Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

1987. április 11. TOLNA \ rtÉPÜJSÁG 3 Kitüntetettek A névre szóló pezsgő és egy tisztes életút Kaposszek- cső egyik lakó­házában a házi­gazda 60. szüle­tésnapján 1987. március 8-án - a főhely­re került egy ce­lofánba csoma­golt, névre szóló pezsgő. Kaposszek- cső egyik lakó­házának házi­gazdája 30 éves orvosi munkás­ságának elis­meréseként áp­rilis 4-én a Par­lamentben átve­hette a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Dr. Veszély József körzeti főorvos máig sem tudja, hogy miként lépkedett vissza a helyére, de azt igen, hogy hosszú percekig még felesé­géhez sem tudott egy összefüggő szót szólni. A bemutató bármennyire is igyekszik kerülni az úgynevezett nagy szavakat, nem képes erre, mert dr. Veszély Józse­fet - noha ö tiltakozik ellene - megilletik. Kereken hamrinc éve került körzeti or­vosnak Kaposszekcsőre. Keményen mondja, hogy nem lett be­lőle vándormadár. Itt telepedett le, meg­szerette az embereket, akik egykoron közel négyezren voltak, ma 2960-an van­nak. Itt építkezett, tisztes és kényelmes sátortetős házat. Már 30 év távlatából el is meri mondani: minden percben érzi az emberek tiszteletét és szeretetét. Őt nyigodtan felkelthetik az emberek, és bármikor hívhatják gyógyítani. Persze, mondja, ez a harminc év nem volt neki sem goodoktól és gyötrődések­től mentes. De mindig is a munka szépítő terhe és az emberek őszinte bizalma ve­zette és irányí­totta munkáját. Dr. Veszély József a vörös­keresztes szer­vezet, valamint a Hazafias Nép­front községi bi­zottságának az elnöke, tagja a helyi tanács végrehajtó bi­zottságának is. Csikóstöttösön a vöröskereszt­ben ők már ak­kor indították a „Háztól házig” mozgalmat, ami­kor ezt a nap­jainkban honos és dicséretes mozgalmat még nem ismerték. Azt munkás­ságának min­den percében fontosnak tartotta, hogy az orvosi munka mellett a betegek környezetét is „gyógyít­sa”. Türelmes szóval, de szóvá tette, ha egy családnál tisztátlanságot vagy a zül­lés jegyeit tapasztalta. Ám, ekkor sem emelte fel a hangját, csupáncsak azt mondta, hogy amíg ilyen környezetet ta­pasztal, addig nem lépi át annak a ház­nak a küszöbét. És nyert. Szavaival. Az emberekbe ve­tett hitével. Emberszeretetével. Minthogy végig nyert a társadalmi, mozgalmi és szakmai munkája során is. Mert mindenkor és mindig partner volt. És nagyon tudja-tudja és meg is köszöni, hogy felesége fáradságos munkájában pedig az ő partnere volt. És ma is az. Dr. Veszély József boldog. Hivatása, környezete, családja bol­dogságot ad neki. Szakmájában tiszte­lettel övezik. Életének egyik célja, hogy sebészorvos legyen, ez nem sikerült. He­lyette ellenben megkapta több falu sze­retetét... (szűcs) Robot az öntödében Robotot állítottak munkába az Ajkai Timföldgyár és Aluminiumkohó nagy­nyomású öntödéjében. A berendezés meríti és adagolja a folyékony fémet, sza­bályozza a hőfokot és végül elveszi a kész terméket. A kísérleti berendezés a mosonmagyaróvári finomszerelvény- gyár terméke, éppen úgy az öntöde kor­szerűsítéséhez készülő többi automati­ka. A hároméves automatizálási program elsősorban a fémmerítés és adagolás nehéz, nagy pontosságot igénylő műve­letére terjed ki. Mind a húsz nagynyomá­sú öntőgépet ellátják robotadagolóval. A 60 millió forintba kerülő fejlesztés ered­ményeként 30 százalékkal növelik a ter­melőkapacitást és csökkentik a munka­erőhiánnyal küszködő öntöde létszám- szükségletét. A termelés növelését az in­dokolja, hogy egyre jobbak piaci lehető­ségeik. Ez évi termelésüket már csaknem tel­jes egészében lekötötték a hazai és kül­földi cégek. A 2800 tonnányi öntvény felét az NSZK-ban, Svédországban, Franciaországban, Angliában és Svájc­ban értékesítik. A Bakony Műveknek az idén félmillió gyújtáselosztó házat szállí­tanak a Lada személyautókhoz. Féltartós tej Kaposvárról Régi igényt elégít ki a tejipari vállalatok trösztje, amikor programként hat, egyfor­ma gépekkel működő, féltartós tejet gyártó üzemet létesít az országban. Ka­posváron és Debrecenben most tartanak a próbaüzemnél, Jászberényben már működik a gépsor, Szegeden és Csor­nán a közeljövőben kezdik el a berende­zések szerelését. A Kaposvári Tejüzem üzemcsarnokát tavaly kezdték el építeni, és ez a munka 13 millió forintba került, a holland és finn gyártmányú berendezé­seket gyártó cég szakemberei állították össze. A beruházás értéke 80 millió fo­rint. A csupa króm csövek és edények mel­lett szekrénnyi vezérlőegység kapott he­lyet. Az egész gépsor teljesen automati­kusan működik, a számítógép adja ki a parancsokat és értékeli a legapróbb hi­bákat is. A berendezés 140 Celsius-fok hőmérsékleten pasztörizálja a nyers te­jet, amitől az kissé főtt izű lesz. Homoge- nizálásra is szükség van, hogy a zsír­szemcsék később se csapódhassanak ki. Az egész folyamat teljesen zárt rend­szerben, s mindenhol steril körülmények között folyik le, még a csomagoló fóliát is külön sterilizálják. A finn gyártmányú csomagológép félli­teres tasakokba tölti a féltartós tejet, a ta- sak kétrétegű fólia: a belső, fekete rész a zsírt védi a fény oxidációs hatásától, a külső réteg az erősítésre és a feliratozás­ra szolgál. A Kaposvári Tejüzemben megkezdő­dött a próbagyártás, s az első nap hat­ezer liter ultrapasztörözött tejet csoma­goltak, később naponta ötvenezer liter féltartós tejet készíthetnek a gépsoron, amely elegendő Zala, Baranya, Tolna és Somogy megye igényeinek kielégítésé­re. FARAGÓ LÁSZLÓ HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL HÍRRE Vakáció erre fordított összeg idén 225 ezer forintot tesz ki. Az ered­mény azonban nem mérhető számokkal. Mert az, aki most esetleg csak a felhívás, kedvező lehetőség miatt vállalkozott fásításra, a jövőben biztosan jobban magáénak érzi a termé­szeti környezetet, még hogyha néhány vékonyka nyírfából, tujából áll is az, a tízemeletes házak tövében. És ezzel együtt gondozza, óvja később is, belső igényévé válik a természet, a fák védelme és gyarapítása. Hogy melyik területen van a leg­több tennivaló, azt mutatja az a kitüntetett figyelem, amely az idei fásítási hónapokban a városokra, lakóterületekre irányul. Kiállítás, megméretés az iparban Tennivaló bőven volt, sőt a korábbinál feszítetetteb munka­tempó szükségeltetett sok gazdálkodó egységnél az utóbbi néhány hónapban. A zord időjárás miatti munkaidő- és ter­meléskiesést többségében az érintett dolgozókkal egyetér­tésben utólagos szabadságkiírással, hétvégi munkavállalás­sal vagy túlórával behozták a megye iparvállalatai, köztük az öt megyei tanácsi alapítású vállalat. Jelentős exportfeladata van a Simontornyai Bőr-, és Szörmefeldolgozó Vállalatnak, il; letve a Tolna Megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalatnak.'Ez utóbbi gazdálkodó egység színvonalas lakossági szolgálta­tás mellett az első negyedév végére már időarányosan túltel­jesítette a tőkés árbevételi tervet, 12,5 millió forinttal. Hasonlóan másutt is értékelik az elmúlt időszak teljesítmé­nyét, összevetve a tervekkel. Egyfajta számvetést, megmé­retést jelentett a HUNGEXPO vásársorozat is, ahol több me­gyei vállalat, szövetkezet képviseltette magát, felvonultatta legújabb termékeit, mégpedig színvonalas hazai és külföldi kiállítópartnerek társaságában. Helyi csatornán Megkezdte adását Dombóváron a helyi televízió, hétfőn es­te láthatták az ott élők a „premiert”. Kedvező tapasztalatokról hallottunk a városi televízió főszerkesztőjétől, a lakosság visz- szajelzései alapján sikert aratott a helyi tömegkommunikáció új formája. Az elképzelések szerint követik őket a megye többi városában, Pakson és Szekszárdon is születőben van a helyi televízió.A szervezési, műsorszerkesztési munkák helyett egyetlen dolgot szeretnénk csak itt kiemelni, ami meghatá­rozza a műsoraik fogadtatását. Nincs szó semmiféle vetélke­désről, amivel esetleg a Magyar Televízió adásait kellene utolérni - persze igényességben, színvonalban ez sem kö­zömbös -, hiszen saját profilt kell kialakítaniuk. Ez pedig csak a lakosságot foglalkoztató, a városban és környékén élők na­pi gondjait megtárgyaló, riportok lehetnek a helyi demokrácia szélesítésének egyik eszközeként. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: GOTTVALD-KAPF1NGER Sokat váratott magára ebben az évben a tavasz, de annál jobban örültünk neki. A hét első felében már nemcsak a nap­tár jelezte a kikeletet, az újjáéledés évszakát, hanem az időjá­rás is. Valahogy vidámabbak voltunk, jobb kedvre hangolt bennünket a meleg, a napsütés és a tavaszi fáradtságról is megfeledkeztünk. Ezt pedig nem is lehetett volna jobban időzíteni, hiszen ezen a héten volt a diákok tavaszi szünete. „Tiszta forrás” Több alkalommal beszámoltunk az elmúlt néhány napban népdaléneklési, népzenei versenyekről, amelyeken általános és középiskolás tanulók, amatőr együttesek szerepeltek, mu­tatkoztak be. A fellépésekkor találkozhattunk egészen fiatal, gyerekarcokkal, és azzal a generációval is, amelynek közvet­len emlékei élnek a népi hagyományokról, viseletről, szoká­sokról, zenéről. Ünnepek után vagyunk, és ilyenkor talán többen átélik, megerősítik magukban a hazához való kötődés érzését, a progresszív múlt, az elődök tiszteletét. A nemzet történetét fel­idézve pedig kitörülhetetlen a hosszú évszázadokon át a tár­sadalom többségét jelentő paraszti múlt és kultúrkincs, a „tiszta forrás”. Ebből merítve kerülhet közelebb a letűnt idők­höz a felnövekvő nemzedék, megértheti, átélheti a művészet eredetét és nagyszerű alkotásait élvezheti, nem utolsósorban pedig örömet kaphat az egyszerű, szép formáktól, dallamok alkotta harmonikus „egésztől”. A patetikus gondolatok való­jában azt a lehetőséget jelentik, hogy egy kívülről megterem­tett - tankönyvek, előadások útján szerzett ismeretrendszer­ből táplálkozó - kapcsolat belülről fejlődjön ki és erősödjön. Aki fát ültet... ...a jövővel számol. Most egy ideig többet beszélünk majd a fákról, a természetről, hiszen a fásítás hónapja kezdődött meg. Sokszor emlegetett a téma, és mindenki tudomásul ve­szi, hogy az oxigént biztosító növényzet nélkül az emberiség nem létezhet. A megértésen, közös aggodalmon túl azonban kevesen vannak, akik valóban tesznek is a védelméért. Igaz, már az is jelent valamit, hogyha valaki otthona kapuján kilépve nem felejti el igényességét környezetével szemben, nem dobja el a keze ügyébe kerülő szemetet, vagy mondjuk autóját nem a közkedvelt fürdőhely tavának vizébe mossa. Ezentúl azonban aktívan is bekpacsolódhat bárki a néhány napja indult, de dátumhoz nem köthető és ki nem strigulázha­tó akcióba. Nem titkolt cél ugyanis a szakmán kívül minél szé­lesebb réteg bevonása, a társadalmasítás. Az első lépcső pe­dig az, hogy minden jelentkező ingyen kap csemetét ahhoz, hogy környezetét, közterületeket, lakótelepeket emberibbé tegye, fát ültessen. Mindez országosan közel húszmillió forin­tot von el a MÉM és a HNF költségvetéséből, megyénkben az Az önállóvá vált Bonyhádi Mezőgép Vállalat kis gazda­ságok számára kifejlesztett szőlőpréssel mutatkozott be a vásáron Hazai vákuumágy a mentőknek Baromfitartó telepek rekonstrukciója A Taurus Gumiipari Vállalatnál elké­szültek az első hazai beteghordozó vá­kuumágyak. A vállalatnak ez az újdonsá­ga megkíméli a töréses sérülteket azok­tól a fájdalmaktól, amelyeket egyébként szállítás közben, a rázkódás miatt kelle­ne elviselniük. A gumiból készült ágy, amelyet levegővel töltenek fel, vákuum- szerűen öleli körül a beteget, s rögzíti fáj­dalommentesen a törött testrészt. Ebből a nyugalmi állapotból mindaddig nem kell megmozdítani a beteget, amíg be nem kerül a műtőbe, mert a röntgenfelvé­telek is elkészíthetők anélkül, hogy eh­hez a sérültet leemelnék az ágyról. Ilyen betegszállító eszközhöz eddig csak im­port útján juthattak hozzá a mentők és a kórházak. A hazai vákuumágyak gyártá­sára a Taurus nyíregyházi gyára készült fel, ahol az első száz darabot már elké­szítették. A MÉM valamint az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium pályázatot írt ki baromfitartó telepek rekonstrukciójá­ra; viziszárnyasok és valamennyi ba­romfifajta kistermelői telepeire. A pályázat összefüggésben van azzal, hogy a hetedik ötéves terv időszakában a baromfiágazatnak növekvő feladatai vannak. 1990-ben 630 ezer tonna vágó­baromfi előállítása a cél. Ehhez azonban fel kell újítani a meglé­vő létesítményeket és szükség van újabb telepekre is. A vágóbaromfi-termelés 17 százalékát adják a viziszárnyasok, ame­lyek az exportban is mind nagyobb sze­repet kapnak, lévén, hogy a kacsa és a lúd viszonylag jól értékesíthető külföl­dön. A kistermelők a baromfiágazat ter­melési értékének több mint 40 százalé­kát adják, a tojástermelésből pedig 61 százalékban részesednek. Mind több pulyka és kacsa felnevelésére is vállal­koznak. A pályázók különféle nagyüzemi és kistermelői telepek rekonstrukciójára dolgozhatnak ki terveket, egyes esetek­ben olyan megoldásokat választhatnak, amelyek új létesítmények építésére is al­kalmaznak. A pályaművek díjazására, illetve meg­vételére összesen 780 ezer forint áll ren­delkezésre. A legnagyobb díj összege 120 ezer forintnál több, a legkisebb meg- vételi összeg pedig 40 ezer forintnál ke­vesebb nem lehet. Dr. Veszély József

Next

/
Thumbnails
Contents