Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-23 / 95. szám

4 wÉPÜJSÁG 1987. április 23. Ki a szabadba! Tavaszi Tanyás fogó Egymástól néhány méternyire több kört raj­zolunk a földre. Ezek lesznek a tanyák. A játé­kosok beállnak a tanyákra, egybe többen is állhatnak. A fogó kívül marad, és ezt a versikét mondja: „Szaladj, szaladj, a tanyádon bent ne maradj” Amint elmondta, mindenkinek ki kell sza­ladnia a tanyáról. Akit a fogó megfogott, azzal szerepet cserél. Sapkás fogó Két gyereket kiszámolunk, egyikük a fogó lesz, másikuk pedig az első sapkás. Felteszi a fejére a sapkát, és eltávolodik a fogótól. Rajt­jelre indulhat a fogócska. A fogónak csak a sapkás pajtást szabad kergetnie. Amikor az üldözött már nagy veszélyben van, akkor leve­szi a sapkát és átadja egy társának. Attól a pil­lanattól kezdve az lesz az üldözött. A sapkát nem szabad dobni, csak kézből kézbe lehet adni. Ha a fogó megfog valakit, akkor szerepet cserélnek. Olyan sapkát használjunk, amely nem akadályozza a menekülőt a futásban, s nem esik le könnyen a fejről. A sapkát kendő, zsebkendő, nyakkendő, sál stb. helyettesíthe­ti. játékok Labdaiskola Az első játékos másfél-három méternyire áll a házfaltól, kezében labda van. Egy mondóka ismételgetése közben a labdát a házfalhoz pattintgatja, s közben különböző mozdulato­kat végez: Egyet dobtam (a labdát a falhoz dobja, majd elkapja). Csattintottam (a labda visszaérkezése előtt tapsol egyet). Gyűrűt húztam (úgy tesz, mintha egy gyűrűt húzna le). Gombolygattam (két kézzel gombolyít). Kezeztem (egy kézzel kapja el a visszapat­tanó labdát). Lábaztam (felemelt lába alatt dobja a lab­dát). Első osztályt hibátlanul kijártam. így kell majd a nyolc osztályt kijárni. Ha a játékos valahol elejti a labdát, akkor át kell adnia a következő játékosnak. Egyszerre - nagy ügyességgel - akár mind a nyolc osz­tályt is ki lehet járni. Aki valahol téveszt, legkö­zelebb annál az osztálynál kell folytatnia, ame­lyikben „megbukott”. Az a gyerek győz, akinek először sikerül kijárnia mind a nyolc osztályt. (Nem szükséges egy menetben.) A játékot játszhatják többen, de játszhatja unaloműző­ként egy gyerek is. A játékhoz olyan kőfalat, tűzfalat stb. válasszunk, melyben nem teszünk kárt. Fülzúgásnak nevezzük azokat a hang­érzeteket, melyek nem külső hangforrás okozta inger következményei, hanem magában a fülben, a fül környezetében keletkeznek, vagy amelyek a központi hallópályákat vagy az agykérget érintő betegségek következményei. A fülzúgás lehet állandó, fokozódó vagy időszakos. Lehet magas vagy mély hangú, kísérheti szédülés, halláscsökke­nés. Lehet egy-, vagy kétoldali. Ezek a jellegzetességek az orvos számára bizo­nyos támpontokat adhatnak az eredetre vonatkozólag. A fül szinte mindegyik betegségét kí­sérheti fülzúgás. A külső hallójáratban fülzsírdugó, hal­lójárat-gyulladás okozhatja e panaszo­kat. A középfül savós, nyákos vagy geny- nyes, heveny vagy idült gyulladása, dob- üregi vérzések, a hallócsontok mozgását gátló folyamatok (otosclerosis, tympa­nosclerosis) is kiválthatnak fülzúgást. A belső fül működését károsítja, és ez­zel fülzúgást is okozhat a nikotin, alkohol, koffein, bizonyos gyógyszerek (mint pél­dául a Kalmopyrin az arra érzékenyek­nél), egyes antibiotikumok, vírusfertőzé­sek, a hallóideg gyulladása, daganata. Szintén a belső fület károsítja és fülzú­gást okozhat az erős zaj. Kísérője lehet a fülzúgás a fül környe­zetében zajló gyulladásos folyamatok­nak, mint például a fogak betegségeinek, az orrgarat heges vagy daganatos elvál­tozásainak is. Belgyógyászati betegségek közül bi­zonyos érrendszeri és anyagcsere-be­tegségek okozhatják a szóban forgó pa­naszt. Ezek közül leggyakoribb a magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbe­tegségek, de alacsony vérnyomás, vér- szegénység, vesebetegségek, hormon­zavarok is kiválthatják, de gyakran jelent­kezik a nyaki gerinc elváltozásai követ­A fülzúgás keztében is. Kísérheti a hisztériás, neu- raszténiás állapotokat, epilepsziát, agy­daganatot, agysorvadást, bizonyos ideg- gyógyászati kórképeket. A fülzúgás igen kellemetlen érzés, mely nyugtalanító, idegesítő, fárasztó. Ál­talában nem túl erős, igy lármás környe­zetben, utcán, munkahelyen nem zavaró, de csendes helyen azonnal jelentkezik, megnehezítve a pihenést, alvást, így bi­zonyos ideges panaszokat, feszültséget okozhatnak. Mit tegyen az, aki fülzúgást észlel ma­gán? Első teendő a dohányzás, alkohol-, koffeinfogyasztás mérséklése, illetve be­szüntetése. Igen fontos a felsorolt bel­gyógyászati betegségek egyensúlyban tartása, az orvosi rendelet nélkül szedett gyógyszerek azonnali abbahagyása. Amennyiben a fentiek betartásával sem szűnik meg a fülzúgás, vagy halláscsök­kenés is észlelhető, feltétlenül fülészeti vizsgálat javasolt. Fülészeti vizsgálattal felfedjük a halló­járat, dobhártya, dobüreg elváltozásait, az orrgarat olyan jellegű elváltozásait, mely fülzúgást okozhat. Hallásvizsgála­tot, szükség szerint egyéb speciális fülé­szeti vizsgálatot végzünk. A kivizsgálás során ezen kívül röntgen, laboratóriumi, ideggyógyászati, szemészeti konzíliumot is kérünk szükség szerint. Ezen vizsgálatokkal nagy valószínű­séggel meg tudjuk állapítani a fülzúgás okát, illetve ami még fontosabb a súlyo­sabb elváltozásokat biztonsággal ki tud­juk zárni, a kezelést időben el tudjuk kez­deni. A fülzúgás bizonyos esetekben kis beavatkozással azonnal megszüntethe­tő. Ilyen hálás dolog a fülzsírdugó, dob- üregi váladékok eltávolítása. Operálható fülbetegségek esetén a műtéti beavatko­zással az esetek legnagyobb részében megszűnik a fülzúgás. Nehezebben befolyásolhatók a kerin­gésizavar és anyagcsere betegségek okozta panaszok, azonban az esetek je­lentős részében a kezelés hatására a fül­zúgás csökken, szerencsés esetben megszűnik. Terápiásán feltétlenül szük­séges az alapbetegség egyensúlyban tartása. Fülészetileg értágítók, vitaminok, egyéb gyógyszerek adhatók szájon át, vagy intravénás injekciós kúra formájá­ban. Jó ha tudjuk, hogy a legtöbb gondot az ideges eredetű fülzúgás okozza, mivel a gyengébb idegzetű beteget az egészen enyhe fülzúgás is idegesíti, mely ideges­ség önmagában is a fülzúgás erősödé­sének érzetét kelti. A fent említett kezelések hatására a fülzúgás sok esetben megszűnik, az ese­tek nagy részében mérséklődik, azon­ban bizonyos esetekben nem tapaszta­lunk javulást. Ilyen esetekben is elvisel­hetőbbé kell hogy tegye azt az állapotot az a beteg számára, hogy komolyabb szervi elváltozást nem találtunk a kivizs­gálás során, más esetekben az a tudat, hogy átmeneti állapotról van szó (pl. kli­max), ezen időszak átvészelését is köny- nyebbé teheti. Betegeinket időnként ellenőrizzük. Ha súlyosbodás vagy visszaesés van, bizo­nyos kiegészítő vizsgálatokat végzünk, terápiás javaslatot teszünk. Némely be­tegségben, mely fülzúgással is jár, jel­lemző a rohamszerű rosszullét. Ilyen esetben a beteg azonnali jelentkezését várjuk, mivel a roham alatt megfigyelt je­lenségek igen nagy segítséget jelente­nek az orvosnak a kórisme felállításában és a kezelésre vonatkozólag. DR. TASNÁDI JOLÁN, a megyei kórház fül-orr-gége szakor­vosa Főzőcske Lefolyók eldugulásának megelőzése Makarónipástétom Hozzávalók: 50 dkg sertés vagy marhafel- sál, 3-4 dkg füstölt szalonna, 1 fej vöröshagy­ma, vegyes zöldség (sárgarépa, gyökér, zel­ler), 20-25 dkg makaróni, bors, só. A porhanyós tésztához: 20 dkg liszt, 10 dkg vaj vagy margarin, csipetnyi só, tejföl és 1 db tojás. A kisebb fej vöröshagymát apróra vágjuk, a zöldséget felkarikázzuk, a húst kockára dara­boljuk a füstölt szalonnával, sóval, borssal pu­hára pároljuk, majd ledaráljuk. Közben kifőz­zük a makarónit, összekeverjük a vajjal vagy zsírral és a ledarált hússal. Sózzuk, tejföllel leöntjük, melybe 1 tojás sárgát belekeverünk. Egy jénai tálat ki bélelünk a fentiekből összeál­lított porhanyós tésztával, beleöntjük az ösz- szekevert masszát, tetejére ráhúzogatjuk a porhanyós tésztát. Forró sütőben megsütjük, majd tálra borltjuk, reszelt sajtot szórunk rá. Párolt felsál franciásan Hozzávalók: felsál, sonka, füstölt szalonna, savanyú uborka, vegyes zöldség, kevés vaj, 1-1 1 /2 dl vörösbor, sajt, makaróni, só, sonka. Hosszú felsálból szeleteket vágunk, húska­lapáccsal megveregetjük, sózzuk és szalon­na, sonka, uborkacsikokkal megspékeljük. A zöldségeket karikára vágjuk, és kevés vajon a szelet húsokkal együtt pároljuk. Ha a levét el­párolta, hozzáöntjük a bort, és ezzel puhára pároljuk. Sajtos makarónival tálaljuk. Roló a polcok előtt A készen kapható, faltól-falig beépített konyhabútorok mellett más megoldás is kínálkozik a konyha felszereléséhez, ar­ról nem is szólva, hogy például polcos megoldással, ami elé roló szerelhető, mennyivel olcsóbban jövünk ki. A zárt szekrények helyett a polcokon tarthatók a fűszerek, az edények, stb., így munka közben is jól hozzáférhetünk, míg munkánk végeztével lehúzzuk a rolót, a konyhai polcok pedig zárt egységet al­kotva, szekrényként hatnak. A rendőny elhelyezésének több módja van: futtathatjuk a mennyezettől a pad­lóig, illetve a munkaasztal magasságáig. Ha megbarátkozunk a rolósítás gon­dolatával, még számos más alkalmazási lehetőséget kínál: például pótolhatjuk vele a hiányzó ajtót. B. K. Az újságok apróhirdetéseinek „ve­gyes” rovatában rendszeresen ajánlkoz­nak maszekok, kisvállalatok a háztartá­sok konyhai, fürdőszobai vízlefolyóinak kitisztítására, eldugulásuk megszünteté­sére. Bizonyára kifizetődő a szolgálat hir­detése, amiből kiviláglik, hogy nagyon sokan lehetnek, akik vagy nem tudják hogyan lehet és kell megelőzni a lefolyók eldugulását, vagy ügyet sem vetnek en­nek veszélyére. Nos, a lefolyókat maga a kivezetöcső görbülete teszi hajlamossá az eltömő- désre. A cső oldalán és „könyökében" ugyanis ha más nem -, vizkő minden­képp lerakódik az idők folyamán. Ez ele­ve szűkíti az áteresztő képességet. Erre rakódik rá a mégoly finom fürdőhab vagy szappan, sampon, illetve mosoga­tószer némi olaj- vagy zsírtartalma. Az eddig említettek miatt még nem dugul el, csak szűkül a lefolyó. A bajok akkor kez­dődnek, ha a lefolyónyilásba szűrés nél­kül megy be a fürdés-mosdás-mosás közben levált hajszál, textilszöszmő, mo­sogatásnál pedig az edényekről lekerült szenny - ha a vastagját előzőleg letörül­ték is róla - finomabb szemcséje. Ezek megint csak meg-megragadnak a cső­falra szilárdult lerakódásban. A lefolyó beszűkülése idejekorán ész­revehető azon, hogy lelassul a használt víz apadása. Vannak, akik ilyenkor pum­pálással - a nyeles keménygumi vagy a harmonikás kis műanyag pumpával - próbálják a csövet rendbe tenni, és ami­kor néhány szennycsomót kiszívtak, be­érik az eredménnyel, holott csak a cső­nek a függőleges, a görbület előtti szaka­szán értek el némi tisztulást. A csövek beszűkülése, eldugulása részint meg­előzhető, részint házilag rendbehozható minden különösebb fáradozás és bo­nyolultabb beavatkozás nélkül a követ­kező módon. Először is érdemes venni a most már folyamatosan árusított, a lefo­lyónyílásba illeszthető, olcsó, tányéros kis szűrőbetétekből egy csomagnyi készletet. Ezek meglehetősen szűk nyílá­sa felfogja a szennyszemcséket. Ha a szűrő megtelik, de további szennyes lé­nek is le kellene folynia, a kád, a mosdó vagy mosogató lefolyóját gyorsan duga- szoljuk be addig, amíg a szűrőt kiürítjük, és csak visszahelyezése után hagyjuk a további szennyvizet lefolyni. A szűrőbetét a vízkőlerakódást nem akadályozza meg. Ezért havonta egyszer töltsük meg az ép­pen nem használt lefolyót púpozott ká­véskanálnyi vízkőoldóval, és azt cseppet megnedvesítve hagyjuk töményen a cső­be szivárogni, vizet nem eresztve rá. Ha a mosogatóba vagy vízvezetékkagylóba gyakran kerül erősen zsíros lé, akkor a vizkőoldóhoz tegyünk trisót, ultrát vagy más erős zsíroldó port is, hogy együtt fejtsék ki hatásukat. A szűrőbetét rend­szeres használata és az időnkénti csőfal leoldás sem mindenható, kivált ha földes vizet, lakktartalmú festéket, malteros fal- kaparékot öntenek a vízvezetékbe, mert ilyesmi is előfordulhat egy-egy lakástata­rozás alkalmával. Nos, ha ez történne, akkor bizony nincs más hátra, mint gumi­kesztyűbe bújtatott kézzel kimerni a szenny darabos nagyját és utána vödör- nyi forró vízzel zuhatagot önteni a lefolyó­ba NY. Á. Mese a fáról Történt egyszer, ahol a volt hol és a nem volt, se-hol, élt egy nagy fa. Ez a fa a há- romkereki dombok között, pontosan az Okosi bíró udvarának közepén lombosodon, te­rebélyesedett és óriásodott. A történethez hozzátartozott, hogy az Okosi bírót mindenki ismerte Háromkerekiben, hiszen ő volt a világ legokosabb, éppen ezért legnagyobb eszű bírája. Olyan irdatlan mennyiségű esze volt ennek az Okosi bírónak, hogy az udvarában bálákban állt, és egy kutya vigyázott rá. A háromkereki emberek sokat perlekedtek, veszekedtek, vitatkoztak, így hát az Okosi bírónak egyre több észre volt szüksége ahhoz, hogy rendet tudjon teremteni. Nem cso­da, hogy esztendőre vagy kettőre már moccanni se lehetett az Okosi bíró udvarán a sok észtől. Még a szegény fa is alig jutott napfényhez, esőhöz és levegőhöz. Hiába akart, mint minden fa, lombosodni, terebélyesedni és óriásodéi, ha nem adtak neki helyet. így aztán bánatában, hogy lombosodni, terebélyesedni és óriásodéi nem tud, lassan kez­dett kiszáradni. Először csak a levelei söngyörödtek össze, aztán az ágai pöndörödtek a föld felé, végül pedig a törzse sárgult el. Egyik nap virradatkor az Okosi bíró összeráncolt homlokkal mérte végig a kertjét.- HQ-ha. No, ejnye - mondta és a feje búbját megvakarta. - Nem érem föl ésszel, hogy mi történhetett ezzel a fával? Azt hiszem, ki kell vágni! Tönkrement a szerencsétlen! A fa dúlt-fúlt magában. Hogy 6 tönkre való ?! Hát annyi esze sincs ennek az Okosi bíró­nak, mint a templom egerének, hogy a sok eszétől szárad ki? Ott dohogott, recsegett, ro­pogott a fa, amikor az Okosi bíró kutyája arrakerült és meghallotta.- Ne félj, én segítek rajtad! Nem engedem, hogy kivágjanak, hogy a tönk szélére jut­tassanak! Néhány nap múlva az Okosi bíró udvarán megjelent Fanyűvő Ferdinánd, hogy a fát ki­vágja. Az Okosi bíró kutyája azonban fogát vicsorgatva, nagyokat morogva, ugrásra ké­szen várta Fanyűvő Ferdinándot, hogyha az még egy lépést közelebb tenne a fához, hát rögtön kiharapjon a nadrágjából egy darabot, egy foltnak valót. Az Okosi bíró mérgében elkergette a gyáva Fanyűvő Ferdinándot, de másokkal se járt sikerrel, hiába fogadta meg a világ legfanyűvőbb favágóit, a kutya miatt nem mertek a fa közelébe menni. Végül már nem volt mit tennie az Okosi bírónak, nem volt kit hívnia. Leült a kert sarká­ban, és megvakarta a feje búbját.- Teringettét! A kutyafáját ennek a fának! Hát maradjon ott, ahol van! Az Okosi bíró kutyája táncra pördült, a fa pedig vidáman bólintgatott a háromkereki dombok felé, ahol a társai éltek. A háromkereki emberek félve-csodálva figyelték, ahogy a fa egyre lombosodon, tere­bélyesedett és óriásodott. Nem mertek perlekedni, veszekedni, de még vitatkozni sem, mert az Okosi bíró ilyenkor csak annyit mondott:- No, megálljának kendtek! A kutyafáját maguknak! És a lombosodon, terebélyesedett, nem különben óriásodott fa fenyegetően suhintott az egymással nem bíró háromkereki emberek felé, akik ijedtükben csak annyit mondtak:- A kutyafáját! Inkább béküljünk ki! SZŰCS MARIANN Bancso Banov: A nyúl harmadik füle Látja a medve, hogy eszeveszetten fut a nyúl a cseresben, s rákiált: „Hahó! Állj meg! Várj csak! Ki ugraszott, testvér, világnak?” „Szörnyűség! - szól a nyuszi. - Az erdőben kószál a tigris, olló van kezében, s mihelyt háromfülü nyulat lát, menten lemetéli róluk könyörületlen!” A medvét erre hahota rázta meg: „De neked kettő van!... Miért e rémület?” „Az igaz, kettő - de mit érek vele? ­sóhajt a nyúl. - Ez csak egyik fele a kérdésnek, a tigris másképp látja: előbb vágja, csak aztán számlálja...” KISS BENEDEK fordítása Receptek

Next

/
Thumbnails
Contents