Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

1987. április 15. NÉPÚJSÁG 3 Drezdai vendégek a KlOSZ-nál Kiállításról kiállításra Foszforeszkáló , ívelt redőnyök, dréncsövek Egy lépéssel az igények előtt A BNV-nagydíjas termék az ívelt midiredőny A KIOSZ Tolna megyei vezetősége és a drezdai Iparkamara között több, mint 10 éve szoros az együttműködés. A kap­csolat keretében évenként kerül sor a két szervezet közti delegációcserére, melye­ken a KIOSZ illetve az Iparkamara veze­tői, valamint gyakorló kisiparosok vesz­nek részt. Hétfőn ötnapos látogatásra négytagú küldöttség érkezett Drezdából Szek­szárdi. Tegnap a KlOSZ-székházban Az Országos Munkavédelmi és Mun­kaügyi Főfelügyelőség több állami és ér­dekképviseleti szervezettel, kutató inté­zettel együttműködve a közelmúltban át­fogóan vizsgálta, hogy milyen a vállalatok ellátása egyéni védőeszközökből. A fő­felügyelőség szakemberei ugyanis ko­rábbi ellenőrzéseik során számtalanszor tapasztalták, hogy a vállalatok nem min­dig jutnak hozzá a biztonságos munka­végzéshez szükséges egyéni védőesz­közökhöz, vagy nem a célnak leginkább megfelelőt használják a dolgozók. Évről évre visszatérő gond az is, hogy ezeknek a biztonsági eszközöknek egy része kor­szerűtlen, nem megfelelő minőségű. A főfelügyelőség kérésére száz terme­lő és három kereskedelmi vállalat adott tájékoztatást több mint 800-féle hazai és import egyéni védőeszköz gyártásáról, értékesítéséről. Az elemzések arról ta­núskodtak, hogy az ellátás egyéni vé­dőeszközökből az utóbbi három évben összességében mind a termékek minő­ségét, mind pedig a mennyiségi igények kielégítését tekintve valamelyest javult, de még korántsem kielégítő. Továbbra is gondot jelent, hogy a védőeszközök nemegyszer kényelmetlenek, nehezen használhatók. Jelentős eltérések vannak a különféle egyéni védőeszközök minősége, beszer­zési lehetőségei között. Védőkesztyűk­ből a legnagyobb a kínálat, de ezek mi­nőségét éri a legtöbb reklamáció. Ha­sonlóan sok a panasz a védőcipőkre. Az utóbbi években a védőruhák kínálata javult leginkább, ezekből most már ele­gendőt készítenek a gyártók. A méretvá­laszték azonban még most sem kielégítő, főként a nők és az átlagostól eltérő test­méretű dolgozók találnak nehezen ma­gukra megfelelő védőruhát. Visszatérő probléma, hogy a védő öltözetek alap­anyaga nem mérettartó, s hamar elhasz­nálódik. Továbbra sem megoldott a vé­dőruhák megfelelő tisztítása. A jelenlegi­nél több speciális védőöltözetre lenne szükségük a vállalatoknak. A dolgozók testi épségét óvó eszközök közül legjobb a kínálat a különféle védő­sisakokból. Az arcot és a szemet védő eszközökből az ellátás színvonala átla­gos. A légzésvédő eszközök választéka, beszerzési lehetősége igen szűkös. Ezeknek nagy részéhez csak tőkés im­portból juthatnak hozzá a vállalatok, az itthon kapható termékek minősége elma­rad a külföldiektől. Hasonló gondokkal találják szemben magukat a.vállalatok, ha hallásvédő esz­közöket akarnak vásárolni, holott a zajár­talom a dolgozók igen széles rétegét ve­szélyezteti. Kedvező változást ígér, hogy Simon József, a KIOSZ Tolna megyei veztőségének titkára tartott a vendégek­nek tájékoztatót a megye kisiparosságá­nak helyzetéről, a szervezeti munkáról. Ezt követően az Óra- és Ékszeripari Vál­lalat szekszárdi gyáregységének megte­kintésére került sor. A vendégek itt-tar- tózkodásuk idején megtekintik több me­gyénkben kisiparos műhelyét, szerepel a programjukban gemenci és decsi kirán­dulás és városnézés is. a közeljövőben több új, korszerű, hazai fejlesztésű hallásvédő eszköz gyártását kezdik meg. A vállalatok jelentős össze­geket, évente általában 6 és fél milliárd forintot költenek dolgozóik egyéni vé­dőeszközökkel való ellátására. Hogy az eredmény sokszor elmarad a ráfordítá­soktól, abban az ellátási hiányosságok mellett az is közrejátszik, hogy a vállala­tok beszerzői nem ismerik a teljes válasz­tékot, vagy hiányzik a szakértelmük a megfelelő termék kiválasztásához. Ezért az Országos Munkavédelmi és Munka­ügyi Főfelügyelőség katalógus kiadását tervezi, amely teljes képet ad az itthon kapható egyéni védőeszközökről. Ez a katalógus várhatóan a jövő év első felé­ben jelenik meg, s hogy addig se marad­janak segítség nélkül a vállalatok munka- védelmi szakemberei, anyagbeszerzői, a főfelügyelőség már összeállította és a közelmúltban közzétette a minősített egyéni védőeszközök jegyzékét. A mun­kavédelmi felügyelők tapasztalatai sze­rint az egyéni védőeszközök beszerzé­sének, használatának szabályozása sincs mindenütt rendben. Részletes, pontos előírásokat tartalmazó munkavé­delmi szabályzatot többnyire csak a na­gyobb ipari vállalatok készítenek. Sok munkahelyen megoldatlan a védőeszkö­zök időszakos biztonsági felülvizsgálata is. A felmérés tapasztalatai arra is felhív­ták a figyelmet, hogy az egyéni védőesz­közök árai sok esetben jobban nőttek, mint ahogy azt a minőségük javulása in­dokolta volna. Számottevően, csaknem egyharmadával csökkent az egyéni vé­dőeszközök gyártóinak száma az elmúlt nyolc év során. Ma leginkább szövetke­zetek foglalkoznak e termékek elkészíté­sével, mert a vállalatokat a jelenlegi sza­bályozás nem teszi érdekeltté az egyéni védőeszközök gyártásában. Ugyanakkor több jó példa is bizonyítja, hogy ez a tevé­kenység is kifizetődő lehet. A munka- és védőruházati cikkek ellátásában javulást hozott, hogy az érintett ipari és a keres­kedelmi vállalatok, kutatóintézetek há­rom, gazdasági érdekeltségen alapuló társulást hoztak létre, amelyek termékei mind minőségükben, mind pedig kivite­lükben megfelelnek a mai követelmé­nyeknek. Az elemzések következtetései alapján az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség javaslatot dolgoz ki az érintett szervezetek számára az ellátás javítására egyéni védőeszkö­zökből. A főfelügyelőség a maga tenniva­lóit feladattervben foglalta össze. Ebben elsősorban az egyéni védőeszközök munkavédelmi minősítési rendjének, a vizsgálati és a nyilvántartási dokumentá­cióknak a korszerűsítését irányozta elő. Hungaroplast, Securex, BNV - kiállítá­sok, amelyeken rendszeresen részt vesz a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi műanyagfeldolgozó gyáregysége. A leg­újabb termékük, amit az elmúlt héten be­mutattak Vilplast névre hallgat, ami felü­letes fordításban annyit jelent, hogy vilá­gító műanyag. Ezek a műanyagok ha a lakásban vagy az üzemcsarnokban leoltják a lámpákat, illetőleg áramkimaradás van, 10-15 per­cig foszforeszkálnak, ha lépcsőkorlátról van szó, segítik az eligazodást, a lépcsőn elhelyezett élvédő „világit”, így hát nem kell le- meg felfelé botorkálni, de a falbur­kolat is készülhet foszforeszkáló anyag­ból. A szekszárdi gyáregységben kidol­gozott termékkel a Securex, ’87 Nemzet­közi munkavédelmi és biztonságtechni­kai szakkiállítás vegyipari kiállításának pályázatán a második helyezést érték el, ami igen szép sikernek számít. A Hungaroplast nevű kiállítás szintén az elmúlt héten zajlott - természetesen a szekszárdi műanyagfeldolgozó üzemnek is a kiállításon volt a helye. PVC redőny­rendszert, falburkolórendszereket, vá­laszfalakat és csőféleségeket mutattak be. A BVK közös kiállítóterülete 400 négyzetméter volt, s nem elsősorban az üzletkötés, hanem a bemutatkozás volt a legfőbb céljuk. A tárgyalásokból azon­ban üzlet születhet, hisz csak most 47 tárgyalópartnerrel ültek asztalhoz. A legnagyobb tetszést a síkdrén aratta - ez gátak, mélyépítésű műtárgyak szi­getelésére, a viznyomás csökkentésére szolgál. Ilyen termék jelenleg még nincs Magyarországon. Az előállítása tulajdon­képpen nem volt bonyolult, csupán a meglévő profilcsaládot perforálták, aztán egy szűrőréteggel látták el, azért, hogy ne jusson be a föld. Elsősorban a hatal­mas víztárolórendszereknél alkalmazzák majd, de a hulladékanyag-tározók gát­rendszerénél is megakadályozza, hogy a szennyező anyag ne kerüljön az élő víz­be. A tavalyi őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron az ívelt redőny elhozta a BNV­A BVK szekszárdi gyáregységének legújabb terméke a foszforeszkáló műanyag, amiből például lépcső­korlát is készülhet nagydíját. Anyag- és helytakarékos, kis helyigényű redőnyök ezek, s kiváltották vele a régi, robusztus, túlsúlyos, nagy helyigényű típusokat. Mit jelentenek ezek a kiállítások a szekszárdi gyárnak? Mindenekelőtt jó üzletet, s a piacon va­lójelenlétet, az azonos profilú gyárak ter­mékeinek alapos megismerését. Itt lehet lemérni például, hogy a régi redőnytípus­sal képtelenek lettek volna piacon ma­radni, s most hogy váltottak, hogy szebb, könnyebb, tetszetősebb az új típusú re­dőny, nem tudnak annyit gyártani, ameny- nyi el ne fogyna. Ma Magyarországon 380 vevővel van­nak kapcsolatban, s a vásárlókkal a kiál­lításokon találkoznak. Ha valamennyi ve­vővel rendszeresen szeretnének beszél­getni, szinte egész évben az országot kellene járni. Az elmúlt hét végén, április 10-én például dréncső-szimpóziont tar­tottak, a gyártók találkoztak a tervezőkkel és a felhasználókkal, az Agroberrel, az OVH-val, a VITUKI-val, a vízitársulások képviselőivel. Az ismerkedés mellett al­kalom nyílt a napi problémák, a fejlesztés irányának a megbeszélésére is. Ha kiállí­tás, hát azon igyekszik minden termelő cég részt venni. Ilyenkor derül ki például, hogy három-négy cég is gyárt ívelt midi­redőnyt. Ezekhez viszont nincs megfelelő re­dőnyszekrény, a szekszárdiak tehát azonnal ennek a gyártásán kezdtek gon­dolkodni. Nincs idő, ha valaki a piacon akar maradni, gyorsnak, rugalmasnak kell lennie, ahogy mondják, „rá kell moz­dulni a hiányra". Nem engedhetik meg, hogy „kiénekeljék a sajtot a szájukból” - most például festik, fával vonják be a műanyag falburkolatot. Hiába, nincs más választás. Újítani kell, hisz amire van ke­reslet azt egyszerre, sokan kezdik gyár­tani, s elárasztják a piacot. Szebbet, jobbat, különlegesebbet kell hát gyártani, az új termékeket a kiállításo­kon bemutatni - csak így lehetséges, hogy a műanyag termékeket előállító üzemek, gyárak közötti versenyben megállja a helyét a BVK szekszárdi gyáregysége. D. VARGA M. Még nem megfelelő a munkavédelmi eszközök kínálata Ülést tartott a gyermekvédelmi munkabizottság A 6-os úton állandó szolgálatot tartanak a „sárga angyalok” Tegnap délután a megyei tanácson tartotta meg ez évi első ülését a Tolna Megyei Gyermekvédelmi Munkabizott­ság. Első napirendi pontnak megfelelően Szommer János, a GYIVI igazgatója a ne­velőszülőknél élő állami gondozott gyer­mekek helyzetéről tartott tájékoztatást. Elmondta, az utóbbi években valame­lyest csökkent a nevelőszülőknél elhe­lyezett állami gondozott kiskorúak szá­ma, viszont ezzel szemben jelentősen nőttek az örökbefogadások. Tolna me­gyében az állami gondozottak átlagosan hét és fél évet töltenek a nevelőszülőknél, jól érzik ott magukat, harmonikusan il­leszkednek be a családi életbe. A sok­sok szeretetben nő a biztonságérzetük, de érzik azt is, hogy a nevelőszülők gyer­mek utáni vágyból fogadták magukhoz őket. Részletesen ismertette a gondozot­tak nevelésével foglalkozó családok élet- körülményeit, a családfenntartók életko­rát és foglalkozását, valamint a települé­sek szerinti megoszlásokat. Elismerően szólt a nevelőszülők odaadó munkájáról, s annak jelentőségéről. Beszámolt az anyagi elismerésekről is. A központi in­tézkedések során e célra kettőszáznegy­venezer forintot használtak fel, s a ren­delkezésre álló keretből százöt nevelő­szülőt jutalmaztak. Jobbágy Gáborné a szekszárdi neve­lési tanácsadó vezetője a nevelési ta­nácsadók működésének tapasztalatairól számolt be. Először a tárgyi és személyi feltételekről szól va elmondta, az intézet feladatköre évről évre nőtt és egyre több gyerek és szülő kereste fel az intézetet. Szólt a szakemberhiányról, a továbbkép­zésekről és az újólag kiépült megyei há­lózatról. Elemezte a szűrővizsgálatok eredményeit, javaslatot tett arra, hogy logopédiai centrumok és a nevelési ta­nácsadók egy szervezeti egységben mű­ködjenek. A nyolcéves tevékenységet a következőképpen foglalta össze: a neve­lési tanácsadó jelentősen hozzájárult Tolna megye gyermekvédelmi feladatai­nak megoldásához. A legszélesebb körű tevékenységet Szekszárdon és környékén fejtette ki, a megye többi részén főképpen csak az is­kolaérettségi vizsgálatokra és gyámügyi feladatok ellátására korlátozódott a mű­ködése. A városi nevelési tanácsadók létreho­zása kedvező változást hozott, mivel így mód nyílt arra, hogy valamennyi közigaz­gatási egységben folyamatosabbá váljon a feltáró, a vizsgálati és a gondozói mun­ka.- kér ­A Magyar Autóklub munkájáról, s ter­veiről tartott sajtótájékoztatót kedden Győrben, a Rát Mátyás Újságíró Klubban Balogh Tibor főtitkár. Elmondta: az utób­bi egy év alatt 30 ezren léptek be az autó­klubba, a tagok száma ebben a félévben várhatóan eléri a félmilliót. Gyakorlatilag minden harmadik magánautós tagja a Magyar Autóklubnak. A klub folyamatosan bővíti hálózatát, szélesíti szolgáltatásai körét. Ebben az évben több új állomást adnak át, így pél­dául Gyöngyösön, Ózdon és Kőszegen, s továbbiakat építenek egyebek között Zalaegerszegen és Kaposváron. Máshol bővítik a meglévő műszaki állomást. A klub 117 segélyszolgálati gépkocsi­ja az ország úthálózatának négyezer ki­lométeres szakaszán tart felügyeletet. Az országúti támaszpontok száma az idén bővült két új szolgálati hellyel Dunapata- jon, valamint Pápa körzetében. Az idén a 4-es, a 6-os, a 11-es és a 42-es úton az eddigi részleges felügyelet helyett ál­landó szolgálatot tartanak a „sárga an­gyalok.” Az idén több új szolgáltatást is beve­zetnek. így például a belföldi hitellevelet. Ez ötezer forint értékben tartalmaz szel­vényeket, amelyeket a Hungar Hotels és a Pannónia szállodákban, illetve az autó­javító vállalatoknál fogadnak el. Hétszáz forint értékben benzinvásárlási utalványt is tartalmaz a hitellevél, továbbá több in­gyenes szolgáltatásra is lehetőséget nyújt. Ugyancsak újdonság lesz, hogy a klub gondoskodik gépkocsivezetőről, ha a gépjármű tulajdonosa külföldi útja so­rán megbetegszik és nem tudja autóját hazahozni. A tájékoztatón azt is bejelen­tették, hogy ez év szeptemberében a Ma­gyar Autóklub lesz a házigazdája a má­sodik európai Ki a mester két keréken? elnevezésű kerékpárversenynek.

Next

/
Thumbnails
Contents