfelejteni. A békéért húszmillió szovjet állampolgár áldozta életét. Életmód, egészség A tudományos hetek rendezvényei között is helyet kapott több ismeretterjesztő előadás az egészséges életmódról. Mennyi minden tartozna ehhez! Például a lelki egészség is, az a képességünk, hogy a konfliktusokat sem a társadalomban, sem pedig a magánéletben ne tragédiaként éljük meg, és nej bizonytalanodjunk el. A konfliktusok egy részét meg lehet oldani, ha egyik megoldás sem jó számunkra, akkor pedig együtt kell élni velük. Sajnos, még nem mindennapi italunk a tej. Felvételünk a mőcsényi termelőszövetkezet üzemében készült Sajnos, nagyon sokan az italba menekülnek a bajok elől. És ez az ital véletlenül sem a tej, pedig az olcsó, korlátlanul rendelkezésünkre áll, és ráadásul még egészséges is. Azért hibák is vannak Ez a hét nemcsak ünnepekből állt, hibákat most is követtünk el, az eső miatt még aktuális a múlt szombati vásárról készült felvétel. A piac elmúlt, az eső viszont tovább esett, a tó maradt. Ha figyelmesen megnézzük a képet, a víz alatt haloványan látható a lebetonozott közlekedöút. Az építőknek kellett volna arra gondolni, hogy a víznek megvan az a tulajdonsága, hogy lefelé folyik. Lásd még a gravitáció törvényei című fejezetet az általános iskolások fizikakönyvében... IHÁROSI IBOLYA
