Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
1987. április 1. NÉPÚJSÁG 3 Mit kell tudni a földtörvényről? III. A faesztergályos A magántulajdon Folytatni a kézművesörökséget A lakosságot legjobban érdeklő téma, hogy vajon hoz-e változást a földtörvény magántulajdon kérdésében. Előre kell bocsátani, hogy igen. Legjelentősebb változás, hogy megszűnik a tartós bérlet. Ez a jogintézmény tízéves múltra tekint vissza. Az országgyűlés úgy értékelte, hogy a lakosság többségének szemléletétől idegen ez a jogi forma, esetenként akadályozza a termőföldek hasznosítását, ezért meg kell szüntetni. Az ország- gyűlés a Minisztertanácsot hatalmazta fel a részletkérdések kidolgozásával. Amíg a végrehajtási rendelet nem lát napvilágot, számtalan kérdés megválaszolása várat magára. Melyek azok a kérdések, amelyeket a földtörvény szabályozott a magántulajdonnal kapcsolatosan? Általában magánszemélyek tulajdonában lehet egy lakás vagy családi ház, egy üdülő és 6000 négyzetméter nagyságú termőföld. Kedvező változás, hogy a jövőben a mezőgazdasági ingatlanszerzés felső határának megállapításánál nem kell beszámítani a családi ház- és üdülőtelket, és nem lesz művelési ágankénti differenciálás sem. Szigorodott a szabályozás azzal, hogy a földszerzést családi alapon kell meghatározni. Eddig ugyanis a megszerezhető külterületi mezőgazdasági földeket családi alapon, zártkerti ingatlanokat személyre szólóan kellett megállapítani. De a családi alapon számított területek korlátozták az egyéni alapon megszerezhető zártkerti földek nagyságát. A számítás bonyolult, bürokratikus volt, de általában nagyobb terület megszerzését tette lehetővé, mint az új szabály. A megszeA kereskedelem az idén lényegesen választékosabb kínálatot ígér kerti kisgépekből és szerszámokból, mint az elmúlt esztendőkben. A tavaszi, nyári kerti munkálatokhoz használatos eszközök zöme immár nem import, hanem kooperációban készülő hazai termék. Minőségük megegyezik a korábban külföldről behozott gyártmányokéval, s áruk sem emelkedett, sőt, egyes termékek olcsóbbak lettek. Az idén mennyiségben és választékban egyaránt lesz elegendő motoros kapa, amiből az elmúlt években még gyakorta hiány volt. A KGST-országok közötti megállapodások alapján Magyar- ország szakosodott a motoros kapák gyártására, illetve összeszerelésére, a motorok elsősorban Csehszlovákiából származnak. A Veszprémi Mezőgép Vállalat az idén a 2,2 lóerős Robi motoros kapákból 20 ezret juttat a kereskedelemnek, az 5,5 lóerősből 4-5 ezret, s rövidesen az üzletekbe kerülnek a továbbfejlesztett változatok, az 5,5 lóerős, valamint a 8 lóerős Robi Rekord. Ezek már több műveletre alkalmasak, egyebek közt szántásra is. Választékbővítésként az ország több szövekezetében és vállalatárezhető mezőgazdasági terület nagyságát korlátozza a jövőben annak fekvése és a földek minősége. Kedvező, hogy nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá az örökléssel, elbirtoklással és a ráépítéssel történő tulajdonszerzés. A lakások, családi házak, üdülők megszerezhető mértékét részletesen nem szabályozza a földtörvény. A végrehajtási rendelet - információink szerint - megszünteti azokat a gondokat, amelyek ma jogosan sértik az állampolgári érdekeket, nem egy esetben formális válást, házasságfelbontást eredményeztek, azért, hogy az ingatlanokat megtarthassák a családok. Várhatóan az új szabályok szerint családi házas és üdülőtelket, családi házat, lakást vagy üdülőt a 14. életévét betöltött gyermek is szerezhet önállóan annak ellenére hogy szüleivel közös háztartásban él. Örökléssel, házasságkötéssel, örökbefogadással, elbirtoklással pedig annyi lakás, családi ház és üdülő szerezhető, amennyi a családtagok száma. A többlet ingatlantulajdont (lakás, ház, üdülő, mezőgazdasági termőföld) el kell adni, amelynek kényszerértékesítése is elrendelhető lesz. A földtörvényben új, hogy a földek megművelési kötelezettségét a földvédelmi birság kiszabásával lehet kikényszeríteni. Nem cél az állami tulajdonba- vétel, hanem elsősorban a hasznosítás a fontos. Továbbra is lehetőség lesz a több éven át nem művelt földek ingyenes állami tulajdonbavételére. FARKAS ISTVÁN a Tolna megyei Földhivatal vezetője nál, például a pécsi Vasipari Szövetkezet szabadszentkirályi üzemében is gyártanak kapálógépeket. Ezek a gépek import motorral készülnek, áruk valamivel magasabb, mint a veszprémi gépeké, s néhány ezer kerül belőlük forgalomba. Ugyancsak a választékot bővíti a szegedi Vasipari Szövetkezet fűnyíró kombi gépe, amelyet kapáló adapterrel is elláttak. Több helyen gyártják az MF-70-es típusszámú kerti kisgépet, amely kapál, füvet nyír, s más kerti munkákat is elvégez. A készüléket a Hermes Szövetkezet forgalmazza. Permetezőgépekből is lesz elegendő: Tiszakécskéről háromezer MPT-01-es gépet szállítanak az üzletekbe. Hazai gyártású kézi permetező gépekből is kellő mennyiség áll rendelkezésre, s az alaktrész-utánpótlás is biztosított. Több, más, korábban hiánycikként nyilvánított kerti berendezésből is kellő a választék és a mennyiség, így például benzinmotoros szivattyúk, takarmány- előkészítő darálógépek, sövénynyírók, fűnyírók, robbanómotoros fűrészek, többféle teljesítményben, minőségben és áron kaphatók. Mintha vajba szaladna a kés, oly köny- nyedséggel forgácsolja a fát az esztergakés. Az apró forgácsok szanaszét repülnek, s beborítják a padlót. Ilyenkor kike- letváráskor a város közepén kellemes illúziót ad az akác, a kőris és a fenyő illó- anyaga. Az erdők tiszta illatát hozzák, árasztják a megmunkált fahasábok, Szekszárdon az Örfy-ház szuterénjában. A mester kezei között néhány pillanat alatt életre kel a fa. Az esztergakés milliméterről milliméterre halad, az egyenletesen ismétlődő formák, ívek egyre jobban kirajzolódnak, s míves igényességgel a szemet gyönyörködtetik. Most éppen egy asztallábat készített Schüller Károly mintakészítő és faesztergályos kisiparos.- Egyedi megrendelés - mondja -, a formát a tonetszékek ivéhez kellett igazítani. Aztán a másik géphez lép, új darabot fog be, s egyszerűbb díszítéseket mélyít a fahengerekbe. A Szekszárdi Bútoripari Vállalat megrendelésére készíti a henger alakú lábakat. Gyorsan, de biztosan jár a keze, s egymásután kerülnek a kosárba az elkészült darabok. A munka sürgős, az idő kevés. Egy kisiparos mindig hadilábon áll az idővel.- Hivatalnok nem akartam lenni. Ebben a szakmában nőttem fel, apám hagyta rám örökségként. A műhelyt a nagyapám alapította még Budapesten 1896- ban. Akkor még fapados, lábhajtásos esztergagépeken dolgoztak, nem úgy mint ma. Ezen már minden vasból van - mutat a gépre. - Saját összeállításom, Öntőminták egy közel százéves vasesztergát alakítottam át erre a célra. A régi gépekből nem maradt semmi, s a műhelyből is csak a családi kéziszerszámok. Ezeket megőriztem, s itt tartom a falon, vannak köztük százévesek is. A vésőket, menetvágókat még a nagyapám vette, de még most is szívesen dolgozom velük. Ez itt egy kézzel kovácsolt laposvéső, Bécs- ben készült. Olyan szerszám ez, amivel akár vasat is lehetne esztergálni. A nyelét is érdemes szemügyre venni. Remek munka, szépen politúrozott kőrisfa. Kikapcsolja a gépet, aztán folytatja:- Az apám vitte eddig a legtöbbre, az aranykoszorús esztergályosmester címig. Hárman kapták meg ezt az országban, ketten - Budapeten és egy mester Debrecenben. Apám volt a legfiatalabb köztük. Emlékszem, negyvenötben kilencéves lehettem - vége lett az ostromnak, s ahogy kijöttünk, az óvóhelyről első utunk a műhelybe vezetett. Aztán néhány hét múlva bevezették a villanyt az iparosok műhelyeibe és elkezdtük az újjáépítés munkáját. Egy láda tetején kezdtem esztergálni - innen az indítás. S aztán, hogy a pályaválasztás elé kerültem, apám azt mondta, hogy nincs olyan egyszerű mesterség, amit ne lehetne a legmagasbb szinten művelni. A szakma elsajátítása nem kampánymunka, hanem egy olyan folyamat, amely addig tart, amig az ember él. Belevágtam, levizsgáztam, s faesztergályos lettem. Nősülésen után Szekszárdra költöztünk, s lehoztam magammal mindent, amit csak lehetett, a régi szerszámokat is. A mintakészítő szakmát már felnőtt fejjel szereztem meg. Rokon szakma a kettő. Az esztergálás a famunka formai, esztétikai területe, míg a mintakészítés számomra ennek az ellentéte, kifejezetten műszaki terület. Amit elmondtam, abból érezhető, hogy folytatni szeretném a családi hagyományt, a szakmai színvonalat a mérce szerint szeretném tartani.- Ma zömében fával dolgozunk, de ez nem volt mindig így. Megint egy kicsit vissza kell kanyarodni a múltba, a nagyapámhoz. Akkor még elefántcsontból esztergálták a hintók, autók díszeit, sőt, a sétapálcák fogantyúit is. Ezt az anyagot aztán szép lassan felváltotta a műanyag. A valamikor a legtöbb munkát adó textilipari gépek alkatrészeit is ma már műanyagból készítik, s nem fából. A faesz- tergályos-szakmához tartozik még a szaru, a gyöngyház, a tengeri kagylók, a csontok, a borostyán és az agancsok gépi és kézi megmunkálása is. Időigényes, precíz munka a faesztergálás. A családi munkamegosztásban a korán kelő, de a korán fekvő is. Elkészítem a reggelit, aztán átadom magam a műhelynek, a fáLámpa és tál nak, a munkának. Általában nem nyolc órát dolgozom, hanem többet, hiszen az anyagbeszerzés és a hivatalos ügyek intézésének idejét is be kell hozni valahogy. Talán az alapanyag beszerzése a legkisebb gond, ennél nagyobb kunszt az egyebek megvásárlása. Hadd soroljak fel néhányat: a szalagfűrész és az ehhez tartozó reszelő, a facsavarok, és egyes szögek. Sokszor keresni kell ezeket, sokat kell lótni-futni utánuk, mig megfelelőt kap az ember. Tulajdonképpen kompromisszumot kell kötni a lehetőségek és a szükségletek között. Az egyedi megrendelések is külön feladatot jelentenek. Többnyire közületi megrendelőknek dolgozom, és a Kisipari Termeltető Vállalattól is kapok munkát. Ha nincs közületi megrendelésem, akkor az év gazdaságilag igen gyenge. Csak a szolgáltatásból és az egyedi munkából nem lehet megélni. Tisztelni kell a fát, a szakmát, a családi hagyományt pedig érdemes folytatni. A szakma szépségét az jelenti, hogy az idomtalan fából miként lesz egy-egy szép darab. Az esztergakés'alatt nem sír a fa, mint az erdőben a fűrész fogai alatt. Ott még sok a nedvesség benne. Itt új életre kel, hogy valamilyen tárgyként tovább szolgálja az embert. A szakma sze- retetét a munka tükrözi, remélem a kiadott munkadarab árulkodik erről. SZEKÉR JÓZSEF Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Kerti kisgépek, szerszámok j* Professzionális technika Mikor lesz a kézfogó a mezőgazdasággal A számitógépek ipari üzemekben történő alkalmazása mind jobban terjed hazánkban is. Ma már több nagyüzemben nélkülözhetetlenek a folyamatirányításban, az anyaggazdálkodásban, a könyvelésben és még sorolhatnánk. E tekintetben az ipar előrébb jár, mint a mező- gazdasági üzemek. A számítástechnikával foglalkozók éppen ezért nagy lehetőséget látnak a számítógépeknek a mező- gazdasági üzemekbe való betörésében. Mindez annál is inkább figyelemre méltó, mert nemzeti jövedelmünk megközelítőleg 20 százaléka származik a mezőgazdaságból, ugyanakkor a Magyarországon használatos számítógépek mindössze 3 százaléka található az állai gazdaságokban, termelőszövetkezetekben. Egy legutóbbi MÉM-felmérés szerint a gépek fele a kis teljesítményű számítógépek közé tartozik. Főként a Commodore-64 a leginkább elterjedt típus. Ma már mind több üzemben rájöttek arra, hogy az említett kis komputerek teljesítményét túlbecsülték. Sokan viszont úgy vélekednek, hogy a szakosított telepeken, a különböző ágazati egységeknél^ gazdálkodás kisebb feladatait jól segítik és hasznos társai a középvezetői munkának. Ám szükséges azt is megjegyezni, hogy a szövetkezeteknél használatos számítástechnika bizonyos anarchiát takar, hiányzik a kellő koordináció az alkalmazott eszközök és a szervezési formák között. Az említett felmérés szerint a mezőgazdaságban 1990-ig 2500 számítógép üzembe állítását tervezik. A frontáttörésnek viszont számos feltétele van. így nélkülözhetetlen a megfelelő hardverkínálat, a fejlesztéshez szükséges pénzeszközök. A mezőgazdasági üzemek, szűkülő fejlesztési lehetőségeik ellenére is lépésváltásra készülnek, ám ehhez a nagy programhoz szükségesnek tartják központi erőforrások biztosítását is. Nem szóltunk egy igen fontos tényezőről, mégpedig a mezőgazdasági üzemekben dolgozó számítástechnikai szakemberekről. Egy esztendővel ezelőtt ezen a területen mindössze hétszázan tevékenykedtek, s közülük több mint kétszázra tehető az adatrögzítők száma. Ebből is következik, hogy a mezőgazdasági területen számítástechnikával foglalkozók joggal sürgetik a megfelelő tanácsadást, az igényes szervizszolgáltatást. A Tolna megyei tapasztalatok hasonlóak az országoshoz. A megye mezőgazdasági üzemeiben két esztendővel ezelőtt robbanásszerű fejlődés következet be, a Commodore 64-es típusú gépek beállításával. A 63 termelőszövetkezetben illetve 5 állami gazdaságban mintegy ötvenre tehető a C-64-esek száma. Főként az üzemgazdászok dolgoznak velük. A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Tolna Megyei Szövetsége hétszázezer forintot áldozott a program megvásárlására, a programcsomagok terjesztési jogának fenntartásával. A gazdaságok 90 százaléka ma a tsz-szövetség által biztosított programokat futtatja a gépeken, amelyek az anyagnyilvántartást és a főkönyvkészítést segítik. Mindössze öt mezőgazdasági üzemben használnak mikroszámítógépet, a regölyi termelőszövetkezetnél egy Robotron 1715-ös berendezés működik, a dombóvári és kaposszekcsői gazdaság TAB 34-est üzemeltet. Az előrébb lépés mindenféleképpen kívánatos lenne, mert a jó egy évtizede bevezetett gépi könyvelésben használatos Ascoták és Robotronok elöregedtek, pótlásuk elengedhetetlen. Elgondolkoztató továbbá az is, hogy tizenöt közös gazdaságban még ma is kézi könyvelés folyik: a fejlesztési források szűkös volta nem tette lehetővé eddig a lépésváltást. Holott az ügyvitel manapság már nem nélkülözheti a számítástechnika alkalmazását, mint ahogy a gazdászok is egyre inkább sürgetik a termelést segítő programok bevezetését. A számítástechnikusok végső soron keresik a kapcsolatot a mezőgazdasággal, már csak azért is, mert ezen a területen a professzionális számítógépek használata még fehér foltnak számít. Kérdés tehát, mikorra jön létre a kézfogó. SALAMON GYULA Orvosi műszereket gyárt a MIKROMED Ma kezdi meg működését esztergomi székhellyel az első magyar-szovjet vegyes vállalat, a MIKROMED Kft. Kedden a magyar alapítóvállalatnál, a Medicorban tartotta alakuló ülését az igazgatóság, amely öt magyar és öt szovjet szakemberből áll. Megválasztották a testület elnökét, a felügyelőbizottságot, az igazgatókat és helyetteseiket, jóváhagyták a vegyes vállalat alapszabályát és kidolgozták az idei, illetve az 1988. évi tervprogramot is. Az igazgatósági ülésen részt vett Kapolyi László ipari miniszter is. A MIKROMED Kft. létrehozásáról a múlt év decemberében született megállapodás. A vegyes vállalat a Medicor esztergomi gyárában üzemel, kezdetben 40 dolgozóval. Az idén mintegy 100 millió forint értékben terveznek előállítani hétféle, már korábban közösen kifejlesztett új elektronikus, mikroprocesszoros orvosi készüléket, főleg korszerű EKG-beren- dezéseket. A gyártáshoz szükséges anyagok egy részét, így az elektronikus komponenseket a Szovjetunióból szerzik be. A MIKROMED-nél készülő műszereket egyelőre itthon, illetve a Szovjetunióban értékesítik, a termelés bővülésével válik majd lehetővé a harmadik piaci értékesítés. A mezőgazdaságban még nem terjedtek el a nagy számítógépek
