Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

4^íÉPŰJSÁG 1987. április 15. KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP Nádbútorok a Szinyei Merse-teremben SZOMSZÉDOLÁS Célszerűség és harmónia Használati eszközeink, tárgyaink, bú­toraink igen sokfélék lehetnek. Egy kö­zös törvény mégis ott munkál valameny- nyiben. Az a tárgyi környezet, amely jól megfe­lel rendeltetésének. Azok a használati eszközök, amelyek jól betöltik hivatásu­kat, általában formájukat, arányrendjüket tekintve is szépek, esztétikai élményt nyújtanak. A funkció és az esztétikum öntudatlan házasságát példázzák Bittera Kálmán iparművész bútorai. Bútoraink mindamellett azok közé a használati tárgyak közé tartoznak, ame­lyek nagyon sokat el tudnak árulni szo­kásainkról, térigényünkről, kényelem­szeretetünkről, sőt, egy szék például az ember anatómiai felépítésére, az adott kor táplálkozási szokásaira vonatkozóan is a legkülönfélébb információkkal szol­gál. Bittera Kálmán, aki a Fonottbútor és Kosáripari Szövetkezetnél a korszerű nádbútorkészitést meghonosította - 1982 óta a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjának a tagja - mediterrán le­vegőt árasztó, könnyű, bambuszból hajlí­Még csak áprilist írunk, s máris három rangos kórusfesztivált rendeztek ez év­ben Szekszárdon. A pedagógus-ének­karok, majd óvó- és tanítóképző főisko­lák kórusainak országos találkozói után legutóbb Tolna megye dalosai adtak ran­devút egymásnak a Művészetek Házá­ban. Tegyük hozzá, nem véletlenül eb­ben a teremben. A szervezők fellépési le­hetőséget kívántak biztosítani a vidéki együttesek részére, ezen a - műfaj szem­pontjából kitűnő akusztikájú - helyen. Itt valóban úgy szólalhattak meg a művek, ahogyan azt a szerzők megálmodták. Vasárnap a kora délutáni órákban ál­talában minimális a forgalom, kevés az utcán tartózkodó ember a megyeszék­helyen. Ezúttal azonban elegáns, forma­ruhákba öltözött énekesek - zömmel fia­talok - nyüzsögtek a művelődési központ környékén, ahol próbalehetőséget kap­tak a csoportok. A beéneklés, az utolsó szakmai intenciók után a borongós, esős időben esernyők alatt igyekeztek a dalo­sok a fellépés színhelyére. A Művészetek Házában gazdag kép- és szoborkiállítás fogadta a vokális muzsika képviselőit. Szervátius Tibor szobrászművész szín­pad fölé hajló, több méter magas „Ko­lozsvári Krisztus” szobrának térölelö fe­szülése hangulatteremtő keretet adott a gregorián dallamok és motetták előadá­sához. Tóth Mária műsorközlő először az alig pár hónapja alakult 11 tagú tamási énekegyüttest szólította dobogóra. Tré­fás madrigálokat, spirituálékat énekeltek, Királyné Békefi Stefánia vezetésével. Fel­lépésük újdonság, üde színfolt volt a da­lostalálkozón. Dicséretes kezdeménye­zésük további folytatást kíván. ígéretes zenei erények gondozói. A Szekszárdi Liszt Ferenc pedagógus­kórust Sásdi Ágnes dirigálta. Két grego­rián dallam bemutatása után Palestrina Jesu rex admirabilis című művével foly­tatták műsorukat, majd Bárdos: Érik a som és Pünkösdi rózsa című népdalfel­dolgozásait telitalálatnak éreztük. A befe­jezésül előadott népdalcsokor színes, eleven volt. A tamási Pro Cultura Humana szövet­kezeti vegyes kar - karnagy Királyné Bé­kefi Stefánia - Lassus: a Visszhang című kórusmüvével okozott kellemes megle­petést. A színpadon és a galérián lévő énekesek visszhangot idéző felelgetését élvezet volt hallgatni. Victoria: O vos om- nes-e után a Bárdos: I. Népdalrapszó­diája élettel teli, a Zúg a folyó spirituálé eredeti hatást keltett. A tamásiakat a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagoza­tának óvónői kórusa követte. Karnagyuk: Sásdi Ágnes. Elsőként gregorián dalla­mokat mutattak be, majd csángó népdal­csokor szólalt meg. Szép kivitelben él­Organikus vonalvezetés, esztétikai rend jellemzi ezt a pácolt nádfotelt tott bútorokat állított ki Szekszárdon, a Szinyei Merse-teremben. vezhettük Liszt: Ébred a május című kó­rusművét. Hatásos megformálásban énekelték Bartók: Senkim a világon és Kodály: Gergely-járás című kórusművét. Sásdi Ágnes tehetséges karvezetői mun­kája máris figyelemreméltó eredménye­ket hozott. öt éve alakult a dunaföldvári Annamá- tia női kar Telekiné Rábai Melinda veze­tésével. Ezüstkoszorús minősítéssel ren­delkeznek. Előadásukban Praetorius: In dulci Jubilo, Monteverdi: Nem sírok című kórusművei csendültek fel. Jól sikerült Sugár Rezső darabjának interpretálása. Liszt: Vidáman játszva kompozíciója friss és természetes hatást keltett. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozatának női karát Kocsis I. Antal dirigálta. Gabrielli: II dolce sono c. madrigálját kor- és stílus- hűén adták elő. Kodály: Chi damor sente szerzeménye igényes munkát bizonyí­tott. Dubrovay: Kiáltások modern hang­vételű, nehéz mű. A kórus jól oldotta meg ezt a feladatát is. A tudatos építkezés nyomán elindult a muzsika, növekedett, kiteljesedett, majd megbékélt. Élmény A vállalkozások korában - a Skála COOP Országos Szövetkezeti Vállalat gondozásával - megjelent Friderikusz Sándor: Halfljhatatlan interjúim cimű könyvének már második kiadása. Mint a fiatal szerző'bemutatja: müve könyvbe foglalat 28 interjú, amelyeket 1984 szep­tembere és 1985 júniusa közötti a nyír­egyházi művelődési központ színpadán, közönség előtt, úgynevezett talk-show, Csak ma cimű csevegő műsor keretében készített az akkori közfigyelembe került személyiségekről. Úgy tűnt, hogy rádióműsor - sorozat indul belőle, azután kölcsönösen elve­tették. így lettek a hallgatásra szánt inter­júk halhatatlanná, s a könyv egyik lekto­rának ötletéből került az egyik „I" betű zárójelek közé a címben. A tekintélyeket kevésbé tisztelő műsor tömegeket von­zott, a szabolcsi „fővárosban” mégis megszűntették, ezért Debrecenbe tette át „telt házas” működését a szerző. A Ma­gyar Televízió éles szemű vezető szer­kesztője, Vitray Tamás felfedezte az álta­la szabolcsi kis d’ Artagnannak elneve­zett fiatalember talentumát. A kötetet méltató előszavában igy jellemzi: „Amíg nem érzi okát, nem ad könyörületet, ha füllentést, mellébeszélést hall ki a neki adott válaszokból. Tetejébe. rendkívül alapos és nagyon jó a szimata is. Sem funkció, sem életkor nem vált ki belőle gátlást és még a manapság oly divatos tabukat sem ismeri fel. Hogyne lennének bajai, hogyne menekülne közeléből, volt hallgatni. A főiskola női kara külső megjelenésével, igényes műsorával és annak nagyszerű előadásával méltóan képviselte a jövő - küldetést hordozó - pedagógusgenerációját. Végül a hazai és nemzetközi versenye­ken többszörösen győztes Szekszárdi Szövetkezeti Madrigálkórus lépett do­bogóra Jobbágy Valér karnagy vezeté­sével. Először a női kar mutatta be műso­rát. Kocsár Miklós, Nagy László versére irt Ó havas erdő némasága és Bárdos: Magos a rutafa szólalt meg művészi szín­vonalon. Ezt követően a férfikar énekelte Mendelssohn: Periti autem, Pulenc: Laus regi, illetve Si Quaeris és Bárdos: Dana­dana című szerzeményét. Befejezésül Szokolay: Két mottetája csendült fel és aratott nagy sikert. A mintegy 300 kórustag részvételével megrendezett koncert után szakmai megbeszélés volt. Mohainé Katanics Má­ria Liszt-díjas karnagy értékelte az el­hangzottakat. Örömmel állapította meg, hogy a kórusmozgalomban máshol ta­pasztalható negatív jelenségekkel szem­ben Tolna megyében és Szekszárdon sok gyönyörű zenét hallott. Új együtte­sekkel találkozott, sa mozgalom megúju­lási készségét érzékelte. A Liszt Ferenc megyei dalostalálkozó valóban ünnep volt, a közös éneklés ünnepe. LEMLE ZOLTÁN Új kiállítások a mezőgazdasági múzeumokban Szeptemberben Magyarországon ren­dezik a Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetsége (AIMA) Vili. kongresszusát, amelyre nagyszabású kiállításokkal és bemutatókkal készülnek a Vajdahunyad-várban. Az esemény há­zigazdája, a Mezőgazdasági Múzeum, amelynek központi épületében a közel­múltban megnyitották a 15. állandó kiállí­tást, a szőlő- és a bortermelés múltját be­mutató szakmai tárlatot. Javában tarta­nak az előkészületek a XX. század ma­gyar mezőgazdaságát napjainkig bemu­tató állandó kiállítás megrendezésére. Gyűjtik az anyagot a másfél évtizede ala­kult AIMA munkáját ismertető időszaki kiállításhoz is. Készülnek a kongresszusra a Mező- gazdasági Múzeum vidéki gyűjteményei­ben és a múzeum baráti körének helyi csoportjaiban. Megújulva ismét fogadják az érdeklődőket a téli időszakra bezárt keszthelyi Georgikon Majormúzeumban, a lajosmizsei tanyamúzeumban, a cecei, a dégi és a soroksári tájházban, továbbá azokban a vidéki gyűjteményekben, amelyeket többnyire mezőgazdasági nagyüzemek tartanak fenn. Vidéken a legtöbb látogatót idén is a keszthelyi fiókmúzeumba várják, ahol nemcsak a Balaton környéki szőlőter­mesztést és a gabonafeldolgozási mun­kát, a Georgikon gazdasági akadémia történetét ismertető kiállítások felfrissített anyagait, hanem például a szekérszín közelmúltban restaurált tárgyait is bemu­tatják. A keszthelyiek a rossz állapotban lévő zalavári kastély megmentésén fára­doznak. Az agrár-műszaki emlékek fel­kutatását több csoport folytatja. A zirciek 20 régi traktort, erő- és munkagépet gyűjtöttek be, Kétegyházán 30 erőgéppel gyarapították a gyűjteményt, mig a ko­rábban begyűjtött gazdasági eszközök felújításáért Gödöllőn, Békésen, Lengye­len és Szécsényben vállaltak társadalmi munkát. pontosabban távolítaná el maga mellől minden kellemes langyos vízben pancsi- káló, vagy a semmitmondás biztonságá­ban megőszült szerkesztő!" S a ’’fúró-fa­ragó szakemberek míves csoportjától” félti az ifjú kollégát a bölcs patrónus. A kötetben olvasható interjúkról el­mondható, hogy egyik érdekesebb, mint a másik. Ismert művészek - köztük szín­művészek, énekesek, írók, filmrendezők, riporterek, táncosok, tévéműsor-vezető, bemondónő, űrhajós, nyugalmazott mi­niszter, püspök portréja villan elénk; kü­lönlegesen érdekes emberekkel ismer­kedünk meg közvetlenül a fakírtól, a ha­lottlátótól, a szexológustól és a bírósági elítélttől kezdve, a műszerészen, a felta­lálón és a maszek szállodatulajdonoson át az olimpiai és világbajnoki és a manö­kenig. A felkért beszélőpartnerek - min­den bizonnyal - vállalták, hogy nyíltan, fesztelenül válaszolnak a gyakran „éles” kérdésekre. Természetesen előfordult, aki úgy érezte, hogy olyan témát, amit nem óhajtott kiteregetni, nem részlete­zett, sőt nem maradt öntudatos válasz­adással sem „vallatójának.” Mivel ebben a „rámenős” műfajban is vannak bizo­nyos határok az intimitásokat illetőleg, s tekintet nélkül tekintélyre, az emberi önérzet tiszteletben tartandó. Persze, mindez másként hat nyomtatásban, mint színpadon, ahol a hangsúlynak és a mozgásnak külön jelentősége van. S a sikeres könyv a szerzőriporter tehetsé­géről is vall. BALLABÁS LÁSZLÓ PETŐFI NÉPE Az utóbbi hetek hűvös, csapadékos . időjárása hátráltatja a földeken a munká­kat, a kelő, fejlődő őszi kalászosoknak azonban jót tesz az eső. A múlt hónap utolsó napjaiban megyénkben is elvé­gezték a mezőgazdászok a tavaszi határ­szemléket, vagy ahogy hivatalosan neve­zik, az állapotminősítéseket. Erre a fel­mérésre csak jó két hét késéssel kerül­hetett sor, sőt volt olyan terület, ahol még mindig csak a töszámot tudták meghatá­rozni. A minősítések szerint igen nagy a gyenge minőségű állomány aránya, mintegy 73-76 százalék, a búzák valami­vel jobbak, az őszi árpák azonban igen fejletlennek mutatkoznak. Növényfajon­ként eltérően, összességében körülbe­lül 1-5 százalékát kell kiszántani az őszieknek. Az őszi gabonákból - mondja a megyei tanács szakembere - még „minden lehet”. Ha a tavasz nem aszály- lyal és forrósággal jelentkezik, a termé­szet még behozhatja a lemaradást. Bács-Kiskun megyében a tervek sze­rint mintegy 227 ezer hektáron vetnek majd a tavasszal. A talaj-előkészítéseket, az alap- és fejtrágyázásokat végzik a ha­tárban, amikor a gépekkel rá lehet majd menni a talajra. A legnagyobb területet a szemes kukorica foglalja majd el, a múlt évihez hasonlóan, 99 ezer hektárt. A ta­lajadottságoktól függően a kiszántott ősziek helyére is egy-két táblába ez a nö­vény kerül. A napraforgó területét szintén a tavalyihoz hasonló nagyságúra tervez­ték, körülbelül 38 ezer hektárra. A cukor­répa vetésterülete azonban mintegy 500, a szójáé pedig 1200-1300 hektárral lesz nagyobb. Az előző években 4200 hektár volt a tavaszi kalászos a megyében, az idén is körülbelül ennyire számítanak a tervezett adatok alapján. A burgonya vetésterülete mintegy há­romezer hektár lesz. Ennek azonban mintegy 90 százalékát a háztáji és a kise­gítő gazdaságok tagjai művelik majd meg. így nagyon fontos, hogy az integrá­ló nagyüzemek - és persze a termelők is - figyeljenek a vetőgumók minőségére. Célszerű fémzárolt, biztos származású szaporítóanyagot beszerezni, hiszen csak így lehet biztonságosan nagyobb termésre számítani. A szántóföldi zöld­ségfélék területének nagysága sem vál­tozik a múlt évhez viszonyítva, viszont a piaci igényekhez jobban igazodó faj- és fajtaválaszték alakul ki a tervek szerint. Kevesebb fűszerpaprikát, több pritamint és zöldségpaprikát termelnek majd a megyében. A feldolgozó és a kereske­delmi vállalatok még - számítva a kiszán­tások miatt felszabaduló területekre - ta­karmány- és étkezési borsó, valamint étkezési szárazbab vetéséhez keresnek partnereket. Somogyi Néplap Idegenforgalmi szezonelökészítö érte­kezletet tartott a Balaton Füszért a Bala- ton-parton érdekelt kereskedelmi ven­déglátó vállalatok, szövetkezetek vezetői részére Szőlőkislakon. A Somogy és Za­la megyei szakembereket Dévényi Zoltán igazgató tájékoztatta a Füszért idei ter­veiről, különös tekintettel az együttműkö­dés lehetőségeire s a nagykereskedelmi cég árukészletéről, valamint az idényre való felkészülés eredményeiről, gondjai­ról. A Balaton Füszért az idén 6 milliárd fo­rint bevételt tervezett s ezt több mint 13 ezer fajta árucikk értékesítése révén sze­retné elérni. A vállalat 6 raktárháza végzi a Balaton-part, illetve 10 ezer üzlet ellátá­sát. A déli partot a siófoki és a boglárlellei raktárház dolgozói látják el élelmiszerrel, és úgynevezett művi áruval (vegyi áruval) Kaposvár. Az idén a siófoki fiók is kínál majd vegyi árut a viszonteladóknak. A forgalmazandó cikkeket mintegy 500 szállítótól szerzi be a vállalat, valamint 870 gyáregységtől és magántermelőtől. Naponta 130 5 tonnás, és 45-50 gyors- szállító gépkocsi viszi az árut a megren­delőknek, a túranaptár szerint. A vállalatnak ezer dolgozója van, ám a szezonban mintegy 150 munkást vesz­nek még föl. Az idén 450 millió forint érté­kű áruval többet szeretnének eladni a parton, mint a múlt évi idényben, s ehhez természetesen az árukészlet rendelke­zésre áll. A nyári nagy munkával kapcso­latos tárgyalásokat már befejezték az ál­lami és a szövetkezeti kereskedelem, illetve vendéglátás képviselőivel, s elvé­gezték a szokásos előszállításokat is a SZOT Balatoni Igazgatósága részére. FEJ ER MEGYEI HÍRLAP Eredményes negyedévet zárt a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű: március vé­géig 39 ezer tonna aluminium félgyárt­mányt szállított megrendelőinek, 6,6 szá­zalékkal többet, mint 1986 hasonló idő­szakában. Ez a mennyiség az éves terv időarányos részének 1,7 százalékos túl­teljesítését jelenti. Az eredményt a foga­natosított műszaki és szervezési intézke­dések, valamint a dolgozók többletmun­kája hozta. Dr. Szabó Lajos termelési és kereske­delmi főmérnök elmondta, hogy a gyár árbevétele is mintegy 1,5 százalékkal ha­ladta meg az előirányzott értéket, s a többletbevétel a fokozottan kikészített termékek (lemez, tárcsa, ötvözött anyag) részarányának növekedését jelzi. Jól alakult az első negyedév exportszállítá­sa is: szocialista relációba 9 százalékkal, tőkés országokba pedig csaknem 11 százalékkal teljesítettek többet, mint 1986 első három hónapjában. A Könnyű­fémmű élt a kínálkozó lehetőségekkel: például 1600 tonna hidegen hengerelt szalagot szállított Japánba, s a termék jó minősége folytán a távol-keleti megren­delést az idén további tétel követi.- A sikeres évkezdet jó lehetőséget teremtett az éves termelési előirányza­tunk 2 százalékos túlteljesítésére. Ez csaknem 30 ezer tonna többlet elérését teszi lehetővé, amelyet teljes egészében külpiacokon értékesítünk. A jó kezdés lendületének megtartásához folytatnunk kell az ütemes, szervezett munkát. Már­ciusban például kereken 14 ezer tonna terméket szállítottunk ki, amelyhez szál­lítmányozási partnereink, az Álba Volán és a MÁV jó együttműködése is hozzáse­gített. Dunántúlt napló Esemény volt a 97 százalékban dél­szlovák lakta Dráva menti község, Felső- szentmárton életében a fásítási ankét. Az általános iskola tanulói január óta ké­szültek erdész vendégeik méltó fogadá­sára, s bájos, színes nemzetiségi műso­rukkal fölvidították közönségüket. Ünnepi beszédet Rada Antal, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium osztályvezetője mondott. Napjainkban szárazföldjeink 30 szá­zalékát borítja erdő. Magyarországon ez az arány a felszabadulás előtt 12 száza­lékosra csökkent, s bár az erdőtelepítési program révén azóta 18 százalékra nö­vekedett, ez még mindig csak az európai átlag fele. Az erdők, a fák sokkal nagyobb jelen­tőségűek életünkben, mint amennyire törődünk velük. Termelik az élethez nél­külözhetetlen oxigént, védik a termőta­lajt, tisztítják vizeinket, levegőnket, csa­padékelosztó képességükkel mérséklik az árvizeket, az aszályt, s egyelőre a leghatásosabb védelmet nyújtják az em­beri környezetszennyezéssel szemben. Mindezen túl nyersanyag, energiahordo­zó és az emberi lakókörnyezet nélkülöz­hetetlen eleme. Pusztul az erdő, mind szennyezettebb, ridegebb környezetünk. Az évenkénti fá­sítási ankét, s az azt követő fásítási hó­nap célja, hogy fák ültetésére, erdők tele­pítésére ösztönözze a lakosságot. E cél­ra az országban ilyenkor 2-3 millió fa­csemetét bocsátanak ingyen a lakosság rendelkezésére. A Közúti Igazgatóság programja: egy kivágott fa helyett ötöt kell ültetni. Az idei ankét jelszava: gon­dozzuk is az elültetett fákat! Liszt Ferenc megyei dalostalálkozó KÖNYV Huszonnyolc színpadi interjú

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents