Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-29 / 100. szám
1987. április 29. /’rom* \ NÉPÚJSÁG 3 ÉLJEN PÁRTUNK ÉS NÉPÜNK MEGBONTHATATLAN EGYSÉGE! Öcsényi változások Osztrákok, jugoszlávok is segítenek Gyorsítás a bős-nagymarosi vízerőmű építkezésein A bős- nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításának időszerű kérdéseivel a kormány tanácsadó testületéi, a Minisztertanács ez év első negyedében ismét foglalkoztak. Áttekintették a beruházás költségeit, az éves feladatokat, a megvalósítás helyzetét, a Dunával kapcsolatos nemzetközi együttműködés társdalmi és gazdasági összefüggéseit. Megerősítették a kivitelezésre vonatkozó határozatokat, ezen belül a későbbi áramszállításért vállalt osztrák közreműködést, az építés finanszírozásának speciális módozatait, szabályozóit. Az Állami Tervbizottság ajánlása alapján a Minisztertanács elfogadta a vízlépcsőrendszer módosított beruházási javaslatát. Ezt az időközi árváltozások, 1984-ben közzétett ütemmódosítás, valamint a környezeti hatások kiegyenlítésének újabb feladatait tették időszerűvé. Lendületes munka Dunakilitinél A tudománypolitikai bizottság megvitatta a vízlépcsőrendszerrel összefüggő kutatások koncepciótervét. Tájékozódott a hatások vizsgálatáról, valamint a mérő- és megfigyelő rendszer kiépítésének előrehaladásáról. A magyar-csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei - Marjai József és Pavel Hrivnyak miniszterelnök-helyettesek - február közepén áttekintették a közös beruházás ügyeit, és kölcsönösen szorgalmazták az építés lehetőség szerinti gyorsítását. Április közepén a beruházást irányító tárcák felügyelői - Czinege Lajos és Julius Hanus miniszterelnök-helyettesek - vezetésével a két kormány több tagja a helyszínen tájékozódott a dunai vízlépcsőrendszer építésének helyzetéről. Az egyeztetések, a beszámolók és a helyszíni ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a beruházás az előírt közös ütemterv szerint épül. A magyar oldalon az 1987. évre előirányzott 4 milliárd forintot meghaladó beruházási munka időarányosan halad. Némi időelőnyt jelent- a kemény tél ellenére - a Dunakiliti duzzasztómű éítésénél az osztrák alvállalkozók munkájának (a fenékinjektálást és a résfalazást az Universalbau végezte) határidő előtti teljesítése. Ennek is köszönhető, hogy a magyar Vízügyi Építő Vállalat nagy lendülettel végzett a munkagödör kiemelésével és kezdett hozzá a beton- és vasbetonmunkákhoz. A Dunakilititől Pozsonyig terjedő csaknem 60 négyzetkilométeres tározó kapuját jelentő duzzasztómű építését 1989-re be kell fejezni ahhoz, hogy Bősnél a szerződések szerinti időpontban - 1990-ben - meginduljon az első turbina, megkezdődhessen az energiatermelés. Érthető tehát, ha feszitett munkatempóban készítik a tározó töltéseit, a meder- és partvédő műveket. Jelentős előrehaladást értek el a duzzasztómű alaplemezének, pilléreinek és hajózsilipjének munkálatainál is. Helyén áll már a duzzasztóművön közlekedő üzemi daru jobb parti hídfője, nagy betűkkel hirdetve a GANZ-MÁVAG szép munkáját. Dunakiliti-Rajka térségében több mint kilencszázan dolgoznak a vízlépcső- rendszer építési munkálatain. Gigantikus betonfalak Csehszlovák oldalon mintegy 5000 dolgozó szorgos munkáját dicséri a tározó bal parti töltése, a 17 kilométer hosszú felvízcsatorna, a bősi erőmű 8 turbinájának vasbetonból alakuló csigaháza, a 2x34 méter széles iker hajózsilip alaplemezének és oldalfalának acélhálója, a töltő-ürítő rendszer ma még száraz kettős alagútja. Furcsa, gigantikus látványt nyújt a hajózsilipek felső várakozó terének már elkészülttöbb száz méter hosszú vasbeton terelőfala. Ha a csatornában víz lesz, akkor majd csak 1 -2 méter látszik belőle, most azonban 20 méter magasan áll a szélben a partfal. Az alvízcsatorna építése - bár csehszlovák területen fekszik - magyar feladat. A több mint 10 méter mély mesterséges meder kialakításában a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat mellett több magyar vállalat és igazgatóság is részt vesz. Nagy segítséget jelent itt a jugoszláv kotró vállalatok munkája. Az alvízcsator- nából kikotort kavicsos anyagból épül a felvízcsatorna töltése. Nem mindegy tehát, hogy milyen ütemben halad a magyar kotrógép munkája (1987-ben több mint 4,6 millió köbméter kavicsot kell kiemelni), hogyan igazodik a csehszlovák építési tevékenységhez. A környezet védelme és fejlesztése érdekében több munka is folyik egy időben. Megkezdődött például a szigetközi kistérségi regionális vízmű építésének előkészítése. Kijelölték a szigetközi vízpótlórendszer egyes ágait és létesítményeit, amelynek segítségével szabályozzák a térség talajvizeit, rendezik a belső úgynevezett feltáró utakat. Szigetközi Tájvédelmi Körzet határát, amely biztosítja a térség értékes növény- és állatvilágának fokozott védelmét. A Gönyütől Nagymarosig terjedő Du- naszakasz mentén 350 millió forint értékű védelmi és fejlesztési munkát kezdtek el Még ebben az évben megjelennek az építők Komáromnál és Esztergomnál is. Tizenöt hónap időnyereség Nagy ütemben folyik a felvonulási munkák előkészítése a nagymarosi vízlépcső térségében. Ismeretes ugyanis, hogy ezt a vízlépcsőt a nagy tapasztalattal rendelkező osztrák vízépítő cégek építik meg. Az építési munkagödör kialakításához még eben az évben hozzákezdenek. így érhető el ugyanis, hogy az osztrák építők a tervezettnél 15 hónappal korábban termelésbe állítják Nagymaroson az első turbinát. További gyorsítást az jelent, hogy a bősi erőmű turbináit nem 5, hanem 3 hónaponként, egymás után léptetik üzembe. Ennek a csaknem 200 kilométer hosz- szú Dunaszakaszt érintő hatalmas munkának a szervezését a VIZITERV generál- tervezése mellett az OVIBER végzi, a nemzetközi együttműködést kormánymeghatalmazott felügyeli. A beruházás megvalósításának feladatát az érintett tárcákkal és megyei szervekkel egyetértésben - az OVH látja el. A megvalósításban tervezett gyorsítás az építésben résztvevőktől fokozott figyelmet követel, és egyben többletfeladatot is jelent. Magyar és csehszlovák oldalon egyaránt egyeztetni kell a megvalósítási ütemterveket a helyi érdekekkel, a meglévő, illetve szükséges kapacitásokkal. Az építésben részt vevő több mint 30 magyar vállalat nagy felelősséggel végzi munkáját. Ennek tulajdonítható, hogy április végéig - jó minőségben - a csehszlovák építési feladatok több mint 50 százaléka, magyar oldalon pedig - az ütemtervnek megfelelően - a munkák közel 10 százaléka elkészült. Az eddig tapasztaltak szerint a kormány a jó gazda gondosságával irányítja és ellenőrzi ezt a nem csak megvalósulásában, hanem hatásaiban is nemzetközi jelentőségű mukát, őrködik a lakosság érdekei felett, biztosítja a határidők betartásának feltételeit. dr. NAGY JÓZSEF, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese Köteles János traktoros április 6-án megtöltöte a vetőgép tartályát borsóval, s ezzel mint minden évben, idén tavasszal is elindult a munka az öcsényi határban. Fetzer Márton és Szűcs László ezen a napon a tavaszi árpát vetette, legközelebb nagyszombaton álltak munkába Gyuricza Józseffel együtt. A napraforgóval húsvét első napján végeztek, másnap reggel Gyuricza József és Szűcs László már a kukoricatáblába állt. Az idei tavasz mégiscsak másként indult, mint a többi: új vezetőséget, új elnököt választott 1986. július 15-én a tagság. Baromfi a szarvasmarha helyén Az elnök Némedi János agrármérnök. Igen leegyszerűsített termékszerkezetet, az ezt kiegészítő segédüzemet, a terményszárítót és a zöldlisztüzemet találta megválasztásakor a szövetkezetben. A termő, és az új telepítésű szőlő területe 50-50 hektár volt, a szarvasmarhalétszám 500 körüli, s ebből 200 tehenet fejtek.- Milyen tervekkel indult, amikor a tagság megválasztotta a szövetkezet elnökévé?- Az 1984-es jégveréses évet kivéve 9-13 millió között mozgott a téeszben a nyereség. Ha maradunk az akkori termelési szerkezetnél, a tiszta nyereség semmiképp sem nőtt volna, még akkor sem, ha nyereséges a szőlő- és a növénytermesztés. Ezért úgy döntöttünk, hogy fel- fejelesztjük az állattenyésztést. Számításaink szerint így a nyereség megduplázódik, tehát reálisan 25-28 millió forintra számíthatunk. Legelső lépésként fölszámoltuk a veszteséges szarvasmarhaágazatot, a helyén baromfit tartunk, csirkét nevelünk. Az állattenyésztés szerkezetét meghatározza az a tény, hogy a szövetkezet 15 ezer tonna gabonát termel, aminek 70-80 százaléka takarmánygabona. Célszerűnek látszik tehát abrakfogyasztó ágazat beindítása - ezek közé tartozik a sertés és a baromfi, s számunkra rendkívül fontos, hogy például a csirke 8 hetenként hozza a pénzt, magas az árbevétele, kevés forgóalapot köt el. Ezt az ágazatot még az idén beindítjuk. Visszavásárolják a saját telepüket- A téeszben az új ágazatok beindításával sokkal több emberre lesz szükség, mint ahányan eddig itt dolgoztak...- Valóban így van: a rendkívül leegyszerűsített növénytermelési szerkezethez sok a jelenlegi taglétszám. Ebből a meggondolásból vásároltuk vissza a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombináttól a sertéstelepet. Az állami gazdaság fő- állattenyésztőjeként dolgoztam akkor, én vettem át a sertéstelepet, s úgy hozta a sors, hogy most a téesz megbízásából ismét én veszem át.- Tehát tudja, hogy mire adják ki a pénzt, tudja, hogy milyen termelési eredményt képes produkálni a sertéstelep...- A telep évi 12 ezer hízó kibocsátására képes, ennek hoznia kell az évi 7-8 millió forint tiszta eredményt. A kombináttól 33 millióért vesszük vissza, ezt az összeget négy év alatt kell kifizetni. Úgy vélem, jó üzletet csinálunk, mert egy 50 millió forint termelési értékű ágazat jön létre, ahol a saját termelésű takarmányból 4-5 ezer tonnát felhasználunk, ezenkívül 35 embernek munkalehetőséget biztosítunk. S persze, az sem mindegy, hogy a telep igen rövid időn belül üzembe állítható, - a vételár 70 százalékát maga a telep termeli meg. Gép, szőlő, birka- Milyen szerkezetváltoztatást terveznek a szövetkezetben?- A növénytermelésben lényeges változás nem lesz, viszont a segédüzem színvonalát javítani szeretnénk. Az Intenzív Gabona Program utolsó ütemében 3 éves üzemi programot készítettünk; évente tízmillióért gépeket vásárolunk - hitelbe. A szőlőágazatban a meglévő 100 hektár mellé újabb 30 hektár szőlőt telepítünk. A tél folyamán 700 jerkebárányt és toklyót vásároltunk, a birkatartás beruházást nem igényel, az épületek rendelkezésünkre állnak. Kisebb rekonstrukció után a meglévő keverőüzem kiszolgálja mind a baromfi-, mind a sertés- ágazatot. Integrálni szeretnénk a háztáji sertéstartást, erre korábban nem vállalkozott a szövetkezet.- A rendkívül sokirányú változtatáshoz I Némedi János: Az állattenyésztést szeretnénk fejleszteni Somorjai László: Mindig szerettem az egyenes beszédet Dőr Zoltán: Őszintén elmondtuk a hibáinkat van-e elegendő szakember a szövetkezetben?- Most már igen. Pedig tavaly nyár óta elment a főagronómus, a főkönyvelő, a főállattenyésztő, a szőlészeti és a raktárgazdálkodási ágazatvezető. A szőlészeti ágazatvezetőn kívül senkit nem küldtünk el, a programunk ismeretében maguk döntöttek úgy, hogy nem kívánnak velünk együtt dolgozni. Nincs kétségem afelöl, hogy a jelenleg itt dolgozó szakembergárda a programot végrehajtja - természetesen a tagsággal együtt. Vetésváltás - öt évre Somorjai László agrármérnök 1975 szeptemberétől dolgozik a szövetkezetben, növényermelési főágazatvezető. Több mint tíz esztendeje ismeri a szövetkezet munkáját, a gazdálkodás alakulását.- A növénytermesztésen belül nem túlságosan nagy a variációs lehetőség, a vetésszerkezetet a gépi beruházás, a szárító- és raktárkapacitás határozza meg. A 4200 hektárból 3150 hektár a szántó, kukoricát, őszi búzát, lucernát, napraforgót, silókukoricát és repcét termelünk. Ebben az évben új növény az étkezési borsó. Hosszú időn át monokultúrában termesztettük a kukoricát, s az igen magas vegyszerdózis miatt csupán öt esztendeje alkalmazhatunk vetésváltást. Ez idő alatt a termésátlag minden növénynél megduplázódott. A legfontosabb feladat a géppark felújítása.- Mi az, amit most szeretne megvalósítani?- Tíz esztendeje szeretném elérni, hogy kapkodás nélkül, nyugodtan, átgondoltan dolgozzunk végig egy évet. Ez zömmel nem rajtunk, hanem a gépesítettségen múlik. Most mindenben közösen döntünk, ami nem jelenti azt, hogy - éppen az adottságok miatt - gyökeres változás lesz a növénytermesztési ágazatban. Próbálkoztunk például korábban szójával, de alacsony az értékesítési ára, s nem megoldott a felvásárlása. Tavaly 10 vagon mustár termett, még mindig a magtárban van, nem kell senkinek.- Sokan elmentek az elnökváltás után. Ön miért maradt itt a téeszben?- Aki maradt, zömmel a növénytermelésben dolgozik. Ez - legalábbis számomra - azt jelenti, hogy jól érzik itt magokat az emberek.- Milyennek tartja az új vezetés koncepcióját?- Én mindig is szerettem az egyenes beszédet, úgy látom, hogy az új vezetésnek ez a beszédstílus a sajátja. Szimpatikus az is, hogy közgazdászfejjel gondolkodnak, ami a mai gazdasági körülmények között elengedhetetlen és nélkülözhetetlen. Tudomásul kell venni mindenkinek: ahhoz, hogy jól éljünk, jól és sokat kell dolgozni. Az alapító szemével Dőr Zoltán alapító és vezetőségi tag, eredeti szakmája szerint bognár, ma az üzemanyagraktárban dolgozik.- A szövetkezetben folyó munkát 27 éve látom, figyelem, akkor kezdtem jobban figyelni, mikor másodjára szanálták a téeszt. Akkor olyan váltás történt, mint az elmúlt nyáron, a szövetkezet fölemelkedett ugyan, de 13 millió forint nyereségnél soha több nem képződött. Se előre, se hátra nem haladtunk. Az elnök kor- kedvezménnyel nyugdíjba ment, s nem kis gondot jelentett, hogy ismét új elnököt kellett keresni. Némedi János Bogyiszlón volt főagronómus, megkerestük, beszélgettünk vele. Őszintén elmondtuk a hibákat, a hiányosságokat, azt akartuk, lássa, mit vállal.- Az elnök és az a koncepció, amit a vezetőség kidolgozott feszített tempót kíván. Mi erről a tagság véleménye?- Bár vártuk a fordulatszám növelését, mégis szokatlanul gyors a tempó. Az elmúlt nyár óta igen sok minden történt. Érzékelhető a változás a munkafegyelem területén, ez korábban eléggé laza volt. A téesz tagsága tart attól, hogy nagy adósságot vettünk a nyakunkba, de bízunk abban, hogy nyereséges lesz a sertéstelep, a broylerüzem, a juhászat, s az új gépekkel dolgozó növénytermelési ágazat. Az öcsényi emberek szorgalmasak, s biztosak abban, hogy kellő irányítás mellett eredményesen gazdálkodik a szöve- kezet. Ennek a jelei már tapasztalhatók: idén rendkívül felkészülten vártuk a tavaszi munkák kezdetét. Az öcsényi határban április 28-án, kedden 20 traktoros dolgozott, a szőlőt 24-en, a fűzfát 20-an ültették. Az ásóboronát és a kombinátod éjjel is húzza a Rába, dolgoztak szombaton, meg vasárnap is, s dolgoznak egészen addig, míg az utolsó szem mag, az utolsó szőlőtőke a helyére nem kerül. D. VARGA MÁRTA Fotó: CZAKÓ SÁNDOR l
