Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-27 / 73. szám
2 KÉPÚJSÁG 1987. március 27. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) nák vetésterülete ugyan meghaladta az előirányzottat, azonban a vetések rendkívül hiányosan keltek ki; ezek pótlására kell törekedni. Elmondta, hogy a kormány az MSZMP Közponi Bizottsága 1986 novemberi és decemberi határozatainak végrehajtására hozott átfogó akcióprogram alapján most újabb intézkedéseket hozott. Ezek - a forint korábbi leértékelésén, valamint a jövedelmező vállalatoknak adott adó- kedvezményeken túl - mindenekelőtt a teljesítmények növelését szolgálják. A gazdaság problémáit ugyanis elsősorban az egész népgazdaság hatékony jövedelemtermelő képességének fokozásával lehet és kell megoldani. Az intézkedések másik része az állami költségvetés kiadásainak mérséklését célozza. Csökken a vállalatoknak nyújtott támogatások mértéke, s ezáltal további megtakarításokra kerül sor. A költségvetési szerveknél csökken egyes állami beruházások finanszírozása. Egyébként a testület állást foglalt a szigorú árpolitikai és hitelezési gyakorlat folytatása mellett. Valamennyi intézkedés lényege a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése és a konvertibilis elszámolású export ösztönzése. Bérpolitika Nyilatkozatában kitért arra is, hogy a Minisztertanács a népgazdasági helyzet áttekintése keretében foglalkozott az idei bérfolyamatokkal. Megállapította, hogy az általános alapbér-emelések elhalasztásáról 1986. végén született megállapodás elérte a célját: a gazdálkodó szervezetek, intézmények általában fegyelmezetten alkalmazkodtak az abban foglaltakhoz. Nagyon fontos azonban, hogy a gazdálkodó szervezetek, intézmények ezt követően se távolodjanak el bérezési alapelveinktől. A takarékos bérgazdálkodás követelménye teljes mértékben vonatkozik a költségvetési szervekre is. A kormány a SZOT-tál együtt az év hátralévő részében is mértéktartó és teljesítménycentrikus bérgazdálkodásra szólítja fel a gazdálkodó szervezeteket és az intézményeket egyaránt - mondotta nyilatkozatát zárva a szóvivő. Tűzvédelem A tűzvédelem feladatairól szólva (a Népszabadság érdeklődésére) kifejtette: a kormány ülésén lezajlott vitából kitűnt, hogy az elmúlt években növekvő számban történt, s mind több kárt okozó tűzesetek többségét továbbra is az emberi hanyagság, a felelőtlenség, az állami és állampolgári fegyelem lazulása okozza. Megállapították azt is, hogy források híján az elmúlt években elmaradt néhány üzem elavult technológiájának korszerűsítése. Emellett a tűzoltóság létszáma egy évtized alatt nem növekedett, miközben a tüzek száma megkétszereződött. Sajnálatos tény az is, hogy a tűzkárok alig jelentenek gazdasági hátrányt az üzemeknek és vezetőiknek, hiszen azokat a biztosító vagy a népgazdaság úgyis megtéríti. A kormány most arról határozott, hogy a tűzvédelem oktatását, valamint anyagi, technikai ellátását egyaránt fejleszteni kell. Leltárhiány A raktárosok leltárfelelősségének szigorítását kommentálva (a Népszava kérdésére) Bányász Rezső rámutatott, hogy az eddigi szabályozás nem védte elég hatékonyan a társadalmi tulajdont. Indokolatlanul alacsony volt például az anyagi felelősség felső határa, számos fontos kérdést csak a vállalati kollektív szerződések szabályoztak, gyakran igen liberálisan. Ezért az utóbbi években számottevően nőtt a kimutatott leltárhiányok száma és összege. Az új rendelkezés szerint a jövőben a hiányért a raktár vezetője és helyettese 6 havi átlagkeresetéig, a beosztottak pedig 4 havi átlagkeresetükig felelnek. Ezentúl azt a dolgozót is felelősségre lehet vonni, aki a leltározáskor már nincs a raktárban, de korábban ott dolgozott. Földtörvény Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán megalkotott földtörvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szólva (a Vasárnapi Hírek érdelődésére) közölte: a végrehajtási utasítások legalább egy hónappal a törvény szeptember 1-jei hatályba lépését megelőzően megjelennek. Létszámcsökkentés Egy kérdésre válaszolva (Magyar Nemzet) megerősítette az adminisztratív munkakörök átgondolt csökkentésének szükségességét, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy helytelen szemlélet improduktív munkaerőnek vélni mindazokat - például a tudósokat, a művészeket akik nem közvetlenül fogyasztható termékeket állítanak elő. Hangsúlyozta: gondosan kell keresnünk a nem termelő szféra reális méretre szorításának lehetőségeit, azt, hogy miként lehetne a mainál hatékonyabb, kisebb, korszerűbb apparátusokkal dolgozni. Hozzátette, hogy az államhatalmi, az államigazgatási munka ésszerűbb megszervezéséről jelenleg egy kiterjedt, országos vizsgálat folyik. Tájékoztatás Egy kérdésre reagálva (Magyar Rádió) a szóvivő elmondotta, hogy a sajtótörvény életbelépése óta eltelt egy esztendőben a korábbinál jóval gyakrabban vállaltak közszereplést a sajtóban, rádióban és a televízióban a kormány tagjai, más vezető államigazgatási tisztviselők. Ugyanakkor elismerte, hogy egyesek mondvacsinált okokra hivatkozva ma is megtagadják a sajtó képviselőitől a felvilágosítást; mint mondotta, a Tájékoztatási Hivatal fellép azok ellen, akik nem tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. Közös piaci évforduló Harmincéves a római szerződés Harmincéves a nyugat-európai gazdasági integráció, az Európai Gazdasági Közösség, közkeletűbb elnevezésével a Közös Piac. A szervezet alapító okmányát 1957. március 25-én írták alá az olasz fővárosban, azért viseli a római szerződés nevet. A hat alapító ország: Belgium, az NSZK, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia. A szerződés kiterjedt továbbá Andorrára, Monacóra, és San Marinóra is, mivel a törpeállamok külügyeit a hat szerződő fél valamelyike intézi. A római szerződés nemzetközi jogi megállapodás: hat részből és 248 cikkelyből áll. Az első rész az alapelveket, a második a Közös Piac alapjait, a harmadik a közösségi politikát, a negyedik a tengerentúli országokkal és felségterületekkel kapcsolatos előírásokat rögzíti, az ötödik a Közös Piac szervezeti felépítését írja le, a hatodik pedig általános jellegű és záró megállapodásokat tartalmaz. A megállapodás előirányozza, hogy tizenkét éves átmeneti időszak alatt fokozatosan valósítják meg a Közös Piacot. Miben jelöli meg az alapító okmány a közösség tevékenységét? A harmadik cikkely ezt ilyenképpen sorolja föl: a behozott és kivitt árukra vonatkozó vámok és mindenfajta hasonló korlátozás megszüntetése a tagállamok között; közös vámtarifa és közös kereskedelempolitika kialakítása a kívülállókkal szemben; a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását gátló akadályok megszüntetése a tagállamok között; közös mezőgazdasági politika bevezetése; közös közlekedési politika; olyan rendszer kidolgozása, amely a közösségen belüli versenyből kizárja a visszaéléseket; olyan eljárások alkalmazása, amelyek lehetővé teszik a tagállamok gazdaság- politikájának összehangolását és a fizetési mérlegek zavarainak kiküszöbölését; a tagállamok belső jogszabályainak egyeztetése olymértékben, amennyire a Közös Piac szabályos működése szükségessé teszi; szociális alap létesítése a munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek javítására, és életszínvonaluk emelésére; Európai Beruházási Bank létesítése a gazdasági fejlesztéshez szükséges anyagi eszközök finanszírozására; a tengerentúli országok és felségterületek társulása, hogy a kereskedelmi forgalom növekedjék, közös erőfeszítésekkel előmozdítsák a gazdasági és szociális fejlődést. Látható e részletes felsorolásból, hogy a római szerződés nem szűkölködik látványos célokban. A Közös Piac létrehozásának tizenkét éves átmeneti periódusa lejártával, 1970. január 1-jével kezdetét vette az úgynevezett végleges időszak. 1980-ra már meg kellett volna teremteni a gazdasági és pénzügyi uniót. Ez azonban mind a mai napig nem valósult meg. Aligha azért, mert a római szerződés - mint láttuk - alapvetően a vámúnióra, illetve a munkaerő és a tőke szabad áramlására összpontosított. Arról van inkább szó, hogy az átmeneti időszak sikeres lezárását nem követte az integráció elmélyülése. Ebben nyilván nagy szerepet játszott a hetvenes években a gazdasági növekedés lelassulása - sőt, bizonyos esztendőkben és tagállamok esetében a recesszió -, illetve a Közös Piac bővülése új országokkal. Hiszen a közösségnek ma már tizenkét tagja van (legutóbb Spanyolország és Portugália lépett be. Az eltérő fejlettségű és érdekeltségű tagországok integrálódása nyilvánvalóan lassúbb folyamat a korábban elképzeltnél. Mindez azonban mit sem von le annak értékéből, hogy a Közös Piac a világgazdaság rendkívül fontos tényezője, s létével nemcsak ajánlatos, hanem szükséges is számolni valamennyi régióban. A szocialista országok is tudatában vannak ennek. Köztudott, hogy tárgyalások folynak a KGST és a Közös Piac kapcsolatainak normalizálásáról, ami magában foglalja a kölcsönös diplomáciai elismerést, és a két szervezet együttműködését megalapozó közös nyilatkozat elfogadását. Ezen kívül a Közös Piac és az egyes KGST-tagállamok is tárgyalnak egymással kétoldalú szerződések megkötéséről. E kapcsolatok szerződéses keretbe foglalása érdeke az egyes országoknak, s minden bizonnyal jótékonyan hatna az össz-európai együttműködésre is. A Közös Piac harmincadik évfordulójától alighanem helyénvaló e gondolat jegyében megemlékezni. LACZIK ZOLTÁN Hat nyugat-európai állam képviselői Rómában 1957. március 25-én aláírják a Közös Piac alapító okmányát Mai kommentárunk Chilében a helyzet változatlan Újra rendőrök rohamoztak meg békés tüntetőket Santiagóban - vízágyúk és könnygázgránát egészítette ki a gumibotokat, férfiakat és nőket egyaránt az utca kövén vonszoltak a Pinochet-pribékek a rendőrautókhoz. Nem a felháborodás szülte túlzás a pribék szót használni, hiszen a Chilével szemben világnézeti ellenségességgel nem vádolható leghíresebb amerikai napilap, a The Washington Post a minap maga sem volt szelídebb: szerkesztőségi cikkében chilei hóhérnak nevezte Pinochet tábornokot, az ország elnökét. Az a Post, amely 14 esztendeje tapsolt az Al- lende-rendszert vérbe fojtó katonai puccs után. Ha egy ilyen nagy tekintélyű polgári lap, mint a Post ilyen kifejezést használ egy kormányával hivatalosan baráti viszonyban álló ország államfőjére, hát az bizonynyal nemcsak azt jelenti, hogy a világ java részének elege van a chilei neofasiszta juntából, hanem azt is, hogy minden ellenkező híresztelés dacára Chilében nem változott semmi. A többszöri demokratizálási ígéretek és apró lépések - például a múltkoriban a polgári pártok működésének korlátozott engedélyezése - ellenére ebben az országban ma is durva, kíméletlen és gyilkos diktatúra van. Az amerikai lap felháborodása azokból a friss jelentésekből táplálkozott, amelyek szerint a chilei fegyveres erők e célra idomított emberei ugyanúgy ütik, verik, villanyárammal vallatják, kábítószerekkel és ezer más eszközzel kínozzák a bebör- tönzötteket, mint annak idején, a hetvenes évek közepén. „A kínzás megbocsáthatatlan bűn, alkalmazása megfosztja Pinochetet attól a jogtól, hogy bárhol is a becsületes emberek közé sorolhassa magát” - írta le e kemény szavakat a Post. A chilei junta feje azonban inkább az ügyes politikusok közé szeretné sorolni magát. Hiszen ezért igyekezett látszólag kedvezőbb viszonyokat teremteni az elmúlt hetekre arra gondolva, hogy április elején a nemzetközi politika reflektorai országára szegeződ- nek majd, mert odalátogat a pápa. A rezsim nem tud azonban kibújni a bőréből. A tüntetést most is durván szétverték, pedig az ezúttal nem is a hatalom durvaságai, hanem a rossz gazdaságpolitika ellen tiltakozott. Aztán igen rosszkor jött a rezsim terveinek az is, hogy az ENSZ emberi jogok bizottsága éppen ebben a hónapban állapította meg újra, hogy Latin- Amerika nadrágszíj-országában minden a régi: a kormány durván megsérti az emberijogokat. Aztán a chilei katolikus egyház is mostanában újfent bírálta Pinocheté- kat ugyanilyen érvekkel. Nagyon is valószínűtlen hát, hogy az egyházfő jövő heti vizitje során a Pinocheték által remélt szalonképesebb kép tárul Chiléről a figyelő világ felé. AVAR KÁROLY Vb-ülés Pakson Napirenden a vízellátás helyzete Ülést tartott a Paks Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület megtárgyalta a pénzügyi és munkaügyi osztály tevékenységét, külön kiemelve a bevételek kimutatását, a gazdasági vonások erősítését. Következő napirendi pontként Paks város vízellátásának helyzetét, a szennyvízhálózat bővítéséről, a lehetőségekről szóló beszámolót vitatta meg a végrehajtó bizottság Örkényi Józsefnek, a Víz- és Csatornamű Vállalat paksi kirendeltsége vezetőjének előterjesztésében. Elhangzott, hogy a paksi üzemmérnökség működési területéhez a városon kívül Nagydorog, Sárszentlőrinc, Űzd és Györköny tartozik. Paks vízellátásának kritikus területe a Virág utca, a Dunaköm- lődi utca magasabban fekvő része, a Kishegyi és az Atomerőmű-lakótelep volt. Az ERBE beruházásában azonban 1979-80. folyamán megtörtént a vízbázis fejlesztése a településen, a Víz- és Csatornamű Vállalat kivitelezésében 1983-ig folyamatosan indultak be a Nagydorogi út mellett fúrt kutak, Paks vízellátása ezzel megnyugtatóan alakult. Ezt követően Herceg József tanácselnök-helyettes előterjesztésében a köz- művelődési munka intézményen kívüli fejlesztési lehetőségeit, a koordinálás aktuális feladatait tárgyalta meg a testület. A bejelentésekben elfogadták többek között a helyi támogatásban részesíten- dők első félévi névjegyzékét, valamint a tavalyi egységes ellenőrzési terv teljesítését, az idei megállapítását. PANORÁMA BUDAPEST - Czinege Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a Magyar-Koreai Gazdasági és Tudományos-Műszaki Konzultatív Kormányközi Bizottság magyar tagozata elnökének meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Kim Bök Szin, a Koreai NDK minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság koreai társelnöke, hogy részt vegyen a bizottság VII. ülésszakán. K- A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön mongol pártküldöttség érkezett Budapestre Demcsigin Mo- lomdzsamcnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. *- Magyar-román belkereskedelmi választék- és határmenti cseréről szóló jegyzőkönyv aláírásával zárultak csütörtökön Budapesten Vincze Imre és Constantin lurea belkereskedelmi miniszter- helyettesek tárgyalásai. A megállapodás értelmében a két ország az idén összesen 2,5 milliárd forint értékű cikket cserél, elsősorban ruházati termékeket, lakásfelszerelési tárgyakat, élelmiszereket és kozmetikumokat. Tovább bővül a kereskedelmi vállalatok és az áruházak közötti közvetlen csereforgalom, valamint a határmenti árucsere is. GYŐR - Kétnapos látogatást tett Győr-Sopron megyében Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Szerdán a belvárosban megtekintette a műemlék- helyreállitási munkákat. Csütörtökön a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdasági tudományi karát és a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárat kereste fel. Befejezésül Győrött, a megyei aktívaértekezleten időszerű politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. VIENTIANE - Március 24-26. között a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban tett látogatást a Hazafias Népfront és a Magyar Szolidaritási Bizottság küldöttsége élén Ribánszki Róberttel a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárával, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöké- vel. A küldöttség csütörtökön elutazott Vientiánból. PÁRIZS - Párizsban megnyílt a magyar filmhét, amelynek során öt mai játékfilmünk tükrében ismerkedhet meg a magyar filmművészettel a francia főváros közönsége. A Champs Elysées-n lévő elegáns Ermitage Filmszínházban Christian Charré, a francia országos filmszövetség helyettes vezetője üdvözölte az ünnepélyes megnyitó előadás közönségét és a filmhétre érkezett magyar vendégeket. A díszelőadáson megjelent a francia politikai és kulturális élet számos személyisége, valamint Palotás Rezső magyar nagykövet és Berényi Pál, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója.
