Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

2 NÉPÚJSÁG 1987. április 11. Ezt hozta a hét Vasárnap: Választások Hessenben, a szociáldemokraták négy, évtizedes kormányzás után elvesztik a tartományt- A jordániai király körútja, tárgyalások egy közel-keleti bé­kekonferenciáról - II. János Pál Chilében, rendőri fellépés a tüntető tömegekkel szemben. Hétfő: Kormányválság Portugáliában, Cavaco Silva jobb­közép koalíciója lemondásra kényszerül - Üzenetváltás Athén és Ankara között az égei-tengeri viszállyal kapcsolato­san - A Varsói Szerződés, illetve a NATO tagállamainak képviselői egy új európai leszerelési fórum lehetőségéről ta­nácskoznak Bécsben - Prága és Berlin felhívásra az NSZK- hoz egy határmenti, atomfegyvermentes zóna kialakítására. Kedd: Amerikai-kanadai csúcstalálkozó - Kontrák szabo­tázsakciói Nicaraguában, rendkívüli védelmi intézkedések az országban - Az egyiptomi választásokon a kormánypárt győzelmet arat - Kerbala-8 fedőnévvel újabb iráni offenzívát indítanak Bászra térségében. Szerda: Lemondanak a kereszténydemokrata miniszterek, meghiúsul Craxi kormányalakítási kísérlete Itáliában - Az arab külügyminiszterek közvetítést ajánlanak a libanoni tábo­rok háborújában, tűzszüneti megállapodások és a harcok so­rozatos felújulása Bejrútban, valamelyest javul az ostromlott negyedek élelmiszer-ellátása. Csütörtök: Mihail Gorbacsov megkezdi háromnapos csehszlovákiai látogatását - Washingtonba érkezik a brit kül­ügyminiszter, hogy annak moszkvai utazása előtt amerikai kollégájával tárgyaljon, a mesterségesen felszított kémhisz­téria azonban árnyékot vet Shultz utazására - A Szocialista Internacionálé római ülése az európai közép-hatósugarú ra­kéták leszerelése mellett foglal állást, Peresz izraeli külügy­miniszter találkozik az SZKP jelenlévő megfigyelőivel. Péntek: Közzé teszik a Varsói Szerződés javaslatát a NA- TO-hoz: a tagállamok fagyasszák be katonai kiadásaikat- Tavaszi szünet a bécsi utókonferencián - Todor Zsivkov varsói megbeszélése Jaruzelskivel. A hét 2 kérdése: 1. Milyenek egy közel-keleti békekonferencia kilátásai? Hosszú dermedtségéből éledezik a közel-keleti diplomá­cia, s a héten is mind több szó esett egy békekonferencia lehetőségeiről. A különböző hírek - a jelentések mellé nem­egyszer rögtön cáfolatok is csatlakoznak - egy sajátos mozaik-összerakási folyamathoz hasonlatosak, mindenkép­pen kapcsolódnak egymáshoz. Kulcsszereplővé a jordán diplomácia igyekezett előlépni. Az ország kormányfője Washingtonban tárgyalt; királya több arab országot látogatott meg, majd Nyugat-Európába utazott. Előzőleg pedig magas rangú szovjet parlamenti küldöttséget fogadott Ammanban. (Az uralkodó útjával időben egybeesett a közös piaci külügyminiszterek újabb nyilatkozata, amellyel elvben támogatnak egy békekonferenciát, ha annak körül­ményeit részletesen nem is tisztázták.) Amman ugyanakkor - ha erről nem is esik szó hivatalosan- szívesen felvállalná, afféle védöhatalomként a palesztinok ügyét. A PFSZ jelentőségének hangoztatásával, de valahol azzal a szándékkal, hogy egy önálló palesztin nemzeti állam helyett palesztin-jordániai államszövetség alakuljon, Amman vezetésének biztosításával. A jelek szerint a PFSZ egyes vezetői hajlanak a „konferencia-belépő” megfizetésé­re. Arafat kijelentette: nem ragaszkodik a szervezet formális képviseletéhez, Terazi ENSZ-megfigyelö pedig lehetséges­nek mondotta a fegyveres harcról való lemondást egy konfe­rencia előkészületi szakaszában. A nagy kérdés, hogy mit szólnak ehhez a többi palesztin szervezetek és Damaszkusz, ahol különben - némi meglepetésre - ugyancsak járt a jor­dán uralkodó. Figyelmet keltett az izraeli jelentés is: Peresz külügyminiszter több olyan palesztin személyiséggel tárgyalt, akiket szoros kapcsolatok fűznek Arafat irányzatához, s akik­nek neve már korábban szóba került egy jerdániai küldöttsé­gen belüli palesztin részvétel kapcsán. A palesztin képviselet, pontosabban „minden érdekelt” je­lenlétének biztosítása mellett a másik nagy kérdés az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának részvétele, ami érte­lemszerűen a Szovjetunió szerepvállalását és felelősségét is magába foglalja. Ami már csak azért is jogszerű, hiszen az 1973 decemberében háromnapos tanácskozásra összeült genfi közel-keleti békeértekezlet két társelnöke a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztere volt. (A konferencia tizennegyedik éve van „szabadságon”, s újbóli összehívását Washington akadályozta, mert ebben az esetben számolnia kellett volna a társelnökkel is...) Ilyen előzmények után miért élénkült fel a közel-keleti dip­Hosszú hetek óta először a héten jutottak el segélyszál­lítmányok a Bejrut körüli palesztin menekülttáborokba, amelyeket a síita fegyveresek tartottak zár alatt. A ké­pen: útban a teherautó-konvoj. (Telefotó) lomácia? Egyrészt a kifáradás jelei mutatkoznak a közvetle­nül érdekelt feleknél, a válság reménytelenül húzódik és bé­nít, rengeteg „kis válságot” eredményez a nagy válságban (például a „táborok háborúját”). Másrészt egyre nehezebb ki­térni a szovjet kezdeményezések elöl, az új gondolkodásmód realizálódik a bonyolult közel-keleti válság összetett megkö­zelítésében is. Moszkva bővíti kapcsolatait az arab világgal, s történtek bizonyos tapogatózások a másik irányban is: Ró­mában a héten az izraeli külügyminiszter találkozott az SZKP két képviselőjével. Végül hozzátartozik a képhez, hogy a bej­rúti kaland fiaskójától az Irangate hullámokig az amerikai po­litika tapasztalhatta, milyen csuszamlós a politikai talaj Közel- Keleten. Ma még az Egyesült Államok és Izrael utóvédharco­kat folytat a konferencia ellen. Lesz-e, s mikor közel-keleti békekonferencia? A kérdésre ma még lehetetlen hitelt érdemlően válaszolni. Az épületet mindenképpen két oldalról kell építeni: a nemzetközi politika szintjén éppúgy, mint a helyi problémák tisztázásával. (E te­kintetben fontos lehet a palesztin mozgalom parlamentjének tervezett összehívása, a libanoni stabilizáció, és sok más té­nyező.) Valami megindult, a folytatást meglátjuk... 2. Miként alakult a helyzet az amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása előtt? Shultz „edzőtáborban” volt hétfőn kezdődő moszkvai láto­gatása előtt. Washingtonba érkezett brit kollégája, Sir Geoff­rey Howe, aki hosszan ismertethette legutóbbi látogatásának tapasztalatait, amikor Thatcher kormányfő kíséretében járt a szovjet fővárosban. Az amerikai sajtóból mégis elmaradtak a brit politikusok pozitív nyilatkozatai, s a külügyminiszteri találkozó előtt hisztérikus hangok hallatszottak. A moszkvai amerikai nagykövetséggel kapcsolatos kémügyek s állítóla­gos lehallgató készülékek kerültek előtérbe (amire csattanós szovjet válasz érkezett az amerikai szovjet képviseleteken felfedezett felderítő szerkezetek kiállításával), de született olyan szenátusi ajánlás is, hogy Shultz ne utazzék a szovjet fővárosba. Szinte megismétlődött a tavaly ősz, amikor a New Yorkban és Washingtonban tartott szovjet-amerikai külügy­miniszteri találkozókat fenyegette kudarccal az akkori kém­hisztéria torpedója. Az előjelek tehát nem túl kedvezőek, a világ legfeljebb a színházi mondás igazságában bízik: a rossz főpróbát jó be­mutató szokta követni. A moszkvai találkozó ugyanis rendkí­vül fontosnak ígérkezik: érzékeltetheti majd, várható-e hala­dás még az idén (jövőre már megindul az elnökválasztási kampány!) a közép-hatósugarú rakéták európai nulla megol­dásában. Ez kapcsolódik egy lehetséges csúcstalálkozó megtartásához is. Van miről beszélgetni egyéb vonatkozásokban is: Bécsben egy új európai leszerelési fórumról tárgyalnak; a Varsói Szerződés javasolta a NATO-nak a katonai kiadások befa­gyasztását; napirenden van a rövid hatótávolságú európai rakéták ügye s a hagyományos fegyverzetek egyensúlya; s nem került le a napirendről a hadászati fegyverrendszerek csökkentésének, az űrfegyverkezés megakadályozásának kérdése sem. A szovjet vezetés, beleértve a Csehszlovákiából vasárnap hazatérő Gorbacsovot, jelentés tárgyalási forduló előtt áll az amerikai külügyminiszterrel. RÉTI ERVIN a külpolitikában Agrárszakemberek tanácskoztak Lengyelben Közel ötven szakember vett részt teg­nap a Bonyhádi Agrárklub növényter­mesztési szakosztálya és a MAE Tolna Megyei Szervezetének növényvédelmi és agrokémiai szakosztály által megren­dezett tanácskozáson. Az eseménynek rangos előadója volt dr. Nyíri Lászlónak, a Debreceni Agrártu­dományi Egyetem Kutató Intézetének '.(jázgatója személyében. A mezőgazda- sági tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár előadásának címe a „Me- szezés talajtani és agrotechnikai szüksé­gessége, különös tekintettel az erdőtala- jokra" volt. Az előadó beszélt a sablono­sán alkalmazott munkavégzések - így a mélyszántás - hátrányairól, amikor min­denütt ugyanazt az eljárást alkalmazva nem érik el a kívánt hatást. Részletes ké­pet adott az ország talajhelyzetéről, a ta­lajok felépítéséről és az ezek alapján ja­vasolt művelési módozatokról egyaránt. Előadásában szólt a merev késű talajla- zítókról mint eszközökről, beszélt egy kí­sérletről, amely az Alföldön zajlik és amelyhez egy igen korszerű új gépet al­kalmaznak már, mely 1 méter mélyen műveli meg a talajt. Felhívta a szakembe­rek figyelmét a változtatható fogásszé­lességű ekékre, beszélt a középmély szántásról, a talajok fizikai, kémiai tulaj­donságairól és általában a talajművelés törvényszerűségeiről. Szó volt talajdinamikáról, tápanyag­megkötésről és talajérlelésről, de részle­tesen esett szó a talajsavanyúság kér­désköréről, valamint a meszezésről. Itt az előadó megemlítette Svédország példá­ját, ahol állami támogatással az egész or­szág területén megoldották a meszezést. A meszezés gyakorlati alkalmazásához nyújtott tanácsait szinte minden résztve­vő jegyzetelte. Mindennapi példával is szolgálva mesélte, hogy a földre csepeg­tetett ételecet „megbeszélteti” a földet, amit a fölösleges pénzkidobás miatt ér­demes megszívlelni. Az ecet (is) jelzi, hol nincs szüksége a talajnak mesze- zésre. A meszezésben nincs rossz időpont, csupán megkésett időpont van -, mond­ta dr. Nyíri László. A meszezö anyagot beszántani nem szabad, de a forgatás kell a meszezés alá. A meszezőanyagok minősége még sok kívánnivalót hagy maga után, és gond, hogy a forgalmazás sincs egy kézben. Az előadást követően még Mészáros Pál, az Állami Gazdaságok Szakszolgála­ti Állomásának munkatársa és dr. Lend- ,vai Zoltán, a Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás főmérnöke tartott korrefe­rátumot. -szs^ Május 1 -jei jelszavak A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. május elsejei jel­szavai: 1. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus-leninizmus! 4. Éljen a proletár internacionalizmus! 5. Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! 6. Támogatjuk a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népeket! 7. Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! 8. Éljen a magyar-szovjet barátság! 9. Köszöntjük a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 70. évforduló­ját! 10. Békét a világnak! 11. Atomfegyvermentes világot! 12. Nemzeti összefogással a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! 13. Előre az 1987. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! 14. Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkában élenjáró dolgozókat! 15. Fiatalok! Jövőnk a tét! Tettekkel a szocialista Magyarországért! 16. Éljen a pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! 17. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 18. Éljen és gyarapodjon szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! „Hagyjátok meg a csillagokat a szerelmeseknek” Huszonhat évvel ezelőtt - 1961. április 12-én - Jurij Gagarin 6480 másodpercet tölt­ve a világűrben, áttörte az emberi lét kozmikus burkát. Amikor a Nemzetközi Repülőszö­vetség 1969-ben nemzetközi űrhajózási és repülési nappá nyilvánította április 12-ét, azt akarta, hogy az emberek világszerte emlékezzenek meg az első űrrepülésre, évről évre tisztelettel és büszkeséggel emlékezzenek meg az emberiség első kozmikus küldötté­nek nagyszerű missziójáról. Oroszország 130 évvel ezelőtt adta a világnak Ciolkovszkijt, az elméleti űrkutatás aty­ját, 80 évvel ezelőtt Koroljovot, az első űrhajók építőjét. A Szovjetunió 30 éve nyitotta meg az űrkorszakot, megismertetve a világot a „szputnyik" orosz szóval. Ezek az évfor­dulók tudomány- és technikatörténeti mélységet adnak 1961. április 12-ének, egyben mérföldkövei egy kozmikus nagyhatalom kialakulásának, merész ambíciói beteljesülé­sének. Mégis, Moszkva azon a napon ezt üzente a világnak: „A világűr meghódításában kiví­vott győzelmet nemcsak népünk, hanem az egész emberiség vívmányának is tekintjük. Örömmel állítjuk minden nép szolgálatába a haladás nevében, a Föld minden lakosának javára és boldogulására. ” Negyedszázad sem telt el, s az emberiség a „csillagháború” és a „csillagbéke” válasz­úba elé érkezett. Minél világosabb lett, hogy Amerika katonai tervezői számára szűkké vált a Föld, hogy a kozmoszból akarják sebezhetetlenné tenni az Egyesült Államokat egy általuk kirobbantandó nukleáris háborúban, hogy e háború frontjait a Szovjetunió fölé szeretnék helyezni, annál egyértelműbbé vált, hogy a világűr felhasználása minden államtól egész bolygónkat átfogó új politikai gondolkodásmódot követel. Ezt az új gondolkodásmódot Gagarin honfitársai hirdették meg, az erőszakról való le­mondás, a globális egymásrautaltság, az építő együttműködés, az atomfegyvermentes Föld és a háborítatlan kozmosz fogalomkörében. Háborítatlan kozmosz? Vajon lehetséges lett volna-e a hadászati fegyverrendsze­rek korlátozása a kozmikus ellenőrzési technikák nélkül? Vajon kiiktatható lett volna-e az oly sok háború kimenetelét meghatározó meglepétésszerűség, minta győzelem kulcsa, a katonai felderítő műholdak tucatjai nélkül? A világűr katonai felhasználása befejezett tény, biztonságpolitikai szükségszerűség. Az a akörülmény azonban, hogy az új politikai gondolkodás hiánya, a biztonság kato­nai tényezőinek túlsúlya már belevonta a világűrt a katonák terveibe, korántsem jelenti, hogy az emberiség bármikor is megbékélhet csapásmérő űrfegyverek telepítésével, a fegyverkezési hajszának a kozmikus térségbe való exportálásával. Most kell megállj-t parancsolni annak a katonai-ipari-akadémiai komplexumnak, amely a két világrendszer történelmi vitáját a világűrben és a világűrből fegyverrel akarja eldönteni. Most kell meg- állj-t parancsolni annak a „kezdeményezésnek” amely egy pillanatig sem volt védelmi, hanem mindig is a tervszerűen előkészített agresszió büntetlenségét volt hivatva bizto­sítani, hatástalanná téve a megtorlást, ha az első csapás nem lenne tökéletesen „lefeje­ző” vagy "lefegyverző”. Gagarin űrrepülésével az ember egy új szférába vetítette ki megismerő és értékte­remtő tevékenységét. Mihail Gorbacsov joggal tette szóvá, hogy a kozmikus korszakhoz méltatlan a kőkorszakbeli mentalitás, az, hogy egy világhatalom minél nagyobb furkós- botot és minél súlyosabb köveket keresgéljen elképzelései végrehajtásához. A koz­mosz legyen a békés versengés színtere, az egész emberiség, a nemzetek közössége szolgálatában. Az űrkutatás és az űrtechnika olyan együttműködésre kínál lehetőséget, amely az ENSZ főtitkárának szavai szerint is híd lehet az államok és a népek közötti biza­lom erősödéséhez, a kölcsönös megértéshez ott a magasban és itt a Földön. „Hagyjátok meg a csillagokat a szerelmeseknek...” Mindegy, akár egy filozofálgató asztrofizikus, akár egy jámbor földművelő ajkán fakadt ez a kívánság, mert minden józan gondolkodású ember ugyanazt akarja: a kozmikus mezők, a csillagok maradjanak meg a szerelmeseknek, az élet, a tudás, a béke szerelmeseinek. kára, az Államtanács elnöke meghívásá­ra érkezett csütörtökön Lengyelország­ba. LONDON - Margaret Thatcher brit kormányfő találkozott Husszein jordániai uralkodóval. Husszeint a tárgyalásra el­kísérte miniszterelnöke, Zaid ar-Rifai és külügyminisztere, Taher el-Maszri, to­vábbá egy katonai vezető. A megbeszé­léseken főleg a közel-keleti helyzettel foglalkozó nemzetközi konferencia ösz- szehívásának lehetőségéről volt szó. PÁRIZS - A francia nemzetgyűlés nagy többséggel jóváhagyta az 1987-91 évekre szóló haderőfejlesztési progra­mot, amely összesen 475 milliárd frankot szán a haderőnemek ütőkApgs^égének foknzására. Az FKP kivételével minden parlamenti párt megszavazta a progra­mot, amely előirányozza Franciaország vegyi fegyverkezését is és az űrfegyver­kezés megkezdését is. PANORÁMA BUDAPEST - A Spanyol Köztársaság védelmében harcolt magyar internacio­nalista zászlóalj megalakításának 50. év­fordulója alkalmából koszorúzási ünnep­séget tartottak pénteken Budapesten az V. kerületben a Néphadsereg téri emlék­műnél. A kegyelet és a megemlékezés vi­rágait a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének képviselői, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola hallgatói, vala­mint az internacionalista harcosok nevét viselő iskolák diákjai helyezték el az em­lékművön. VARSÓ - Kétnapos baráti munkalá­togatását befejezve pénteken elutazott Varsóból Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt KB főtitkár^_ ^ ttolgár Állam­tanács sínőke, aki Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első tit-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents