Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-28 / 74. szám
1987. március 28. Képújság 5 Munkahely és azonosulás Munkahelyi beilleszkedés... Hallatán a pályakezdőkre, a konfliktusok közismert forrásaira gondolunk. Fel- ötlenek bennünk - kiben még élő, kiben már túlhaladott - vágyképek az ideális főnökről, a korszerű gépekről, a kellően hasasodó pénztárcáról, és nem utolsó sorban a szakmai előmenetelünkről. Képzeletünkben felépül az önértékelésünknek megfelelő jövőkép, csak arra nem készülünk, hogy mi magunk mit tehetnénk a munkahelyi beilleszkedés érdekében. Igaz, talán nem is lehet erre elég alaposan felkészülni. A gyárkapun belül egyszer- csak kiderül, már annak is hosszú az átfutási ideje, hogy a főnök szemrevételezze nagy körültekintéssel dokumentált ötleteinket, a termelési osztályon dolgozó hölgy ugyan hajadon, de a szíve már másé, és a hajtós hónapok múltával késik a fizetés- emelés. De ha idejekorán szerzett tapasztalataink alapján tudnánk is, hogy sokszor csak a konfliktusok vállalásával - és természetesen elsőként a munkánkkal - teremthetünk magunknak szakmai presztízst, emberi kapcsolatokat, érvényesítésük akkor sem jelentene minden esetben megoldást. A szerencsésen találkozó szándékokat, a jó munkahelyi közérzetet néha sorsszerűén titulált körülmények keresztezhetik, amelyen rövid távon ezek a találkozó szándékok együttesen sem tudnak változtatni. Ez a munkahelyi beilleszkedés lehetetlenné válásának legtágabb köre: az alacsony termelékenységű, mérsékelt jövedelmeket kínáló, rosz- szul gazdálkodó vállalat, szövetkezet a munkahelyi otthonosság garanciáit is fokozatosan elveszti. Elsőként csak azzal, hogy nem képes olyan feladatokat adni, amelyekben magunkra ismerhetek, szerényebben szólva olyat, amire eredetileg szerződtünk. Ilyenkora beilleszkedést erkölcsi helytállásunk, erőnk méri, hacsak nem akarom a vándormadarak számát szaporítani. Természetesen ez csak az egyik véglet. Azok érdekében is, akik a megyei munkahelyi irodát fölkeresik 300- 400-an havonta, célszerűbb a követendő példákra figyelni. Ma a fiatal munkavállalók többsége demokratizálódó vállalatirányítási közegbe érkezik. A reformfolyamat szubjektív elemeit erősítő, kollektív vállalatvezetési forma a korábbi irányítási rendszerhez szokott, régebbi dolgozók számára új igazán. Viszont a pályakezdőknek lehetőség a kollektív tulajdonosi tudat kimunkálására. A munkahelyi beilleszkedést segítő, a közösségformáló, felelősségtudatot erősítő lehetőség még akkor is, ha első lépésként csak saját érdekeinek tudnak hangot adni. Nemegyszer a demokratizáló törekvéseknek is ellentmondva - a pénzügyi szabályozók által közvetített érdekeltségi rendszer nem segíti kellőképpen a mielőbbi beilleszkedést. A létszám- és bértömeg-gazdálkodás megyénkben is arra kényszeríti a vállalatokat, hogy lehetőség szerint a saját embereik kezébe adjanak újabb és újabb szakmát. Ebben hosszú távon csak azokra számíthatnak, akik már addig is elfogadták munkahelyüket egyedülinek, s számukra egy újabb szakma az önérvényesít- s és az azonosulás további lehetőségeit jelenti. Ilyen szempontból perdöntő az ésszerű munkaerő-átcsoportosítás, amelyre többek közt a BHG szekszárdi gyáregysége adott példát. Ugyanitt a munkára felkészítő első hónapok a bizalom jegyében telnek: a belépő dolgozó közel három hónap alatt - a szerződésben kikötött bér garantálása mellett - győződhet meg pályaalkalmasságáról. Hasonlóan történik az új vezetők kiválasztása az MMG Szekszárdi Mü- szergyárában, és a megfelelően szervezett szakmai tanfolyamok csökkentették a fluktuációt a Gemenc Volánnál\ vagy említhetnénk a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalatot, amely az elmúlt években a generációváltásra adott jó példát. Mindezek a törekvések erősítik a vállalathoz tartozás tudatát, a munkahelyi beilleszkedést, és amitől nem lehet elválasztani: társadalmi azonosságtudatunkat is. BÓKA RÓBERT Kalkuláció Radics főszakács > ■ ; ______ P AKSI MUNKÁS ÉTTEREM A paksi atomerőmű építésével egyidőben, 1975-től kezdett üzemelni Pakson, a Kishegyi lakótelepen a 3500 adagos étterem. A csúcsépítkezés idején külön engedéllyel 4500 főre is főztek, ma is nagy szerepük van a város diák-és közétkeztetésében. Kapfinger András képriportja ■■ i ■ . ...— i Mintegy hetven dolgozó készíti az ízletes ételeket A múlt évben 1 millió 700 ezer forint értékben újították fel a konyhát Szalai Zoltán a legifjabb szakács Fritz Györgyné konyhafőnök helyettes nök___I Itt készülnek a pörköltes ételek Mosogatógép segíti az itt dolgozók munkáját
