Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-30 / 75. szám

1987. március 31. NÉPÚJSÁG 3 Mit kell tudni az új földtörvényről? II. A jelen követelménye, a jövő iránti felelősség A szövetkezeti tulajdon A szövetkezeti tulajdonnal kapcsolat­ban is vannak módosulások. A szövetke­zetek mint eddig is, a jövőben is eladhat­ják tulajdonukban lévő ingatlanokat az állami szerveknek és más szövetkeze­teknek. A tagi tulajdon továbbra sem ér­tékesíthető. A szövetkezeti tulajdont általában ma­gánszemély nem szerezheti meg. Itt is vannak kivételek, az állami tulajdonnál már elmondottakhoz hasonlóan. Va­gyonközösség esetén ha nem megoszt­ható az ingatlan, úgy magánszemély megszerezheti a tulajdonjogot. Bíróság döntése alapján is magánszemélyre ru­házható a szövetkezeti tulajdon. A tsz tu­lajdonában levő feleslegessé vált tanyát, legfeljebb 6000 négyzetméter nagyságú földterülettel együtt magánszemélyek­nek is el lehet adni. Földcsere esetén nincs korlátozó rendelkezés. Magánsze­mélyek (kívülállóknak is) eladható a be­építhető és a beépített építési terület, va­lamint a nagyüzemi művelésre nem al­kalmas mezőgazdasági terület. Ez a ren­delkezés ebben az esetben is a tartós bérletet hivatott felváltani. Új a jogszabályban, hogy a termelő- szövetkezeteknek ismételten módjuk lesz az általuk használt állami tulajdonú területek megvásárlására. De lehetősé­gük lesz a tanácsok kezelésében levő in­gatlanok megszerzésére is. Változást jelent az is, hogy lehetőség nyílik a belterületi földek felajánlás, meg­váltás útján a szövetkezet részére történő megszerzésére. A mezőgazdasági nagyüzemi gazdál­kodás optimális feltételeinek megterem­tése érdekében továbbra, sőt nagyobb mértékben van mód a földcserére, föld­átadásra, esetleg eladásra. Földrende­zés elrendelésére csak a legvégső eset­ben kerülhet sor, kizárólag nagyüzemi érdekből. A mezőgazdasági üzemek felszámolá­sával kapcsolatban is könnyítéseket tar­talmaz a rendelkezés. Alapvető célkitű­zés továbbra is, hogy a felszámolásra ke­rült mezőgazdasági üzem földjei a kör­nyező nagyüzemek hasznosításába ke­rüljenek, de ha erre nincs mód, vagy a földek egy része mégsem adható el álla­mi gazdaságoknak, erdőgazdaságok­nak, mgtsz-eknek, úgy lehetőség van alacsonyabb típusú szövetkezeteknek (pl. áfész), sőt végső esetben az ágazati miniszter előzetes engedélyezésével magánszemélyeknek is eladni. Továbbra is indokolt a háztáji és illet­ményföld-használat fenntartása. A föld­törvény nem szabályozza az ezzel kap­csolatos részletkérdéseket, ezeket a szövetkezetekre, állami gazdaságokra bízza. Ennek felső határát 6000 négyzet- méterben állapítja meg. A földtörvényben új az is, hogy kisajátí­tás esetén a kezelőt, földhasználót is kár­talanítás illeti meg. Eddig a termelőszö­vetkezetek használatában levő állami földterületek terhére ingyen történt az ál­lami érdekből történő kisajátítás. Változás az is, hogy a termőföldön olyan létesítményt építenek, helyeznek el, amely a rendeltetésszerű használatát korlátozza (pl. villanyvezeték, stb) az ér­tékcsökkenést meg kell téríteni. A vállalati önállóságot erősíti, hogy a földtörvény megszünteti művelésiág-vál- tozás hatósági engedélyeztetését. Ültet­vény esetén a telepítési engedélyeket természetesen továbbra is meg kell sze­rezni. A művelésiág-változás eldöntése tehát üzemi jogkör, de ingatlannyilvántartási átvezetés céljából a változás bejelentése továbbra is kötelező. FARKAS ISTVÁN A Tolna.Megyei Földhivatal vezetője Növényvédő szerek a pótvetésekhez Az őszi vetésű búza megsínylette a tél­végi, kora tavaszi fagyokat. Fia valahol ki kellene szántani az elfagyott növényt, oda már csak kukoricát, napraforgót vagy szóját lehet vetni. A növényvédő- szer-gyártó nagyobb vállalatok fokozott erőfeszítéseket tesznek azért, hogy szükség esetén ezekhez az új vetések­hez is elegendő és megfelelő növényvé­dő szer álljon a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Az Észak-magyarországi Vegyi Művek- amely a hazai növényvédőszer-igé- nyek több mint 40 százalékát elégíti ki - úgy tervezték, hogy az Alirox nevű kuko- rica-gyomirtó-szerükből az idén is annyit készítenek, mint tavaly. Ha azonban a ke­reslet ennél nagyobb lesz, annak is ele­get tehetnek. Számottevően, mintegy 30 százalékkal bővítik a kínálatot az Anel- daplusz nevű gyomirtó szerükből, amely hatásos védőszere a kukoricának. A múlt évben befejeződött beruházások eredé- nyeként a tavaszi szezonban már ele­gendő mennyiségben tudják előállítani három új, a kukoricához, valamint a lu­cernához és a napraforgóhoz használa­tos növényvédő szerüket. A választék ilyen mértékű bővítésére az ad lehetősé­get, hogy a növényvédő szerek előállítá­sához szükséges alapanyagból, a fosz- génból a tavalyinál 1000-1500 tonnával többet kapnak a szomszédos Borsodi Vegyi Kombináttól. Azelőtt az Észak-ma­gyarországi Vegyi Művekben még import hangyasavból állították elő a különféle növényvédő szereket. A hazai alapanyag- a BVK-ban a gyártás során keletkező hulladék szénmonoxid és klór hasznosí­tásával készül. A fűzfői Nitrokémiai Ipar­telepeken minden eddiginél többet gyár­tanak a saját fejlesztésű, Acetoklor nevű gyomirtó szerből, amelyből a vállalat a hazai kukoricatermesztési rendszerek egyik legnagyobb szállítója. Gondokat okozott viszont, hogy csak késve jutottak ahhoz az importanyaghoz, amelyből a Triazin típusú, zömében ugyancsaka ku­koricához használatos gyomirtók ható­anyagát állítják elő. A tavaszi szezon feszített, jól szer­vezett munkát kíván a vállalattól, mert az évi 3,5 milliárd forintértékű növényvédő- szer-termelésének több mint kétharma­dát az első negyedévben kell legyártania. Ennek a feladatnak csak úgy tudnak ele­get tenni, hogy átcsoportosítják a mun­kaerőt, a dolgozók 80 százaléka ilyenkor a növényvédőszer-termelésben tevé­kenykedik, s ezekben a hetekben általá­nos a folyamatos munkarend. A növényvédőszer-gyártó berendezé­sek most a Budapesti Vegyi Műveknél is éjjel-nappal, hétköznap és hét végén egyaránt üzemelnek. A dolgozók átcsoportosítása ebben az időszakban itt is általános gyakorlat. Szükség is van rá, ha a vállalat termékei­vel nem akar lekésni a szezonról. Eddig például nem tudtak hozzálátni a Hunga- zin nevű kukoricagyomirtó szer gyártá­sához, mert nem volt hozzá hazai alap­anyag. A hiányzó hatóanyag külföldről történő beszerzésére nemrég 80 millió forint értékben soron kívül lehetőséget kapott a vállalat, így ezen a héten várha­tóan megkezdhetik a Hungazin kiszállítá­sát. Látogatás a levéltárban Interjú K. Balog János igazgatóval- Befelé jövet nem mondhatnám, hogy az évszázadok történetét rejtő, a múlt ti­tokzatosságát sugalló hangulat, egy szellemi műhely képzete vetődik fel az idegenben, sokkal inkább hasonlít - hogy stílszerűek maradjunk a történe­lemhez - a levéltár mai állapota egy csa­tatérhez.- Több hónapos munka után állunk, több, mint egymillió forintos költséggel kellett a villanyhálózatot felújítani. A majdnem egy évszázados vezetékek rendkívül tűz-, és balesetveszélyesek voltak, halaszthatatlanná vált a hálózat rekonstrukciója. Az iratokat ezzel olyan mennyiségű por érte, hogy az utánunk következő levéltárosok tíz év múlva is nyelni fogják.- Ezzel azt mondhatjuk, hogy megol­dódott a megyei levéltár tárgyi feltételei­nek gondja?- Erről szó sincs. Túlterheltek a raktá­raink, mégpedig olyan mértékben, hogy a statikusok véleménye szerint ötven százalékkal kellene tehermentesíteni az épületet ahhoz, hogy meggátoljuk a falak továbbrepedését. De hova tegyük ezt az óriási iratmennyiséget?- Elképzelések csak vannak arra vo­natkozóan, hogy mi lenne az optimális helyzet?- Mindenképpen egy nagy területen fekvő, összefüggő épületrendszerben, egységben kell elhelyezni az anyagot ahhoz, hogy hosszú időre megoldottnak, biztonságban tudjuk ezt a felbecsülhe­tetlen értéket. Ezzel szemben a feltételek másik összetételéről kedvezően szólha­tok. A megyei tanács legutóbbi ülésén a szakminisztérium képviselője úgy foglalt állást, hogy jól képzett, szakmájukat jól értő, kvalifikált gárda dolgozik az intéz­ményben, amely a levéltári szakfeladat ellátására, illetve a tudományos feltáró munkára, publikációra alkalmas.- Ez utóbbi azt hiszem laikusok szá­mára is izgalmas téma, kérem, emeljen ki néhány kutatási területet, amivel koráb­ban foglalkoztak vagy éppen ma is fel­dolgozás alatt áll!- Országosan is egyedülállónak szá­mit a megye oktatástörténetének feldol­Szükségraktározás a folyosón Eredeti szépségében az átalakított könyvtár gozása, amelyben 1848-tól napjainkig a népoktatás, a polgári iskolák, gimnáziu­mok, ipari tanoncképzés vizsgálatával iz­galmas kép tárul elénk. így többek között a pedagógusok helyzetéről, egy-egy szakma népszerűségéről, követelmé­nyeiről adnak fontos információkat a ta^ nulmányok, ezen keresztül egy korszak művelődésébe is betekinthetünk. Izgal­mas téma a megye történelmi családjai­nak kutatása, ezen belül a Perczel család múltját, történeti szerepét feltáró munkát emelném ki. A 18-19. században jelen­tős szerepet töltöttek be a megye köz- igazgatásában, sőt kormányzati szervek­ben is képviseltették magukat. A kutatás középpontjában most a birtokviszonyaik alakulása áll.- Sorra kerülnek ebben a vállakózás­ban szűkebb pátriánk többi ismert csa­ládjai, az Apponyiak, Bezerédjek is?- Ezen családoknak nem annyira a ku­tatási, mint a marxista szemléletű feldol­gozása a feladatunk. Érdekes munkát emelnék ki egy kevésbé ismert famíliáról. Sztankovanszky Imre kajdacsi birtokos a reformkor jellegzetes köznemesi alakja volt, személye a magyar középnemes­ség politikáját reprezentálta.- Szakadjunk el egy kicsit a régi ne­vektől, családoktól!- Levéltárunkban fontos ipartörténeti kutatás folyik. Értékes anyag a malom­ipar történetének feldolgozása, nem el­sősorban a technikai ismeretek miatt. Számuk alakulása sok tanulsággal szol­gál, cáfolja például azt az álláspontot, mi­szerint a török idők alatt Tolna megye ki­halt volna, más dolog, hogy a török ura­lom végén, a kuruc időszakban ez való­ban bekövetkezett. Hasonlóképpen fo­lyik a munkásmozgalom történetének feltárása, újabb adalékok gyűjtése.- A munkák egy részét népszerű soro­zataikban, kiadványaikban a nagyközön­ség is megismerheti. A közeljövőben számíthatunk-e újabb megjelenésre?- Az Évszázadok I—II. után most szer­kesztés alatt áll a III., IV. kötet, amit főként középiskolásoknak, a történelem amatőr művelőinek szántunk. Tudományos igé­nyű a Tanulmányok Tolna megye törté­netéből című sorozatunk, amelynek 11. kötetét idén szeretnénk megjelentetni.- Mit olvashatunk majd ebben?- Boszorkányperek Tolna megyében címmel Szilágyi Mihály tanulmányából megtudhatjuk többek között, hogy férfia­kat is kikiáltottak boszorkánynak. Moz­galmas politikai időszakban segít eliga­zodni Dobos Gyulának a Tanácsköztár­saság megdöntését követő, az ellenfor­radalom és konszolidáció 1919-22 kö­zötti időszakát elemző munkája. Érdekes és újszerű a Károly István által készített medinai földműves családok származá­sának táblázata, amelyben a szerző azt vizsgálja, hogy a településen hogyan, hova házasodtak, milyen szokások éltek.- Az intézmény közművelődési tevé­kenységében fontos szerepet kap, a vá­ros felé nyitást erősíti a kiállítások szer­vezése. Sikeres volt legutóbb a Szek- szárd jubileumi ünnepségére összeállí­tott kiállítás, ami az átalakítás után ismét megtekinthető a levéltárban.- Ezen az évfordulón sokakat magunk­ra haragítottunk, amikor közöltük, hogy a 925 év nem a város, hanem az apátság alapítására vonatkozik. Sajnos Béla ki­rály szobrára is téves felirat került, és mi­vel a szobor avatását mennydörgés, vi­har kísérte, tréfásan azt mondtuk, ez a volt uralkodó bosszúja, ezért is nevezzük magunk között „Haragos” Bélának. A kö­vetkező .években a történelmi családok bemutatását tervezzük, amiből tablós formában vándorkiállítással juttatjuk el az anyagot a megye különböző települé­seire. Az idei tervekről annyit, hogy készül a Perczel-kiállítás, a Garay-évfordulóra is készítünk egyet, a nyár folyamán pedig ismeretterjesztő könyveinkből adunk ízelítőt.- Egy fontos területről nem beszéltünk még. Úgy tudom, régóta egyik legna­gyobb gondot jelentő profiljuk az irat­gyűjtés.- A gazdasági egységek, intézmények egészen addig nagy becsben tartják ira­taikat, amíg közvetlen, napi érdekük fű­ződik hozzá, úgy mondjuk, él az anyag. De amint holt anyaggá válik, rendszerint lomtárként működő irattárakba, vizes, nedves helyekre kerülnek, elrothadnak vagy egyszerűen megsemmisítik őket. Ezzel szemben csak a meggyőzést hasz­nálhatjuk vagy szabálysértési feljelentést tehetünk, aminek többnyire nem sok eredménye van.- Miként tudják figyelemmel kísérni ezt az irdatlan mennyiségű irathalmazt?- Nehéz átfogni, rendszerint kiemeljük a legfontosabb iratképző szerveket, amelyeknél évente ellenőrzünk. A törté­nelmi értékű anyagokat 15 év után átvesz- szük. De olyan fontos iratokat, mint a já­rási hivatalok megszűnte után összegyűlt anyagot, vagy földhivatalok dokumentu­mait helyhiány miatt már nem tudtuk ho­va tenni...- Ma milyen mennyiségű anyagot őriz­nek és mennyit kellene sürgősen elrak­tározni?- Jelenleg 5100 iratfolyóméter anya­got őrzünk és mintegy 2000 folyómétert sürgősen át kellene vennünk.- Sajnos, a kiindulóponthoz érkeztünk, és itt a feltételek megteremtése nemcsak a jelen követelménye, de a jövő, a követ­kező generációk iránti felelősség is. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Nemzetközi tanácskozás a magyar szoftverről Magyar-csehszlovák vízügyi tárgyalások Hétfőn nemzetközi tanácskozás kezdő­dött a számítógépes szoftverrel kapcsola­tos magyar kutatási-fejlesztési tevékeny­ségről a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetemen. A rendezvénysorozat nyitó előadását Hrotkó Gábor, a Központi Statisztikai Hivatal főmunkatársa tartotta. Elmondotta: Magyarországon az elmúlt 15 év során jelentősen fejlődött a számítógé­pes programok előállítása. Ugyanakkor gondot jelent, hogy hiányzik a szoftverké­szítés technológiai bázisa, s piacuk sincs a számítógépes programoknak. így a szoft­verkészítők elsősorban az egyedi igények­hez igazodva készítik termékeiket, ami megdrágítja a munkát. A Központi Statiszti­kai Hivatal olyan, keretrendszerek gyártá­sának, forgalmazásának megszervezésé­hez látott hozzá, amelyek több helyen fel- használhatók, elősegítik egyebek között a programfejlesztő munka gépesítését. Fog­lalkoznak úgynevezett mintarendszerek létrehozásával is, amelyeket nagy ipari és mezőgazdasági üzemekben alkalmazhat­nak az adatfeldolgozás, a készletnyilván­tartás, a termelésirányítás számítógépe­sítésére. Már megkezdődött a tanácsi in­formatikai rendszerek kiépítése is, a közel­jövőben valamennyi kerületi és megyei ta­nácsnál professzionális személyi számító­gépeket állítanak munkába. A tanácskozással egy időben látogató­kat kiállítás is várja amelyen a magyar szoftvertermelés és -kutatás eszköztárát, korszerű számítástechnikai eszközöket mutatnak be. Magyar-csehszlovák vízügyi tárgyalá­sok kezdődtek hétfőn Győrött. Az egy hétig tartó megbeszélések során a két ország vízügyi szakemberei megvizsgálják a Raj- ka-Szob közötti 142 kilométeres közös Duna-szakasz szabályozásával, hajózásá­val kapcsolatos közös feladatokat, értéke­lik az elmúlt évben végzett munkákat, s véglegesítik azok elszámolását. Az elmúlt évben a közös folyószakaszon a két or­szág vízügyi szervei 122 ezer köbméter hordalékot kotortak ki a gázlókból és 28 ezer köbméter követ építettek be a folyam­szabályozási művekbe. Az együttműkö­dést 1987-ben mindkét területen tovább folytatják. A két ország vízügyi szolgálata a következőkben is közösen biztosítja e Du- na-szakaszon a hajózás feltételeit. Folytat­ják a mindkét ország építőipara számára fontos kavicskotrást. A szabályozási célo­kat is szolgáló kavicskotrás helyét is a győ­ri tárgyalásokon jelölik ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents