Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-14 / 88. szám
1987. április 14. iÜÉPÜJSÁG 3 A gazdasági rendészet működésének tapasztalatai Hőgyész, Györköny T eho-helyzetkép A gazdasági rendészet működésének csaknem két és fél éves kedvező tapasztalatai alapján tovább bővül a gazdasági bűncselekmények visszaszorítására létrehozott szervezet: az idén újabb megyei rendőr-főkapitányságon kezdik meg munkájukat a rendészetek, s ezzel teljessé válik az országos hálózat. A belügyminiszter rendelkezése nyomán 1984-ben kezdte meg szolgálatát a gazdasági rendészet a Budapesti Rendőr-főkapitányság szervezetének részeként. Az országos hatáskörrel felruházott, specializált rendőri szervezetet azzal a céllal hívták életre, hogy segítségével még hatékonyabban vegyék fel a harcot az egyre szaporodó gazdasági bűn- cselekményekkel szemben, s fokozottabban érvényesüljön a társadalmi tulajdon védelme. Ennek megfelelően legfontosabb feladatai közé sorolták a munka nélkül szerzett jövedelmek, a spekuláció, a megvesztegetés és a társadalomra különösen nagy veszélyt jelentő korrupció visszaszorítását. A BRFK Gazdasági Rendészetének tapasztalatai alapján - a megnövekedett feladatok eredményesebb ellátása végett - 1985-ben regionális jelleggel további hat megyei rendőr-főkapitányságon hoztak létre gazdasági rendészeti egységeket, amelyek tevékenysége három-három környező megyére terjedt ki. Ezzel megkezdődött a specializált rendőri szervezet országos kiépítése, aminek következő állomásaként ez év első felében minden megyei rendőr-főkapitányságon megkezdik működésüket a gazdasági rendészeti egységek. A gazdálkodás környezetének változásait kísérő kedvezőtlen jelenségek felszámolásában a rendészet munkatársai kezdettől fogva jelentős támogatást kaptak a lakosságtól: 1986 végéig mintegy 3500 bejelentés hívta fel a figyelmet a különböző visszaélésekre, törvénybe ütköző cselekményekre. A lakossági kapcsolat jelentőségét hangsúlyozza, hogy a jelzések nagyobb része megalapozottnak bizonyult. Az állampolgárok bizalmának jeleként értékelhető, hogy túlnyomó (Tudósítónktól) A KSZE Növénytermelési Rendszer és a dombóvári Agrokémiai GT tájékoztató értekezletet tartott a folyékony műtrágyázásról. A tanácskozást Sas János, az Agrokémia igazgatója nyitotta meg. Elmondta, hogy a dombóvári folyékony- műtrágya-telep építése befejezés előtt áll. Az építést a gesztor gazdaság, a Dal- mandi Mg. Kombinát műszaki brigádja végzi. A telepen nyolc 100 köbméteres tartályt helyeztek el, de a későbbiekben - az igényektől függően - még nyolccal bővíthető. A Nitrosol-oldat fogadására felkészültek és a gazdaságok a második fejtrágyázásnál, illetve a kapások alaptrágyázásánál alkalmazhatják is az itt még újnak számító műtrágyát. Az idei évben a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát, a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet és a kurdi Új Élet Termelőszövetkezet igényelte a folyékony műtrágyát. A tájékoztató után Balassa Jenő, a KSZE Növénytermelési Rendszer fejlesztő mérnöke beszélt a folyékony műtrágyázás előnyeiről, kiemelve annak többlettermést hozó hatását is. Kitért arra is, hogy nemcsak fejtrágyázásra, hanem alaptrágyázásra is használható, főleg kukorica és napraforgó esetében. Jelenleg a búza az a növényünk, amely elviseli letöbbségben nevét is közlte a bejelentő a rendőrséggel. Mindezek a közérdekű bejelentések arról tanúskodnak, hogy az állampolgárokat élénken foglalkoztatják a környezetükben tapasztalt visszásságok. Ezek felszámolására hatékony intézkedéseket sürgetnek, s ennek érdekében együttműködésükkel is segítik a rendőrség munkáját. A jelzések szerint a lakosságot leginkább foglalkoztató problémák főként a kereskedelemmel kapcsolatosak. Ide tartoznak például az épitöanyag-és szerelvényellátás során tapasztalt visszaélések, az üzérkedés, a piaci árfelhajtó tevékenység és a korrupció. Az utóbbi időben azonban mindinkább előtérbe kerülnek az új vállalkozási formához kapcsolódó negatív jelenségek, főként a bizonylati rend, illetve a pénzügyi fegyelem gyakran tudatos megsértése, ami azért is különösen veszélyes, mert más visszaélések, gazdasági bűncselekmények melegágyává válhat. Ezzel összefüggően sok feladatot ad a gazdasági rendészeti szervek munkatársainak a különféle szakcsoportok, önelszámoló egységek tevékenysége. Tapasztalható ugyanis, hogy ezek - az anyaszervezetek sok esetben laza, formális ellenőrzését kihasználva - gyakran jelentősen megkárosítja a társadalmi tulajdont. A lakossági bejelentések mellett a rendőri munka hatékonyságát számottevően segítette, hogy az országos hálózattá kiépülő gazdasági rendészeti szervek az elmúlt években szoros együttműködést alakítottak ki más, ellenőrzést végző állami, illetve társadalmi szervezetekkel, köztük a kereskedelmi felügyelőségekkel, a Pénzügyminisztérium illetékeseivel, a szakszervezeti ellenőrökkel, a népi ellenőri szervekkel, illetve a Vám- és Pénzügyőrséggel. A széles körű kapcsolatokra épülő együttműködés, így például a közösen megtartott akciók, ellenőrzések jelentősen hozzájárultak ahhoz is, hogy a rendőrség feltárja a tapasztalt visszásságok okait, mélyebb összfüggéseit, s ezáltal intézkedések születhessenek azok megszüntetésére, megelőzésére. veién károsodén nélkül a Nitrosolt. Elmondta még, hogy lehetőleg kis nyomáson és nagy cseppekben juttassák ki a folyékony műtrágyát az alkalmazó gazdaságok, mert így több anyag jut a talajra és a növények károsodását kizárhatják. Ezután Csenki Imre fejlesztő műszaki ágazatvezető ismertette a permetezőgépek átalakítási lehetőségeit, beszélt a korrózióvédelemről és az alkalmazás- technikáról. Elmondta, hogy a KSZE átalakító készleteket importált a RAU és Hardy cégektől. E készletek 100-115 ezer forintba kerülnek. Németh László a madocsai téesz főmezőgazdásza az üzemi tapasztalatokról beszélt. Náluk tavaly vezették be ezt a technológiát, melyet kukorica, napraforgó alaptrágyázásánál és az őszi gabonák fejtrágyázásánál alkalmaznak. Őszi búzából 5,68 tonna átlagtermést értek el hektáronként, mely 600 kilogrammal több, mint a környező termelőszövetkezetek 1986-os évi átlaga. A tanácskozást vita, hozzászólások követték, mely során elhangzott, hogy 1988-ban további termelőszövetkezetek kívánnak csatlakozni a folyékony műtrágyázást bevezető gazdaságok közé. BODÓ IMRE Fotó: DOMBAI ISTVÁN A településfejlesztési hozzájárulás, közismert nevén „teho” tavalyra eső részének befizetési határideje 1986. december 31. volt, később ezt 1987. március 15-ig meghosszabbították. Azok az állampolgárok, akik ez utóbbi időpontig sem rendezték tartozásukat, a részükre megállapított összeget most már - az adókra vonatkozó szabályok szerint - pótlékkal együtt kötelesek törleszteni. A Tolna Megyei Tanács pénzügyi osztálya felmérése szerint 1986 december végéig a 61 településen - Győré és Dunaföldvár kivételével, ahol a lakosság egyéb leterheltsége miatt - (például vízműtársulás) - mentességet kapott - ha nem is maradéktalanul, de befizették a tehót. A hátralékok összege - természetesen a települések nagyságához mérten - igen széles skálán mozog: Szekszárdon például 34 százaléka nem folyt be az előírt összegnek, Regölyben ezzel szemben mindössze 4,1 százalék hiányzott a lista készítésekor. A legnagyobb arányú lemaradás, 43,7 százalék Hőgyészen, a legkisebb, 0,12 százalék(l) Györkönyben volt. Ezért e két község tanácsát kerestük fel azzal a kérdéssel, mi a fentiek magyarázata. A 3 ezer 500 (társközségeivel együtt 5 ezer) lakosú Hőgyészen Pál Imre taKlág Ferenc, Györköny: „Ez olyan társadalmi munka volt, ahol nemcsak könyököltünk...” Interker-börze Interker-börze kezdődött hétfőn, az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat bemutatóházában. A Piackutató Intézet 27. alkalommal rendezi meg az elfekvő készletek vásárát, amelyen ezúttal csaknem 120 vállalat és szövetkezet kínálja megvételre felesleges kohászati termékeit, szerelési anyagait, gépeit, műszereit, alkatrészeit, szerszámait és kötőelemeit. A korábbiaknál több a megvételre ajánlott járműalkatrész, szerelvény, valamint a gyengeáramú és híradástechnikai termék. A készleteiket felajánló vállalatok és szövetkezetek szakemberei péntekig naponta 9 órától 15 óráig várják az érdeklődőket, illetve a vásárlókat. nácselnök és Fazekas Márton vb-titkár válaszoltak. Elmondták, annak idején az anyaközségben új kisvendéglő építése és útépítés volt a két alternatíva, melyek közül az elsőre adta voksát a lakosság 53,8 százaléka. Nem „kozmetikázott” adat ez, hiszen minden itt lakó tudja, hogy a régi vendéglő állapota enyhén szólva nem kielégítő, pedig napi 200 dolgozó üzemi étkeztetését kell ott megoldani. Az átmenő idegenforgalom megkötéséhez is szükség lenne egy színvonalas vendéglátóhelyre, s nagyobb rendezvényeket, lakodalmakat sincs hol tartani, így a pénzt, a tamási Kop-Ka Áfésszel közös beruházásban, egy új vendéglő építésére költik majd. Természetesen a lakosság széles köre az útépítésben érdekelt, ezért a társadalmi vitában sokan az utak korszerűsítését kérték. Tavaly a Zrínyi, az Arany János és a Petőfi utcában meg is történt ez, idén pedig az Erdély, és egy még ki nem választott utcába kerül szilárd burkolat. Az eddig mintegy 6 millió forintot kitevő munkákból a környékben lakók is részt vállaltak, a jó idő beálltával ők végzik majd a padkarendezést. A társközségekben egyéb nehézségeket kellett leküzdeni: Kalaznón az egészséges ivóvízellátás érdekében 1 millió 800 ezer forintért mélyfuratú kút és vezetékrendszer épült, Duzson szintén a vízellátást és a belvízelvezetést kellett megoldani, Mucsiban pedig új helyet és étkezőt kaptak az óvodások.- A fizetések késése tehát nem a kitűzött célokban keresendő - mondja végül Pál Imre. A baj inkább az, hogy - egyrészt - kicsit sokat nyúlunk az emberek zsebébe (30 ezer forint a csatornázásért, 8 ezer 600 forint a közműfejlesztési hozzájárulás, és még a teho), másrészt valahogy a A belkereskedelmi miniszter együttes irányelvet adott ki arról, miként működjenek és tartsanak nyitva az üzemekben, intézményekben lévő üzletek, büfék, hogyan időzítsék a munkahelyeken egyebek közt a könyv, a hanglemez és a színházjegy árusítását. A vállalatoknál működő üzletek nyitva tartása - mutat rá az együttes irányelv - nem sértheti a munkafegyelmet, s nem lehet okozója a munkaidő elfecsérlésé- nek. Legyen lehetőség tehát a munkaidő előtti, vagy utáni vásárlásra, a nyitva tartás igazodjék a napi forgalom hullámzásához, illetve a hét végi vásárlási csúcs- időszakokhoz. nagyobb településeken nincs akkora ősz- szetartás. Mi mindketten kisebb helyről kerültünk ide, és azt tapasztaljuk, hogy itt halogatják az emberek a fizetést, míg egy kisebb faluban igyekeznek minél előbb letudni azt. Az ellenpélda A megyei tanács kimutatása szerint Györkönyben mindössze 165 forint (!) hiányzott a tehóból december végén. Mikor Köhler Ádám vb-titkárral egyeztettük adatainkat, kiderült, hogy ez a minimális összeg is csak könyvelési hiba, az utolsó fillérig befizették tavaly tartozásukat a helybeliek. A helyesen megválasztott cél, vagy a jó adófizetési morál eredménye ez?- Is-is - hangzott a válasz. Érdemes lenne benézniük ide adófizetés idején. Az emberek jönnek, érdeklődnek, hogy mennyit kell fizetniük, s ahogy tehetik, kiegyenlítik a tartozásukat. Ha mégsem, akkor a gazdálkodási előadónk megy utánuk, és addig „rágja a fülüket", amíg nem rendezik az adósságot. De erre nem sűrűn van szükség. Tehót egyébként többen fizettek olyanok is, akikre ez nem volt kötelező. A családonkénti 500 forintot Györkönyben az út- és járdaépítésre, valamint az oktatási intézmények korszerűsítésére, bővítésére szavazta meg az 1197 helybeli 52 százaléka. Tavaly el is készült a Bocskai utca, idén pedig az alsó tagozatos iskolában uralkodó állapotokon javítanak új vizesblokk építésével. Természetesen akik azokban az utcákban laknak, ahol még sártengert kell járni egy- egy kiadós eső után, azok türelmetlenek, hiszen mindenki a saját portája előtt szeretne minél előbb kövesutat. A még javításra váró 3 kilométernyi szakaszon lakóknak azonban még várniuk kell, mert az 1 millió forint út-híd támogatásra csak a tervidőszak utolsó évében számíthat a község. De hogy egyszerre minden nem megy, azt is belátják az emberek. Sőt, ha kell, a közös célok érdekében tesznek is. A hamarosan épülő szabadtéri színpad környékén társadalmi munkában ültették el a sövényt, a cserjéket, és a Bocskai utca kövezete is magán viseli az utcabeliek keze nyomát. Végezetül még egy adat: az idei 132 ezer 525 forintnyi előirányzatból 100 ezret már befizettek a györkönyiek. A három tárca vezetői az ágazati szak- szervezetekkel egyetértésben felhívták a figyelmet: a vállalatok, intézmények vezetői a szakszervezet helyi szerveivel közösen vizsgálják felül a munkahelyeken működő üzletek nyitva tartási rendjét. Alapvető szempont legyen, hogy a dolgozók munkaidőn kívül is vásárolhassanak, illetve igénybe vehessék a szolgáltatásokat. Javasolják, hogy szűnjenek meg azok az árusítási formák, amelyek megszervezése csak a munkarend megsértésével lehetséges, s a dolgozóknak nyújtott előny nincs arányban a vásárlásra fordított munkaidő-kieséssel. Ilyenek például az alkalmi árusítások. Előtérben a folyékony műtrágyázás A Bocskai utcát tavaly betonozták CSER ILDIKÓ Fotó: GOTTVALD KÁROLY Árusítás az üzemekben, intézményekben A hőgyészi kisvendéglőben naponta kétszázan ebédelnek Folyékony műtrágyázásra alkalmas az új Evrard-típusú francia permetezőgép
