Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-23 / 95. szám

fOLNA Világ proletárjai, egyesüljetek! wmm AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA MTESZ­1987. április 23. CSÜTÖRTÖK ÉLET XXXVII. évfolyam, 95. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Hazánkba érkezett Jegor Ligacsov Zsúfolt program a látogatás második napján Kádár János nemzetközi sajtóértekezlete Stockholmban A külügyminisztérium sajtóter­mében megrendezett nemzetközi sajtóértekezlettel kezdődött Kádár János szerdai stockholmi prog­ramja. Kádár János bevezetőben emlé­keztetett arra, hogy Budapesten volt alkalma tárgyalni a néhai Olof Palme miniszterelnökkel, és akkor megállapodtak a párbeszéd foly­tatásában. Most szívesen tett ele­get Carlsson miniszterelnök meg­hívásának, hogy mélyíthessék, erősíthessék a magyar-svéd kap­csolatokat és hozzájáruljanak a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének bő­vítéséhez. A magyar közvélemény Svédországot vívmányai és a bé­két, az enyhülést szolgáló külpoliti­kája alapján tiszteli, nagyra értékeli - mondotta Kádár János. - Itt is szeretném tiszteletünket és jókí­vánságainkat kifejezni Svédország népének és vezetőinek. Sikereket kívánunk, hogy munkájuk gyümöl­cseit békében élvezhessék. Magyarországról szólva hangsúlyozta: a Varsói Szerződés és a KGST tagálla­maként járja a szocialista társadalom építésének útját. Az országunk iránti nemzetközi érdeklődésnek valószínűleg az az oka - mondotta -, hogy saját ügyeink rendezése során reformokat kezdeményeztünk, amelyekkel a realitá­sokhoz akarjuk igazítani tevékenységün­ket. Adottságainknál fogva és szándé­kaink szerint bizonyos értelemben nyitott ország vagyunk. Mindez tartós irányzat Magyarországon. Ezek a körülmények jó feltételeket biz­tosítanak a mostani politikai eszmecse­réhez - állapította meg Kádár János, majd hangsúlyozta: - A megbe­szélések nagyon jó, mondhatni baráti légkörben folynak. A lehető­ségekből és a két ország érdekei­ből kiindulva mindkét részről kö­zös a törekvés a kapcsolatok to­vábbi bővítésére. Egyetértés van abban is, hogy mindkét fél lehető­ség szerint mindent megtesz az enyhültebb világ, a nagyobb biz­tonság és a szilárdabb béke érde­kében. A tárgyalások eddigi alaku­lásával igen elégedett vagyok - mondotta végezetül, majd vála­szolt az újságírók kérdéseire. En­nek során több bel- és külpolitikai kérdést érintett. Magyarország és Svédország egyaránt támogatja azokat a törek­véseket, hogy Európát mentesít­sék a nukleáris fegyverektől - emelte ki a TASZSZ tudósítójának érdeklődésére. Egy kérdésre válaszolva el­mondta: Magyarországon ismerik és értékelik, hogy Raoul Wallen­berg a háború alatt sokat tett az ül­dözöttek megmentéséért. Ezt fejezi ki, hogy Budapesten utcát neveztek el róla, s most szobrát is felállítják. A Dagens Nyheter cimű svéd napilap tudósítója a Szovjetunióban végbemenő átalakulásról kérdezte Kádár János véle­ményét. A párt főtitkára hangsúlyozta: a (Folytatás a 2. oldalon.) Jegor Ligacsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán es­te hazánkba érkezett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren Jegyzőkönyv aláírásával szerdán a Parlamentben befejeződött a magyar­szovjet gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kormányközi bi­zottság 36. ülésszaka. A tárgyalások eredményeit rögzítő jegyzőkönyvet Mar­jai József és Alekszej Antonov miniszter­elnök-helyettesek, a bizottság társelnö­kei írták alá. A bizottság munkájában részt vettek a két ország illetékes minisz­tériumainak képviselői és szakértői. Je­len volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az ülésszak munkájának középpontjá­ban az MSZMP és az SZKP főtitkárai 1986. júniusi és novemberi találkozóján, és az 1986. decemberi kormányfői talál­kozón a két ország közötti együttműkö­dés további bővítéséről és elmélyítéséről létrejött megállapodás megvalósításá­nak áttekintése, a további teendők meg­határozása állt. A felső szintű megállapo­dások végrehajtása terén már jelentkező eredményeket pozitívan értékelték. Rög­zítették, hogy a munkát intenziven to­vább kell folytatni. A kitűzött célok eléré­se, a magyar-szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködés bőví­tése növekvő mértékben hozzá fog járul­megjelent Németh Károly, az MSZMP fő­titkárhelyettese, Petrovszki István, a KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője és őszi István, a KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. ni a két népgazdaság előtt álló összetett feladatok teljesítéséhez. Az ülésszakon egyetértés volt abban, hogy megkülön­böztetett fontosságú kérdésként kell ke­zelni a már 1987-ben kidolgozható és megvalósítható megoldásokat. A bizottság a kormányfői találkozón ki­jelölt feladatok végrehajtásának vizsgá­lata során jóváhagyta többek között a kétoldalú együttműködés tökéletesítése érdekében az évvégéig kidolgozandó ja­vaslatok tematikáját. Tudomásul vette azokat a beszámolókat és javaslatokat, amelyeketa két ország illetékes szervei terjesztettek elő a magyar termelési ka­pacitások teljesebb kihasználására szovjet nyers- és alapanyagok, valamint alkatrészek és komplettáló termékek be­szállítása révén. A bizottság tájékoztatót hallgatott meg a magyar üzemek szovjet részvétele, és a szovjet üzemek magyar közreműködéssel történő rekonstruk­ciójára irányuló munkáról, s a magyar és szovjet vállalatok közötti együttműködés lehetőségeiről harmadik országokbeli objektumok létesítésében. A bizottság kedvezőnek értékelte, hogy a két ország tervező szervei meg- (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződtek a magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Lenin születésnapja alkalmából Propagandisták kitüntetése Bonyhádon Pártarchívumok vezetőinek tanácskozása Szekszárdon A forráspublikálások tapasztalatai a megyékben Dr. Erdős Tiborné átveszi a kitüntetést Kétnapos tanácskozás kezdődött teg­nap Szekszárdon az MSZMP Párttörté­neti Intézetének szervezésében, a du­nántúli megyék pártbizottságainak archívumvezetői részére. Bevezetőben Péti Imre, a megyei párt- bizottság titkára adott tájékoztatót Tolna megye gazdasági, politikai és társadalmi életéről a tanácskozás résztvevőinek. Az első nap témája a megyei munkás­mozgalom-történeti forráspublikálás ta­pasztalatainak elemzése volt. Vitaindító előadást Molnár János, a Párttörténeti In­tézet igazgátóhelyettese tartott. Tavaly az intézet a megyéktől megkérte a témával foglalkozó kiadványok listáját, ezen több, mint kétezer cím szerepelt, tulajdonkép­pen a teljes munkásmozgalom-történeti anyag. Ebből egyértelműen forráspublikáció 57 mű, az egyedi kiadványokat leszámít­va a munkásmozgalom helyi dokumen­tumait közlő munka pedig 32. A kiadványokat öt csoportba lehet so­rolni, sorozatszerűen 10 megyében dol­gozzák fel folyamatosan a munkásmoz­galom válogatott dokumentumait. A Ta­nácsköztársaságról, illetve a 18-as, 19- es forradalmakról kilenc megyében je­lent meg kötet, köztük Tolnában is. A har­madik csoportba a felszabadítás mun­kásmozgalmi dokumentumai tartoznak, ezzel a témakörrel sok megye foglalko­zott, e tekintetben a tematikus elmélyítés a követendő út. Megkezdődött a pártértekezletek válo­gatott dokumentumainak a kiadása is. Az ötödik csoportba pedig az egyedi kiad­ványokat sorolták. Az előadás további részében - fel­használva az alföldi megyék már megtar­tott tanácskozásának tapasztalatait is -, a vitaindító a felmerült problémák köré csoportosította mondanivalóját. Ezek közé tartozik, hogy a feldolgozott anyagok, kiadványok nem hasznosulnak kellőképpen, még a kutatók számára sem, mert nem hozzáférhetőek. A szakla­pokban is kevés ismertetés jelenik meg a megyék kiadványairól. A feldolgozás és kiadás időrendben elérkezett az 1948-as fordulóponthoz, a korábbi dokumentu­mok általában nem a pártarchívumokban lelhetők fel; a további időszakok kutatá­sában és publikálásában viszont már nagy felelősség hárul a megyei pártbi­zottságok archívumaira. A tanácskozás szünetében nyilatko­zott lapunknak Molnár János, a Párttörté­neti Intézet igazgatóhelyettese. Elmondta többek között, hogy a figye­lemfelhívás céljából választották orszá­gos tanácskozás témájául a megyék munkásmozgalmi kutatásainak forrás­publikációit. Ezek a dokumentumok hozzásegíte­nek az országos események jobb meg­értéséhez, igazolhatnak vagy cáfolhat­nak korábbi véleményeket a munkás- mozgalom történetének egy-egy esemé­nyéről vagy folyamatáról. Nemrégiben például egy megyei dokumentum igazol­ta, hogy a Tanácsköztársaság vezetői foglalkoztak a földreform gondolatával. A korábbi tanácskozás javaslatai között pedig szerepelt egy budapesti speciális könyvesbolt gondolata, ahol valamennyi megyei kiadványt kapni lehetne. A tanácskozás második napján, ma, a helyi pártarchívumok kutatószolgálati munkarendjének tervezetét vitatják meg. A vendégek tegnap Szekszárddal is­merkedtek, ma pedig a Paksi Atomerőmű Vállalathoz látogatnak.. Hagyomány, hogy Vlagyimir lljics Lenin születésének évfordulóját évente más-más városban ünnepük meg a megyében. A központi megyei ünnepségre tegnap délután került sor Bonyhádon, a művelődési köz­pontban. A meghívott vezető propa­gandistákat Krizsán István, a városi pártbizottság első titkára köszöntöt­te, majd Vanya György, a pártbizott­ság titkára mondott ünnepi köszön­tőt. Szólt Lenin elméleti munkásságá­nak és gyakorlati politikai tevékeny­ségének történelmi jelentőségéről, a marxizmus továbbfejlesztésében ki­fejtett munkásságáról. Lenin születé­sének 117. évfordulóján már a szo­cialista országok sora jár a lenini úton, és kísér bennünket a haladó emberiség szolidaritása. A lenini út nem azt jelenti, hogy megpróbáljuk a klasszikusok munkásságából ki­emelni a „recepteket” és azokat al­kalmazni a ma valóságára, hanem éppen azt, hogy a valóság alapos és tudományos elemzése után a mar- xizmus-leninizmus szellemében megpróbáljuk megkeresni a saját kérdéseinkre a saját válaszainkat. Lenin születésnapján kapnak elis­merő szót és kitüntetést a párt pro­pagandistái, az egyúttal jelenti ennek a munkának a megbecsülését is, hangsúlyozta a bonyhádi pártbizott­ság titkára. Tolna megyéből a kedden megtar­tott országos ünnepségen az aláb­biak vehették át eredményes propa­gandista-munkájuk elismerését. A Munka Érdemrend bronz foko­zatát kapta Fehér Gyula, az MSZMP Tolna Megyei Oktatási Igazgatósá­gának tanára. Lenin-emlékplakett kitüntetésben részesült Tóth János, az Oktatási Igazgatóság igazgatóhelyettese, Papp János, a megyei postahivatal vezetője, Szalai János, a Tolna Me­gyei Népújság nyugalmazott főszer­kesztő-helyettese, Szepesi László, a Pécsi Rádió megyei tudósítója, dr. Kovács János, a megyei kórház gaz­dasági igazgatója, Rónai Antal, a Tol­nai GÉM termelési osztályvezetője, Vida Gyula a COLOR Ipari Szövetke­zet tmk-vezetője. Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára a bonyhádi ünnepségen az alábbi kitüntetéseket adta át: A mű­velődési miniszter Szocialista Kultú­ráért kitüntetésben részesítette dr. Erdős Tibornét, a tamási I. Sz. Ál­talános Iskola igazgatóhelyettesét és Mosonyi Gyulát, a bonyhádi II. Sz. Ál­talános Iskola igazgatóját. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Durgonitsné dr. Molnár Erzsébet, a szekszárdi főiskola tanszéki cso­portvezetője. Eredményes agitációs és propa­gandamunkájukért a megyei pártbi­zottság elismerő oklevelét huszon- ketten vették át. L Kádár János sajtóértekezleten összegezte láto­gatásának tapasztalatait (Telefoto)

Next

/
Thumbnails
Contents