Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-28 / 74. szám
8 "nHPÜJSÄG 1987. március 28. ★ HORIZOm* Tádzsikisztán SZÖVETKEZETI ÜZLETKÖZPONT A tadzsikisztáni Leninabadban új szövetkezeti üzletközpont nyílt Máris nagy népszerűségnek örvend, hiszen minden kapható itt, ami Tádzsikisztánban terem: dinnye, szőlő, alma, gránátalma és zöldség. Nagy a választék hús- és tejtermékben. Gazdag a kínálat a tadzsik fogyasztási szövetkezetekhez tartozó Asti konzervgyár termékeiből is. Az üzlet melletti presszóban gyümölcsle- veket, keleji és egyéb édességeket kínálnak. Vásárlás után az emberek szívesen pihennek meg az üzletközpont presszójában. KNDK Erőteljesen fejlődik a gépipar A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulása óta eltelt csaknem négy évtizedben az ipar egésze erőteljesen fejlődött, s ezen belül látványos ütemben és kimagasló eredményekkel tűnt ki a gépipar. A modern gépipari üzemek tucatjai jelentek meg az ország ipari térképén, mint amilyen a keum- szeungi traktorüzem, a hytcheuni szerszámgépgyár, a ryongszerungi gépkocsikombinát, a rakweuni mechanikai üzem, a Kim Dzsong Taj-i villamosmoz- dony-gyártó üzem. Jelenleg a Koreai NDK maga gyártja a gazdasága különböző területei számára szükséges gépipari berendezések 98 százalékát, beleértve a különböző típusú szerszámgépeket, villamos gépeket és precíziós gépeket is. A gépipari nagyüzemek között az élen halad a traktorgyártásra szakosított keumszeungi kombinát. Az első traktor az ötvenes évek végén hagyta el a kombinátot, abban az időben, amikor a Koreai NDK-ban befejeződött a mezőgazdaság szövetkezetesítése és elsődleges feladatként merült fel az ágazat gépesítése. A gyártás beindulása után mindösz sze egy esztendővel már háromezer traktor gördült ki a kombinát kapujában. A hetvenes években jelentős mértékben bővítették és átszervezték a gyárat, manapság pedig az összes termelési folyamatok automatizáltak, a traktorok bő választékát gyártják, beleértve 28 és 75 lóerős traktorokat is; a kombinát gyártmánylistáján buldózerek is szerepelnek. A koreai ipar egésze előtt álló elsődleges feladat jelenleg: hogyan lehetne javítani a termékek minőségét, korszerűsíteni és változatosabbá tenni a termelést. Ennek a feladatnak a teljesítésében kiemelt szerepet tölt be a gépipar. Az iparág anyagi bázisának erősítése céljából kiépítettek egy hatalmas új iparközpontot: a te-ani nehézgép-komple- xumot. Te-an, a többi között ötezer-125 ezer kilowattos generátorokat, 10 ezer-200 ezer kilowattos transzformátorokat, 1000-2500 kilowattos villamos motorokat gyárt a fémipari üzemek, a cementgyárak és az öntözőrendszerek számára. Bemutató a keumszeungi traktorgyár termékeiből Ha a vállalatvezetőség nem teljesíti a kollektív szerződés feltételeit Nemrég a Chinvaliban (a Grúziához tartozó Dél-Oszétföld fővárosa) üzemelő Elektrovibromasina gyár vezetősége csaknem másfél hónapig halogatta az újjáépített galvánüzem beindítását. Ez alatt az idő alatt a munkásoknak munkabért fizettek, mivel a beüzemelés a vezetőség hibájából késett. Mi is történt?- Az - mondja Zelim Alborov, a gyári szakszervezeti bizottság elnöke -, hogy a szakszervezeti bizottság az újjáépített üzem munkavédelmi ellenőrzésénél a szellőztetőrendszerben komoly hibákat fedezett fel. Más szóval: a vezetőség nem teljesítette az év elején a dolgozókkal kötött kollektív szerződés egyik pontját: „Biztosítani kell a galvánüzem dolgozóinak teljes biztonságát, a gal- vánüzemet fel kell szerelni a szükséges szűrő- és légtisztító berendezésekkel.” Ilyen esetekben a szakszervezetnek kötelező jóváhagyására lett volna szükség, mi azonban a beindításhoz mindaddig nem járultunk hozzá, amíg az összes hibát ki nem javították. A galvánüzem állása természetesen, jelentős kárt okozott a gyárnak: nem termelt, a munkabéreket azonban, miként azt a munkaügyi törvények megkövetelik, kifizettük a dolgozóknak. A vétkes vezetőket adminisztratív úton vonták felelősségre. A szakszervezeti bizottság azonban mivel a munkások érdekeit nem érte sérelem, csak a szóbeli megrovásra szorítkozott (emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a vezetőség képviselői a dolgozókkal együtt szakszerveze- tünktagjai.) Tekintetbe vettük az eset kivételes jellegét, valamint a vezetőség fogadkozását, hogy ilyesmi a jövőben nem fordul majd elő. Elég megemlíteni, hogy a vezetőség az egész évre vállalt kötelezettségeket gyakorlatilag már júliusig, augusztusig teljesítette. Például a be- és kirakodási munkák valamennyi nemét gépesítette, a dolgozók kényelmes bevásárlásához kész-és félkésztermékeket árusító üzlet nyílt meg a gyár területén. Ebből a gyárnak is, a dolgozóknak is hasznuk van. Elektrovibromasina gyár Chinvaliban. Az üzemi szakszervezeti bizottság munkavédelmi bizottsága az egyik műhelyben.- A kollektív szerződés - kommentálja Uruzmak Szanakojev, Dél- Oszétia Szakszervezeti Tanácsának elnöke - hatékony eszköz a szakszervezetek kezében a dolgozók élet- és munkakörülményeinek a javításához, számos szociális probléma megoldásához. A szerződés tartalmát maguk a dolgozók határozzák meg: a szerződéstervezetet megvitatják a brigádokban, a termelési részlegekben, az üzemekben, az elhangzott kiegészítések és észrevételek figyelembevételével módosítják azt, és csak ezután írja alá a vezetőség és a szakszervezeti bizottság. Másodszor: mert a szerződés betartását szigorúan ellenőrzik: a szakszervezeti bizottság időszakonként meghallgatja a vezetőség beszámoló jelentését, s kétszer egy évben ugyanazt teszi az üzemek kollektívájának közgyűlése. S végül azért, mert a nem teljesített kollektív szerződést, amely mindkét fél számára kötelező érvényű, a szakszervezetek a vétkesektől szigorúan számonkérhetik. Nemrég például egy óvoda építésének a félbeszakítása miatt, amelyet a kollektív szerződés irányzott elő, a szakszervezetek követelésére leváltották Dél-Oszétia egyik nagy ércbányájának az igazgatóját, Vi- talij Sahparonovot. Egyébként ez az eset nem egyedülálló. A hanyag vezetőkkel kapcsolatos hasonló rendszabályokat, a törvény biztosította a szovjet szakszervezeteknek, és amikor szükséges, széles körűen élnek ezekkel a jogaikkal. VAN BAJBURT APN-KS Vegyes vállalatok a Szovjetunióban Mintegy 100 finn, NSZK-beli, japán, olasz, francia, holland, amerikai, indiai és más külföldi cég kérte, hogy vegyes vállalatot alapíthasson a Szovjetunióban. A Szovjetunióban 1983 májusa óta engedélyezett vegyes vállalatok, illetve szervezetek alapítása szocialista országbeli partnerekkel. 1987 januárjában ezt a lehetőséget kiterjesztették nyugati és fejlődő országbeli vállalatokra is. Törvénybe iktatták a vegyes vállalatok alapításának hivatalos rendjét és működési feltételeit. Előzetesen tanulmányozták a közös vállalkozás kedvező külföldi tapasztalatait, a KGST-országok, Jugoszlávia és Kína beruházási törvényeit. Ezenkívül figyelembe vették az ENSZ gazdasági szervezeteinek és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának az anyagait, ajánlásait. Az elfogadott működési szabályzat megfelelő módon veszi figyelembe a hazai és a külföldi partnerek jogait, érdekeit, nagy üzleti önállóságot biztosit a szovjet törvények és a kialakult új gazdasági mechanizmus keretein belül. Vegyes vállalatok alapítását egyaránt kezdeményezheti a külföldi, valamint a potenciális szovjet partner is. Szovjet részről a legkülönbözőbb gazdasági szervezetek (kezdve a vállalatoktól egészen a minisztériumokig) vehetnek részt az együttműködésben, az alapítási tárgyalásokat azonban minisztériumi vagy ágazati irányító szervek folytatják. A vegyes vállalatok alapító dokumentumait (az alapítási szerződést és az alapszabályzatot) a Pénzügyminisztériumban regisztrálják. Ezt követően a vállalat megkapja a jogi személyiség státuszát, és természetesen a szovjet területen folytatható gazdasági tevékenység hivatalos jogát is. A vegyes vállalat nemcsak importhelyettesítő tevékenységet folytathat, hanem exportra is termelhet. Ezek a cégek a valutáris kötelezettségeiket várhatóan a saját valutabevételeikből fogják fedezni. A közös vállalatok önálló külkereskedelmi jogot kapnak. A közös vállalat árult a Szovjetunión belül szerződéses alapon, rubelben, a világpiaci árak alapján értékesítik. Ezek a vállalatok nem kapnak kötelező tervfeladatokat; önállóan határozzák meg a saját kereskedelem politikájukat, termelési programjaikat. Az irányvonalakat egyrészt a vállalati igazgatótanács dolgozza ki, amelynek összetételét egyrészt a szerződő felek az alaptőke betéte arányában állapítják meg, másrészt az igazgatóság, amely a termelés és az értékesítés operatív irányításával foglalkozik és tagjai külföldi állampolgárok is lehetnek. Az igazgatótanács elnöke és a vezérigazgató csak szovjet állampolgár lehet. Az igazgatótanács és az igazgatóság közötti jogviszonyt a szerződj felek szabályozzák. A vállalat tevékenységének alapja az alaptőke, amelyben a szovjet fél részesedésének minimum 51 százalékosnak kell lennie. A partnerek a szerződésben külön kiköthetnek olyan feltételeket (például áruminőség, műszaki politika), amelyekben csak egyhangú döntéseket lehet hozni. Az alaptőke a résztvevők betéteiből tevődik ösz- sze, nemcsak gépek, berendezések, technológiák, épületek, földtulajdonjog, és ipari tulajdon formájában, hanem pénzbetétekből is. A föld, víz, erdő és más természeti kincsek használatáért a vállalatnak fizetnie kell. Az amortizációt a szovjet előírásoknak megfelelően számítjuk ki, ugyanakkor a partnerek választhatnak gyorsabb amortizációs normákat is. Ezektől a vállalatoktól azt várják, hogy csúcsminőségű áru kát termeljenek, amelyek állják a versenyt a világpiacon. A vagyon- és ipari tulajdon védelme, a nyereség valutában való szabad kivitele, az alaptőkébe bevitt áru és technológia vámmentessége biztosított a külföldi partner számára. A külföldi fél vagyona nem kobozható el és nem sajátítható ki, büntetést csak bíróság szabhat ki rá. Amennyiben a partnerek között olyan vita merül fel, ami csak peres úton rendezhető, a felek egyaránt fordulhatnak szovjet és külföldi bírósághoz. A vegyes vállalat hitelt vehet fel rubelben és valutában a szovjet Külkereskedelmi Banktól. Szanálás esetén a külföldi félnek joga van betétjének visszavételére az egyensúlyi érték arányában. A nyereségadó mértéke 30 százalékos. Az alapítástól számított első két évben a vállalat mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Nem vetnek ki adót a külföldi fél nyereségének újra beruházandó részére sem. A vállalat saját pénzügyi politikájától függően különféle más adókedvezmények, amelyeket a Szovjetunió írt alá a külföldi országokkal. Természetes, hogy a vegyes vállalatnak valamint a külföldi partnereknek tiszteletben kell tartaniuk a szovjet törvényeket. A számvitelt a szovjet szabványoknak megfelelően kell vezetni. A vállalat személyzete csak szovjet állampolgárokból állhat. Külföldről csak egyes magasan kvalifikált szakemberek alkalmazhatók. Az igazgatóság kollektív szerződést köt a szakszervezettel. A munkarendet és a fizetést a szovjet törvények szabályozzák, ugyanakkor az igazgatóság a szakszervezettel egyeztetve különböző kiegészítő ösztönzőket alkalmazhat. A külföldi szakértők munkafeltételeit a velük kötött szerződések határozzák meg. Fizetésükből jövedelemadót vonnak le, és a megtakarított részt valutában külföldre utalhatják. Az első vélemények a Szovjetunió területén történő vegyes vállalat alapításának lehetőségéről arra utalnak, hogy külföldi partnerei kedvezőnek találják a javasolt működési feltételeket. Az elkezdett konkrét tárgyalások várhatóan sikereket hoznak így, már 1987 első ne- gyedévébén megalakulhatnak az első vegyes vállalatok. MAKSZIM ROSCSIN APN-KS
