Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

8 Képújság 1987. április t* ★ HORIZOÍIT^ Szovjet vállalat — külkereskedelmi joggal Növekvő lakásépítési láz Kínában Ha van pénzed, elsőnek házat építs - mondja a kínai paraszt, s igaz, az or­szágban még soha nem csapott olyan magasra a lakásépítési láz, mint a nyolc­vanas évek közepén. A gyorsulás első jelei a hetvenes évek végén, a nyolcva­nas évek elején jelentkeztek, amikor megélénkült az ország gazdasági élete. A 6. ötéves tervben - 1981. és 1985. között - 642 millió négyzetméternyi la­kás épült a városokban, s 3 milliárd négyzetméternyi otthon létesült a vidé­ken, ahol több mint 800 millió ember él. Öt év alatt csaknem 13 millió városi csa­lád jutott tisztességes méretű lakáshoz. A tervidőszak utolsó évében, 1985-ben például 3,14 millió család költözhetett be új, kétszobás lakásba. A falusi lakásépítkezés mintája a Pe- kingtől 26 kilométerre fekvő Caihe köz­ség. A falu rövid idő alatt teljesen meg­újult, ma már több száz kétszintes ház­ból áll. A folyóvízzel, napcellákkal és földgázfűtéssel felszerelt épületek távol­ról sem árasztanak magukból szürke monotóniát. Ellenkezőleg, a szivárvány minden színe megtalálható a kék, sárga, narancs és rózsaszín üdeségében pompázó házakon. Caihe, a mintafalu nagyon népszerű. Hasonló módon épül­nek a városias jellegű községek, első­sorban elővárosi területeken, főként Dél-Kínában. Ezen a vidéken az újonnan épült házaknak több mint a fele olyan, mint Caihe faluban. A falusi házak ma­gántulajdonban vannak, s a vidéken az átlagos lakóterület természetesen meg­haladja a városit: személyenként 15 négyzetméter. Mindent összevetve, Kí­nában a legutóbbi ötéves tervben annyi lakást építettek, mint az 1980-at meg­előző 31 év alatt összesen. Az ötéves lakásépítési akcióra 100,75 milliárd jüant - 27,23 milliárd dollárt - fordítottak. Ez az összeg a Kínai Nép- köztársaság 1949-es megalapítása óta a lakásépítésre kiadott összes költség 63,8 százalékát teszi ki. A költségekből az állam 72,83 milliárd jüan - 19,7 milliárd dollár - értékben vette ki részét. Ennek ellenére a lakáshelyzet még messze nem megoldott. Például a városi népességnek körülbelül az egyharma- da - 7,1 millió család - vár lakásra. Noha a városokban eddig kizárólag állami és munkahelyi lakásokat osztottak szét, a lakásalap növelésének érdekében most megpróbálkoznak a magánvásárlóknak történő állami eladásokkal. Ezért 1985- ben 111 városban és 200 megyében 2 millió négyzetméter alapterületű lakást adott el az állam magánszemélyeknek. Az eladások az államnak több mint 150 millió jüan bevételt hoztak, amit azonnal további lakások építésébe fektettek. Ma Kína 470 városában vásárolhatnak la­kást magánszemélyek. Az elképzelések szerint a 7. ötéves tervben -1986. és 1990. között - a váro­sokban 650 millió, a falvakban pedig ismét 3 milliárd négyzetméternyi lakás épül. Mindennek reményében elképzel­hető, hogy az ezredfordulón a kínai városi lakosság átlagosan 56 négyzet- méteres lakásokban él majd. Az odesszai darugyár jogot kapott ar­ra, hogy közvetlen kapcsolatokat épít­sen ki külföldi partnereivel és ebből a célból a vállalat kebelében létrehozták a „Krajan” céget. A feladata az, hogy fog­lalkozzon a darugyár termékeinek az exportjával és külföldről behozza a gyár számára szükséges részegységeket és műszaki berendezéseket. Az ukrajnai Odesszában lévő daru­gyár a Szovjetunió egyetlen olyan válla­lata, amely nagy emelöképességü önjá­ró darugépezeteket gyárt. Állandóan nő a kereslet a vállalat 25, 40, 63 és 100 tonnás önjáró darui iránt. Az odesszai daruk nagy menőverező képességgel rendelkeznek, gazdaságosan üzemel­tethetők és megbízhatóan működnek különféle éghajlati viszonyok között is. Mint Gennagyij Koselenko, a vállalat vezérigazgatója elmondotta, az odesz- szai darugyár termékei megtalálhatók Argentínában, az NSZK-ban, Franciaor­szágban, Japánban és minden KGST- országban. Korábban a gyár export- szállításai a Külkereskedelmi Miniszté­riumon keresztül valósultak meg. A köz­vetlen exporttevékenység logikusan fa­kad a szovjet gazdaság átalakításából, amely az SZKP XXVII. kongreszusának határozatai alapján valósul meg. A gyár termékei világszínvonalon tar­tása érdekében a Krajan cég hozzálátott üzleti kapcsolatok kiépítéséhez egyes európai és ázsiai államokban. Képvise­lői egyebek között jártak Indiában és tanulmányozták a kooperáció lehetősé­gét több ottani vállalattal. A csehszlovákiai Tatra céggel való együttműködési megállapodásterveze­tük előirányozza konstruktőrcsoportok cseréjét a jövőbeni daruk alvázának, forditóberendezéseinek és mechaniz­musainak együttes kimunkálása érde­kében. Kifejezte készségét a szovjet gyárral való együttműködésre az olasz Amadio cég, a finn Pema vállalat és több más üzem. Bulgária Kedvtelésből csinálják... Miért vékonyodik a légköri ózonréteg? A légköri ózonréteg elvékonyodása ma már megközelíti azt a határt, amelyen túl a természet már nem lesz képes kija­vítani elkövetett hibáinkat. Ezért is fontos e határ állandó figyelése, a légköri me­dence globális szennyezettségének mennyiségi elemzése. így vélekedik Georgij Grecsko, a Szovjet Tudományos Akadémia Légkör­fizikai Intézetének laborvezetője. Grecs­ko 1985-ben részt vett a „Szaljut-7” űrállomáson folytatott egyik kísérletso­rozatban, amelynek célja a földi légkör gázösszetevőinek tanulmányozása volt. A viszonylag vékony ózonréteg védi Földünk élőlényeit a Nap pusztító ultra­ibolya sugárzásától. Ez a réteg azonban egyre vékonyodik, sőt egyes helyeken már fel is szakadozott. Így például úgy­nevezett „ózonlyukat” fedeztek fel a Dé­li-sark felett. Grecsko feltételezi, hogy hasonló lyukak létezhetnek Európa fe­lett is. Az ózonréteg megbomlása súlyos kö­vetkezményekkel járhat: megnövekszik a megbetegedések valószínűsége, Föl­dünkön felmelegedés következik be, ami kiterjedt parti szakaszok elöntésé­hez és a mezőgazdasági termelés geog­ráfiájának megváltozásához vezethet. Az ózonpajzs elvékonyodásáért gyakran az űrhajósokat teszik felelőssé - mondta Grecsko. - A rakéták azonban mindössze néhány másodpercig és csak jelentéktelen felületen haladnak át. Sokkal nagyobb kárt okoznak a hang- sebességnél gyorsabb repülőgépek. Az ózonréteget károsítják a különféle aeroszolok, a vulkánkitörések során és az ipari szennyezéssel a légkörbe jutó por, hamu, fém- és talajrészecskék. Ne­gatív hatással vannak az ózonrétegre a különféle gázok, többek között a freon is. Értékes régi pénzgyűjtemény A 76 éves Dimitr Kavrikov, szliveni szobrász az egyik leggazdagabb bolgár éremgyűjtemény tulajdonosa. Kedvte­lésből több mint 2000 értékes régi pénz­érmét kutatott fel nem egészen ötven év alatt. A kollekciót édesapja, a jeles fafaragó művész kicsiny gyűjteménye alapozta meg. Az érmék között akad trák, make­dón, orosz, nyugat-európai és középko­ri bolgár pénz. A gyűjteményt az teszi különösen értékessé, hogy minden egyes darabja a szliveni körzetből szár­mazik. Mindez arra mutat, hogy valaha ez a vidék nagy átmenő forgalmat bo­nyolított le, s a föld mélye itt számos ré­gészeti kincset rejt még ma is. A pénz- gyűjtemény értékét csak növeli, hogy Kavrikov szabályos régészeti térképet is készített, amelyen bejelölte valameny- nyi darab lelőhelyét. Az érmékről szö­veggel ellátott fényképmásolatokat is csinált, így a kollekció bármikor kiállí­tásra is vihető. Kavrikov gyűjteményének - amelyet eddig négy alkalommal láthatott a műér­tő közönség - a numizmatikusok szerint is igen jelentős a tudományos értéke. A plébános út autogramjai Húsz éve gyűjti híres emberek auto­gramját Mihail Popivanov szvogei plébá­nos. A Szófiától 80 kilométerre fekvő kisváros papja nagy irodalombarát. Eleinte csak a bolgár írók aláírását gyűj­tötte, később már más neves személyi­ségeket - politikusokat, államférfiakat, sportolókat, művészeket - is felkért, hogy aláírásukkal gazdagítsák gyűjte­ményét. Popivanov leveleihez különleges kár­tyát mellékel, amit később albumban helyez el. Az autogramok között megta­lálható Kekkonen, Papandreu, Indira Gandhi, II. János Pál pápa, Nixon, Ford, Solohov, Pelé, Siqueiros és sok más hí­resség aláírása. A plébános kedvencei az űrhajósok kártyái. Köztük van Gaga­rin, Tyitov, Jeliszejev, Tyereskova, Bi- kovszkij és Armstrong kézjegye. Traktorokat gyűjt Múzeumba illő mezőgazdasági gépe­ket és eszközöket, ősöreg traktorokat gyűjt és tesz ismét üzemképessé a gra- dovói Atanasz Genov. A Plovdiv megyei gazdász 15 éve áldoz időt és pénzt nem mindennapi szenvedélyére. Mert bizony sok időt, fáradságot és pénzt emészt fel a különleges foglalatosság. Gyűjtöszenvedélye azzal kezdődött, hogy megvette azt az Universal-2 trak­tort, amit a faluja termelőszövetkezete kiselejtezett. Ez volt a község első trak­tora, s maga Atanasz is nemegyszer ve­zette. Nem vitte az ócskavastelepre, ha­nem nekiállt és „meggyógyította”. Az el­ső restaurálás annyira jól sikerült, hogy gyűjtő körútra indult. Összeszedett régi vetőgépeket, boro­nákat, fa- és gőzekéket és sorra megja­vította őket. Idővel barátai, munkatársai is egyre több segítséget nyújtottak neki. Amikor már egy egész múzeumra való tárgy gyűlt össze, kiállítást nyitottak be­lőlük a faluban. Ma Gradovóban komoly mezőgazda- sági gépészeti kiállítás várja az érdeklő­dőket, s az első traktor, amelyet Atana- szov Genov megmentett múzeumi cé­lokra, a község főterén fogadja az or­szág minden részéből érkező látogató­kat, köztük a mezőgazdasági iskolák növendékeit. A 235 éves meteorológiai napló Közép-európai unikum: Prágában az idén 235 éve működik a meteorológiai szolgálat. Josef Stepling professzor, matematikus, csillagász és fi­zikus 1752-ben alapította meg a Klementínumban az időjárás-megfigyelő állomást. Akkor készítette el és állította be itt a Réaumur hőmérőket, amelye­ket aztán 1884-ig használtak. A meteorológiai állomás egyetlen nap szü­net nélkül, azóta dolgozik. Mi mindent mértek és rögzítettek akkoriban? A szél erősségét, a felhőzetet, a sarki fényt, a mágneses jelensé­geket figyelték, s persze a hőmérsékletet, meg a légnyomást. Mennyire alaposan? Az 1930-as éve­kig az adatokat reggel 7-kor, délután 2-kor és este 9-kor jegyezték - még a 18. századi műszerekkel és módszerekkel, azóta pedig folyton modernizá­lódó felszereléssel. Mindennek a jelentősége a mai napig páratlan. A Klementínum csillagászainak és meteorológu­sainak 235 éve vezetett naplójs mai kollégáit segí­ti. Közép-Európában a Klementinumon kívül sehol sem létezik feljegyzés a hőmérséklet és a csapa­dék ily régi trendjéről. Érdekesség, hogy e napló­ból jól megfigyelhető a főváros beépítésével oko­zott hőmérsékleti változás. Érzékelhető a „hőmér­sékleti sziget” és hatása, amely minden nagy­városnál tapasztalható. Mivel azonban itt az ada­tok 235 évről megszakítás nélkül tájékoztatnak, sehol másutt ily pontosan meg nem figyelhető, mint Prágában. Szovjetunió Társadalmi vita az új vállalati törvényről A Szovjetunióban végbemenő radiká­lis átalakítás része az állami vállalatokra (egyesülésekre) vonatkozó új törvény tervezete, amelyet országszerte széles körben vitatnak meg a dolgozók. A do­kumentumot a társadalmi és gazdasági fejlesztés meggyorsítását célzó straté­giai irányvonallal összhangban dolgoz­ták ki. A vállalati törvény célja a társadalmi munka hatékonyságának a fokozása és a szocialista gazdálkodás tökéletesíté­se. A törvényjavaslat részletesen meg­határozza a vállalatok tevékenységének gazdasági és jogi alapjait, s ugyanakkor szilárdítja a termelőeszközök társadalmi tulajdonát, lehetőséget biztosit a dolgo­zók széles körű bevonására az egyes vállalatoknál az irányítási és döntésho­zatali folyamatokba. A hangsúlyt pedig az irányítás közgazdasági módszerei­nek erősítésére helyezi. A törvény életbe lépése után jelentős mértékben növek­szik a vállalatok önállósága és felelős­sége. A törvénytervezet abból indul ki, hogy a vállalatok a népgazdaság láncszemei, kulcsszerepük van a gazdaság erősíté­sében, az emberek egyre növekvő anyagi és szellemi igényeinek kielégíté­sében. Az átalakítás folyamatában ez annyit jelent, hogy teljesen új típusú vál­lalatokat kell létrehozni. Olyan gazdasá­gosan termő és jövedelmező vállalato­kat, amelyek a leghaladóbb gazdálko­dási formákat alkalmazzák, köztük az önfinanszírozást és az önelszámolást. A szovjet gazdaság arra törekszik, hogy lényegesen emelkedjen a termelő válla­latok hatékonysága, s hogy felszámol­ják a veszteséges vállalatokat. Tehát azokat, amelyek termékeik értékesíté­séből nem tudják pénzelni a termelés költségeit, s amelyeket ezért eddig az ál­lam támogatott. A törvény arra kívánja ösztönözni a vállalatokat, hogy olyan nyereségek elérésére törekedjenek, amelyekből a termelés bővítését és kor­szerűsítését, valamint a béremelést és a szociális létesítmények építését is ki tudják szorítani. A törvény feltételezi, hogy minden vál­lalat gazdaként fog tevékenykedni, ké­pes lesz önerőből saját szükségeleinek, s így az ország szükségeleteinek a ki­elégítésére. Lézeres szemvizsgálat 15 másodperc alatt Egy rigai lézeres készülék segítségével röpke másodpercek alatt meghatározha­tó, hogy a páciens rövid- vagy távollátó-e? A szemész szakorvosok bevonásával ki­fejlesztett műszer egy ismert fizikai jelenséget: a fényinterferenciát hasznosítja. A bonyolult interferenciakép látásakor a szem sajátos módon viselkedik. Ha a lézersugarat érdes felületre irányítjuk, a mikroegyenetlenségek minden irányban szétszórják azt. A beeső és a visszavert sugarak egymással kölcsönhatás­ba lépnek. Attól függően, hogy erősítik, vagy gyengítik egymást, fényes illetve sötét foltok keletkeznek. A képernyőn a foltok egymásba áttűnő halmaza helenik meg rendkívül finom szerkezettel, amelyet - azt hihetnénk - a gyenge látásúak nem ké­pesek észlelni. Paradox módon azonban a lézer-mintákat mindenki látja. Ha viszont egy közellátó kissé elfordítja valamely irányban a fejét, azt veszi észre, hogy a fol­tok ugyanabban az irányban elmozdulnak, és kifutnak a képből. A távollátók számá­ra a részletek az ellenkező oldal felé tartanak. Minél nagyobb mértékű a szemrom­bolás, annál gyorsabb a foltok mozgása, és csak a tökéletesen látók észlelik a képernyő mintázatát egyhelyben állónak fejük forgatása közben is. A módszer használható az asztigmatizmus kimutatására is. Ekkor a kép a fejmoz­gás síkjához képest szöget bezárva helyeződik át. A szem dioptriájának meghatá­rozása még nem lehetséges a készülékkel, bár elvileg a feladat megoldható egy további műszeregység hozzácsatolásával - állítja I. Luksa a köztársasági lézer­szemészeti központ vezetője. A rigai szakemberek biztosak abban, hogy a fejlesztési kísérletek befejeztével a pontos diagnózis megállapítása kevesebb időt vesz 'majd igénybe, mint a szemü­vegrecept kiírása. Számítógép alkalmazása is elképzelhető: a beteg beállítja szemé­hez a „mérőszemüveget”, a gép analizálja a kapott információkat, és a nyomtató rög­tön ki is adja a receptet. Új lakónegyed Pekingben

Next

/
Thumbnails
Contents