Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
from*' _ 2 NÉPÚJSÁG 1987. április 1. Szovjet-brit megállapodások (Folytatás az 1. oldalról.) leszerelés illetve a fegyverzetcsökkentés legfontosabb kérdéseiről. A találkozón Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió nem szándékozik sem az Egyesült Államok, sem Nagy-Bri- tannia, sem egyetlen más ország ellen hadat viselni. Ez motiválja kezdeményezéseit és konkrét lépéseit, amelyekre azonban még nem kapott megfelelő választ. Az elmúlt két év során ugyanaz figyelhető meg: amint elérhető közelségbe kerül egy kedvező döntés, Washingtonban, Londonban, Párizsban és Bonnban azonnal aktív munkába kezdenek, hogy a Szovjetunió „fölényére” hivatkozva lefékezzék a folyamatot. A szovjet vezető hangsúlyozta: országa sok engedményt tett annak érdekében, hogy lendületet adjon a fegyverzet- csökkentési tárgyalásoknak. Kihagyta a számításokból Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris ütőerejét, bár azokat továbbra is fejlesztik. Ezeket az engedményeket azonban gyorsan „elfelejtik”, s további engedményeket várnak a Szovjetuniótól. Mihail Gorbacsov elvetette azt, hogy a biztonság az erőpolitikára épülhet. Margaret Thatcher szavaiból kiderült, hogy a brit kormányfő a brit nukleáris fegyverzet fennmaradásáért és fejlesztéséért száll síkra. Meggyőződése, hogy a Szovjetunió rá akarja erőltetni a kommunista rendszert a világra, hogy továbbra is fennáll egy Nyugat-Európa elleni szovjet támadás fenyegetése. Ezzel szemben Mihail Gorbacsov rámutatott a szocialista társadalom tökéletesítése, az átalakítás és a Szovjetunió békeszerető politikája közötti objektív összefüggésre. A politikának a realitásokra kell épülnie. Különböző társadalmi rendszerű országok léteznek, minden országnak joga van arra, hogy szabadon megválassza önálló fejlődésének útját, különösen a kiéleződött nukleáris fenyegetettség körülményei közepette - mutatott rá. A főtitkár határozottan elvetette azt a gondolatot, hogy a nukleáris fegyverek európai felszámolása nyomán a Szovjetunió döntő fölényre tenne szert a hagyományos fegyverzet terén, amely politikai fenyegetést jelentene Nyugat-Európával szemben. Emlékeztetett arra, hogy a szovjet javaslatok figyelembe veszik Nyugat-Európa és Nagy-Britannia aggodalmait, köztük a hagyományos fegyverekkel és a vegyi fegyverekkel kapcsolatos fenntartásokat. Mihail Gorbacsov részletes tájékoztatást adott Margaret Thatchernek a rejk- javíki tárgyalásokról. Margaret Thatcher kérésére a szovjet vezető részletes tájékoztatást adott az országban végbemenő változásod jellegéről, a még megoldandó problémákról. A felek fontosnak és hasznosnak minősítették a látogatást, és a megbeszéléseket, amelyek bár nem vita nélkül, de barátságos hangnemben folytak, egymás jobb megértésének szándékával. Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher a megbeszélések után úgy vélekedett, hogy a tartalmas véleménycsere eredményeképpen létrejött bizonyos kölcsönös egyetértés, illetve közeledés az európai közepes hatótávolságú rakéták felszámolását illetően. A két ország továbbra is partner marad a legfontosabb kérdés, a háborús veszély csökkentése megoldásának felkutatásában - állapították meg, s kifejezték a politikai párbeszéd bővítésére és elmélyítésére, a két ország közötti szorosabb kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándékukat. Margaret Thatcher brit miniszterelnök jelenlétében kedden Moszkvában, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban ünnepélyesen megnyitották a britszovjet kereskedelmi kamara képviseletét. A több száz brit és több tucat szovjet céget tömörítő közös szervezet fontos szerepet tölt be a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. Nemrég megtartott 71. éves közgyűlésén megvitatták a kétoldalú gazdaságikereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködés szélesítésének új lehetőségeit. Az avatóünnepségen mondott beszédében Margaret Thatcher felidézte a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok csaknem négy évszázadra visszanyúló hagyományait. Emlékeztetett rá, hogy a kamarai képviselet felállítását Mihail Gorbacsov 1984. évi nagy-britanniai látogatása idején határozták el. Akkor a szovjet vezető (abban az időben az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára) hangoztatta, hogy a szovjet-brit kereskedelmi forgalmat 40-50 százalékkal növelni kell. „Egyetértek ezzel az elképzeléssel - mondotta Thatcher asszony -, de ehhez még sokat kell munkálkodnunk.” A brit kormányfő elmondta: Rizskov szovjet miniszterelnökkel kedden tartott megbeszélésén egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kereskedelem értéke 1990-re elérheti a 2 és fél milliárd rubelt. Végét járja a „reaganizmus”? Donald Reagan volt fehér házi sajtófőnököt kihallgatásra kísérik a szenátusba. Régi barátja, Reagan elnök az iráni fegyverszállítási botrányban játszott szerepe miatt volt kénytelen megválni tőle (Archív felvétel) Sietteti-e az iráni fegyverszállitási botrány a „reaganizmus” összeomlását, s megnyitja-e az utat új politikai és társadalmi irányzat előtt? Ez a kérdés mind kevesebb vitát vált ki az Egyesült Államokban politikusok, szociológusok és publicisták között. A Time, az egyik legnagyobb példányszámú amerikai hetilap, hosszú cikket közölt „A légkör megváltozása” címmel, megszólaltatva számos szakértőt. A cikk a „reagani forradalom” kudarcát jósolja, s megállapítja, hogy az Egyesült Államokban új társa-' dalmi aktivitás időszaka kezdődik. Vége felé közeledik az önelégültség s az olcsó hazafiság korszaka - olvashatjuk a cikkben. Az ország hangulata megváltozott, olyan fajta gondolkodás hódit tért a lakosság körében, amelyben a realizmus és a szociális változás óhaja keveredik. A Time a többi között idézi Jeffrey Alexandert, a kaliforniai egyetem ismert szociológusát: „Az eisenhoweri típusú perdiódus végén vagyunk, és ismét egy olyan korszakba lépünk, amilyen a hatvanas évek időszaka volt”. Az irányzatváltást alátámasztja egy közvéleménykutatás eredménye is. A megkérdezett amerikaiak háromnegyed része azt követeli, hogy a kormányzat növelje az idős személyek, a szegények és a hajléktalanok segélyezésére fordított összeget. A katonai költségvetés növelése mellett csupán 31 százalékuk foglal állást, szemben az 1980. évi 78 százalékkal. Sokan még azt is elviselnék, hogy felemeljék az adókat a szociális kiadások növelése esetén. A Washington Post egyik vezércikke arra utal, hogy az iráni fegyverszállítás ügye, amely sokat ártott Reagan szavahihetőségének, lassanként véget vet a 80- as évek „kapzsiságának”. Kapzsiságon a szerző a minden téren jelentkező amerikai világuralmi törekvéseket érti. Az amerikai közvélemény természetesen még mindig nagyra értékeli mindazt, amit a reagani politika sikerének tekint: a gazdasági növekedést, az adók csökkentését és a nemzeti büszkeség egyfajta visz- szaállítását a vietnami háború és a teheráni túszügy okozta megaláztatások után. Mindinkább aggasztja azonban az amerikai lakosságot a nemzeti adósság óriási mértékű növekedése, az egyre több hajléktalan, a Wall Street botrányai, a mező- gazdasági és olajipari pangás és a japán áruk inváziója. Az aggodalmat csak fokozza, hogy a nukleáris fegyverzet korlátozásának ügye nem oldódik meg, amiért ma már számos amerikai a Pentagont teszi felelőssé. A hangulatváltozás természetesen nem jellemző mindenkire. Reagan politikájának konzervatív hívei továbbra is helyeslik az elnök politikai irányvonalát, de nyugtalanítja őket a térvesztés a közvélemény előtt. Erről tanúskodik a többi között az a hosszú nyílt levél, amelyet Patrick Buchanan intézett az elnökhöz. Buchanan nemrégen a Fehér Fláz kommunikációs főtanácsadója volt. Levelében arra biztatja Reagant, hogy ne engedjen, s vigye tovább a reagani „forradalmat”. Szerinte az elnöknek nem szabad cserbenhagynia a nicaraguai kontrákat, csökkentenie az ürfegyverke- zési kiadásokat és leszerelési kérdésekben megállapodásra jutnia a Szovjetunióval. Reagannek mindent el kell követnie azért - írja -, hogy a sandinisták 1988-ban elveszítsék hatalmukat, és hogy az űrfegyverkezés visszafordíthatatlanná váljék. Reagan egyelőre követni látszik Buchanan tanácsait. Azzal fenyegetőzik, hogy megsokszorozza a vétót a kongresz- szus egyes határozataival szemben, agresszívnek mutatkozik az űrfegyverkezés kérdésében, és arról beszél, hogy szembe kell szállni a nicaraguai „szovjet jelenléttel”. A nagy számban megjelenő politikai értékelések azonban azt jósolják, hogy megbízatásának utolsó huszonegy hónapjában az elnök mégis kompromisz- szumokra fog kényszerülni. Erre biztatja a többi között Howard Baker, az elnöki tanácsadó gárda új, mérsékelt főnöke is, aki egyébként a reaganizmus egyik fő hangadóját, Regant váltotta fel hivatalában. Érdekes, hogy George Bush alel- nök, aki talán a republikánusok elnökjelöltje lesz a jövő évi választáson, egy nyilatkozatában maga is „a prioritások átrendezéséről” beszél. „Azt hiszem - mondotta -, hogy a megértésnek és a kompromisszumnak nagyobb helyet kell adni.” P. D. Reagan elnök egyelőre Buchnan tanácsait látszik követni Mai kommentárunk Pápai vizit Rövid montevideói megállóval kezdte II. János Pál pápa kéthetesre tervezett újabb latin-amerikai utazását, melynek további állomásai Chilében és Argentínában lesznek. A katolikus egyház feje az eltelt nyolc és fél év alatt immár harmincharmadik lelkipásztori utazására vállalkozott. Programja ezúttal is rendkívül zsúfolt, több mint 36 ezer kilométernyi repülőutat tesz majd meg, 62 beszédet tart 16 városban. Az amerikai földrész déli csúcsa államainak meglátogatása hosszabb ideje szerepel már a Vatikán terveiben, lényegében azóta, hogy pápai közvetítéssel sikerült Chile és Argentína évszázados vitájára pontot tenni a Beagle-csatorna hovatartozását illetően. Az egyezményt II. János Pál mostani kőrútjának első állomáshelyén, Montevideóban írták alá. Miközben a Vatikán a katolikus dél-amerikai országok lakossága körében teendő lelkipásztori tevékenységre helyezi a hangsúlyt, a pápát kőrútjára elkísérő több mint hetven újságíró, csak úgy, mint általában is a nemzetközi sajtó a vizit politikai összefüggéseire hívja fel a figyelmet. Argentínában és Uruguayban a többéves katonai rendszerek után a közelmúltban állították helyre a demokráciát, míg Chile - a latin-amerikai féltekén Paraguay mellett - a diktatúra utolsó oszlopaként maradt fenn. Igaz, Buenos Airesben és Montevideóban is visszamaradtak fájó sebek, a külvilág most mégis elsősorban arra kíváncsi, hogy II- János Pál látogatása betölt-e „békemissziót”; áttételesen, következményeiben mérséklőén hat-e a Pinochet-dik- tatúrára, szolgálja-e a demokratikus kibontakozás ügyét. Ezek az elvárások nem alaptalanok, hiszen az év eleje óta maga Pinochet diktátor is tett - nyilvánvalóan a pápai látogatásra tekintettel - néhány ellentmondásos gesztust. Engedélyezte a politikai száműzöttek egy részének hazatértét, igaz, e körből kizárta továbbra is a közismert baloldali személyiségeket. Egy hete tért visz- sza illegálisan Chilébe Clodomiro Almeyda, az 1973-as véres puccsal megdöntött AUende-kormány volt külügyminisztere, a Chilei Szocialista Párt vezetője. Nyilatkozatában lépését éppen a pápa útjával hozta összefüggésbe, hangsúlyozva, „ha van valami, amiben a Szentszék álláspontja világos, az a száműzetések, és általában is az emberi jogok megsértésének elítélése". A chilei katolikus egyház egyébként maga is az alkotmányos kibontakozást sürgető erők mellé állt, mégha megnyilatkozásai mérsékelt hengneműek is. Az utóbbi hónapokban mindenesetre több püspök nyíltan kifogásolta a diktatúra elnyomó intézkedéseit, a szabadságjogok korlátozását. Pinochet viszont szeretné a pápai látogatást felhasználni ingatag helyzetének megerősítésére. Az elkövetkező napok eseményei adnak majd választ arra, hogy a diktatúra, avagy a demokratikus erők reményei igazolódnak be. ORTUTAY L. GYULA Felmentések, kinevezések Az Elnöki Tanács Drecin József művelődési minisztériumi államtitkárt - saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel - e tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Stark Antalt művelődési minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Rácz Albert államtitkárt e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg dr. Halmos Csabát államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét felmentette és dr. Halmos Csabát az Állami Bér-és Munkaügyi Hivatal elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Kornidesz Mihályt, a Magyar Televízió elnökét - más fontos megbízatására tekintettel - e tisztségéből felmentette és Bereczky Gyulát a Magyar Televízió elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Patkó Andrást pénzügyminiszter-helyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Papp A. Lászlót, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesét - nyugállományba vonulására tekintettel, érdemeinek elismerése mellett - e tisztségéből felmentette, egyidejűleg Müller Lászlót az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesévé kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Papp A. Lászlónak - eredményes munkássága elismeréséül - a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést dr. Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke adta át. PANORÁMA BUDAPEST - A Magyarországi Református Egyház Országos Zsinata Somogyi József világi elnök vezetésével kedden ülést tartott. Napirendjén több fontos személyi kérdés is szerepelt. A református egyház legmagasabb szintű vezető testületé a betegsége miatt nyugalomba vonult Bartha Tibor püspök utódjául Tóth Károly püspököt, a Kálvin téri templom lelkipásztorát, a Zsinat eddigi lelkészi alelnökét választotta meg a Zsinat lelkészi elnökévé. Az alelnöki tisztségre Kovách Attila veszprémi püspököt, a Zsinat főtanácsosává Aranyos Zoltán tanácsost választották. Az ülésen Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke köszöntötte a megválasztott vezetőket. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága fennállásának 40. évfordulója alkalmából Várkonyi Péter külügyminiszter táviratban üdvözölte Gerald Hintereggert, a szervezet végrehajtó titkárát. n Magyar-kínai kormányközi idegenforgalmi egyezményt írt alá kedden Budapesten Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettes és Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Az egyezmény a magyar-kinai idegen- forgalmi kapcsolatok fejlődését, a két ország közötti turistaforgalom növekedését hivatott elősegíteni. Tavaly 4100 kínai állampolgár járt hazánkban, 1550 magyar állampolgár látogatott Kínába. MOSZKVA - Geraszimov külügyi szóvivő kijelentette: Moszkvában sajnálattal vették tudomásul, hogy Franciaországban újabb szovjetellenes kampányt indítottak egy állítólagos kémügyre hivatkozva. A vádak alaptalanok és abszur- dak. Különösen sajnálatos, hogy a kampány elsősorban a két ország közötti űrkutatási együttműködést vette célba, amely mindig kölcsönösen előnyös volt, 40 közös program megvalósítását, közös űrrepülés végrehajtását eredményezte és példájává vált a világűr békés célú fel- használása érdekében folytatott együttműködésnek. ANKARA-ATHÉN - Kenan Evren török államfő hétfőn párbeszédre szólította fel Athént az égei-tengeri olajkutatások miatt kialakul kétoldalú viszály rendezésére, Turgut Özal kormányfő pedig Ankarában „szakaszos” tárgyalásokat javasolt. A török kormányfő megjegyezte, hogy elképzelhető a megállapodás mielőtt „nemzetközi bíróság, vagy más fórum elé” kerülne az ügy. A török miniszterelnök kijelentéseit „bizonyos értelemben bátorítónak” nevezte kedden a görög kormány szóvivője. Az athéni kormány most azt várja, hogy Ankara a tárgyalásos megoldásra vonatkozó elképzelését hivatalos formában is kifejtse - közölte a szóvivő.
