Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-21 / 68. szám

1987. március 21. ^ÉPÜJSÁG7 Kövekbe oltott történelem Milyen lesz a Béla tér tavasszal? Csaknem két évszázaddal korábban - 1794. augusztus 7-én hatalmas tűzvész támadt Szekszárdon, a Bartinán. A tűz­károkat felszámoló újjáépítések nyomán ekkor alakul ki a Béla tér mai arculata. Új helyén épül fel 1806-ra a barokk, egyha- jós katolikus templom Thallherr - német udvari építész - tervei szerint. Egy koráb­bi épületszárnyhoz csatolva rakni kezdik a köveit a tömegében egységes, klasszi­cista stílusú megyeházának is, amely Pollack Mihály európai horizontú művé­szetét dicséri. Ekkor kerül az 1738-40-ig pusztító pestisjárvány emlékére állított homokkőből készült Szentháromság­A szobor az állványerdőtől talán már júniusban megszabadul Beépül a Zalka Máté utca szobor is a mai helyére - a Bezerédj utca bejáratához. Később, ahogy változnak az idők, a klasszikus timpanonnal lezárt homlokzatú városháza, az átépítések so­rán szecessziós Ízlésnek engedve válik eklektikussá, stílusában „kevertté”. Szekszárd, Béla tér: kövekbe oltott tör­ténelem. Múltjához méltóan Nincs hely sorolni, az idő hogyan for­málta arcát, a kegyelet vagy a hála jele­ként emelt szobrai, városképi jelentősé­gű házai miként váltak tanúivá és helyszí­neivé a hódításoktól, forradalmaktól ka­vargó századok megannyi itteni esemé­nyének. Ezúttal is csak utalunk két, e térhez kapcsolódó eseményre. Bezerédj István, az első önként adózó nemes, aki a ka- kasdi jobbágyok felszabadításával beírta magát a magyar történelembe - itt mon­dott beszédet a Pesten kitörő forradalom után tiz nappal, itt olvasta föl a márciusi törvényeket, hogy azután jó ideig a tér is „Március 25” néven hirdesse a jeles napot. Hetvenegy évvel később, 1919 márciusában, a vármegyeházán vette át a helyi hatalmat a munkásokból, sze­gényparasztokból alakult direktórium. A városközpont külsejében is méltó szeretne lenni progresszív hagyomá­nyaihoz. Műemléki értékeit is csak úgy őrizheti következetesen, ha a jövőjét is megtervezi. Természetesen nem a histó­riai jövőről van szó ezúttal, hanem az épí­tészeti környezet által formálódó, az ellá­tás és a közlekedés szempontjai felől sokoldalúan meghatározott holnapjairól. Tanulmánytervre lesz szükség A városi tanács még az idén megbízást ad egy átfogó tanulmányterv elkészítésé­re, amely a Béla tér és a hozzá szervesen kapcsolódó Garay tér hosszú távú ren­dezési tervét dolgozza ki. Csak egy-két évtizedes vagy annál is nagyobb távlatú terv teszi lehetővé, hogy az időszerű ten­nivalókat rangsorolni tudják. Sürgető te­hát, hogy a tanulmányterv elkészüljön, a szándék szerint helyi szakemberek köz­reműködésével. A tanácsnak számtalan más hason­lóan fontos, vagy ennél is fontosabb feladata van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lemond az olyan hosszú távú elképzelé­sekről, amelyek közt pél­dául a Széchenyi utcára nyíló régebbi, történelmi városrész sétálóutcává alakítása is szerepel. Mint arról több ízben hirt adtunk, a közelmúlt­ban is történt egy s más a Béla téren, ahová egy ki­terített kesztyű ujjaiként, rajzos szabálytalanság­gal futnak az utcák. A múlt év őszén fejez­ték be a városháza hom­lokzatának festését, felavatták Béla király szobrát, Lesenyei Márta szobrászművész alkotá­sát, és szeptemberben csőállványzat került a Szentháromság­szobor köré. Ez utóbbi felújítását, a Kép­zőművészeti Alap által kijelölt kőszob­rász restaurátor végzi - ahogyan a városi tanács városfejlesztési csoportjánál em­lítették - igencsak borsos áron. A hely­színi rekonstrukcióra a konzerválási eljá­rás sajátosságai miatt csak plusz 15 Cel- sius-fok fölötti hőmérsékletnél kerülhet sor, ezért a munkálatok befejezésére csak júniusban számíthatunk. Növekvő zöldterület A díszkivilágításban, útburkolásban, a növényzet kialakításában is egységre és esztétikumra törekvő tervek közt hang­súlyt kap a fásítás, a zöldterület növelése is. A királyszoborhoz hullámvonalban fel­futó virágágyásokat alakítanak ki a ta­vasszal. Az ágyasokba összesen 3000 paprikavirágot - szalviát - ültetnek. A vá­rosképi szempontból is súlyponti helyen lévő templom nagy falfelületeit fasorral bontják majd meg. A fák telepítésénél mindenütt figyelembe veszik az épület és az azt részben takaró lombozat együttes esztétikai hatását. Ügyelnek a meglévők - a Zalka Máté utca torkolatától nem messze álló, járdaszigeti kőrisfa - védel­mére is. Cél az is - egyúttal közlekedés­tervezési probléma -, hogy a templom környéke ne váljon parkolóhellyé. Enél- kül a benzingőztől megkímélt, ligetes, csendes sétahely kialakításáról csak ál­modozni lehet. A legjelentősebb beruházás - szoro­san a tér életéhez kapcsolódva - a Zalka Máté utca nyugati oldalának a beépítése lesz. A Tolna Megyei Tanácsi Tervező Vállalat az Országos Műemléki Felügye­lőséggel egyeztetve készítette el a ha­gyományos építésű lakások terveit. Majd valamennyihez garázs is kapcsolódik. A beruházó OTP egyenlőre csak két lakó­házra - összesen 15 lakásra - tud szer­ződést kötni a leendő kivitelezőkkel, mert a Séd lefedésére pénzeszköz hiányában eddig nem került sor. Egyelőre ez is csak szándék, hogy a beruházáshoz hamarosan hozzákezdje­nek, bár a TOTÉV ajánlkozott, s ha szer­ződés is létrejön, már tavasszal felvonul­hatnak a területre. Az első ütem - a 15 la­kás (két üzlet, MOHOSZ-iroda, 12 ga­rázs) - befejezését 1988 szeptemberére tervezik.Sajnos a leendő építkezés költ­ségeit - így az itt épülő egyébként sem olcsó lakások árait - csak növelheti a Séd-patak rendezetlensége. Kérdés az is, nyugvópontra jut-e a Bé­la tér 7. számú ház sarki pincéjében lévő, jogosan és elégszer kárhoztatott italbolt, a 133-as sorsa. Január közepén ugyanis bezárt. A hozzávetőleg 200 ezer forintos átala­kítási munkák nyomán harmadosztályú­vá avanzsált üzlet március közepére - te­hát a tervek szerint a napokban ismét ki­nyit, élén egy új üzletvezetővel. Kérdés csak az, változik-e a közönsé­ge is, avagy nem volna-e ajánlatosabb képeslap-, ajándék- vagy népművészeti bolttá alakítani, mint ahogyan ezt az itt la­kók közérzetéért és az idegenforgalo­mért is felelős mérlegelések nemegyszer fölvetették. BÓKA RÓBERT Fotó: Czakó Sándor A 7. számú ház, előtérben a felújításra szoruló templom lépcsőivel SIMOVILL A cél továbbra is növelni az exportot Tulajdonképpen illetlenség bemutatni a Simontornyai SIMOVILL Ipari Szövet­kezetét, hiszen negyed százada ott van­nak a szakma élvonalában, s termékeik­kel szinte naponta találkozunk. Tavaly 305 millió forintot érő munkát végeztek el. Csendes ünnep A múlt hét péntek délutánján csendes ünnepséget tartottak abból az alkalom­ból a szövetkezetben, hogy értékelték#z elmúlt évi munkát. Nem szégyenkezhet­nek. Bár sok nehézség akadt év közben, de a tervezett szintet valamennyi termék­nél elérték, teljesítették az exportot, és a belföldi szállításaikat is. Például armatú­rákból 14,9 százalékkal, biztosító táblák­ból 12 százalékkal gyártottak többet, mint a megelőző évben. A termelési ter­vet 8,74 százalékkal haladták meg, s a bázishoz viszonyítva pedig 31,4 száza­lékkal. A rövid ünnepségen természetesen megjutalmazták azokat, akik a legtöbbet tettek a szövetkezet érdekében. Ugyanakkor megjelölték az 1987. évi tervfeladatokat is, amelyeknek fő ten­denciája tovább erősíteni az exportpia­cokat, s újabbakat felkutatni. Az is a fo­lyamat része, hogy a nyereség alakulását lehetőleg a bázisszint fölé emeljék. Régi partnerek Amint már említettük, a fő cél az expor­tálható áruk termelésének növelése. Erre a dinamikus fejlődés adja a példát, a megfelelő fejlesztő és ipari háttér pedig a lehetőséget. Az ismert, hogyha jó minő­ségű a termék, akkor a kereskedő jól fi­zet. Számokkal is ki lehet ezt a tényt fe­jezni. A szocialista országokba irányuló exportot egy év alatt két és félszeresére, 134 millió forintra növelték. A Szovjetunió és Csehszlovákia a fő vevő. A szovjet és a cseh vásárlók régtől fog­va járnak Simontornyára. Ismerősként kopognak, s hozzák az újabb rendelése­ket. így vannak most már néhány nyugati kereskedővel is. Hollandiába szállítanak nagyobb tétel 2x40 wattos műanyaghá­zas armatúrát. A simontornyai lámpates­tek az NSZK-ba is elkerülnek. Már aláír­ták húszezer darabról a szerződést, to­vábbi húszezerre pedig opció (elővételi jog) van. A hagyományos, ám különös „kikészí­tésben” szállított termékük továbbra is a padláslépcső. Egy osztrák céggel állnak kapcsolatban. A vevő eleinte darabok­ban kérte a korszerű terméket, most ösz- szeszerelve. Csupán a különleges mére­tűeket kéri, illetve az ezekhez való alkat­részeket darabban. Közben jegyezzük meg, hogy a hazai piacra is bőven van rendelésük. A nagykereskedelmi vállala­tok, illetőleg az építő vállalatok, szövetke­zetek, magánosok igényét csak nagy szi­gorításokkal tudják kielégíteni. Április és május hónapokban újabb piac nyílik a SIMOVILL előtt. Finnország­ba szállítanak összehajtható padláslép­csőt. Ötöt már tavaly elküldték. Egyelőre 120 darabos megrendelésük van. Árban, minőségben megegyeztek. A százhúsz darabos szállítmány a jövőt is ígéri, ugyanis a finnországi cég arra vállalko­zott, ha a simontornyaiak termékének mi­nősége megfelel, akkor évente 500-600 darabot rendelnek. Jöttek spanyolok is. Harminchatezerdarabos tételről van szó, a mintadarab már elment, áprilisban le­het majd erről az üzletről bővebben be­szélni. Versenyben A belföldi világítótesteket gyártó cégek között élénk a verseny. Bár a beruházá­sok csökkenése miatt valamiképpen stagnálás figyelhető meg a piacon, a ki­váló termék előtt azonban zöld az út. A si­montornyaiak a jövőben is az élen lesz­nek. Nemcsak a termékek kiváló minősé­ge révén, hanem azért is, mert pontos szállítók. Ugyanis nem titok, hogy minden raktározási többletköltség valakinek a vesztesége. A nagykereskedelmi cégek - a versenyhelyzetben - szinte a gyártó­sorról szeretnék elvinni a lámparendsze­reket. Amelyik vállalat, szövetkezet képes a folyamatos, rendelés szerinti termelés­re - amely igen nagy szervezést, a szelle­mi kapacitás lekötését igényel -, annak mindig vannak vevői. A versenyképességet pedig az is nö­veli, hogy a vevő elé kell menni. Nem sza­bad sajnálni a kutatásra, fejlesztésre a pénzt, mert ami most fölösleges kiadás­nak látszik, az egy-két év múltán már for­galomban lévő áruvá válhat. Simontor- nyán most is készek néhány új termék bemutatására, de ezeket majd a BNV-n teszik kirakatba. Akkor, amikor már nem­csak bemutatható, hanem gyártható is lesz a portéka. * RP-lámparendszer A Földvár Gumiipari Szövetkezetben találkoztam először az RP-lámparend- szerrel. Az elnöki irodában az először gyártott egységeket szerelték fel. Még kezdetleges a rögzítése is, és látszik, hogy nem lakásberendezők irányították az elhelyezését. Az RP annyit jelent mint reprezentá­ciós, azaz ez a lámparendszer pompás műanyag csőben elhelyezett fénycsö­vekből áll, amelyeket szellemes módon lehet kisebb, nagyobb hosszúságban felszerelni. Már igénybe vesznek lakás­berendezőket is. Egyébként ez a termék valóban annyira mutatós, reprezentatív, hogy az OTP a jelentősebb fővárosi iro­dáinak átalakításakor csak ezeket hasz­nálja. Az RP-ről még csak ennyit: az ELTE felújítása, korszerűsítése folyamán 10 ezer, nem tévedés, 10 ezer folyóméter lámparendszert szerelnek fel, a szegedi kórházban pedig 3,6 ezer métert. Tükröm, tükröm Nagyon szép volna a simontornyai helyzet, ha csak a végeredményt, a jó mi­nőséget, a pontos szállítást néznénk. A termelés folyamán a legtöbb gondot az adja, hogy a hazai gyártó cégek nem tud­nak mindig olyan alkatrészt adni az erőátviteli dobozok, az armatúrák és a lépcsők gyártásához adni, mint az kívá­natos lenne. A lépcsőkhöz szükséges több rétegű ragasztott lemez külföldi eredetű, drága s nem érkezik mindig pontos időre. A hazai gyártásút veszik, az még drágább, majd­nem kétszerese a külföldinek, ugyanak­kor a magyar méretéből ötször annyi hul­ladék esik le szabáskor, mint a külföldi­ből. Mi a megoldás? Az anyagbeszerző nyitott szemmel jár. Amikor megtudja, hogy valahol rétegelt lemezt használnak, azonnal odautazik, s a hulladékot felvá­sárolja, mert a lépcsők készítéséhez a 40 centi körüli méret már megfelelő. így So­Sugár Sándor az armatúra-alkatré­szeket festi mogytól Nógrádon át Mátészalkáig járják a bútorosokat, faiparosokat, s veszik meg a hulladékot, amely az eladónak is jó üzlet, hiszen eddig tűzifaáron adta el. A tükör, az megint más téma. Hazánk­ban nem gyártanak olyan tükröt, ami si­ma felületű, egyenletes méretű lenne. Jószerint a vidámparki elvarázsolt kas­télyba váló tükröket lehetne belőle készí­teni. De ez a tükör mondjuk 25 forintba kerüt tavaly, amelyik egy fürdőszobai szekrény szerelvénye, idén külföldről kell behozatni tükröt, már ennek az ára több mint kétszerese. Most az a gond, hogy a vevő megfizeti-e példánkban csak a tü­körprobléma miatti árnövekedést, hogy más alkatrészek árának növekedéséről ne is beszéljünk. A terméket viszont a ré­gi áron lehet, szabad csakeladni. Atöbb- letköltséget lenyeli a SIMOVILL. Mindezek ellenére biztatóak a tervek. Idén 215 millió forint értékben kívánnak lámpatesteket gyártani. A fogyasztói fő­elosztók 42, a fürdőszobaszekrények 18, az erőátviteli berendezések 12, a fa­ipari termékek 16, s egyéb tevékenység­ből 6 millió forintos bevételt terveznek. Az árutermeléssel kapcsolatban a nyere­ségterv 32 millió forintot ír elő. A SIMO- VILL-ban 275 személy dolgozik. Pálkovács Jenő Fotó: Czakó Sándor A Zalka Máté utca torkolata - itt két lakóház építését kezdik meg az idén Nagy Józsefné és Gábor Józsefné az armatúrákat csomagolja

Next

/
Thumbnails
Contents