Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-16 / 90. szám

2 IRfEPÜJSÄG 1987. április 1t Magyar-svéd kapcsolatok PANORÁMA Stockholmot, a svéd fővárost joggal nevezik Észak Velencéjének. Ezt a jelzőt a Lovagok-öble is igazolja. Magyarország és Svédország kapcsolatai a különböző társadalmi rendszerű államok közöt­ti viszony jó példájaként problémamentesek, az élet mind több területére terjednek ki, és alakulá­sukat egyre inkább a mindkét részről kiinduló kezdeményezések hatá­rozzák meg. Rendszeressé és szé­les körűvé vált a ma­gyar-svéd politikai kap­csolattartás. Legutóbb - 1986 októberében - Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára folytatott megbeszélése­ket Svédországban; fogadta Ingvar Carlsson minisztereínök is. Gyakoriak a miniszterelnök-helyettesi és miniszteri szintű találkozók. 1980-ban Marjai József miniszterelnök-helyettes, három év múlva pedig Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke tárgyalt part­nerével Stockholmban. 1982. és 1985. között egy külügyminiszteri és tíz szakmi­niszteri találkozót tartottak Svédország­ban, illetve Magyarországon. 1985 júniusában magas rangú ven­dég, Olof Palme látogatott hazánkba - ez volt az első kormányfői szintű találkozó országaink között. 1986-ban Maróthy László miniszterelnök-helyettes, a Politi­kai Bizottság tagja részt vett a nagy nemzetközi tekintélynek örvendő, értel­metlenül meggyilkolt politikus temeté­sén. Folyamatosan bővülnek a két ország egyezményekben rögzített kapcsolatai. Az utóbbi öt évben hat kormányközi egyezményt írtak alá és nyolc intézmé­nyek közötti együttműködési megállapo­dás született - az élet szinte valamennyi területét felölve. Magyarország és Svédország gazda­sági, kereskedelmi kapcsolatai rende­zettek. Hazánk 1985-ban 66 millió dollár értékű árut exportált Svédországba és 84 millió dollár értékben vásárolt onnan különböző termékeket. Az áruforgalom további gyors bővülését egyelőre akadá­lyozza a Magyarországról érkező export­cikkeket sújtó magas vám. Komoly szerepük van a gazdasági együttműködés fejlődésében a kooperá­ciós kapcsolatoknak; Svédország tőkés partnereink közül jelenleg az ötödik he­lyen áll. A különböző kooperációs for­mákban gyártott termékek ma már 25 százalékkal részesednek az országaink közötti kereskedelmi forgalom értékéből, a Svédországba irányuló magyar gép­ipari export értékének pedig 60 százalé­kát adják. Az intézményeink közötti már érvény­ben lévő, illetve tervezett közvetlen kap­csolatok révén is eredményesen fejlőd­nek országaink kulturális, oktatási és műszaki-tudományos kapcsolatai. Külö­nösen hatékonynak bizonyult az együtt­működés a nyelvoktatás területén. Svéd­országban mintegy 17 ezer magyar szár­mazású ember él, s bár 75 százalékuk már svéd állampolgár, nem veszítették el egykori hazájuk iránti érdeklődésüket. A svéd iskolákban jelenleg 1800 diák tanul magyarul, s oktatásukról 80 magyar nyelvtanár gondoskodik. Emelkedő tendenciát mutat az idegen- forgalom alakulása. 1985-ben 45 ezer svéd turista járt hazánkban, s 9 ezer ma­gyar kereste fel a skandináv országot. A turizmus élénkülését segíti elő, hogy 1986. január 1-től megszűnt az orszá­gaink közötti vízumkényszer. BUDAPEST - Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Szakszervezetek Országos Tanácsa el­nökének tiszteletére 70. születésnapja alkalmából, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága szerdán ebé­det adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság és a Titkárság tagjai, valamint Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság nevében Kádár János, az MSZMP főtit­kára köszöntötte Gáspár Sándort. BÉCS - Franz Vranitzky osztrák kancellár szerdán magánjellegű látoga­tásra Csehszlovákiába utazott. A kancel­lári hivatal bejelentése szerint a szocia­lista párti kormányfő 2-3 napos tartózko­dása során Prágában találkozik majd Lubomír Strougal csehszlovák miniszte­relnökkel. PEKING - Jao Ji-lin miniszterelnök­helyettes vezeti azt a kínai küldöttséget, amely részt vesz a Kínai-Szovjet Gazda­sági, Kereskedelmi, Tudományos-Mű­szaki Együttműködési Vegyes Bizottság májusban Moszkvában sorra kerülő ülésszakán - jelentette be szerdán a kí­nai külügyminisztérium szóvivője. Ugyancsak közölte, hogy a kormány meghívására május 8. és 14. között hiva­talos látogatást tesz Kínában Javier Pé­rez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. BERLIN - Jelentős mennyiségű do­kumentumot magával hozva visszatért az NDK-ba a határőrség egyik főhadnagya, aki tavaly augusztusban szökött át az NSZK-ba. Mint a szerdai berlini lapok be­számoltak róla, Dieter Mann, aki közben a nyugatnémet hírszerző szolgálattól (BND) az Ulrich Marx fedőnevet kapta, a BND felügyeletét kijátszva április 11-én önszántából visszatért az NDK-ba. BONN - Az NSZK-ban újabb vizsgá­latot rendeltek el a Brazíliában halottnak nyilvánított náci tömeggyilkos, Josef Mengele ügyében. Ismét felmerült ugyanis az a gyanú, hogy a dél-amerikai országban eltemetett személy mégsem volt azonos az auschwitzi haláltábor SS- orvosával, aki a gázkamrákba küldött de­portáltak, főleg zsidók, így magyar állam­polgárok kiválogatását is irányította. Washingtont meglepték Gorbacsov új ajánlatai Shultz moszkvai sajtóértekezlete Sem a Kaliforniában tartózkodó Rea­gan elnök szóvivője, sem a washingtoni külügyminisztérium nem volt hajlandó szerdán délelöttig kommentálni Mihail Gorbacsovnak a TASZSZ által ismerte­tett kijelentését arról, hogy a Szovjetunió kész rövid határidőn belül megegyezés­re jutni az európai rövidebb hatótávolsá­gú rakéták felszámolásáról is. Az első kommentárok utaltak arra, hogy a nagy fontosságú szovjet javaslat aligha vág bele Washington elképzelé­seibe - s elsősorban ez magyarázza a pillanatnyi hallgatást. Amerikai részről ugyanis nem a fegyverek felszámolásá­nak megvalósítása céljából akarják rá­erőltetni a közepes hatótávolságú eszkö­zökről szóló esetleges megegyezésre a rövidebb - 500-1000 kilométeres ha­tótávolságú - rakéták ügyét: Washington azt akarja elérni, hogy ilyen fegyvereket telepíthessen Nyugat-Európába a Pershing-2 rakéták és manőverező ro­botrepülőgépek helyett, arra hivatkozva, hogy „egyenlőséget” kell elérni a fegyve­rek száma terén. A jelentések kiemelték, hogy Gorba­csov hajlandó a csúcstalálkozóra Rea­gan amerikai elnökkel - feltéve, ha az ilyen találkozón érdemleges eredménye­ket lehet elérni. Miközben a Fehér Ház képviselői Kaliforniából - Shultz első je­lentéseire hivatkozva - óvatos optimiz­mussal szólnak a leszerelési megállapo­dások és az esetleges csúcstalálkozó le­hetőségéről, a sajtójelentések nyíltan azt írják, hogy az amerikai külügyminiszter csupán „korlátozott felhatalmazással” ment Moszkvába és az amerikai fél visz- szakozott nem egy olyan javaslattól - el­sősorban az űrfegyverkezés terén -, amelyet korábban maga Reagan elnök terjesztett elő Reykjavíkban. » Négány fontos kérdésben sikerült je­lentős előrehaladást elérni, de koránt­sem mindegyikben - mondotta szerdai moszkvai sajtóértekezletén George Shultz amerikai külügyminiszter, aki „ter­mékenynek” nevezte a szovjet főváros­ban töltött három napot. Szavaiból kitűnt, hogy látogatása nem eredményezett va­lódi áttörést. Mint mondotta, „jelentős haladas el­sősorban a közepes hatótávolságú raké­ták kérdésében mutatkozott: „tovább nehéz tárgyalások lesznek”, amelyek mögött „talán már láthatók a leendő meg­állapodás távlatai”. A megbeszélések alapjául az úgynevezett reykjaviki formu­la szolgál. Fel kell számolni az Európá­ban telepített összes szovjet és amerikai rakétát. Mindkét ország 100-100 robba­nótöltetet tarthat meg ilyen eszközein, a Szovjetunió ázsiai részén, az Egyesült Ál­lamok pedig saját területén. Kidolgozták a felszámolás 4-5 éves menetrendjét - mondotta. Az ellenőrzéssel kapcsolat­ban is előterjesztettek amerikai javasla­tokat. Shultz elismerte, hogy a szovjet fél kész a szigorú ellenőrzési intézkedések elfogadására. Az amerikai külügyminiszter szerint még nem megoldotta közepesnél kisebb hatótávolságú rakéták kérdése, de mind­két fél egyetért a csökkentéssel. A szov­jet vélemény szerint e fegyverfajtákat ille­tően csak nulla lehet a mindkét fél szá­mára elfogadható szám. Ha Genfben sikerül ebben a kérdésben is előrehala­dást elérni, az elősegíti a közepes hatótá­volságú rakétákra vonatkozó szerződés megkötését. Az amerikai külügyminiszter úgy fogal­mazott, hogy a közepes hatótávolságú eszközökre vonatkozó szerződés létre­jöttének esetére „a szovjet fél ígéretet tett az NDK-ban és Csehszlovákiában telepí­tett rakéták kivonására és leszerelésére”. A szovjet „nullamegoldást” azonban ala­posan meg kell konzultálni az Egyesült Államok NATO-partnereivel. A külügyminiszter rámutatott, hogy „nem mutatkozott ilyen jelentős előreha­ladás a hadászati és az űrfegyverek kér­désében”. Amerikai részről egyetértenek a hadászati fegyverek 50 százalékos csökkentésének gondolatával, ezen be­lül alapnak tekintik a reykjaviki számokat: mindkét fél 6000 robbanótöltetet és 1600 célbajuttató eszközt tarthatna meg. A külügyminiszter értésre adta, hogy Wa­shington továbbra is ragaszkodik a meg­maradó fegyverek fajtánkénti mennyisé­geinek megállapításához, az úgynevezett „alszintekhez”, mert nézete szerint csak ez ad lehetőséget kiegyensúlyozott meg­állapodásra. Bécsi utótalálkozó Húsvéti szünet kezdődött a bécsi utó­találkozón. Nem éppen szusszanásnyi időre szünetel a munka: a következő tárgyalási forduló május 4-én kezdődik. Alighanem már csak rendíthetetlen optimisták bíznak benne, hogy a helsinki folyamatba illő találkozó az eredetileg tervezett időpontra, vagyis ez év július 31-re érdemi záródokumentum elfoga­dásával befejeződhet. Voltaképpen nem az indokolja az óvatosságot, hogy rossz légkörben valamiféle „politikai kézitusa” folyik a résztvevő delegációk között. Vi­ták, politikai párviadalok persze vannak, az igazi gond azonban abból adódik, hogy sok, nagyon sok javaslat került a tárgyalóasztalra. A küldöttségek 135 kü­lönféle indítványt terjesztettek elő az egyes témakörökben. Áttanulmányozá­suk nem kis időt vesz igénybe, és az ál­láspontok kidolgozása a hazai illetéke­sekkel való konzultációt is igényli. A hús­véti szünet nyilván ebben a tekintetben nem lesz terméketlen holtszezon. A munka oroszlánrésze még hátravan, legalábbis az a része, amely a jövőnek szóló dokumentumban ölt testet. Küldött­ségünk kezdettől fogva arra törekedett Bécsben, hogy a helsinki záróokmány el­veinek és ajánlásainak kiegyensúlyozott végrehajtását szolgáló megállapodások szülessenek. Ha lehet fontossági sorren­det felállítani, delegációnk - mint a többi szocialista ország küldöttségei is - fő fel­adatuknak a stockholmi konferencia folytatására vonatkozó megállapodás szorgalmazását tekintették. Olyan man­dátum elfogadtatását e fórum számára, amely lehetőséget adna a budapesti fel­hívás javaslatainak megvalósítására, vagyis az Európában állomásozó hagyo­mányos haderők és fegyverzet számot­tevő csökkentésére. E vonatkozásban a most zárult tárgya­lási fordulón kedvező fordulat történt. Megkezdődtek ugyanis a bécsi találko­zón résztvevő Varsói Szerződés tagálla­mainak és NATO-országok képviselői­nek - az úgynevezett 23-ak csoportjának - rendszeres heti megbeszélései. Ezek az alapjában véve konstruktív szellemű A delegátusoknak a Hofburgból át kell költözniük ebbe a most elkészült új kon­ferenciaközpontba megbeszélések nem különülnek el a bé­csi utótalálkozó egészétől. A szocialista országok az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitele­ként értelmezik a tervezett új stockholmi típusú fórumot. Munkájába a semleges és el nem kötelezett országokat is be akarják vonni. Az Egyesült Államok és NATO-partnerei (a kivétel: Franciaor­szág) tömbökre korlátoznák a tárgyalá­sokat. Vita van arról is, miről tárgyalná­nak a Sfockholm-ll. keretében: érdemi csökkentésekről, vagy - ahogyan a NATO-országok hangoztatják - az egyensúly helyreállításáról, az „aszim­metriák” megszüntetéséről. Mindenesetre a szocialista országok delegációi a leszerelési és bizalomerősí­tő intézkedésekkel és a tervezett fórum­mal kapcsolatban nagy rugalmasságot tanúsítanak, kezdeményező készségük, konstruktív szemléletük tagadhatatlan. Ugyanakkor az is tény, hogy a nyugati or­szágok eddig egyetlen javaslatot sem nyújtottak be a leszerelés kérdéseiről az osztrák fővárosban. A most lezárult szakaszban mintegy 40 javaslat került a tárgyalóasztalra a gaz­dasági-kereskedelmi és környezetvé­delmi együttműködéssel kapcsolatban. Még nagyobb volt az aktivitás a humani­tárius kérdésekkel foglalkozó harmadik „kosár” kérdéskomplexumában: több mint félszáz indítványt regisztráltak. A szocialista országok magatartását jellemzi az előbbi kérdéscsoporttal kap­csolatban az, hogy a gazdasági együtt­működés előmozdítására Csehszlovákia hajlandó otthont adni egy gazdasági fó­rumnak, s javaslatát társszerzői minő­ségben hazánk küldöttsége is támogatta. A harmadik kosár dolgában igazi szen­zációként hatott az a szovjet javaslat, hogy a humanitárius kérdéseket egy Moszkvában tartandó fórumon elemez­zék. Tény viszont, hogy míg a nyugati or­szágok az emberi jogokat főként a politi­kai és polgári jogokra korlátozzák, addig a szocialista országok a jogi együttesbe a gazdasági, a szociális és kulturális jo­gokat is belefoglalják. Küldöttségünk a bécsi utótalálkozó mostani fordulójában szorgalmazta a bu­dapesti kulturális fórumon előterjesztett ér­demi javaslatok felkarolását. Következete­sen képviselte azt a saját gyakorlatunkkal meggyőzően alátámasztott álláspontot, mi­szerint maradéktalanul érvényesíteni kell a nemzetiségek kollektív és egyéni politikai és kulturális jogait, biztosítani kell az anyaországgal fenntartott kapcsolataik za­vartalanságát. Delegációnk ebből kiindul­va csatlakozott ahhoz a jugoszláv, illetve kanadai javaslathoz, amelyek a nemzeti ki­sebbségek jogainak biztosítását sürgetik. A bécsi találkozó most zárult szakaszát ér­tékelve ki kell emelnünk, hogy a javaslatok kidolgozásában gyakran újszerű és min­denképpen konstruktív együttműködés alakult ki a 35 résztvevő ország között. Ezt jelzi, hogy több mint 20 olyan javaslat szü­letett, amelyet szocialista, el nem kötelezett és semleges, valamint NATO-országok kü­lönböző kombinációkban közösen nyújtot­tak be. Ami a mi delegációnkat illeti, mi 26 javaslatot terjesztettünk be egyedül, vagy más szocialista és tőkés országgal karölt­ve. Noha a szövegezési és szerkesztési munka máris késésben van, ami azt jelzi, hogy Bécsben egy nyári szünet után folyta­tandó munkára is számítani kell, az utóta­lálkozóval kapcsolatos alapvető várakozás nem módosult. A cél továbbra is egy érde­mi és tartalmas záródokumentum kidolgo­zása. Ehhez azonban nemcsak jól szerve­zett munkára lesz szükség a húsvéti szünet után. Az is elengedhetetlenül fontos, hogy szűnjenek meg egyes országok kísérletei arra, hogy az együttműködés területei kö­zül egyiket vagy másikat előtérbe tolják, bi­zonyos kérdéscsoportokat kiragadjanak a helsinki záróokmány egészéből. Más sza­vakkal, megengedhetetlen, hogy egyes delegációk kényükre-kedvükre válogas­sanak a három kosár tartalmában. SZÁSZI JÓZSEF Szír csapatok Szidonnál Kedden este a szíriai hadsereg elitata- kulata ellenőrzése alá vonta a Bejrútot Szidon (Szaida) dél-libanoni várossal ösz- szekötő tengerparti utat. A könnyű fegyve­rekkel felszerelt szíriai katonák az Avali fo­lyó hídjáig, Szidon északi határáig nyomul­tak előre, bevallottan azzal a szándékkal, hogy a város melletti palesztin menekülttá­borok körül véget vetnek a harcoknak, fel­számolják a siita Amal által létesített ost- romgyürüt. A szíriai csapatok öt ellenőrző posztot létesítettek a mintegy 40 kilométe­res útszakaszon. Az akcióval a szíriai kato­nák alig 35 kilométernyi távolságra kerültek a Libanon déli részét megszállva tartó iz­raeli csapatoktól. Izrael azonban már kö­zölte, hogy a szíriai lépés nem fenyegeti biztonságát. Tel-Avivnak nem jön rosszul, hogy a palesztin táborok szíriai ellenőrzés alá kerülnek. Világ— események vonalakban RajpBorot Béla _______ L ONDON: SU VEN IR MOSZKVÁBÓL PORTUGÁLIA: MEGBUKOTT A KORMÁNY A folytatás május elején

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents