Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-14 / 88. szám
2i*ÉPÜJSÁG 1987. április 14. Komszomol-kongresszus a nyíltság jegyében Holnap kezdődik a tanácskozás A Lenini Komszomol XX. kongresszusa még meg sem kezdődött, ám a szovjet ifjúsági szervezet átalakítása már a tanácskozás előkészületei során megindult. Az országban végbemenő mélyreható és minden területre kiterjedő átalakítási folyamat a Komszomolon belül is érezteti hatását. Ennek egyik kézzelfogható bizonyítéka, hogy új módon, többes jelöléssel újították meg a tisztségviselőket. Nem kevésbé szembetűnő a szervezet munkájának jobbítását célzó javaslatok sokasága sem: a szervezeti szabályzat módosítása kapcsán 235 ezer javaslat, észrevétel, kiegészítés érkezett a fiataloktól. Megpezsdült az élet a Komszo- molban. A szerdán összeülő kongresz- szus azonban nemcsak a szovjet kommunista fiatalok életében lesz fontos esemény. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a kongresszus jelentősége túlmutat az ifjúsági szövetség keretein. Ezt jelzi többek között az is, hogy a fiatalok tanácskozásán jelen lesz a teljes szovjet csúcsvezetés, vagyis ott lesznek az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és a Központi Bizottság titkárai is. Várhatóan maga Mihail Gorbacsov is felszólal a Lenini Komszomol legmagasabb fórumán. Az előkészítő tanácskozásokon - az alapszervezeti beszámoló taggyűlésektől egészen a köztársasági szintű kongresszusokig - tulajdonképpen egy gondolat körül kristályosodtak ki a vélemények: erősíteni kell a szervezet demokratizmusát, a nyíltságot. Sokak véleménye szerint ugyanis a Komszomol tevékenységében túlságosan is előtérbe került a papírmunka, az ezzel együtt járó formalizmus, felütötte fejét a bürokratizmus és éppen a legfontosabb feladat, a fiatalokkal való törődés sínylette meg mindezt. Ezért merülhetett fel az előkészítés nyílt, kritikai felhangoktól sem mentes vitáiban például az az igény, hogy a Komszomol gyakoroljon nagyobb befolyást a fiatalok szociális körülményeinek megoldására. Mindennek feltétele azonban a szervezeten belüli egészséges légkör kialakítása, a múlt hibáinak tárgyilagos feltárása. Az előkészületek során megnyilvánuló szókimondó, bátor kritika alapján az elmúlt évben 3000 szervezet munkáját értékelték elégtelennek - 1985-ben mindössze 457 ilyen szervezet volt, pedig a Komszo- molban akkor sem ment jobban a munka. A 40 milliós tagságot képviselő 4830 delegátus a Kreml Kongresszusi Palotájában az ifjúsági szövetség átalakításának kereteit fogja meghatározni. Az itt születő döntések azonban nemcsak a Komszomol átalakítását, demokratizálását érintik, hanem a Szovjetunió fejlődésének távlatait is: a jövő nemzedéke a jövőről, jövőjéről is dönt. » Hétfőn Moszkvába utazott a KISZ Központi Bizottságának delegációja, amely Hámori Csaba első titkár vezetésével részt vesz az Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség április 15-18. között sorra kerülő XX. kongresz- szusán. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Kínai-portugál megállapodás Makaóról Hétfőn délelőtt a kínai parlamentben ünnepélyesen aláírták a Kínai Népköz- társaság és a Portugál Köztársaság kormányának közös nyilatkozatát Makaó kérdésének rendezéséről. A nyilatkozatot kínai részről Csao Ce- jang, az Államtanács elnöke, portugál részről pedig Anibal Cavaco Silva miniszterelnök irta alá. A dokumentumban foglalt megállapodás értelmében 1999. december 20-án helyreáll Kína szuverenitása Makaó felett. A kínai kormány az „egy ország két rendszer” elv alapján hozzájárult ahhoz, hogy a kínai szuverenitás helyreállítását követő ötven éven át fennmaradjon Makaón a jelenlegi kapitalista gazdasági és társadalmi rendszer. Makaó a Kínai Nép- köztársaság központi kormányának hatáskörébe tartozó különleges közigazgatási terület lesz. Szakszervezeti küldöttség utazott Prágába Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével hétfőn szakszervezeti küldöttség utazott Prágába, a csehszlovák szakszervezetek XI. kongresszusára. Palme-sétány Budapesten Olof Palméröl nevezték el a budapesti Városligetnek az Ajtósi-Dürer sor és a Hősök tere közötti szakaszát. A tavaly merénylet áldozatául esett svéd kormányfő nevét viselő sétányon felavatták az Olof Palme tiszteletére készített emlékkövet, Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotását is. A hétfői avatóünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, a kormány több tagja, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Avatóbeszédet Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mondott. Az avatóbeszéd után Olof Palme emlékművét a Minisztertanács nevében Várkonyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke koszorúzta meg. A Svéd Királyság budapesti nagykövetségének koszorúját Rag- nar Dromberg nagykövet, valamint Ulla- Márta Leijonmarck másodtitkár helyezte el. Mai kommentárunk Óvatos várakozás Felelősségteljes, komoly tárgyalásokat várunk, és abban reménykedünk, hogy az amerikai vendéggel folytatandó megbeszélések középpontjába valóban a súlyponti, nemzetközi szempontból is lényeges problémák, és nem az utóbbi napokban Washingtonban előszeretettel felhozott „kémhisztéria” vádjai kerülnek, így foglalható össze az a várakozás, amely az amerikai külügyminiszter, George Shultz tegnap kezdődött moszkvai látogatását megelőzte. Szó sincs tehát arról, hogy a szovjet fővárosban túlzott optimizmussal követnék a washingtoni diplomácia irányítójának vizitjét. Ellenkezőleg, Moszkvában tisztán látják, hogy a két nagyhatalom közti viszonyt jó néhány olyan ellentét, érdekütközés és mélyen gyökerező bizalmatlanság terheli, ami aligha ad lehetőséget a gyors előrelépésre. Mégis - amint azt a Gorbacsov főtitkár múlt heti, prágai útja során tett javaslatok is jelzik - maximális rugalmassággal és a béke védelme iránti elkötelezettséggel igyekeznek megtalálni azt a találkozási pontot, azt az áttörési lehetőséget, amely a kölcsönös kezdeményezések, vagyis a szavak után végre tettekhez, a tényleges fegyverzetkorlátozási megállapodások megkötéséig vezethetne. Moszkvában azt sem titkolják, hogy az elvileg az idei évre előirányzott újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozó éppen ettől, egy, legalább kezdeti lépést jelentő leszerelési egyezmény kidolgozásának sikerétől függ. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök témája lehetne az a terület, ahol a két fél véleményének közelítésére a legnagyobbak az esélyek, ám (lásd például a washingtoni törvényhozásban folyó vitákat, vagy a Pentagon ellenvetéseit) még e kérdéskörben is számos buktatóra kell számítani. Nem indokolatlan tehát a moszkvai várakozást jellemző óvatosság. Ez persze nem jelent elzárkózást az egyéb napirendi pontok megvitatásától, legyen szó akár az atomkísérletek ügyéről, az űrfegyverkezés problematikájáról, a bécsi utótalálkozóról, vagy különböző kétoldalú kérdésekről. A lényeg - emlékeztetnek diplomáciai és sajtókörökben egyaránt Moszkvában hogy amerikai részről is megnyilvánuljon az a felelősségtudat és konstruktív, építő szándék, amely feltétele bármely jövőbeni megállapodásnak. A vádaskodások épp ezért nemigen tekinthetők másként, mint tudatos próbálkozásként arra, hogy a világpolitikai jelentőségű ügyeket mellékvágányra csúsztatva, a szembenállás és terméketlen viták folytatásának veszélyét növeljék. SZEGŐ GÁBOR Genscher értékelése a prágai javaslatokról Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter hétfőn megjelent sajtónyilatkozatában állást foglalt amellett, hogy a Nyugat elmélyül- ten vizsgálja meg Gorbacsov főtitkár Prágában előterjesztett leszerelési javaslatait. A szabaddemokrata párti (FDP) politikus, aki jelenleg latin-amerikai körúton tartózkodik, a Hamburger Morgenpost című újság számára adott imterjút. Genscher közölte: már most megállapítható hogy Mihail Gorbacsov komolyan veszi a Nyugatnak azokat az aggodalmait, amelyeket a rövid hatótávolságú eszközök, valamint a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők területén meglévő keleti túlsúly miatt fejezett ki. „Szükségesnek tartom, hogy a rövid hatótávolságú eszközökről is ugyanolyan komolysággal kezdődjenek tárgyalások, mint a közép-hatótávolságú eszközöktől. Ezenkívül lendületes megbeszélésekre van szükség a hagyományos erők egyensúlyáról is. Kelet és Nyugat egyaránt azon fáradozzék, hogy száműzze a fegyverkezési verseny veszélyeit, és levegye az emberiség válláról a fegyverkezés terheit. A nagyobb biztonságot leszerelés révén kívánjuk szavatolni, ezért oktalanság a leszereléstől való félelem.” Rendhagyó parlamenti ülésszak Kínában A Kínai Országos Népi Gyűlés közel háromezer képviselője tizennyolc napon át ülésezett, pontosabban vitatkozott az ország dolgairól, az életről, gazdaságról és politikáról. A kínai parlament történetében ritkaságszámba menő maratoni ülésszak a nyitástól a zárásig lekötötte nemcsak Kína, hanem a külvilág figyelmét is. Hála a sajtó, a rádió és a televízió biztosította szinte példátlan nyilvánosságnak, a kínai lakosság a szó szoros értelmében együtt ülésezett és vitatkozott a képviselőkkel, akik hazai és külföldi kommentátorok egyöntetű megállapítása szerint példát mutattak arra, hogy miként is kell „csinálni” azaz a gyakorlatban alkalmazni a demokráciát. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a most véget ért parlamenti ülésszak sok tekintetben rendhagyó volt a szocialista Kína népképviseleti rendszerének és gyakorlatának történetében. Ez volt az utolsó ülésszaka az ötévenként - közvetett módon - újjáválasztott Kínai Országos Népi Gyűlésnek. Vannak, akik hajlanak arra a nézetre, hogy a képviselők egy része nem számíthat a jövő évben esedékes új- jáválasztásra, ezért arra törekedett, hogy úgymond utoljára jól kibeszélje magát, sőt éljen az ellenszavazat, vagy a tartózkodás ritkán gyakorolt eszközével is. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. A parlament ülését bizonyos fajta belpolitikai bizonytalanság előzte meg. A Kínai Kommunista Pártvezetésében végrehajtott változás és a burzsoá liberaliz- mus ellen elindított országos hadjárat a lakosság egy részében - főleg az értelmiség körében - kételyeket támasztott az iránt, hogy az adott helyzetben egyáltalán folytatódhat-e Kínában a gazdasági reform, a nyitási politika és nem utolsó sorban az utóbbi években kibontakozott A parlamenti ülésszak során ismét megjelent a nyilvánosság előtt Hu Jao-pang, a kínai testvérpárt lemondott főtitkára, aki ezúttal a legbefolyásosabb veterán politikus. Teng Hsziao-ping széke előtt látható. (Telefotó) demokratikus fejlődés irányzata. Ezt a félelmet és kételyekkel teli bizonytalanságot oszlatta el meggyőzően a parlamentben lezajlott nyílt, őszinte és demokratikus vita. Ilyen dinamikus, bátor és szókimondó légkörre aligha volt példa a Kínai Országos Népi Gyűlés több évtizedes történetében. A képviselők a korábbi években megszokott és már-már automatikusan gyakorolt tiszteletkörök, a vélt, hogy valóságos eredmények túlhangsúlyozása helyett a kormány munkájában, a gazdásági, a politikai és a kulturális életben tapasztalható rendellenességekre, hiányosságokra, sőt hibákra helyezték a hangsúlyt. Ezt azonban nem kívülállóként, hanem gazdaként, felelős résztvevőként tették. Arra is rámutattak, hogy miben látják a kiutat, az orvoslás módját. Véleményük lényegét abban lehet ösz- szefoglalni, hogy a korszerűsítés útján haladó Kína számára nincs más lehetőség, mint a gazdasági reformok és a külvilág felé nyitás helyes politikájának töretlen folytatása és természetesen - a párt által meghatározott szigorú keretek között - a harc a burzsoá liberalizmus ellen, amely megkérdőjelezi a szocialista út helyességét Kínában. Ezzel összefüggésben viszont arra is felhívták a figyelmet, hogy a reform folytatása, illetve az ideológiai fellazítás elleni harc nem teszi fölöslegessé, éppen ellenkezőleg, még- inkább előtérbe állítja azt a tömeges igényt, hogy tovább kell fejleszteni a szocialista demokráciát, azaz a folyamatban levő gazdasági reformokat megfelelő ütemben politikai és társadalmi reformokkal kell alátámasztani és kiegészíteni. A képviselők az egész ország nyilvánossága előtt mondták ki hangos szóval azt, amit sok-sok kínai gondolt: a belpolitikai stabilitás és egység körülményei között minden feltétel megvan ahhoz, hogy a parlament végre betöltse azt a szerepet, amelyet az ország alkotmánya biztosít számára, azaz a nép valódi képviseleteként gyakoroljon valóságos felügyeletet a kormányzat munkája felett. Amint azt a parlament titkárságához a lakosság köréből érkezett levelek és javaslatok ezrei tanúsítják, Kína lakossága megelégedéssel fogadta azt a tényt, hogy a parlamentnek sikerült bebizonyítania: a demokrácia nem egyszerűen szépen hangzó jelszó, hanem Kína életének szerves része, s mindinkább életforma a szocializmus keretei között. Osztozik ebben a véleményben a Kínai Kommunista Párt vezetése is, amely menetközben további bátorítást adott a parlamenti képviselőknek. A kínai képviselők most visszatérnek az ország különböző tartományaiba. Az a jövő szempontjából rendkívül fontos hatás, amelyet a szocialista demokrácia fejlesztésére gyakoroltak, maradandónak ígérkezik és tovább hat a saját útját kereső Kínában. ÉLIÁS BÉLA (Peking) PANORAMA BUDAPEST - Hétfőn az Ipari Minisztériumban az Iparpolitikai Tanács szervezésében az ipar és az élelmiszergazdaság vezetői - Kapolyi László ipari és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi rniniszter irányításával - a két ágazat fejlesztési terveiről és együttműködéséről tanácskoztak. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke is. Hétfőn Budapesten plenáris üléssel véget ért a Duna Bizottság 45. ülésszaka, amelyen hét tagország küldöttsége és több nemzetközi szervezet képviselője vett részt. Az egyhetes ülésszakon munkabizottságokban tárgyalták meg a korábbi szakértői értekezletek előterjesztéseit, ajánlásait és számos fontos hajózási, vízépítési, hidrometeorológiai és statisztikai okmányt fogadtak el, amelyek hozzájárulnak a dunai közlekedés fejlesztéséhez, biztonságához, a környezetvédelemhez. Elismeréssel fogadták a bizottság új kiadványait, köztük a Duna magyar, 1433-1656 kilométeres szakaszának hajózási térképét, amelyet úgy állítottak össze, hogy a további módosításokat egyszerűen átvezethessék majd. BERLIN - Erich Honecker, az NDK vezetője nem vesz részt azon a nyugat-berlini ünnepségen, amelyet Berlin fennállásának 750. évfordulója alkalmából április 30-án rendeznek. Az 1971 -es négyoldalú - szovjet, amerikai, angol, francia - szerződés értelmében Nyugat-Berlin önálló politikai egység, amely nem része az NSZK-nak, tehát az NSZK vezetői ugyanolyan vendégek ott, mint az NDK vezetője. Az ennek ellentmondó nyugati értelmezésnek megfelelően az április 30- i nyugat-berlini ünnepségen Helmut Kohl, az NSZK kancellárja tart ünnepi beszédet. MOSZKVA - Háfez Asszad április második felében hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik. A Szíriái Arab Szocialista Újjászületés Pártjának főtitkára, államfő az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány meghívásának tesz eleget. PEKING - Politikai konzultációkra hétfőn Moszkvába utazott Csien Csi- csen, a kínai kormány különmegbizottja, külügyminiszter-helyettes. A szovjet-kínai politikai konzultációk újabb, tizedik fordulója kedden kezdődik. A tárgyalások, 1982 óta évente kétszer tartják, felváltva Moszkvában és Pekingben.
