Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

1987. április 11. NÉPÚJSÁG 9 A szász fejedelmek egykori rezidenciája Újjáépül a drezdai kastély Számos építészeti emlék született újjá az elmúlt tíz évben az NDK-ban. Ezek közé tartozik a drezdai Semper-opera. Az Operaház közelében található az a romos építmény, amely nem is olyan so­kára az ország legszebb újjáépített műemlékei közé kerül: a szász fejedel­mek egykori rezidenciája, a drezdai kastély. Negyvenegy évvel a bombázás ütán A járókelők szemében a kastély még aránylag ép és összefüggő épület be­nyomását kelti, belül azonban a totális rombolás nyomai láthatók. Aki ezt a vár­udvart látja, fogalmat alkothat arról, ho­gyan nézett ki Drezda negyvenegy évvel ezelőtt, az 1945. február 13-i bombatá­madás után. A keleti szárny első emeletére kes­keny, meredek létrákon lehet csak fel­jutni. Innen tovább már nem vezet létra - csak csupasz falak merednek az égnek. Fölöttünk, tehát a nem létező második emeleten volt a díszlakosztály: az úgy­nevezett óriásterem, a bálterem, a trón­terem, Ágost Frigyes (Erős Ágost) vá­lasztófejedelem (1670-1730) hálószo­bája, az első és a második audencia-te- rem...- Az építkezés első szakaszában va­gyunk, éppen most bontjuk le az utolsó keresztszelvényt. Nehéz, megerőltető munka ez. Sokat használjuk a légkala­pácsot is. Néhol fel kellett másznunk a falak tetejére, hogy lehozzuk a meglazult téglákat - mondja Rolf Bräuer, a kőmű­vesek brigádvezetője. Az évtized végéig Nem kevés erőfeszítésre lesz szükség az 1990-ig kitűzött célok megvalósításá­hoz. Az addig elvégzendő munkálatok magukban foglalják a bedőléssel fenye­gető épületrészek lebontását, a tartó- szerkezetek, főleg a födémek újjáépíté­sét, a hagyományos vörös cserepes tető acélszerkezetének elkészítését, - a tornyok felépítését, valamint a város­képben leginkább domináló homlokzat helyreállítását. Herbert Löschau főmérnök - egyéb­ként a drezdai Kultúrpalota és a Sem­per-opera épületének tervezője - a kas­tély újjáépítését élete nagy feladatának tekinti. „A tervezésben és az építésben egyaránt tekintetbe vesszük, hogy az épületet elsősorban múzeumi célokra kívánják felhasználni. A tervet nem ké­szíthetjük el teljes egészében előre, hagynunk kell bizonyos mozgásteret a felhasználást illető későbbi döntések számára. Ennél is bonyolultabb a műemlékvé­delmi szempont. A kastélyra a XIX. szá­zad végének építészeti stílusa volt jel­lemző. Ám régebben minden különö­sebb stílusbeli meggondolás nélkül épí­TOöfl iiiíi A jelen. Pillantás a Színház téri oldal felé; a háttérben a Semper-opera. Jobbra az oldalról megtámasztott homlokzati fal. tettek vagy változtattak rajta. Rábukkantunk például olyan rene­szánsz boltozatra is, amely alatt gótikus bolt­ívek rejtőznek. A Semper-operánál egyetlen építészeti stí­lussal volt dolgunk, itt pedig szinte az egész építészettörténettel, több stíluskorszakkal kell megbirkóznunk. A helyreállítás alap- koncepciója már kiala­kult. A külső homlokza­tokat a XIX. századi for­májukban készítjük el, a nagy és a kicsi kas­télyudvart, valamint a Kastély-utca felőli ol­dalt pedig reneszánsz stílusban. A diszlakosz- tályt és az óriástermet ugyancsak reneszánsz felfogásban építjük újjá. Ennek a feladatnak a megvalósítása érdem­ben csak a következő évtizedben kezdődhet el, s jócskán bele fog nyúlni a következő év­századba is”. így nézett ki a kastély nagy udvarának északi oldala az 1945 februári bombázás előtt Bonyolult feladatok A katedrális és a kastély között har­minc méter hosszú és ugyanolyan ma­gas, a talajon tíz méter széles, s felfelé keskenyedő állványzatot építettek. Az állványzat megtartja a falat - más épít­kezéseken a fal tartja az állványzatot. Igen kényes kérdésnek tűnik a Haus- mann-torony rekonstrukciója. Hogyan készítsék el az ötven méter magas to­ronysisakot? Állítsák össze a szerkeze­tet lent a földön és vigyék fel a helyére helikopterrel? Ez aligha lenne megvaló­sítható. Építsék rá közvetlenül a törzsre? Ez nem realizálható. Herbert Löschau mást javasolt: A sisakot az épület törzsé­ben szereljék össze, ott vonják be vörös­rézzel és hidraulikus emelővel nyomják fel a helyére. Bontás közben olyasmire is gyakran bukkannak, amiről eddig senki nem tu­dott. Megtalálták például egy citadella ma­radványait - erről az épületrészről egyik krónika sem tesz említést -, a Várostör­téneti Múzeum szakemberei szerint a XI. századból való. Az ilyen felfedezések természetesen kihatnak az építkezés további menetére is. JÖRG MARSCHNER I __ Vi etnam ORIZOOT^ Nemzetiségi házassági szokások Vietnamban - a vieteket is beleértve - 54 nemzetiség él. A sokfajta nép sokféle szokást őriz. Különösen színesek, érde­kesek és élvezetesek a régről megőrzött házassági ceremóniák. Eljegyzési vesszőnyalábok A Központi Fennsík egyik kerületében élnek a sedangok, akiknél az eljegyzési vesszőnyalábok gyűjtése van szokás­ban. A fiatal lányok szabadon választ­hatják jövendőbelijüket, de arra töre­kednek, hogy izmos, ügyes, jó mezőgaz­dasági munkást szemeljenek ki maguk­nak. Ha a fiú már megszerezte kedvese beleegyezését a házassághoz, attól fog­va minden este takaros tüzifanyalábot helyez a lányos ház küszöbéhez. A lány viszont a földekről, ahová dolgozni jár, mindennap hazavisz egy darab „de” fát. Ez olyan fafajta, amit könnyű aprítani, meggyújtani, s jó minőségű faszén ké­szíthető belőle. A fadarabokat a lány vágja le a fáról körülbelül 50 centiméter hosszúságban. Ez bizonyítja ügyessé­gét. Ugyanis a fát a dzsungelkés egyet­len csapásával metszi le a törzsről, s utána lehántja a kérgét is. Amikor a lány farakása elér egy bizonyos magasságot, a fiút bemutatja családjának. Ettől kezd­ve a vőlegény a lányos házban tel­jes jogú családtagnak számít. Bármikor látogathatja a lányt, sőt egy fedél alatt is lakhat vele*. Az esküvő napján egész éjjel tart a la­koma, a tánc és az éneklés. A legünne­pélyesebb pillanat, amikor a lány szülei, rokonai és barátai megoldják az eljegy­zési vesszőnyalábokat, amelyeket a vő­legény gyűjtött a lány küszöbén, s ösz­szegyűjtik a lány által metszett fadara­bokat. Ezután a fiú szüleinek a házához vonulnak, ahol bemutatják a lány ügyes­ségét példázó fadarabkákat. Ily módon a fiú szülei is elfogadják a lányt, s a két család áldomást iszik a barátságra. A thai menyasszony ajándéka Vietnam északnyugati völgyeiben él­nek a thaiok. A hagyományos thai társa­dalomban az asszony dolga a család ru­haneműjének az előállítása a fonástól, a szövésen és a szabáson át a ruha meg­válásáig. A thaiok között az számit ka­pós lánynak, aki mindezt jól tudja. Hét­nyolcéves korukban a lányok már a nő­véreik felügyelete alatt varrogatnak, ti­zenkét évesen pedig a szövőszéken dolgoznak. Ettől kezdve zsákokat, fehérneműt, ágyneműt, matracokat, függönyt is tud­nak varrni. S a kész holmikból nem egyet félretesznek a házasság idejére, hogy az esküvőn legyen mit felajánlani a vőlegény szüleinek. Az esküvő napján a lány családtagjai kísérik a menyasszonyt új otthonába. A lány ajándékainak bemutatása vidám légkörben zajlik. Ha még élnek, elsőként a vőlegény nagyszülei kapnak ajándé­kot a menyasszonytól: többnyire egy pár vánkost, amelyet azután a zsámo­lyukra tesznek. Apósának a lány virá­gokkal szegett fehér sálat és egy pár matracot nyújt át (a thaiok cölöpházuk padlójára terített matracon alszanak). Anyósát míves díszítésű sállal lepi meg. Természetesen a menyasszony is kap ajándékot viszonzásul a vőlegény csa­ládjától. Mongol nyelviskolák Mongóliában, a szép számban műkö­dő nyelviskolák tanfolyamain lehetőség nyílik az angol, német, francia, orosz, spanyol és több más idegen nyelv elsa­játítására. Dr. Luvszandzsav, a nyelvé­szeti tudományok doktora az idegen nyelvi oktatás múltjáról és jelenéről kö­zöl érdekes adatokat.- A mongolok - mondja a professzor - mindig, fontosnak tartották a nyelvis­meretet. Mongol földön 1227-ben jelent meg az első mongol-arab szótár. Nem sokkal később már nyelviskola is műkö­dött, ahol szanszkrit, perzsa, kínai és ti­beti nyelvet tanítottak. A középkori mon­golok világát át meg átjárta a környező népek kultúrája, s ezért szükségesnek tekintették a szomszédok nyelvének is­meretét, a közvetítő nyelvek megtanulá­sát. A15-17. században a tibeti nyelv is­merete vált szükségessé. (Ez olyasféle szerepet töltött be, mint Európában a la­tin.) A16. században mongol nyelvészek ötnyelvű szótárt szerkesztettek, amely mandzsúriai, mongol, tibeti, kinai és uj- gur szószedeteket tartalmazott. Fordí­tottak orvosi, filozófiai, egyházi műveket is. A tudósok, nagyurak között akadtak, akik beszélték az európai nyelveket is.- A modern nyelvtanulás alapjait az 1942-ben megnyílt Mongol Állami Egye­temen vetették meg, ahol általános nyelvoktatás mintegy két évtizede folyik. A nyelvi lektorátuson megszervezték a dolgozók oktatását is. Például a kétéves angol nyelvtanfolyamot esti oktatás ke­retében munka mellett végezhetik el a jelentkezők. Az oktatás költségeit a munkahely vállalja.- A filológiai tagozat kiváló külföldi ok­tatókat is alkalmaz a világnyelvek okta­tására. Japán nyelvet például tokiói és osakai tanárok tanítanak. A külföldi nyelvi elő­adók kulturális egyezmények alapján töltenek hosszabb-rövidebb időt az ulánbátori egyetemen. A nyelvtanulást segíti elő, hogy a hallgatók ösztöndíjas­ként általában több hónapot töltenek el abban az országban, amelynek nyelvét tanulják. Utazhatnak Nagy-Britanniába, Fran­ciaországba, Japánba és Indiába. Ugyanezekből az országokból fogad cserediákokat is az egyetem - mondta a professzor. Sarkkutatók ejtőernyős ellátása A Szever-38 nevű légiexpedíció résztvevői olyan ejtőernyörendszereket vittek magukkal az Északi sarkvidékre, amelyeknek a segítségével igen súlyos szállítmányokat lehet ledobni a repülőgép fedélzetéről. Ennek a rendszernek az a célja, hogy el lehessen juttatni az „Északi-sark 27” és az Északi-sark 28” elnevezésű, úszó jégtáblákon működő szovjet kutatóállo­másokra a fűtőanyagot, az élelmiszert, a tudományos műszereket és a postát. A tudományos kutatóállomásokat hordozó jégtáblák jelenleg a sarkvidéki központi medence nehezen megközelíthető részén helyezkednek el. Mindkét állomás körzetében őszi ciklonok dúltak és ezért a jégtáblákon nem lehet nehéz szállító repülőgépek fogadására alkalmas leszállópályát kialakítani. így az átté­teleshez szükséges minden árut ejtőernyővel kell ledobni. Dolgozik a légkalapács (Siegfried Thienel felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents