Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-15 / 89. szám
1 2 NÉPÚJSÁG 1987. április 15. Kiállítás az „atomos” iskolában Az ukrán szakmunkásképzés terméséből Makettek, új konstrukciójú műszerek, ipari robotok az iskola aulájában Az Ukrán Szocialista Köztársaság középfokú szakképzésének eredményei címmel nyílt tegnap délután kiállítás a Paksi Atomerőmű Műszaki Szakközépiskolában. Hogy a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza szervezésében miért pont ebben az oktatási intézményben kerül sor a kiállításra, annak a két intézmény egyre erősödő kapcsolata a magyarázata. A paksiak egyébként kapcsolatfelvételt terveznek a szovjetunióbeli obnyinsz- ki hasonló jellegű iskolával, és erősíteni szeretnék az együttműködést az atomerőmű szovjet szakértőcsoportjával. Ennek egyik állomásaként nyitotta meg a kiállítást N. I. Mihailov a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza részéről, a programon megjelent N. V. Kosztyucsen- ko, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igazgatója. Az április 23-ig megtekinthető érdekes gyűjteménnyel bepillantást kapunk az Ukrajnában működő több mint ezer szakmunkásképző intézet munkájába és a közel 400 ezer tagot számláló Össz-szövetségi Feltaláló és Újító Társaság eredményeibe. Eredeti konstrukciójú műszerek, ipari robotok, vulkanizátorok, aggregátorok működő modelljei mellett művészeti anyaggal is találkozhatnak az érdeklődők, ahol egy- egy terület jellegzetességei, jegyei ismerhetők fel a porcelán tárgyakon, fafaragásokon, hímzéseken.-tzs-kaKISZ-küldöttségünk Moszkvában A KISZ Központi Bizottságának delegációja, amely Hámori Csaba vezetésével hétfőn érkezett Moszkvába - a Lenini Komszomol kongresszusára meghívott más küldöttségekkel együtt - kedden koszorút helyezett el az Ismeretlen katona sírjánál és a Lenin-mauzóleumnál. A magyar ifjúsági küldöttség ezután megkoszorúzta Landler Jenő sírját és Kun Béla emléktábláját, majd megtekintette a fiatal képzőművészeknek a Komszomol XX. kongresszusát köszöntő kiállítását. A délután folyamán a delegáció a szocialista országok ifjúságának műszaki-tudományos alkotó munkáját bemutató kiállításon járt. Magyar-jugoszláv külügyi megbeszélések Dr. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár a jugoszláv szövetségi külügyminisztérium meghívására április 13-án és 14-én Belgrádban megbeszéléseket folytatott Budimir Loncsarral, a külügyminiszter első helyettesével, valamint a külügyminisztérium más vezető képviselőivel. Áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, különös tekintettel az európai béke és együttműködés megerősítésének ügyére. Véleménycserét folytattak a magyar-jugoszláv kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeiről. Az államtitkárt fogadta Janez Zemlja- rics, a szövetségi kormány alelnöke. Lázár György fogadta Józef Koziolt Lázár György, a Minisztertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Józef Koziol miniszterelnök-helyettest, a magyar-lengyel gazdasági és műszki-tudo- mányos együttműködési bizottság lengyel tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke. Jelen volt Biczó György, hazánk varsói, valamint Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete is. Tiszteletbeli tagok Makovecz Imre Ybl-díjas építészt, az Amerikai Építőművészek Szövetsége, az AIA magas színvonalú építészeti tevékenységéért a szövetség tiszteletbeli tagjává választotta. Kisho Kurokawa japán építészt a modern építészet egyik kiemelkedő egyéniségét, valamint az ugyancsak világszerte ismert Raymond Lemaire belga építészt a Magyar Építőművészek Szövetsége tiszteletbeli tagjává választotta. Győri Imre temetése Gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára kedden a Mező Imre úti temetőben a 63 éves korában elhunyt Győri Imrét, a munkásmozgalom régi harcosát, az MSZMP Központi Bizottságának volt titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság tagját. Koporsójánál - a Munkásmozgalmi Panteon diszravatalozójában - gyászőrséget álltak a politikai, a társadalmi, a kulturális élet vezető képviselői, az elhunyt szűkebb hazájából, Csongrád megyéből érkezett pályatársak, közéleti vezetők. A gyászszertartáson Győri Imre hozzátartozóival együtt nagy számban részt vettek az elhunyt egykori munkatársai, mindmáig barátai és tisztelői. A ravatalnál elsőként Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára mondott búcsúszavakat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a KEB nevében. A család, a barátok, a harcostársak gyászát tolmácsolta ezután Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. Győri Imre koporsóját a Munkásmozgalmi Panteon slrkertjében hántolták el, s a nyughelyére koszorúk sokaságát helyezték. A gyászszertartás az Interna- cionálé hangjaival zárult. Mai kommentárunk Prága után Moszkva A moszkvai tárgyalásokra figyel most az egész világ. Felelős kommentátorok az áttörés esélyeit latolgatják Mihail Gorbacsov múlt hét végi, prágai látogatásán előterjesztett újabb leszerelési javaslatai, így a fegyverzetkorlátozási megbeszélésekre vonatkozó kezdeményezései nyomán. A Shultz külügyminiszter vezette amerikai küldöttség hétfőn hét órát töltött szovjet partnereivel a tárgyalóasztal mellett, s a keddi programban szerepelt az amerikai diplomácia vezetőjének találkozója Mihail Gorbacsowal. A megbeszélések előreláthatóan szerdán zárulnak, és a nemzetközi közvélemény akkor megtudja, miként alakulnak a két nagyhatalom idei fegyverzetkorlátozási megállapodásának esélyei, egy esetleges csúcstalálkozó lehetőségei. A prágai javaslatok óta jogosnak tűnik az óvatos derűlátás. Ezt tükrözik a világlapok hírmagyarázatai, csakúgy, mint nyugat-európai politikusok megnyilatkozásai. Az Egyesült Államokban szított újabb „kémkedési ügy” a sajtóban egyszerre háttérbe szorult az SZKP KB főtitkárának kezdeményezései után, s mindenki egyetért abban, hogy Shultz külügyminiszter tárgyalási csomagja egyszerre felduzzadt. Mihail Gorbacsov ugyanis elébe ment mindazoknak a nyugati aggodalmaknak, amelyek az utóbbi hetekben és hónapokban megfogalmazódtak az Európába telepített közép-hatótávolságú szovjet és amerikai rakétafegyverek megsemmisítésével kapcsolatban. A londoni The Times szerint ily módon megnövekedett az eurorakéta- megállapodás valószínűsége. Genscher bonni külügyminiszter pedig azt fejtegette: a nyugati félnek érdemi választ kell adnia a prágai javaslatokra, hiszen most a leszerelés egész problémaköréről kezdődhetnek „komoly tárgyalások". Mihail Gorbacsov javaslatának fogadtatásába keverednek meglepetésről és zavarról tanúskodó hangok is. Mindenekelőtt a francia sajtó részéről. Párizsban szeretnék lehűteni a prágai kezdeményezések keltette nyugati várakozásokat. A Le Figaróban egy volt francia külügyminiszter véleménye szerint Nyugat-Európát immár „kétszeres veszély” fenyegeti: a közép-hatótávolságú rakéták eltávolításával párhuzamosan esetleg hasonló „nulla-megoldásra" vezethet az SZKP főtitkárának javaslata a rövid hatótávolságú rakéták esetében is. Az atomfegyvermentes Európa képe azért rémisztheti meg Párizst, mert akkor óhatatlanul fel kellene számolni az önálló francia atomerőt. A hagyományos politikai-katonai gondolkodásmód felváltása újfajta megközelítéssel - erre mutat példát most a Szovjetunió. Az atomfegyverekre épülő kölcsönös elrettentés elvét, amely több évtizeden át meghatározta a NATO stratégiáját, nem könnyű átértékelni. Ám mégis el kell ide jutni, hiszen korunk robbanásszerű technológiai fejlődése közepette a kockázat drámai mértékben nő. A prágai javaslatok az érdemi leszerelés tját egyengetik, s ezért reméli most a világ, hogy Shultz külügyminiszter Moszkvában kedvezően reagál az áttörés felkínált lehetőségére. ORTUTAY L. GYULA Szakszervezeti kongresszus kezdődött Prágában Prágában kedden megkeződött a csehszlovák szakszervezetek 11. össz- szövetségi kongresszusa. A mintegy hétmillió-hétszázezer tagot tömörítő mozgalom ezerkilencszáz küldötte vitatja meg az elkövetkező időszak feladatait, s értékeli az elmúlt öt év munkáját. A kongresz- szuson csehszlovák állami és pártdelegáció is részt vesz, élén Gustáv Husák- kal, a CSKP KB főtitkárával, köztársasági elnökkel, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnökével. A csehszlovák szakszervezetek tanácskozásán jelen van Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke. 1912. április 14-én jéghegynek ütközött és éjfél után elsüllyedt az „elsüly- lyeszthetetlen”: a Titanic, a brit polgári tengerhajózás akkor legkorszerűbb hajója. Azért tartották elsüllyeszthetetlen- nek, mert úgy tervezték, hogy 16 rekeszéből akár négyet is elönthet a víz, a hajó mégis a felszínen marad. A jéghegy sarka azonban öt rekeszt szakított fel. Ennek ma 75 esztendeje. Az Atlanti-óceán északi részén, Új- Fundlandtól 563 kilométerre délkeletre, négyezer méter mélységben két évvel ezelőtt fedezte föl a Titanic roncsát egy francia kutató. Azóta számos terv született arról, hogyan lehetne felszínre hozni a hajó széfjében lévő kincseket. Ám sokan követelik azt is, hogy hagyják békén, ott ahol van: legyen örökre a tengerhajózás és az emberi teljesítőképesség határainak néma emlékműve. Az amerikai kongresszus nemzetközi egyezményt javasolt a Titanic háborgatásának megtiltására és ezt kívánják a túlélők és az áldozatok utódai is. Robert Ballard francia kutatót, aki tavaly búvárhajóval körüljárta a roncsot és számos közeli felvételt készített, a Challenger űrrepülőgép katasztrófájára emlékezteti a Titanic tragikus sorsa. „Túlságosan bízunk a magunk teremtette műszaki újdonságokban. De az ember halandó. Nagy utat tettünk meg a technikában, de nagy út áll még előttünk is. A Titanic, vagy a Challenger arra figyelmeztet, hogy legyünk szerényebbek: álljunk meg egy pillanatra és gondolkodjunk, mielőtt tovább haladunk az úton” - mondja. 2227 ember utazott a Titanicon. A 20 mentőcsónakban eleve csak 1178 számára volt hely. A pánikban és a zűrzavarban azonban még ezt sem sikerült kihasználni: 705-en menekültek meg csupán. A katasztrófa után egy évvel ült össze Londonban az első nemzetközi tengeri biztonsági értekezlet, amely végre elfogadta a szabályt, hogy minden hajó annyi férőhelyü mentőcsónakot köteles magával vinni, ahá- nyan a hajón utazhatnak. Azóta kell a hajóknak napi 24 órás rádióügyeletet is tartaniuk. (A Titanicon ugyan volt rádió, sőt, az bocsátotta ki a világ első, rádión leadott S. O. S. vészjeleit egy süllyedő hajóról, csakhogy lévén már éjszaka, a jeleket a legközelebb lévő California nevű hajón már nem fogták, rádiósa addigra nyugovóra tért. Csak két óra múlva ért oda az osztrák-magyar Kárpátia hajó és mentett ki jó néhány utast, de a Titanic addigra már elsüllyedt.) A londoni értekezleten nemzetközi jéghegyfigyelő szolgálat megszervezéséről is döntöttek. A ma 93 éves és a Massachusetts állambeli Westport Pointban élő Marjorie Robb nővérével és apjával azon az éjszakán még idejében ért a fedélzetre. De már kitört a pánik. „Apám utolsó szavai ezek voltak: azt hiszem, veszélyesebb beszállni ezekbe a csónakokba, mint itt maradni" - emlékezik az idős hölgy. A két lány mégis beszállt, az apa maradt. Holttestét tíz nappal később sodorta partra a tengerár Új-Skócia partjainál. A 83 éves Winnifred van Tongerloo - aki a Michigan állambeli Warrenben él - arra emlékszik, hogy hallották, amint az orra felé dőlő hajóban kiszakadtak a helyükből a kazánok. „Azonnal megszűnt a világítás, vaksötét lett. Csak az emberek sikoltozása hallatszott és a hajózenekar, amint az Alexander’s Ragtime Band című számot játszotta.” (A zenekar, amint nyilvánvaló lett, hogy a hajót nagy baj érte, azonnal felvonult a fedélzetre, s az utolsó pillanatig játszott. Reménytelenül, hogy megnyugtassa az utasokat. Hangszereik hangja csak a végleg víz alá merülő Titanic robajában halt el - igazi művészhalál jutott osztályrészükül.) „Az emlékek a korral egyre halványulnak, de ezt nem lehet elfelejteni” - mondja Winnifred Tongerloo. A szerencsétlenséget követő napokban hajókat küldtek a helyszínre, összegyűjteni a hányódó holttesteket. Hogyan állapították meg a föllelt halottak kilétét, hogyan nem - tény, hogy amikor a hajók visszatértek, az elsőosztályú utasok holttesteit díszes koporsóban rakták ki. A másodosztály és a fedélköz utasainak csak vászonzsákok jutottak. Az a koszorú azonban, amelyet azóta minden évben a tengerbe dobnak egy arra haladó hajóról Uj-Fundlandtól 563 kilométerre délkeletre, közös, mindenkinek szól - „osztályra” való tekintet nélkül. PANORAMA BUDAPEST - Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke levélben üdvözölte Kim Ir Szent, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkárát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökét 75. születésnapja alkalmából. Ferencz József unitárius püspök meghívására hazánban tartózkodik dr. William F. Schulz, az amerikai unitárius uni- verzalista egyház elnöke és Natalie Gulh- randsen asszony unitárius moderátor. A vendégek ismerkednek a magyarországi unitárius egyház életével, találkoznak gyülekezeti vezetőkkel és részt vesznek egyházi szertartásokon. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, kedden találkozott az amerikai unitárius egyház vezető személyiségével. BELGRAD - a Koszovo Polje-i körzetben az albán irredenták, valamint a szerb és a crnagorac nacionalisták ellenségeskedését szító tevékenysége következtében megromlottak a nemzetek és nemzetiségek közötti viszonyok, bonyolult politikai helyzet alakult ki, leromlott a közbiztonság. A Koszovo Polje-i körzet albán, szerb és crnagorac lakói között az elmúlt egyéves időszakban 43 konfliktus tört ki, s 147 szerb és crnagorac elköltözött lakóhelyéről. A múlt szombaton a szerbek és crnagoracok tiltakozó nagygyűlést hívtak egybe, s a párt és állami tisztségviselők csak hosszas beszélgetés után tudták rávenni a tömeget, hogy békésen szétoszoljon. PRETORIA „Szabadságot a gyermekeknek!” - hirdeti a hölgy trikóján a felirat, amelyet gazdája a Nobel-díjas Desmond Tutu érsek által a letartóztatottak megsegítésére tartott összejövetelen viselt. Ez a viselet maga is a tiltakozás jele, hiszen a fajüldöző dél-afrikai kormány megtiltotta az ilyen pólóingek viselését. Titanic - katasztrófa és emlékezés Az „elsüllyeszthetetlen” Titanic
