Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-14 / 62. szám
NÉPÚJSÁG 3 rl i* - ' ■ 1987. március 14. A KSZE a partnergazdaságok szolgálatában A KSZE Növénytermelési Rendszer, agrár- fejlesztő gazdaság közgyűlést tartott tegnap a rendszer központjában. Zángó Zoltán, az igazgatótanács elnöke köszöntötte a taggazdaságok képviselőit, dr. Kovács Imrét, az MSZMP KB osztályvezető helyettesét, a dunántúli megyék párt- és tanácsi szerveinek képviselőit, a gazdaságokkal kapcsolatban lévő intézmények, vállalatok vezetőit. Az elmúlt gazdasági évi munkáról Lakatos Csaba igazgató tartott részletes beszámolót. Dr. Karáth Rezső az ellenőrző bizottság jelentését ismertette. Csingár Péter a rendszer köz- gazdasági igazgatóhelyettese pedig előterjesztette az 1987. évi tervet, a gazdálkodással kapcsolatos tennivalókat. A közgyűlésen tizennégyen szólaltak fel. Köztük dr. Kovács Imre, aki azt hangsúlyozta, hogy a gazdálkodás eredményességére kell törekedni, használni a szellemi és anyagi tapasztalatokat. A KB osztályvezető helyettese a termelési rendszer integráló tevékenységét jónak értékelte, s a fejlesztésre buzdított. Az alábbiakban részleteket adunk az igazgatói beszámolóból. 1986 az önállóság első éve A KSZE 1986. január elsején vált önállóvá, agrárfejlesztő közös vállalattá. Az átalakulás nem volt konfliktusoktól mentes, de ez a sajátos érdekek ütközésekor törvényszerű. Megalakult az Agrárfejlesztő Közös Vállalat Igazgató Tanácsa, amelyben a partnerek a vagyoni betét arányában szavazati joggal rendelkeznek. Erősödött a demokrácia, nőtt a partnerek beleszólási joga a közös ügyekbe, megkezdődhetett a tulajdonosi kötődés kialakulása. Az ország második legnagyobb rendszere 1986-ban a KSZE-nek 293 tagja volt, ebből 281 a mezőgazdasági nagyüzem (254 termelőszövetkezet és 27 állami gazdaság), illetve 12 nem mezőgazdasági vállalat. A rendszer által integrált terület 2642 ezer 245 hektár, az országos szántóterület 12 százaléka. A partnerszám és a rendszerbe vont terület alapján a KSZE második legnagyobb termelési rendszer az országban. A búza területe 1986-ban 247 ezer 50 hektár, az országos terület 17-18 százaléka, a kukorica 202 ezer 353 hektár, az országos terület 18-19 százaléka, ebből ténylegesen szemesként betakarítva: 201 ezer 462 hektár, a napraforgó 76 ezer 845 hektár, az országos terület egyötöde. A további főbb növényi kultúrák területe: silókukorica 38 ezer 417 hektár, árpa 27 ezer 640 hektár, lucerna 17 ezer 660 hektár, cukorrépa 14 ezer 30 hektár, repce 9 ezer 156 hektár, borsó 7 ezer 280 hektár, cirok 7 ezer hektár. 1986-ban integrált a KSZE még 12 ezer 517 hektár gyepterületet (rét-legelőt) is. A rendszer partnerköre 11 megyére terjed ki, ezek; Tolna, Baranya, Somogy, Zala, Fejér, Vas, Győr-Sopron, Pest, Bács- Kiskun, Veszprém és Komárom. A KSZE döntően a Dunántúlra koncentrálódott, de van 20 taggazdaság a Duna-Tisza közén. A rendszer partnergazdaságai az integrált területen, 1986- ban, megtermeltek 1164 millió tonna búzát (az országos termésmennyiség egyötöde), 1406 millió tonna kukoricát (az országos volumen egyötöde) és 176 ezer tonna napraforgót (az országos termés egynegyede). A KSZE 1986-ban 13 növényi kultúrát integrált és több mint 50-féle szolgáltatással állt partnergazdaságai rendelkezésére. Többek között 24 ezer 500-féle alkatrészt lehetett beszerezni a rendszer alkatrészraktáraiban. Elért eredmények A rendszer partnergazdaságai a VI. ötéves tervidőszakban, 1981-től 1985. között, évi átlag 7306 kg kukoricát, 5122 kg őszi búzát és 2280 kg napraforgót takarítottak be hektáronként. Ezzel az eredménnyel a KSZE az első volt az országban az összes szántóföldi növény- termelési rendszerek között. Ma már a szolgáltatásokat nem lehet elválasztani a kutató-fejlesztő munkától. A KSZE - partnerekkel közösen - folyamatosan igyekszik megújítani a technológiát, nem elhanyagolva az egyre fontosabbá váló részelemeket sem. 1986-ban is sikerült jelentős eredményeket elérni e téren. Kalászos gabonáknál az egyik legígéretesebb újdonság a művelőnyo- mos termesztéstechnológia, amely 21 ezer 133 hektáron került alkalmazásra. A precíziós termesztéstechnológia fontos eleme a folyékony műtrágyák használata. 1986-ban már 5 ezer hektáron látták el a résztvevőket Nitrosol-28- cal. A KSZE eredményesen bővítette a világbanki hitelből megvalósuló Növénytermelés-fejlesztési Programban pályázó üzemek körét. Valamennyi termelési rendszer közül a KSZE partnergazdaságai vesznek részt e programban a legnagyobb arányban. 1986-ban 152 gazdaság nyújtott be a rendszeren keresztül pályázatot, 1,9 milliárd forint értékben.- Pj - Ka HÉTRŐL HÍRRE HÍRRŐL Bizony óvakodni kell március idusától, mert az barátságtalan hidegséggel köszön ránk. A talajt borító hótakaró a tavaszi munkák indulását késlelteti. Naptári idő szerint a kora tavaszi növényeknek már földben kellene lenniük. Az üzemek gépesítése viszont biztosítékot jelent arra, hogy a késést a kitavaszodással egy időben gyorsan belehessen hozni. A tavaszi fejtrágyázás - a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának jelentése szerint - megindult, de a munka készenléti foka minimális. Ezt a hótakaró elolvadása után légi gépekkel lehet majd folytatni. Nyári órák - téli napok Az előző fázós gondolatokat reméljük, hogy a Sándorok, Józsefek, Benedekek meleg zsákjaikkal oszlatják majd és valamivel derűsebben fogadhatjuk a nyári időszámítást, ami idén március 29-én kezdődik és szeptember 27-ig tart. E rövid hír már önmagában is bizsergető reménységgel tölthet el sokunkat. A három évvel ezelőtt bevezetett óraátállítás, a tapasztalatok szerint cseppet sem haszontalan. Ennek bizonyítéka az a villanyáram-mennyiség, amit a néhány hónap alatt megtakarítottunk. Tavaly ezéO ezer tonna olajjal volt egyenértékű. Egyszer talán valaki kiszámolja majd azoknak a mozdulatoknak a jelentőségét is, amelyek megszorítanak egy rosszul, hanyagul elzárt vízcsapot, lekapcsolnak egy teljesen feleslegesen világító izzólámpát otthon, vagy a munkahelyen. Takarékosság ez is! Erre viszont nevelni kell és ezt sem lehet elég korán kezdeni! Eljöttek a repülők Mindennemű pedagógiai tevékenység figyelmet, fegyelmet követel. Erre egyik legjobb iskola az MHSZ repülőklub, ahol vitorlázó- és sárkányrepülők, ejtőernyősök és hőlégballonosok százai hódolnak egy kívülállónak furcsa szenvedélynek. Ám mindezek mögött verejtékes, kitartó munka, tervszerű felkészülés, pontos, fegyelmezett végrehajtás van. Ez is tanulás útján lehet kinek-kinek sajátja. Erről számot lehet, kell adni. Túl a fel- és leszállások örömteli pillanatain, beszámolási kötelezettségei vannak a repülőklubok vezetőinek. Az évzáró-évnyitó közgyűlések a színterei az eredmények elő- sorolásának. Az elmúlt héten számos szövetkezet gyűjtötte egybe tagjait, ismertetve a tavalyi munka eredményét. Ez akkor tekinthető sikeresnek, ha mögötte mindazt megtaláljuk, amit ez előzőekben a repülőklubok példázatánál említettünk. Az MHSZ szekszárdi repülőklubja is megtartotta közgyűlését. A másik apropó éppen a repülők idézésére, a márciusi ünnepek most kezdődő sora. Ez időben esik legtöbb szó a hazafiságról, ami egy ponton ugyancsak pedagógiai kérdés, de nem pusztán iskolai feladat ez érzés plántálása. Fontos szerepet vállalnak az MHSZ-klubok is ebben, a többi állami, társadalmi szervvel, szervezettel együtt. Ha nem zsákban, akkor két keréken várjuk a meleget Obsitosok Hazádnak rendületlenül Különös íze, súlya van e szónak - obsitos -, amikor a haza iránti kötelességről van szó. Önmagában hordozza az elmúlás cseppet sem felemelő gondolatát. Ennek megszépitője csak a tisztességgel végzett szolgálat, becsületes helytállás lehet. Obsitosnak lenni csak az előbbi jelzőkkel együtt érdemes. A férfiember életében kimondhatatlanul is olyan mérföldkő, amikor több az emlékidéző óra és mellettük egyre kevesebb a tervezés ideje. Nagyon sok esetben komoly, az egészséget fizikailag is romboló, lelki zavarokkal járó lépcsőfok az obsitosnapok beköszöntése. Az utolsó sorakozóra gyűltek egybe hadköteles férfiak a minap. Ünnepélyes búcsújuknak lapunk hasábjain is tanúi lehettünk. Ez a tény szülte a gondolatot, amely valamennyiünk, de különösen a még munkában maradó középkorú nemzedék feladata - ha tetszik - hazafiúi kötelessége! Az obsitról átvitt értelemben beszéljünk és a női nemre, a nyugdíjba vonuló családtagjainkra, munkatársainkra is gondoljunk. Az egészségben megért ötvenöt, hatvan esztendő napjainkban irigylésre méltónak számít. Éppen ezért lényeges, hogy az ilyen korú embertársainkhoz olyan kapcsolatot fűzzünk, ami valamennyiünk közös érdeke, haszna is. Egy ponton ezt a törekvést a takarékossághoz sorolhatjuk, hiszen az ő tapasztalataikat, megtanult, begyakorlott munkamódszereiket örökségbe kapva, véve sok» sok felesleges lépéstől kímélhetjük az utánuk következő generáció tagjait, magunkat. A búcsú legyen tehát törés- és szálkamentes, ne sérüljön az elköszönő, de a maradó sem, ezzel óvhatjuk a munkát is, emberségünk alapját. Visszhangtalan szobrok Az embert a környezete is jellemzi. Katonákról esett szó az imént. Álljon itt egy példa egy parancsnokról akinek - magaszabta - környezetvédelmi zászlaján ez a jelmondat harsogott: „Mutasd az illemhelyed, megmondom ki vagy!”. Ezért ő mindent megtett, hogy kiskatonáiról a legkedvezőbb képet alakítsa ki. Naponta csak háromszor tartott szemlét a szóban forgó létesítmények tájékán. Ebben a tisztaságért vívott harcban sok minden ragadt a néma hadfiakra, leginkább az esztétikai igényesség. Valljuk be ez elengedhetetlenül szükséges a szebb, emberibb környezet kialakításához. A sétatereken, zöldövezetekben, parkokban, szerencsére szaporodnak a képzőművészeti alkotások, szobrok. Hazánkban még nem mindenütt olvashatunk a köztérre kerülő alkotások mellett olyan pár szavas információt, ami a művész nevét, vagy akár a mű keletkezésének körülményét, esetleg mondanivalóját is tudatná. A járókelőket, különösen a turistákat ez pedig érdekli. Talán a megrendelőknek, a község, vagy városgazdáknak kellene gondoskodni, hogy a szobrok talapzatán tájékoztató is álljon, legalább olyan, amilyen a bonyhádi honismereti kör vezétőjének olvasói visszhangjában szólt a „titokzatos hölgyalakról” a leánykaszoborról. Látvány a tét? Mindezek összefoglalójaként néhány sor arról, hogy a múlt hét hírei milyen jövőbeli feladatokkal is szolgáltak. A fentiekben azért éppen ezek a fogalmak kerültek az elmélkedés rostájába, mert holnapi teendők végrehajtásának pillérei. A KISZ-alapszervezetekben új gondolkodás vezérszavait hallhatjuk egyre hangosabban: „Jövőnk a tét!” Súlyos, tömör felszólítás. Mint minden új kezdeményezés, magában hordozza a látványosság veszélyét. Óvakodjunk ettől! Igaz ugyan, hogy a tavaszt köszöntő ünnepek kínálják az alkalmat az érzések feltűnő mutogatására. A kokárdák villogtatása helyett, hovatartozásunkat munkával is kifejezhetjük. A megyeszékhelyünk egyik középiskolájának KISZ-alapszervezetébe csak azok jelentkezhetnek tagnak, akiknek tanulmányi átlaga - munkája eredménye - megközelíti, meghaladja a négyes átlagot. Mérce a közösséghez való tartozásban. Ilyen gondolkodással lépjünk a jövő hét hírei közé is! DECSI KISS JÁNOS HÉTRE Korszerű takarmánybetakarító gépek Szolnokról A legnagyobb hazai mezőgépipari vállalatnál, a Szolnoki Mezőgépnél úgy programozták az első negyedévi termelést, hogy a szálas takarmányok betakarításához időben kellő mennyiségű korszerű gépet adhassanak a gazdaságoknak. A szálas takarmányok első betakarítása általában májusban kezdődik, a szolnokiak március 10-ig legyártottak és értékesítettek 300 Hesston körbálázót az év során elkészülő 2500-ból. Az RK-2-es típusú fűkaszából eddig négyszázat szállítottak le, és a fennmaradó 140 gép is elkészül március végéig. Gyártanak az első negyedévben 100 új típusú, az elődeinél többet tudó RK-185-ös fűkaszát is. A Claas-licenc alapján készülő gép újdonsága, hogy vágómagassága állítható, vágószerkezetéhez szártépő is csatlakozik, s nagyobb a teljesítménye a korábbi típusokénál. 50 UTB önfelszedő takarmánykocsit is leszállítanak a takarmánybetakarítási szezonra. Or. Kovács Imre beszél a küldöttekhez A tanácskozás szünetében a legújabb gépeket mutatták be
