Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-15 / 89. szám
1987. április 15. NÉPÚJSÁG 3 Drezdai vendégek a KlOSZ-nál Kiállításról kiállításra Foszforeszkáló , ívelt redőnyök, dréncsövek Egy lépéssel az igények előtt A BNV-nagydíjas termék az ívelt midiredőny A KIOSZ Tolna megyei vezetősége és a drezdai Iparkamara között több, mint 10 éve szoros az együttműködés. A kapcsolat keretében évenként kerül sor a két szervezet közti delegációcserére, melyeken a KIOSZ illetve az Iparkamara vezetői, valamint gyakorló kisiparosok vesznek részt. Hétfőn ötnapos látogatásra négytagú küldöttség érkezett Drezdából Szekszárdi. Tegnap a KlOSZ-székházban Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség több állami és érdekképviseleti szervezettel, kutató intézettel együttműködve a közelmúltban átfogóan vizsgálta, hogy milyen a vállalatok ellátása egyéni védőeszközökből. A főfelügyelőség szakemberei ugyanis korábbi ellenőrzéseik során számtalanszor tapasztalták, hogy a vállalatok nem mindig jutnak hozzá a biztonságos munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközökhöz, vagy nem a célnak leginkább megfelelőt használják a dolgozók. Évről évre visszatérő gond az is, hogy ezeknek a biztonsági eszközöknek egy része korszerűtlen, nem megfelelő minőségű. A főfelügyelőség kérésére száz termelő és három kereskedelmi vállalat adott tájékoztatást több mint 800-féle hazai és import egyéni védőeszköz gyártásáról, értékesítéséről. Az elemzések arról tanúskodtak, hogy az ellátás egyéni védőeszközökből az utóbbi három évben összességében mind a termékek minőségét, mind pedig a mennyiségi igények kielégítését tekintve valamelyest javult, de még korántsem kielégítő. Továbbra is gondot jelent, hogy a védőeszközök nemegyszer kényelmetlenek, nehezen használhatók. Jelentős eltérések vannak a különféle egyéni védőeszközök minősége, beszerzési lehetőségei között. Védőkesztyűkből a legnagyobb a kínálat, de ezek minőségét éri a legtöbb reklamáció. Hasonlóan sok a panasz a védőcipőkre. Az utóbbi években a védőruhák kínálata javult leginkább, ezekből most már elegendőt készítenek a gyártók. A méretválaszték azonban még most sem kielégítő, főként a nők és az átlagostól eltérő testméretű dolgozók találnak nehezen magukra megfelelő védőruhát. Visszatérő probléma, hogy a védő öltözetek alapanyaga nem mérettartó, s hamar elhasználódik. Továbbra sem megoldott a védőruhák megfelelő tisztítása. A jelenleginél több speciális védőöltözetre lenne szükségük a vállalatoknak. A dolgozók testi épségét óvó eszközök közül legjobb a kínálat a különféle védősisakokból. Az arcot és a szemet védő eszközökből az ellátás színvonala átlagos. A légzésvédő eszközök választéka, beszerzési lehetősége igen szűkös. Ezeknek nagy részéhez csak tőkés importból juthatnak hozzá a vállalatok, az itthon kapható termékek minősége elmarad a külföldiektől. Hasonló gondokkal találják szemben magukat a.vállalatok, ha hallásvédő eszközöket akarnak vásárolni, holott a zajártalom a dolgozók igen széles rétegét veszélyezteti. Kedvező változást ígér, hogy Simon József, a KIOSZ Tolna megyei veztőségének titkára tartott a vendégeknek tájékoztatót a megye kisiparosságának helyzetéről, a szervezeti munkáról. Ezt követően az Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyáregységének megtekintésére került sor. A vendégek itt-tar- tózkodásuk idején megtekintik több megyénkben kisiparos műhelyét, szerepel a programjukban gemenci és decsi kirándulás és városnézés is. a közeljövőben több új, korszerű, hazai fejlesztésű hallásvédő eszköz gyártását kezdik meg. A vállalatok jelentős összegeket, évente általában 6 és fél milliárd forintot költenek dolgozóik egyéni védőeszközökkel való ellátására. Hogy az eredmény sokszor elmarad a ráfordításoktól, abban az ellátási hiányosságok mellett az is közrejátszik, hogy a vállalatok beszerzői nem ismerik a teljes választékot, vagy hiányzik a szakértelmük a megfelelő termék kiválasztásához. Ezért az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség katalógus kiadását tervezi, amely teljes képet ad az itthon kapható egyéni védőeszközökről. Ez a katalógus várhatóan a jövő év első felében jelenik meg, s hogy addig se maradjanak segítség nélkül a vállalatok munka- védelmi szakemberei, anyagbeszerzői, a főfelügyelőség már összeállította és a közelmúltban közzétette a minősített egyéni védőeszközök jegyzékét. A munkavédelmi felügyelők tapasztalatai szerint az egyéni védőeszközök beszerzésének, használatának szabályozása sincs mindenütt rendben. Részletes, pontos előírásokat tartalmazó munkavédelmi szabályzatot többnyire csak a nagyobb ipari vállalatok készítenek. Sok munkahelyen megoldatlan a védőeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata is. A felmérés tapasztalatai arra is felhívták a figyelmet, hogy az egyéni védőeszközök árai sok esetben jobban nőttek, mint ahogy azt a minőségük javulása indokolta volna. Számottevően, csaknem egyharmadával csökkent az egyéni védőeszközök gyártóinak száma az elmúlt nyolc év során. Ma leginkább szövetkezetek foglalkoznak e termékek elkészítésével, mert a vállalatokat a jelenlegi szabályozás nem teszi érdekeltté az egyéni védőeszközök gyártásában. Ugyanakkor több jó példa is bizonyítja, hogy ez a tevékenység is kifizetődő lehet. A munka- és védőruházati cikkek ellátásában javulást hozott, hogy az érintett ipari és a kereskedelmi vállalatok, kutatóintézetek három, gazdasági érdekeltségen alapuló társulást hoztak létre, amelyek termékei mind minőségükben, mind pedig kivitelükben megfelelnek a mai követelményeknek. Az elemzések következtetései alapján az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség javaslatot dolgoz ki az érintett szervezetek számára az ellátás javítására egyéni védőeszközökből. A főfelügyelőség a maga tennivalóit feladattervben foglalta össze. Ebben elsősorban az egyéni védőeszközök munkavédelmi minősítési rendjének, a vizsgálati és a nyilvántartási dokumentációknak a korszerűsítését irányozta elő. Hungaroplast, Securex, BNV - kiállítások, amelyeken rendszeresen részt vesz a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi műanyagfeldolgozó gyáregysége. A legújabb termékük, amit az elmúlt héten bemutattak Vilplast névre hallgat, ami felületes fordításban annyit jelent, hogy világító műanyag. Ezek a műanyagok ha a lakásban vagy az üzemcsarnokban leoltják a lámpákat, illetőleg áramkimaradás van, 10-15 percig foszforeszkálnak, ha lépcsőkorlátról van szó, segítik az eligazodást, a lépcsőn elhelyezett élvédő „világit”, így hát nem kell le- meg felfelé botorkálni, de a falburkolat is készülhet foszforeszkáló anyagból. A szekszárdi gyáregységben kidolgozott termékkel a Securex, ’87 Nemzetközi munkavédelmi és biztonságtechnikai szakkiállítás vegyipari kiállításának pályázatán a második helyezést érték el, ami igen szép sikernek számít. A Hungaroplast nevű kiállítás szintén az elmúlt héten zajlott - természetesen a szekszárdi műanyagfeldolgozó üzemnek is a kiállításon volt a helye. PVC redőnyrendszert, falburkolórendszereket, válaszfalakat és csőféleségeket mutattak be. A BVK közös kiállítóterülete 400 négyzetméter volt, s nem elsősorban az üzletkötés, hanem a bemutatkozás volt a legfőbb céljuk. A tárgyalásokból azonban üzlet születhet, hisz csak most 47 tárgyalópartnerrel ültek asztalhoz. A legnagyobb tetszést a síkdrén aratta - ez gátak, mélyépítésű műtárgyak szigetelésére, a viznyomás csökkentésére szolgál. Ilyen termék jelenleg még nincs Magyarországon. Az előállítása tulajdonképpen nem volt bonyolult, csupán a meglévő profilcsaládot perforálták, aztán egy szűrőréteggel látták el, azért, hogy ne jusson be a föld. Elsősorban a hatalmas víztárolórendszereknél alkalmazzák majd, de a hulladékanyag-tározók gátrendszerénél is megakadályozza, hogy a szennyező anyag ne kerüljön az élő vízbe. A tavalyi őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron az ívelt redőny elhozta a BNVA BVK szekszárdi gyáregységének legújabb terméke a foszforeszkáló műanyag, amiből például lépcsőkorlát is készülhet nagydíját. Anyag- és helytakarékos, kis helyigényű redőnyök ezek, s kiváltották vele a régi, robusztus, túlsúlyos, nagy helyigényű típusokat. Mit jelentenek ezek a kiállítások a szekszárdi gyárnak? Mindenekelőtt jó üzletet, s a piacon valójelenlétet, az azonos profilú gyárak termékeinek alapos megismerését. Itt lehet lemérni például, hogy a régi redőnytípussal képtelenek lettek volna piacon maradni, s most hogy váltottak, hogy szebb, könnyebb, tetszetősebb az új típusú redőny, nem tudnak annyit gyártani, ameny- nyi el ne fogyna. Ma Magyarországon 380 vevővel vannak kapcsolatban, s a vásárlókkal a kiállításokon találkoznak. Ha valamennyi vevővel rendszeresen szeretnének beszélgetni, szinte egész évben az országot kellene járni. Az elmúlt hét végén, április 10-én például dréncső-szimpóziont tartottak, a gyártók találkoztak a tervezőkkel és a felhasználókkal, az Agroberrel, az OVH-val, a VITUKI-val, a vízitársulások képviselőivel. Az ismerkedés mellett alkalom nyílt a napi problémák, a fejlesztés irányának a megbeszélésére is. Ha kiállítás, hát azon igyekszik minden termelő cég részt venni. Ilyenkor derül ki például, hogy három-négy cég is gyárt ívelt midiredőnyt. Ezekhez viszont nincs megfelelő redőnyszekrény, a szekszárdiak tehát azonnal ennek a gyártásán kezdtek gondolkodni. Nincs idő, ha valaki a piacon akar maradni, gyorsnak, rugalmasnak kell lennie, ahogy mondják, „rá kell mozdulni a hiányra". Nem engedhetik meg, hogy „kiénekeljék a sajtot a szájukból” - most például festik, fával vonják be a műanyag falburkolatot. Hiába, nincs más választás. Újítani kell, hisz amire van kereslet azt egyszerre, sokan kezdik gyártani, s elárasztják a piacot. Szebbet, jobbat, különlegesebbet kell hát gyártani, az új termékeket a kiállításokon bemutatni - csak így lehetséges, hogy a műanyag termékeket előállító üzemek, gyárak közötti versenyben megállja a helyét a BVK szekszárdi gyáregysége. D. VARGA M. Még nem megfelelő a munkavédelmi eszközök kínálata Ülést tartott a gyermekvédelmi munkabizottság A 6-os úton állandó szolgálatot tartanak a „sárga angyalok” Tegnap délután a megyei tanácson tartotta meg ez évi első ülését a Tolna Megyei Gyermekvédelmi Munkabizottság. Első napirendi pontnak megfelelően Szommer János, a GYIVI igazgatója a nevelőszülőknél élő állami gondozott gyermekek helyzetéről tartott tájékoztatást. Elmondta, az utóbbi években valamelyest csökkent a nevelőszülőknél elhelyezett állami gondozott kiskorúak száma, viszont ezzel szemben jelentősen nőttek az örökbefogadások. Tolna megyében az állami gondozottak átlagosan hét és fél évet töltenek a nevelőszülőknél, jól érzik ott magukat, harmonikusan illeszkednek be a családi életbe. A soksok szeretetben nő a biztonságérzetük, de érzik azt is, hogy a nevelőszülők gyermek utáni vágyból fogadták magukhoz őket. Részletesen ismertette a gondozottak nevelésével foglalkozó családok élet- körülményeit, a családfenntartók életkorát és foglalkozását, valamint a települések szerinti megoszlásokat. Elismerően szólt a nevelőszülők odaadó munkájáról, s annak jelentőségéről. Beszámolt az anyagi elismerésekről is. A központi intézkedések során e célra kettőszáznegyvenezer forintot használtak fel, s a rendelkezésre álló keretből százöt nevelőszülőt jutalmaztak. Jobbágy Gáborné a szekszárdi nevelési tanácsadó vezetője a nevelési tanácsadók működésének tapasztalatairól számolt be. Először a tárgyi és személyi feltételekről szól va elmondta, az intézet feladatköre évről évre nőtt és egyre több gyerek és szülő kereste fel az intézetet. Szólt a szakemberhiányról, a továbbképzésekről és az újólag kiépült megyei hálózatról. Elemezte a szűrővizsgálatok eredményeit, javaslatot tett arra, hogy logopédiai centrumok és a nevelési tanácsadók egy szervezeti egységben működjenek. A nyolcéves tevékenységet a következőképpen foglalta össze: a nevelési tanácsadó jelentősen hozzájárult Tolna megye gyermekvédelmi feladatainak megoldásához. A legszélesebb körű tevékenységet Szekszárdon és környékén fejtette ki, a megye többi részén főképpen csak az iskolaérettségi vizsgálatokra és gyámügyi feladatok ellátására korlátozódott a működése. A városi nevelési tanácsadók létrehozása kedvező változást hozott, mivel így mód nyílt arra, hogy valamennyi közigazgatási egységben folyamatosabbá váljon a feltáró, a vizsgálati és a gondozói munka.- kér A Magyar Autóklub munkájáról, s terveiről tartott sajtótájékoztatót kedden Győrben, a Rát Mátyás Újságíró Klubban Balogh Tibor főtitkár. Elmondta: az utóbbi egy év alatt 30 ezren léptek be az autóklubba, a tagok száma ebben a félévben várhatóan eléri a félmilliót. Gyakorlatilag minden harmadik magánautós tagja a Magyar Autóklubnak. A klub folyamatosan bővíti hálózatát, szélesíti szolgáltatásai körét. Ebben az évben több új állomást adnak át, így például Gyöngyösön, Ózdon és Kőszegen, s továbbiakat építenek egyebek között Zalaegerszegen és Kaposváron. Máshol bővítik a meglévő műszaki állomást. A klub 117 segélyszolgálati gépkocsija az ország úthálózatának négyezer kilométeres szakaszán tart felügyeletet. Az országúti támaszpontok száma az idén bővült két új szolgálati hellyel Dunapata- jon, valamint Pápa körzetében. Az idén a 4-es, a 6-os, a 11-es és a 42-es úton az eddigi részleges felügyelet helyett állandó szolgálatot tartanak a „sárga angyalok.” Az idén több új szolgáltatást is bevezetnek. így például a belföldi hitellevelet. Ez ötezer forint értékben tartalmaz szelvényeket, amelyeket a Hungar Hotels és a Pannónia szállodákban, illetve az autójavító vállalatoknál fogadnak el. Hétszáz forint értékben benzinvásárlási utalványt is tartalmaz a hitellevél, továbbá több ingyenes szolgáltatásra is lehetőséget nyújt. Ugyancsak újdonság lesz, hogy a klub gondoskodik gépkocsivezetőről, ha a gépjármű tulajdonosa külföldi útja során megbetegszik és nem tudja autóját hazahozni. A tájékoztatón azt is bejelentették, hogy ez év szeptemberében a Magyar Autóklub lesz a házigazdája a második európai Ki a mester két keréken? elnevezésű kerékpárversenynek.
