Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

1987. április 1. NÉPÚJSÁG 3 Mit kell tudni a földtörvényről? III. A faesztergályos A magántulajdon Folytatni a kézművesörökséget A lakosságot legjobban érdeklő téma, hogy vajon hoz-e változást a földtörvény magántulajdon kérdésében. Előre kell bocsátani, hogy igen. Legjelentősebb változás, hogy megszűnik a tartós bérlet. Ez a jogintézmény tízéves múltra tekint vissza. Az országgyűlés úgy értékelte, hogy a lakosság többségének szemléle­tétől idegen ez a jogi forma, esetenként akadályozza a termőföldek hasznosítá­sát, ezért meg kell szüntetni. Az ország- gyűlés a Minisztertanácsot hatalmazta fel a részletkérdések kidolgozásával. Amíg a végrehajtási rendelet nem lát napvilágot, számtalan kérdés megvála­szolása várat magára. Melyek azok a kérdések, amelyeket a földtörvény szabályozott a magántulaj­donnal kapcsolatosan? Általában ma­gánszemélyek tulajdonában lehet egy la­kás vagy családi ház, egy üdülő és 6000 négyzetméter nagyságú termőföld. Kedvező változás, hogy a jövőben a mezőgazdasági ingatlanszerzés felső határának megállapításánál nem kell be­számítani a családi ház- és üdülőtelket, és nem lesz művelési ágankénti differen­ciálás sem. Szigorodott a szabályozás azzal, hogy a földszerzést családi alapon kell meg­határozni. Eddig ugyanis a megszerez­hető külterületi mezőgazdasági földeket családi alapon, zártkerti ingatlanokat személyre szólóan kellett megállapítani. De a családi alapon számított területek korlátozták az egyéni alapon megszerez­hető zártkerti földek nagyságát. A számí­tás bonyolult, bürokratikus volt, de általá­ban nagyobb terület megszerzését tette lehetővé, mint az új szabály. A megsze­A kereskedelem az idén lényegesen választékosabb kínálatot ígér kerti kisgé­pekből és szerszámokból, mint az elmúlt esztendőkben. A tavaszi, nyári kerti mun­kálatokhoz használatos eszközök zöme immár nem import, hanem kooperáció­ban készülő hazai termék. Minőségük megegyezik a korábban külföldről beho­zott gyártmányokéval, s áruk sem emel­kedett, sőt, egyes termékek olcsóbbak lettek. Az idén mennyiségben és válasz­tékban egyaránt lesz elegendő motoros kapa, amiből az elmúlt években még gyakorta hiány volt. A KGST-országok közötti megállapodások alapján Magyar- ország szakosodott a motoros kapák gyártására, illetve összeszerelésére, a motorok elsősorban Csehszlovákiából származnak. A Veszprémi Mezőgép Vál­lalat az idén a 2,2 lóerős Robi motoros kapákból 20 ezret juttat a kereskede­lemnek, az 5,5 lóerősből 4-5 ezret, s rövi­desen az üzletekbe kerülnek a továbbfej­lesztett változatok, az 5,5 lóerős, valamint a 8 lóerős Robi Rekord. Ezek már több műveletre alkalmasak, egyebek közt szántásra is. Választékbővítésként az or­szág több szövekezetében és vállalatá­rezhető mezőgazdasági terület nagysá­gát korlátozza a jövőben annak fekvése és a földek minősége. Kedvező, hogy nem esik tulajdonszer­zési korlátozás alá az örökléssel, elbir­toklással és a ráépítéssel történő tulaj­donszerzés. A lakások, családi házak, üdülők meg­szerezhető mértékét részletesen nem szabályozza a földtörvény. A végrehajtási rendelet - információink szerint - meg­szünteti azokat a gondokat, amelyek ma jogosan sértik az állampolgári érdekeket, nem egy esetben formális válást, házas­ságfelbontást eredményeztek, azért, hogy az ingatlanokat megtarthassák a családok. Várhatóan az új szabályok szerint családi házas és üdülőtelket, csa­ládi házat, lakást vagy üdülőt a 14. élet­évét betöltött gyermek is szerezhet ön­állóan annak ellenére hogy szüleivel kö­zös háztartásban él. Örökléssel, házas­ságkötéssel, örökbefogadással, elbir­toklással pedig annyi lakás, családi ház és üdülő szerezhető, amennyi a család­tagok száma. A többlet ingatlantulajdont (lakás, ház, üdülő, mezőgazdasági termőföld) el kell adni, amelynek kényszerértékesítése is elrendelhető lesz. A földtörvényben új, hogy a földek megművelési kötelezettségét a földvé­delmi birság kiszabásával lehet kikény­szeríteni. Nem cél az állami tulajdonba- vétel, hanem elsősorban a hasznosítás a fontos. Továbbra is lehetőség lesz a több éven át nem művelt földek ingyenes állami tulajdonbavételére. FARKAS ISTVÁN a Tolna megyei Földhivatal vezetője nál, például a pécsi Vasipari Szövetkezet szabadszentkirályi üzemében is gyárta­nak kapálógépeket. Ezek a gépek import motorral készülnek, áruk valamivel ma­gasabb, mint a veszprémi gépeké, s né­hány ezer kerül belőlük forgalomba. Ugyancsak a választékot bővíti a szegedi Vasipari Szövetkezet fűnyíró kombi gé­pe, amelyet kapáló adapterrel is elláttak. Több helyen gyártják az MF-70-es tí­pusszámú kerti kisgépet, amely kapál, füvet nyír, s más kerti munkákat is elvé­gez. A készüléket a Hermes Szövetkezet forgalmazza. Permetezőgépekből is lesz elegendő: Tiszakécskéről háromezer MPT-01-es gépet szállítanak az üzletekbe. Hazai gyártású kézi permetező gépekből is kel­lő mennyiség áll rendelkezésre, s az alaktrész-utánpótlás is biztosított. Több, más, korábban hiánycikként nyilvánított kerti berendezésből is kellő a választék és a mennyiség, így például benzinmotoros szivattyúk, takarmány- előkészítő darálógépek, sövénynyírók, fűnyírók, robbanómotoros fűrészek, többféle teljesítményben, minőségben és áron kaphatók. Mintha vajba szaladna a kés, oly köny- nyedséggel forgácsolja a fát az eszterga­kés. Az apró forgácsok szanaszét repül­nek, s beborítják a padlót. Ilyenkor kike- letváráskor a város közepén kellemes il­lúziót ad az akác, a kőris és a fenyő illó- anyaga. Az erdők tiszta illatát hozzák, árasztják a megmunkált fahasábok, Szekszárdon az Örfy-ház szuterénjában. A mester kezei között néhány pillanat alatt életre kel a fa. Az esztergakés milli­méterről milliméterre halad, az egyenle­tesen ismétlődő formák, ívek egyre job­ban kirajzolódnak, s míves igényesség­gel a szemet gyönyörködtetik. Most ép­pen egy asztallábat készített Schüller Károly mintakészítő és faesztergályos kisiparos.- Egyedi megrendelés - mondja -, a formát a tonetszékek ivéhez kellett igazí­tani. Aztán a másik géphez lép, új darabot fog be, s egyszerűbb díszítéseket mélyít a fahengerekbe. A Szekszárdi Bútoripari Vállalat megrendelésére készíti a henger alakú lábakat. Gyorsan, de biztosan jár a keze, s egymásután kerülnek a kosárba az elkészült darabok. A munka sürgős, az idő kevés. Egy kisiparos mindig hadi­lábon áll az idővel.- Hivatalnok nem akartam lenni. Eb­ben a szakmában nőttem fel, apám hagy­ta rám örökségként. A műhelyt a nagy­apám alapította még Budapesten 1896- ban. Akkor még fapados, lábhajtásos esztergagépeken dolgoztak, nem úgy mint ma. Ezen már minden vasból van - mutat a gépre. - Saját összeállításom, Öntőminták egy közel százéves vasesztergát alakí­tottam át erre a célra. A régi gépekből nem maradt semmi, s a műhelyből is csak a családi kéziszerszámok. Ezeket megőriztem, s itt tartom a falon, vannak köztük százévesek is. A vésőket, menet­vágókat még a nagyapám vette, de még most is szívesen dolgozom velük. Ez itt egy kézzel kovácsolt laposvéső, Bécs- ben készült. Olyan szerszám ez, amivel akár vasat is lehetne esztergálni. A nye­lét is érdemes szemügyre venni. Remek munka, szépen politúrozott kőrisfa. Kikapcsolja a gépet, aztán folytatja:- Az apám vitte eddig a legtöbbre, az aranykoszorús esztergályosmester cí­mig. Hárman kapták meg ezt az ország­ban, ketten - Budapeten és egy mester Debrecenben. Apám volt a legfiatalabb köztük. Emlékszem, negyvenötben kilencéves lehettem - vége lett az ostromnak, s ahogy kijöttünk, az óvóhelyről első utunk a műhelybe vezetett. Aztán néhány hét múlva bevezették a villanyt az iparosok műhelyeibe és elkezdtük az újjáépítés munkáját. Egy láda tetején kezdtem esz­tergálni - innen az indítás. S aztán, hogy a pályaválasztás elé kerültem, apám azt mondta, hogy nincs olyan egyszerű mes­terség, amit ne lehetne a legmagasbb szinten művelni. A szakma elsajátítása nem kampánymunka, hanem egy olyan folyamat, amely addig tart, amig az em­ber él. Belevágtam, levizsgáztam, s faesztergályos lettem. Nősülésen után Szekszárdra költöztünk, s lehoztam ma­gammal mindent, amit csak lehetett, a ré­gi szerszámokat is. A mintakészítő szak­mát már felnőtt fejjel szereztem meg. Ro­kon szakma a kettő. Az esztergálás a fa­munka formai, esztétikai területe, míg a mintakészítés számomra ennek az ellen­téte, kifejezetten műszaki terület. Amit el­mondtam, abból érezhető, hogy folytatni szeretném a családi hagyományt, a szakmai színvonalat a mérce szerint sze­retném tartani.- Ma zömében fával dolgozunk, de ez nem volt mindig így. Megint egy kicsit vissza kell kanyarodni a múltba, a nagy­apámhoz. Akkor még elefántcsontból esztergálták a hintók, autók díszeit, sőt, a sétapálcák fogantyúit is. Ezt az anyagot aztán szép lassan felváltotta a műanyag. A valamikor a legtöbb munkát adó textil­ipari gépek alkatrészeit is ma már mű­anyagból készítik, s nem fából. A faesz- tergályos-szakmához tartozik még a sza­ru, a gyöngyház, a tengeri kagylók, a csontok, a borostyán és az agancsok gé­pi és kézi megmunkálása is. Időigényes, precíz munka a faesztergálás. A családi munkamegosztásban a korán kelő, de a korán fekvő is. Elkészítem a reggelit, az­tán átadom magam a műhelynek, a fá­Lámpa és tál nak, a munkának. Általában nem nyolc órát dolgozom, hanem többet, hiszen az anyagbeszerzés és a hivatalos ügyek in­tézésének idejét is be kell hozni vala­hogy. Talán az alapanyag beszerzése a legkisebb gond, ennél nagyobb kunszt az egyebek megvásárlása. Hadd sorol­jak fel néhányat: a szalagfűrész és az eh­hez tartozó reszelő, a facsavarok, és egyes szögek. Sokszor keresni kell eze­ket, sokat kell lótni-futni utánuk, mig megfelelőt kap az ember. Tulajdonkép­pen kompromisszumot kell kötni a lehe­tőségek és a szükségletek között. Az egyedi megrendelések is külön feladatot jelentenek. Többnyire közületi megrendelőknek dolgozom, és a Kisipari Termeltető Válla­lattól is kapok munkát. Ha nincs közületi megrendelésem, akkor az év gazdasági­lag igen gyenge. Csak a szolgáltatásból és az egyedi munkából nem lehet megél­ni. Tisztelni kell a fát, a szakmát, a családi hagyományt pedig érdemes folytatni. A szakma szépségét az jelenti, hogy az idomtalan fából miként lesz egy-egy szép darab. Az esztergakés'alatt nem sír a fa, mint az erdőben a fűrész fogai alatt. Ott még sok a nedvesség benne. Itt új életre kel, hogy valamilyen tárgyként to­vább szolgálja az embert. A szakma sze- retetét a munka tükrözi, remélem a ki­adott munkadarab árulkodik erről. SZEKÉR JÓZSEF Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Kerti kisgépek, szerszámok j* Professzionális technika Mikor lesz a kézfogó a mezőgazdasággal A számitógépek ipari üzemekben tör­ténő alkalmazása mind jobban terjed ha­zánkban is. Ma már több nagyüzemben nélkülözhetetlenek a folyamatirányítás­ban, az anyaggazdálkodásban, a köny­velésben és még sorolhatnánk. E tekin­tetben az ipar előrébb jár, mint a mező- gazdasági üzemek. A számítástechniká­val foglalkozók éppen ezért nagy lehető­séget látnak a számítógépeknek a mező- gazdasági üzemekbe való betörésében. Mindez annál is inkább figyelemre méltó, mert nemzeti jövedelmünk meg­közelítőleg 20 százaléka származik a mezőgazdaságból, ugyanakkor a Ma­gyarországon használatos számítógé­pek mindössze 3 százaléka található az állai gazdaságokban, termelőszövetke­zetekben. Egy legutóbbi MÉM-felmérés szerint a gépek fele a kis teljesítményű számítógépek közé tartozik. Főként a Commodore-64 a leginkább elterjedt tí­pus. Ma már mind több üzemben rájöttek arra, hogy az említett kis komputerek tel­jesítményét túlbecsülték. Sokan viszont úgy vélekednek, hogy a szakosított tele­peken, a különböző ágazati egységek­nél^ gazdálkodás kisebb feladatait jól segítik és hasznos társai a középvezetői munkának. Ám szükséges azt is megje­gyezni, hogy a szövetkezeteknél haszná­latos számítástechnika bizonyos anar­chiát takar, hiányzik a kellő koordináció az alkalmazott eszközök és a szervezési formák között. Az említett felmérés szerint a mezőgaz­daságban 1990-ig 2500 számítógép üzembe állítását tervezik. A frontáttörés­nek viszont számos feltétele van. így nél­külözhetetlen a megfelelő hardverkíná­lat, a fejlesztéshez szükséges pénzesz­közök. A mezőgazdasági üzemek, szű­külő fejlesztési lehetőségeik ellenére is lépésváltásra készülnek, ám ehhez a nagy programhoz szükségesnek tartják központi erőforrások biztosítását is. Nem szóltunk egy igen fontos tényező­ről, mégpedig a mezőgazdasági üze­mekben dolgozó számítástechnikai szakemberekről. Egy esztendővel ezelőtt ezen a területen mindössze hétszázan tevékenykedtek, s közülük több mint két­százra tehető az adatrögzítők száma. Eb­ből is következik, hogy a mezőgazdasági területen számítástechnikával foglalko­zók joggal sürgetik a megfelelő tanács­adást, az igényes szervizszolgáltatást. A Tolna megyei tapasztalatok hason­lóak az országoshoz. A megye mezőgaz­dasági üzemeiben két esztendővel ez­előtt robbanásszerű fejlődés következet be, a Commodore 64-es típusú gépek beállításával. A 63 termelőszövetkezet­ben illetve 5 állami gazdaságban mintegy ötvenre tehető a C-64-esek száma. Fő­ként az üzemgazdászok dolgoznak ve­lük. A Mezőgazdasági Termelőszövetke­zetek Tolna Megyei Szövetsége hétszáz­ezer forintot áldozott a program megvá­sárlására, a programcsomagok terjesz­tési jogának fenntartásával. A gazdasá­gok 90 százaléka ma a tsz-szövetség ál­tal biztosított programokat futtatja a gé­peken, amelyek az anyagnyilvántartást és a főkönyvkészítést segítik. Mindössze öt mezőgazdasági üzem­ben használnak mikroszámítógépet, a regölyi termelőszövetkezetnél egy Ro­botron 1715-ös berendezés működik, a dombóvári és kaposszekcsői gazdaság TAB 34-est üzemeltet. Az előrébb lépés mindenféleképpen kívánatos lenne, mert a jó egy évtizede bevezetett gépi könyve­lésben használatos Ascoták és Robotro­nok elöregedtek, pótlásuk elengedhetet­len. Elgondolkoztató továbbá az is, hogy tizenöt közös gazdaságban még ma is kézi könyvelés folyik: a fejlesztési forrá­sok szűkös volta nem tette lehetővé ed­dig a lépésváltást. Holott az ügyvitel ma­napság már nem nélkülözheti a számí­tástechnika alkalmazását, mint ahogy a gazdászok is egyre inkább sürgetik a ter­melést segítő programok bevezetését. A számítástechnikusok végső soron keresik a kapcsolatot a mezőgazdaság­gal, már csak azért is, mert ezen a terüle­ten a professzionális számítógépek használata még fehér foltnak számít. Kérdés tehát, mikorra jön létre a kézfogó. SALAMON GYULA Orvosi műszereket gyárt a MIKROMED Ma kezdi meg működését esztergomi székhellyel az első magyar-szovjet ve­gyes vállalat, a MIKROMED Kft. Kedden a magyar alapítóvállalatnál, a Medicorban tartotta alakuló ülését az igazgatóság, amely öt magyar és öt szovjet szakem­berből áll. Megválasztották a testület el­nökét, a felügyelőbizottságot, az igazga­tókat és helyetteseiket, jóváhagyták a ve­gyes vállalat alapszabályát és kidolgoz­ták az idei, illetve az 1988. évi tervprogra­mot is. Az igazgatósági ülésen részt vett Kapolyi László ipari miniszter is. A MIKROMED Kft. létrehozásáról a múlt év decemberében született megál­lapodás. A vegyes vállalat a Medicor esz­tergomi gyárában üzemel, kezdetben 40 dolgozóval. Az idén mintegy 100 millió fo­rint értékben terveznek előállítani hétféle, már korábban közösen kifejlesztett új elektronikus, mikroprocesszoros orvosi készüléket, főleg korszerű EKG-beren- dezéseket. A gyártáshoz szükséges anyagok egy részét, így az elektronikus komponenseket a Szovjetunióból szerzik be. A MIKROMED-nél készülő műszere­ket egyelőre itthon, illetve a Szovjetunió­ban értékesítik, a termelés bővülésével válik majd lehetővé a harmadik piaci ér­tékesítés. A mezőgazdaságban még nem ter­jedtek el a nagy számítógépek

Next

/
Thumbnails
Contents