Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-23 / 95. szám

1987. április 23. ( TOLNA \ TsÉPÜJSÁG 3 ÉLJEN ÉS GYARAPODJON SZERETETT HAZÁNK, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG! Beázott a tető Fizet ez OTP „Új és régi lapos tetők szigetelésére alkalmas a BITULAX” tetőszigetelő és javító anyag. A Bitulax" 3 fő anyagból álló rendszer: - Bitulax" alapemulzió, anyagszükséglete 1 kg/m2; - Bitulax” szigetelőmassza, anyagszükséglete 2x4 kg/m2; - Bi­tulax" fedőemulzió, anyagszükség­lete: 1 kg/m2. Megvásárolható Ke- mikál Raktáráruházban Budapest XX. Tinódi u. 3. Telefon: 479-362.” (Újsághirdetés.) Az utóbbi időben össznépi vita ke­rekedett amiatt, hogy a lakóházak minősége kifogásolható, az építőipa­ri vállalatok felületes, hanyag munkát végeznek. A vitában - minisztériumi tisztviselőtől - elhangzott olyan kije­lentés is, hogy a jobb munka a lakás­árak újabb emelkedését vonná ma­ga után. Elhangzott az is, hogy ha a 300 forintos elektromos hajszárítóra garanciát ad a gyártó, miért nem vál­lal hosszabb garanciát az építőipar a sokmilliós lakásokért. De miért is vál­laljon felelősséget, amikor lényege­sen egyszerűbb azt áthárítani. Kü­lönben is, előbb-utóbb minden tető beázik... Egy ilyen, tetőbeázási perben hir­detett ítéletet a Szekszárdi Városi Bí­róság. A felperes a Csokonai u. 11-13. számú lakóház közössége volt, az első rendű alperes az OTP Tolna Megyei Igazgatósága, a má­sodrendű alperes a Tolna Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. „A bíróság kötelezi az I. rendű al­perest, hogy 60 nap alatt a saját költ­ségén, kijavítási terv alapján javítsa ki a Csokonai u. 11-13. számú la­kóépület födémszerkezetét (a szak- vélemény V/1-V/8 szerint), továb­bá... A bíróság a II. rendű alperessel szemben a keresetet elutasítja.” A perben szereplő, 62 lakásos épületbe - amelyet az Állami Építő­ipari Vállalat épített - 1980 április el­sején költöztek be a lakók. A X. eme­let lakói először 1984 augusztusá­ban észlelték, hogy a mennyezet beázik. Erre fel - jogi megfogal­mazással - előzetes bizonyítás iránti eljárást kezdeményeztek a Szek­szárdi Állami Közjegyzőnél. Ebben Huszti Pál szakértő adott véleményt a társasház tetőszigeteléséről. A szakértő által megállapított hibákat hosszú lenne felsorolni, csak néhá­nyat idézünk: „a szigetelő lemezek az illesztéseknél elváltak, a tetőszel­lőzőknél a pvc-cső kivezetése szak­szerűtlen, hiányzik róla a gallér, a ka­vicsterítés csak foltokban volt talál­ható. A szakértő javaslata szerint a tető javítása helyi javítással is megoldha­tó - ez költségkímélés és népgazda­sági érdekből kívánatos -, de előfor­dulhat, hogy azt többször meg kell is­mételni. 100%-os értékű javítást azonban csak az egész tető újraszi­getelése hoz. (A korrekt szakvéleménynek egy szép­séghibája van: a népgazdasági érdekre hivatkozás. A népgazdasági érdek nem lehet más, mint a lakók érdeke: a foltozga- tások helyett, a későbbi beázások meg­szüntetésére a teljes szigetelés.) A Pécsi Igazságügyi Műszaki Szakértői Iroda szakvéleménye sze­rint a társasház tetőszigetelése nem a vonatkozó szabványok szerint ké­szült. Az iroda véleményében egye­bek között szerepel, hogy a két gép­ház bejáratát összekötő járda telje­sen szakszerűtlenül és hibásan ké­szült, kifogásolható a bádogosmun­kák minősége. A korcolások elvál­tak, kinyíltak, az attikafalon a leme­zek deformálódtak. A hibák kivétel nélkül kivitelezési hibák, úgynevezett karbantartási mulasztás nem áll fenn. A szakvélemény szerint a hibák sokasága, állapota miatt nem megol­dás a részleges javítás. Ezért feltétle­nül kijavítási terv elkészítésével kell helyreállítani a tetőfedést, annak ér­dekében, hogy a javított vagy újraké­szített szigetelés az eredeti rendelte­tést teljes mértékben biztosítsa. Idézet a bíróság ítéletéből: „Az I. rendű alperes pernyertessé­ge érdekében a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat a perbe beavatko­zott. Hivatkozott arra, hogy a felpere­si társasházközösségnek a tetőszi­getelés védelme érdekében gyöngy­kavics terítést két évenként fel kell újítani. Az alperesi beavatkozó hivat­kozott arra, hogy a lakók ennek a karbantartási kötelezettségnek nem tettek eleget... Hivatkozott arra, hogy ...rendeletben előirt tájékoztatási kö­telezettségét teljesítette, mivel az 1981. április 23. napján kelt, majd az 1982. május 21-én kelt levelében fel­hívta az összes szerződéses partner figyelmét a tetők felülvizsgálatának elvégzésére. Az ehhez szükséges karbantartási útmutatót is átadta. ...Később az alperesi beavatkozó úgy nyilatkozott, hogy a felelősségét a helyenkénti hibák kijavítására az egész területre vetítve 15%-osnak véli. Alperesi beavatkozó ugyanak­kor elismerte, hogy a beázások foly­tán okozott kárért felelnek.” Később a felperes a keresetét ki­terjesztette a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalattal szemben és mint II. r. alperest kérte az I. r. alpe­ressel egyetemlegesen az eredeti ál­lapot helyreállítása körében a szava­tossági hiányok és kér természetbe­ni helyreállításra kötelezni...” (Ilyen egyszerű tehát a recept: a hanya­gul, felületesen végzett munkáért nem a vállalat felel, hanem a lakók. Rövidesen kiderül: jogrendszerünk kiskapuin ki lehet osonni a felelősség alól.) Újabb idézet az ítéletből: „Adásvételi szerződés alapján az eladóval szemben lehet a szavatos­sági jogokat érvényesíteni, így a II. r. alperes marasztalására felperes ré­széről előterjesztett keresetnek jog­alapja nincs, figyelemmel arra, hogy a felperes a II. r. alperes vétkességét nem bizonyította...” (A perben bizonyítódon a felületesen, hanyagul végzett munka, de az építőipari vállalat vétkessége nem.) „Más kérdés, hogy a II. r. alperes hibás kivitelezése folytán az I. r. alpe­res által felperesnek nyújtott szava­tossági felelőssége körébe eső szol­gáltatást a II. r. alperesre átháríthatja a jogszabályban meghatározott fel­tételek esetén." A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat levele az OTP Tolna Megyei Igazgatóságának: „T. Cím 1987. február 25-én kelt fenti számú levelére közöljük, hogy vállalatunk a Csokonai u. 11-13. sz. lakóépület tetőszigetelésének javítá­sát 1987. május 30-ig elvégzi.” (A tető először 1984 augusztusában ázott be. A helyreállítás megtörténik 1987 má­jusában. Ilyen egyszerű az egész. Nem?) B. I. Falvak tavaszodóban II. Sem tervekben, sem kezdeményezőerőben nincs hiány Nem tudom, a pörbölyi tanácsi kiren­deltségnek akad-e párja az országban. A régi iskolából idekerült a falu védő­szentje, a Szent László-szobor, mert­hogy a pap itt celebrálja a misét, a szom­szédos helyiségben lehet adót fizetni és előszobája a betegek várója heti két al­kalommal, mivel a körzeti orvos is itt ren­del. Az állapolgári jogok és kötelességek gyakorlása, valamint a hit és a test ápolá­sa, gyógyulása - köszönhetően az idő­beosztásnak - békésen megférnek egy­mással. Gyöngy Ferenc kőművesmesterrel, a falu elöljárójával harmadik napja kerül­getjük egymást. Szalai János elöljárósá­gi tag szerint - aki a bátaszéki könyvtár­ban dolgozik - nem véletlenül alakult ez így. Gyöngy Ferencet a község mindene­sének tartják. Amikor a találkozó létrejö­hetett volna, a Szekszárdi Mezőgazdasá­gi Kombinát vezetőivel tárgyalt, hogy az ott dolgozó fiataloknak kedvezményesen juttassanak telket a faluhoz tartozó pusz­tán. Amikor pedig a lakásán kerestem, ismét a megyeközpontba, a Babits Mi­hály művelődési házba kellett sietnie. Nemcsak a kezdeményezőerőnek, az elképzeléseknek vannak - és voltak! - bővében a helybéliek, de két kezük munkája nyomán történelemmé sokaso­dott a múltjuk is. Akadtak itt a magaslato­kon tanyák a török időkben is. Az 500 holdas Mária Terézia-alapítvány földjein még csak néhány tanya, zsellérház - ti­zenkét család és a fölfogadott summá- sok - nézegették körben a gyakran vízzel töltekezű lapályt, a mocsári erdő, a náda­sok sás- és lápvilágát. Mire itt is kialakul­nak a védőgátak, már egyre több a „jött- ment”, majd az 1945 utáni években önál­ló falu arcát mutatja egészségházzal, óvodákkal, iskolával, bolttal. Az 1985- ben közreadott statisztika szerint ugyan 634 lakosa van Pörbölynek, de csak vé­gig kell nézni a Vadász, a Hunyadi és az Óvoda utca, valamint az Erdészsor fris­sen pucolt házain, hogy Szalai János becslésének higgyünk, aki a növekvő lé- lekszámot most 700-ra taksálja. Pörbölyön is a vezetékes víz a legnagyobb gond Az elöljárósági képviselőjének szavai­ban szeretet van, ahogyan Pörböly erőfe­szítéseit, terveit sorolja.- Most épül egy autóspihenő, bisztró­val. A bisztró nyitását májusra várjuk. Egy helybéli ember építette. A központba egy gyümölcs-zöldségest, mellé fagylaltozót terveztünk. Ez később cukrászdává fej­lődne. A tanácsi kirendeltség kertjéből van lehasitva a zöldségesbolthoz szük­séges telekrész. Ugyanitt a kirendeltség épületéhez férfi-nöi fodrászatot ragasz­tanánk. Az elöljárónk kőművesmester, akár a posta fölépítését is szívesen vállal­ná. - De a legnagyobb tervünk vezetékes ivóvízzel ellátni a falut, amire 3,5 milliót kaptunk. A glóbusz, a vastalanító és kút­fúrás meglesz az idén, a fő vezetékeket is szeretnénk lerakni. Most szervezzük a víztársulatot. A vezetékes víz 25-30 ezer forintos terhet jelent, családonként, havi pár száz forintos törlesztéssel. Ez még a költségvetési helyzet további alakulásá­tól is függ.- Van-e kultúrházuk? A pontos válaszhoz papír, toll, egy gyors vázlat szükséges.- Van itt egy nagytermünk, előtérrel, mozipénztárral. Balra egy klubszoba. Ezt kibővítjük 3-4 milliós költséggel, amihez a lakók 1,5 millióra tervezett társadalmi munkával járulnak. Külön mozitermünk és könyvtárszobánk lesz, bővül a nagyte­rem. Hagyományőrző csoportunk, amelynek az asszonykórusa most nyert megyei kiváló minősítést, Pörböly felsza­badulásának évfordulójára, november végére talán már az új színpadon léphet fel. Tervek, tervek, tervek... Szalai János a 8 órai munka után kultúrosa, mozigépé­sze is a falunak. Mikor fejeződhet be a kultúrház bővítése? A portákon sorol a hagyma, fejesedik a saláta, a cigánymeggy szíjas, sötét ágain is lassan fényre tolakszanak a rügyek. Néhol nyír karcsú törzse fehérük, sőt, szomorúfüz bókol a kerítés mögött. A va- sárnapias nyugalom, a sok tágas, tiszta udvar nem árulkodik arról, hogy a közel­múlt történelme során a falu két alkalom­mal - 1956-ban és 1964-ben - is költöz­ni kényszerült a medrét szűknek találó Duna elől. Idős növényt kockázatos új földbe ül­tetni. Lőrincz Márton 81 éves korában mégis az unokamenyéhez, Aladics Bakács Er­zsébethez költözött, hogy ne maradjon egyedül. Decs Alföld-szállásról települt át. Ennek már hat éve. Egyik dédunokája - a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazda­ság pörbölyi üzemében dolgozó Binder Erzsébet - férjével az utca másik oldalán épít házat. A nagyapának, aki úgy kopog végig botjával a falun, mintha mindig itt élt volna, már egy néhány éves ükunokája is van. A mellettük lakó Szabó Ferencné a boltba indul. Súlyos szívműtéten esett át, rokkantnyugdíjas. Férje kerületvezető erdész. Fiuk Baján jár szakközépiskolá­ba, autószerelőnek tanul.- Egy időben a Decsi Háziipari Szövet­kezetnek kézimunkáztam, de azért a kis pénzért nem érte meg - mondja a fiatal- asszony. - A ház körüli kisebb tennivaló­kat el tudom látni, mindig le tudom foglal­ni magam. A fiunk, Zsolt sem akar elköl­tözni innen. De az már elég baj, hogy jelenleg az italbolton kívül semmi szóra­kozási lehetősége nincs, a mozit bezár­ták. A fiataloknak nagyon hiányzik. A ve­zetékes vizet nem is említem, éppen mosnom kellene. Lehet vitatkozni azon, hogy az indulat lehet-e jó tanácsadó. Mindenesetre, a fa­luban sokan azt mondják, hogy csak ak­kor segítenek a kultúrház építésében, ha a vízvezeték is épülni fog. Az itteni kutak vizéből a csecsemők nem ihatnak. A kultúrház építésén négy kőműves- mester dolgozik. A régi nagyteremben építőanyag, zsákos cement, mész, vas­anyag, szerszám zsúfolódik. Az épület leendő traktusainak kirajzolódtak az alapjai. Az egyik oldalon már a falakat rakják. Az alapozás földmunkái lakossá­gi öszefogással készültek. Szemközt csak néhány kerékpár jelzi, hogy a három-négy lépcső és a bejárati ajtó az italboltba vezet. A bejárat mellett - fölött egyetlen árva felirat sincs... A „saját” vállalat A községnek, mondhatni, saját vállala­ta van. A Gemenci Állami Erdő-és Vad­gazdaság három üzeme - a termelőer­dészet, a rakodó és fafeldolgozó, vala­mint a vasúti üzem - 300 embert foglal­koztat, döntő többségük helyi lakos, a két műszakban dolgozók 6-9 ezer forint közt keresnek. A fafeldolgozó fűrészüzemé­nek betanított munkásai közül igen so­kan szakmunkások: festő, asztalos, esz­tergályos, lakatos vagy más. Többségük fiatal. Itt kemény fizikai munkát kell vé­gezni, a füldugó is csak részben óvja őket a halláskárosodástól - mégis ma­radnak. - A Tolna Megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál dolgozó sógorom sokkal többet utazik ugyanennyi pénzért - indo­kolja választását Kató Ferenc, aki egyéb­ként festő szakmunkás.- Én esztergályosként 25 forintos óra­bérért dolgoztam - mondja Kovács Gyu­la. - Most teljesítménybérben 30-40 fo­rint között van a fizetésem. Jó néhányukkal beszéltem. Panaszol­ják a bérek hullámzását, hiányolják a Bá- taszékre költöztetett iskolát, a vizet, de egyikük se említette, hogy elpályázna in­nen. BÓKA RÓBERT Új házak épültek, utcák nyíltak Pörbölyön Felújítják, kibővítik a művelődési házat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents