Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-17 / 91. szám
1987. április 17. NÉPÚJSÁG 3 A mezőgazdaság tavaszi helyzete, feladatai Folyamatos ellenőrzés és mérés SUGÁRVÉDELEM PAKSON | A lakosság radioaktív terhelése elhanyagolható Tisztítás után a melegvíz-csatornán át jut vissza a víz a folyóba A mezőgazdasági munkák helyzetéről tájékoztatta az újságírókat Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes csütörtökön a MÉM- ben. Elmondta, hogy a mezőgazdasági üzemekben március végén összesítették az ősszel elvetett kalászosok állapotát; fejlettségük általában gyengébb volt mint az elmúlt években bármikor. A Dunántúlon többnyire kedvezőbb a kép, az alföldi vidékeken azonban sokfelé hiányosan kelt ki a búza. Összesen 230 ezer hektáron minősítették igen rossznak a kalászosok állapotát, főként az őszi árpával voltak elégedetlenek a mezőgazdák. E növényből 30 ezer hektárnyit várhatóan ki kell szántani. A búzából a kiesés 10-15 ezer hektár lehet. Mindent egybevetve azonban az évente szokásosnál - ez 40-50 ezer hektárnál több gabona az idén sem fog kipusztulni, annak ellenére sem, hogy az őszi és a téli időjárás egyaránt kedvezőtlen volt. Javította a zsenge növények állapotát, hogy április 9. és 14. között jelentős csapadékot kaptak a földek, a nedvesség-utánpótlás gyorsította a búza úgynevezett bokrosodását, segítette fejlődését. Több ezer hektáron csak a fagyok elmúltával kelt ki a gabona, ezeken a területeken jó szolgálatot tett az eső és a viszonylag hűvösebb időjárás. Gondot okozott a belvíz is, amely 50- 60 ezer hektárt érintett, ebből 20-25 ezer hektár a vetés és a felszántott terület, a többi gyep és legelő. A fagykárok mértéke felől sokáig bizonytalanságban voltak a mezőgazdák. A szőlőültetvények a legjobban Bács- Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyében sínylették meg a kemény telet, a gyümölcsösök közül a barackosokban súlyos károk mutatkoztak. Úgy tűnik, az alma jól ellenállt a szeszélyes időjárásnak. Az elmúlt évhez képest is hátrányban vannak a mezőgazdasági munkák. Tavaly is későn érkezett a tavasz, és akkor is a szokottnál később láthattak munkához a földeken, az idén azonban még inkább kitolódott a munkák kezdete. 1986-ban március derekáig 2,5 millió hektáron szükséges talajelőkészitésnek 40 százalékával készültek el, az idén csak negyedével. Az idén nem mindenütt sikerült elvetni a magborsót, tavaly ilyenkorra már a földben volt a szaporítóanyag. A tavaszi árpával is hátrányban A fővárosi és a megyei tanácsok ipari osztályvezetői és környezetvédelmi titkárai csütörtökön az ipari környezetvédelem feladatairól tanácskoztak az Ipari Minisztériumban. Bakonyi Árpád, a minisztérium főosztályvezető-helyettese emlékeztetett arra, hogy az iparirányítás 2-3 éve egyre erőteljesebben keresi a megoldásokat a környezeti ártalmak megszüntetésére. A minisztérium a vállalatok ezzel kapcsolatos tevékenységének egyeztetésére nemrég megalakította a környezetvédelmi koordinációs irodát. A VII. ötéves tervidőszakra külön ipari programot készítettek a környezetvédelmi feladatok megoldására, ennek során 300 vállalat 600-nál is több kutatás-fejlesztési témajavaslatát rendszerezték. Most országos felmérést készítenek, amelyben kimutatják, hogy hol és milyen mértékben lépik túl a vállalatok a szeny- nyezés határértékeit. Az Ipari Minisztérium véleménye szerint mind ez idáig a vállalatok nem fordítottak kellő figyelmet a hulladékok lerakása, illetve égetése előtti úgynevezett fizikai-kémiai előkezelésre. Ez a hulladékok megsemmisítésénél számottevően növelte a költségeket. A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányának elnöksége csütörtöki ülésén áttekintette a társulatok múlt évi tevékenységének tapasztalatait és az idei terveket. Megállapította, hogy az országban működö 455 vízgazdálkodási társulat és 11 egyesülés az előző évinél több, összesen ötmilliárd forint értékű beruházással, építési munkával járul hozzá a vízellátáshoz, a csatornázáshoz, a mezőgazdasági területek vízrendezéséhez, a vízkárelhárításhoz és az öntözéshez. Társulati úton 110 új vízmű és 1200 kilométernyi vízvezeték-hálózat épült, s a költségek 55-60 százalékát az érintett lakosság fedezte, családonként 30-35 ezer forint érdekeltségi hozzájárulással. A csatornamű-társulatok beruházásában 80 kilométer hosszú szennyvízcsatorna épült, és 2600 köbméterrel növekedett a szennyvíztisztító művek napi teljesítménye. Ezek mintegy 25 százaléka a Balaton partvidékén valósult meg, ezzel segítette a tó fokozottabb védelmét. Az érintett családok általában 40-45 ezer forintot fizettek be ezekvannak, bár az elmúlt évinél kisebb a termőterület. Úgy számolnak, hogy mintegy 40-50 ezer hektáron más növényt kell elvetni, mert már kifutottak az időből; a kukorica jön számításba, amelynek többletvetéséhez elegendő szaporítóanyaggal rendelkeznek. Fokozzák a szója termesztését, az előirányzott 25 ezer hektárral szemben 35- 40 ezer hektárra kerül ez a magas fehérjetartalmú növény. Felkarolására központi intézkedéseket hoznak, növelve a hazai termelők és a takarmánygyári feldolgozók érdekeltségét. Nagyobb bizalmat kapnak más hagyományos, magas fehérjeértékű takarmánynövények is. A burgonyatermesztésnél fennakadás van: a kereskedelem késedelmeskedve szerződik a termelőkkel, ezért 4-5 ezer hektáron még bizonytalan, hogy földbe kerül-e a vetőgumó. Erre pedig szükség lenne a lakosság ellátásának biztosításához. A műtrágya- és növényvédőszer-ellá- tásban kisebb zavarok mutatkoznak az idei tavaszon. A termelők egy része túl későn rendelt - csak februárban és márciusban -, ám a forgalmazóknak is készletezési gondjaik voltak és emiatt több nitrogénműtrágya is elkelne most. A külföldi alapanyagokat nem kapták meg időben, emiatt egyes növényvédő szerek gyártásával lemaradtak, ám döntő többségükből kifogástalan az ellátás. A pótalkatrészek forgalmazása annak ellenére sem mindig folyamatos, hogy a kereskedelem a hazai és a külföldi szállítóktól jó előre 10 százalékkal többet igényelt. Műszaki árukból 27 százalékkal többet rendeltek mint tavaly ilyenkorra, a szállítások azonban nem mindig vannak összhangban az igényekkel. Nem mindig folyamatos a Rába gépekhez szükséges alkatrészek gyári átadása sem: az elmúlt években ilyen kifogás nem merült fel a győri gyárral kapcsolatban. Az NDK-beli üzemek egyes gépalkatrészek átadásával szintén megkéstek, a külkereskedelem sürgeti a szállításokat. A mezőgazdasági gépekből kellő tartalékok vannak a raktárakban. Megyénkben is elkezdődött a vetés, elsőként a nagydorogi Új Barázda Téesz- ben indultak el a vetőgépek. Tegnap reggel négy vetőgép állt a bezzegpusztai területen a tábla szélére: 586 hektáron vetik el idén tavasszal a napraforgót. Elmondta, hogy a kidolgozott program megvalósulása esetén a veszélyes hulladékok 90-95 százalékának elpusztítása megoldódik a következő néhány év alatt. A minisztérium szorgalmazza, hogy az üzemek minél több speciális célberendezést alkalmazzanak, illetve a meglévő hagyományos módszereket korszerűsítve ártalmatlanítsák a veszélyes hulladékot. Folyamatban van több átmeneti hulladéktároló hely kialakítása is az országban legalábbis addig, amíg a végleges tárolóhálózatot nem telepítik. Összesen 19 ilyen regionális ideiglenes tárolóhelyet jelöltek ki. Egyébként a hulladékok hasznosításáról szóló rendelet 30 évvel ezelőtt született, korszerűsítésre szorul. Összhangban műszakigazdasági lehetőségeinkkel, reálisan végrehajtható rendeletet kívánnak alkotni, méghozzá a különböző területekről, megyékből érkező jelzések figyelembevételével. A minisztérium nagy gondot fordít a különböző füstgázok kéntelenítésére is. A világon mintegy 200-féle megoldást alkalmaznak, s most vizsgálják a hazai szakemberek, hogy közülük melyeket lehetne előnyösen átvenni. nél a társulatoknál. Budapest peremkerületeiben is a korábbinál több csatorna épül társulati beruházásban. Az idén a társulatok a tavalyinál mintegy 500 millió forinttal többet fordítanak a vízellátás és a csatornázás fejlesztésére. Várhatóan 120 új vízmüvet adnak át, ezeknek egészséges ivóvizét elsősorban azok a térségek kapják, amelyeken a kutak vize a tűrhető- nél több nitráttal szennyezett. A társulatok Budapesten és 14 megyében építenek szennyvízcsatornát, s ebben az évben 10 jelentős bővítési szakaszt adnak át. A vízmű- és csatornamű-társulatok mozgalma az idén 30 éves. Az év végéig várható munkálatokkal együtt három évtizedes tevékenységük mérlege: 25 ezer kilométer hosszú vizvezeték-hálózat megépítése, amely 3,5 millió lakos közműves vízellátását oldotta meg. A csatornázásban szerényebb a teljesítmény, de a társulati ösz- szefogással létrehozott 1200 kilométer hosz- szú csővezeték igy is tekintélyes közműfejlesztési hozzájárulás. Az atomenergetika megszületése óta követendő példaként vette és veszi figyelembe a környezetvédelmi követelmények igen szigorú betartását. Az atomerőművek üzemeltetésénél alapvető szempont a környezetre gyakorolt hatások elemzése és értékelése, a kedvezőtlen hatások csökkentése és a lakosság védelme. Erre vonatkozólag igen szigorúak a hazai előírások, amelyek nemzetközi összehasonlításban is elismertek. A Paksi Atomerőmű Vállalatnál mintegy hetven főt foglalkoztató sugárvédelmi osztály látja el az ellenőrzési feladatokat. Munkájuk fontosságát aligha szükséges külön is ecsetelni. Mint ismeretes, az erőmű a szükséges vizet a Dunából nyeri és megfelelő kezelés után azt, a folyóba engedik vissza. Ám addig sok minden történik. Mielőtt azonban erről részletesebben szólnánk, érdemes megemlíteni a következőket. A Duna az ország vízellátásának legnagyobb forrása. A folyó látja el ivóvízzel az ország lakosságának mintegy 30 százalékát, továbbá az ipari célú vízkivétel 60 százaléka történik a Dunából. 1981-es adatok alapján a Duna és körzete biztosítja a hazai haltermelés 22 százalékát, ez legalább tízezer tonnát jelent. Az említettekből is érzékelhető, hogy az emberi környezet szempontjából milyen nagy fontossággal bír a paksi atomerőmű biztonságos üzemeltetése. Többek között a Duna atomerőművi eredetű szennyeződésének kérdéseivel is foglalkozik az a vaskos tanulmány, amelyet nemrég készített az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, illetve az Országos Atomenergia Bizottság. A szerzők a nemzetközi jelentőségű folyóvizek atomerőművi eredetű szennyeződésének szabályozásával összefüggő kérdésköröket elemzik, miközben megállapítják, hogy „a lakosságot érő sugárterhelés évi dózisa nem éri el a folyó „hát- tér”-szennyezettségétől eredő sugárterhelés dózisának egy ezrelékét. E csekély sugárterhelés jelentősége a lakosság egészsége szempontjából elhanyagolható.” Rónaky József, a Paksi Atomerőmű Vállalat sugárvédelmi osztályának helyettes vezetője az említettekkel kapcsolatban a következőket mondotta:- A cél, hogy a lakosságot ne érje a megengedettnél nagyobb sugárterhelés. Az érvényben lévő korlátozási rendszer maximum 5 mSv-t engedélyez. Az atomerőmű normál üzemű kibocsátásából ennek ötödét kaphajta a környéken élő lakosság. Évekkel ezelőtt az egészség- ügyi és vízügyi hatóságok elvégezték a szükséges számításokat, amelyeket ösz- szevetettek a szovjet adatokkal. Az eredmény igen kedvező volt, a mért dózis lényegesen kevesebb, mint amit a tervezés időszakában engedélyeztek. Egyébként a szabályok igen szigorúak, a hatóságok korlátozzák, hogy évente és naponta mennyi radioaktív anyagot bocsáthatunk a Dunába. Ezen túlmenően meghatározzák a hígítás mértékét csakúgy, mint ahogy korlátozzák a levegőbe kiengedhető szennyezést is. A sugárvédelmi osztály helyettes vezetője készséggel bocsátja rendelkezésemre azt az összefoglaló jelentést, amit évente készít az svo. Az értékelés részletesen tartalmazza a mérési eredményeket, melyek a következők: 1983-ban a hatósági korlát 15, 1984-ben 7,6,1985- ben 7,5 tavaly pedig a megengedett érték mindössze 5,7 százalékát bocsátották a Dunába. A radioaktiv szennyezés tehát elhanyagolható, ami annak köszönhető, hogy a PAV-nál évről évre jelentősen javul a víztisztítás hatásfoka. Az érvényben lévő vízjogi engedély a következő előírásokat tartalmazza: a felszín alatti vizekbe nem kerülhet radioaktív anyag, alfa-aktivitás nem bocsátható ki, az összes kibocsátható béta-aktivitás egy év alatt nem haladhatja meg 3,7 GBq-t, amiből egy nap alatt legfeljebb 9,2 GBq-t lehet a Dunába engedni. Ez a szabályozás garantálja, hogy a folyékony radioaktív kibocsátás révén a lakosságot érő sugárterhelés nem haladja meg a 0,08 mSv évi effektiv dózisegységet. A folyékony radioaktív anyagok kibocsátására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése részben az üzemeltető, részben a vízügyi és egészségügyi hatóságok feladata. Az ellenőrzés kiterjed a kibocsátásra kerülő szennyvizek radioaktivitásának vizsgálatára, az összes béta-aktivitás és az egyes radionuklidok aktivitás-koncentrációinak meghatározására, valamint a Duna-víz, üledék és hal, továbbá a környező talaj- és ivóvíz radioaktiv szeny- nyezettségének rendszeres ellenőrzésére. Ezt a munkát az üzem és az illetékes hatóságok egységes program alapján, koordináltan végzik. Az eddigi tapasztalatok szerint, a Duna élővilágát a radioaktivitás nem zavarja, a vízhőmérséklet viszont befolyásolhatja. Ugyanakkor a vízügyi szervek vizsgálataik során azt is megállapították, hogy eddig érdemi változás nem következett be a vízi élővilágban. A hőszennyezés mindeddig nem okozott különösebb gondot - amit szintén hatóságilag szabályoznak - ott jár- tunkor az erőműbe belépő víz hőmérséklete 7 Celsius-fok volt, a melegvíz-csatornán át pedig 16 fokos víz tért vissza a Dunába. Egy-egy blokkra másodpercenként 22,4 köbméter szűrt Duna-vizet nyomnak a szivattyúk. Az egyéb technológiai berendezések hűtésére másodpercenként 2 köbméter víz szükséges. A reaktornál és a turbináknál sótalanitott vizet használnak a korrózió elkerülése céljából. Az úgynevezett hulladékvizeket tartályokba gyűjtik, majd tisztítják. A primerköri vizet ioncserélő gyanta segítségével szabadítják meg a radioaktív szennyeződéstől, a csurgalékvizeket külön tisztítják, illetve bepárolják. A sűrítmény ezek után hordókba kerül. Eddig néhány száz köbméter gyűlt össze az erőműben, amit a feke- di tároló elkészülte után hordókba cementálnak és a baranyai radioaktiv temetőbe szállítják. A sugárvédelmi osztály munkatársai az erőmű körzetében és területén kiépített mérőhelyeken folyamatosan ellenőrzik a beépített műszerek segítségével a be- és kilépő vizet, továbbá a laboratóriumban is mérik a vételezett minták radioaktivitását. Egyébként a tárolt mintákat a hatóság hetente vizsgálja, illetve elvégzi a szükséges ellenőrző méréseket. A Paksi Atomerőmű Vállalat az elkövetkezendő években tovább bővül. Ezért időszerű lenne mielőbb megkezdeni, illetve kidolgozni a megépítendő kétezer megawattos blokkra vonatkoztatva, a hőszennyezési normatívákat, még a tervezés időszakában. SALAMON GYULA KAPFINGER ANDRÁS felvételei A környezetvédelemről Tanácskozás a vízgazdálkodási társulatokról igy-egy blokkra több mint 22 köbméter szűrt Duna-vizet nyomnak a szivattyúk másodpercenként
