Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-18 / 65. szám

2 Képújság 1987. március 18. PANORÁMA Lázár György békéscsabai beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) lemmel kísérésnek, ellenőrzésének, a felszínre kerülő jelenségek gyorsabb elemzésének, s a levonható következte­tések nyomán a gyors cselekvésnek a je­lentőségét hangsúlyozta. Látogatás egy gyárban és egy gazdaságban Délután Lázár György személyes ta­pasztalatokkal is gyarapította a megyéről szerzett ismereteit. Elsőként felkereste a mintegy 2500 dolgozót foglalkoztató Bé­késcsabai Kötöttárugyárat. Szuchy László igazgató jelentős, 26,1 százalékos termelésiérték-növekedésről adhatott számot, amelynek nyomán az elmúlt esz­tendőben 885 millió forint értékű pamut és pamuttípusú alapanyagból kötött­hurkolt konfekcióterméket állítottak elő. Az elsősorban hazai alapanyagot a köz­ponti gyáron kívül öt telephelyen dolgoz­zák fel; az eredmények elérését a bedol­A vélemények teljes eltérése jellemez­te Caspar Weinberger amerikai hadügy­miniszter és a spanyol vezető politikusok megbeszélését Madridban. A spanyol fővárosban kedden tartott sajtóértekezleten Weinberger gondosan megfogalmazott, diplomatikus monda­taiból is kitűnt, hogy nem került egymás­hoz közelebb Madrid és Washington ál­láspontja a Pentagon hispániai bázisai­nak jövőjét illetően. Ismeretes, hogy a spanyol fél érdemi létszámcsökkentési igényeivel szemben a Fehér Ház a jelen­legi helyzet változatlanul hagyását sze­retné elérni. A támaszpontok személyzetének lét­számcsökkentésére irányuló tárgyalá­sokról Weinberger közölte, hogy nem al­kudozni jött. A washingtoni politikus kifej­tette, hogy a spanyol vezetés világosan látja, milyen szerepet töltenek be például a Torrejonban állomásozó F-16-os va­dászbombázó repülőgépek a nyugat­európai hadászati rendszerben. Weinberger azt is közölte, hogy tájé­koztatta a spanyol politikusokat az euro- rakétákról és a hadászati fegyverekről folyó szovjet-amerikai tárgyalások me­netéről. Madridi eszmecseréi során szó esett az Atlanti Szövetségen belüli együttműködésről is. Fontosnak tartotta annak kijelentését is, hogy az Egyesült Államok egyetlen más országgal sem folytat tárgyalásokat a Madrid környéki torrejoni támaszpontról esetleg áthelye­zendő vadászbombázó gépek ügyéről. Madridi megfigyelők a spanyol-ameri­kai kétoldalú viszony fontos mozzanatá­gozók és bérmunkát vállalók teljesítmé­nye is segíti. A Béköt elégíti ki a hazai csecsemőruházati igényeket: tavaly csaknem hárommillió rugdalózót és bé­biruhát kínáltak. Újdonságuk a vívóruha, amely itthon és külföldön egyaránt sikert aratott. Az országhatárokon túl is kere­settek a ma már 14 ország piacán megta­lálható Béköt-kelmék. A program befejezéseként a több mint tíz éve alakult Békéscsabai Állami Gazdaság tevékenységével ismerkedett a kormány elnöke. Bacsa Vendel igazgató kalauzolta a vendégeket a mintegy 11 ezer hektáron gazdálkodó gazdaságban, amely elsősor­ban kukorica-, cukorrépa-, napraforgó- és búzatermesztéssel foglalkozik. Az állatte­nyésztésben a szarvasmarhatartás, a juhá­szat és a libanevelés a meghatározó. A dol­gozók - mintegy kilencszázan - munkájuk eredményeként a közepesen gazdálkodó mezőgazdasági üzemek sorából kilépve ma már az élmezőnybe tartozóknak vall­hatják magukat. nak tartják Weinberger látogatását. A 36 órás madridi tartózkodás röviddel követ­te Vernon Walters amerikai ENSZ-nagy- követ tárgyalásait. Nyilvánvalónak lát­szik, hogy Washington a rövidesen foly­tatódó kétoldalú támaszponttárgyalások újabb fordulója előtt minden erejét latba veti a spanyol kormányzat meggyőzésé­re a jelenlegi helyzet fenntartása ér­dekében. BUDAPEST - Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára ked­den a főváros XI. kerületébe látogatott. Megtekintette a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat korszerű al- bertfalvi létesítményét, majd a vállalat pártalapszervezeti titkáraival folytatott eszmecserét időszerű politikai kérdé­sekről. » Gáspár Sándornak, a SZOT elnöké­nek és Beck Tamásnak, a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnökének vezetésével a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kamara vezetői kedden megbeszélést tartottak a két szervezet együttműködé­sének időszerű kérdéseiről. 1987-ben különös hangsúlyt helyeznek a gazdasá­girányítás továbbfejlesztésére, megkü­lönböztetett figyelmet fordítva a kereset- szabályozás korszerűsítésére, a munka­helyi demokrácia fejlesztésére, az új vál­lalatirányítási rendszer működési ta­pasztalatainak értékelésére. SZOLNOK - Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden Szol­nok megyébe látogatott. Elsőként a Ti- szamenti Vegyiműveket kereste fel, majd megtekintette az első magyar szövetke­zeti sörgyárat Martfűn. Délután Szolno­kon, a megyei aktíván gazdaságpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. BÉCS - Bécsben kedden véget ért a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Japán, valamint azt EGK-tagállamok képviselői­nek tanácskozása annak a szovjet javas­latnak a megvalósításáról, amely nem­zetközi együttműködést irányoz elő az irányított termonukleáris szintézis terüle­tén. A megvalósítás első lépéseként 1990-re közösen kidolgozzák egy ter­monukleáris reaktor műszaki terveit. GENF - A Szovjetunió kedden java­solta, hogy hozzanak létre egy olyan nemzetközi felügyelőséget amely meg­akadályozná, hogy bárki bármiféle fegy­vert juttasson a világűrbe. A javaslatot az ENSZ égisze alatt, 40 ország részvételé­vel folyó genfi leszerelési konferencián ismertette Jurij Nazarkin, a szovjet kül­döttség vezetője. A szovjet javaslat értel­mében bármilyen űreszköz felbocsátása csak a nemzetközi ellenőrző testület helyszíni felügyelete alatt történhetne. SANTIAGO - Mintegy kétezren vettek részt hétfőn a dél-chilei Linares város templománál tartott tiltakozó megmozdu­láson. Támogatásukról biztosították Car­los Camus érseket, aki élesen szembe­helyezkedik a fennálló chilei rendszerrel és legutóbbi bírálatai miatt Pinochet el­nök a Vatikánnál tiltakozott. Két héttel II. János Pál pápa chilei látogatása előtt kiéleződött a Pinochet-rezsim és a chilei egyház kapcsolata. Spanyol-amerikai támaszpontvita Weinberger madridi sajtóértekezlete Megújulva a megújulásért A szovjet űjságírószövetség kongresszusa A szovjet ujságirószóvetsegnek és minden tagjának fel­adata, hogy tevékenyen részt vegyen a szovjet társadalom életének átalakításáért, az ország társadalmi és gazdasági fejlesztése meggyorsításáért vívott megalkuvás nélküli küz­delemben. A figyelem középpontjában az embernek, a dolgo­zói kollektívák tevékenységének kell állnia. - így határozott a szovjet újságírók szövetségének kongresszusa, amely hétfőn fejezte be háromnapos munkáját. A kongresszus jelentős politikai esemény volt a szovjet tár­sadalom életében, hiszen az országban jelenleg végbemenő folyamatok megvalósulása szempontjából különleges szerep hárul az újságírókra. A párt nem kisebb célt tűzött ki, mint azt, hogy az átalakítás folyamatát lendületessé, visszafordíthatatlanná tegye. Ennek érdekében az egész folyamatot a nép, a tömegek ellenőrzése alá kívánja vonni. A szovjet sajtó pedig kifejezője, egyszer­smind mozgósítója és szervezője is ennek az ellenőrző tevé­kenységnek. így a sajtót érinti leginkább az a Pravda hasáb­jain a kongresszus kezdetekor feltett kérdés: mivel magya­rázható, hogy a világ legnagyszerűbb forradalmát végrehajtó, majd számos vitathatatlan eredményt joggal a magáénak tu­dó szovjet népnek ma elsősorban a határozott kritikával, a múlt hibáinak következetes felszámolásával kell foglalkoz­nia? A sajtó csak úgy felelhet meg a követelményeknek, ha ma­ga is átalakul - hangsúlyozta a kongresszus. Csakhogy - mint a gyakorlatból és az abból fakadó tanulságok felismeré­sét tükröző hozzászólásokból kiderült -, építeni könnyebb, mint átépíteni, átalakítani. Bizony az újságírók, a maguk por­táján, a szerkesztőségekben, ugyanúgy fogadják a munkáju­kat érő bírálatot, mint a cikkeikben megbíráltak. Ám ez utób­biak esetében nehezményezik ezt a magatartást. A kongresszus felhívta a figyelmet arra, hogy különösen a helyi sajtó szerkesztőségében halad a kívántnál lassabban a megújulás, az átalakulás. Itt továbbra is érvényesülnek az elavult gondolkodási sémák, továbbra is kívánnivalót hagy maga után a mondanivaló hatarozottsaga es erdekes talala- sa. A moszkvai vicc szerint semmi különbség sincs egy légy és egy miniszter között, mivel mind a kettőt agyon lehet újság­gal ütni. A kongresszus bebizonyította, hogy az újságírók vé­letlenül sem gondolják komolyan ezt a „hatalmukról” szóló ál­lítást, nem így fogják fel igazi feladatukat. A lehető legpontosabban tükrözni kell az átalakítás mene­tét és eredményeit, segíteni kell a pártot és az államot az ügyek nyilvános intézése gyakorlatának kiterjesztésében a demokratizálási folyamat elmélyítésében, - ebben látják feladatukat. Tudják, hogy ma minden korábbinál nagyobb a tömegek bizalma a sajtó iránt. Ennek megfelelően új témák­kal, éles vitákkal, tartalmas eszmecserékkel ismertetik a leg­időszerűbb problémákat. Az újságoknak, a rádiónak és a televíziónak a nép valós vé­leményét kell kifejezniük. A kongresszus bizonyította, hogy a sajtó munkásai tisztában vannak ezzel. Tovább kívánják erő­síteni a sajtólevelezők és a szerkesztőségek kapcsolatát. A kongresszus javasolta a szövetség választmányának, hogy a Pravda szerkesztőségével közösen készítse elő és hívja ösz- sze a társadalmi tudósítók országos kongresszusát. A kongresszus külön foglalkozott a gazdaságban végbe­menő változások bemutatásával járó feladatokkal. Óvott a sablonos megoldásoktól, hangsúlyozta, hogy mások számá­ra is világos, a hasznosítást megkönnyítő módon és formá­ban kell bemutatni az előremutató gazdasági eredményeket. Kaarle Nordenstreng, a nemzetközi újságírószövetség el­nöke, mutatott rá a kongresszuson: Nyugaton már nincs nagy sikere annak a mítosznak, hogy a Szovjetunióban nincsenek meg az ember szabad kibontakozásának feltételei. A nyíltság lefegyverezte a szocializmus ideológiai ellenfeleit, megterem­tette annak feltételeit, hogy a világsajtó objektiven tükröztes- se a szovjet valóságot. A szovjet újságírók - mint kongresz- szusuk bizonyította - az ebből fakadó felelősségüknek is tudatában vannak. M. LENGYEL LÁSZLÓ (Moszkva) Mai kommentárunk Finnországi várakozások Hetekbe, akár egy hó­napba is telhet, amíg megalakul Finnország új koalíciós kormánya a va­sárnap és hétfőn tartott parlamenti választások után. A szélsőséges jós­latok nem igazolódtak be, gátszakadásra nem került sor, ugyanakkor a még nem végleges ered­mények kétségtelenül az erővonalak bizonyos mérvű átrendeződését hozták. A baloldal szava­zói bázisa valamelyest csökkent, míg a polgári pártok erősödtek. Nincs tehát szó alapvetően új helyzetről, a hagyomá­nyosan passzív finn bél­és külpolitika nyilvánva­lóan folytatódik, kérdés viszont, hogy milyen partnerekből tevődik majd össze az új kabinet. Az északi or­szág politikai életére eddig is a koalíciós kormányzás volt a jellemző, nem voltak rit­kák a kabinetválságok sem. A legnagyobb politikai erő, a szociáldemokrata párt im­már több mint két évtizede a meghatározó tényező, ám a kormányzati többséghez mindig társakra volt szüksége. Kaievi Sorsa most leköszönő négypárti kabinetje volt hosszú ideje az első, amely kiegyensúlyozott, válságmentes négy évet tudha­tott maga mögött. A szociáldemokraták ugyan maguk is veszítettek táborukból, ám megmaradtak a legtöbb szavazatot szerzett pártnak. így a megfigyelők azt valószínűsítik, hogy to­vábbra is részesei maradnak az új kormánynak. Az viszont egyáltalában nem kizárt, hogy a miniszterelnöki tárcát más párt képviselője kapja. Ugyanakkor a polgári középpártok, az úgynevezett centrista szövetség megerő­sítették helyzetüket, s a parlament legnagyobb politikai tömörülésévé váltak. Még fontosabb talán, hogy a hagyományosan ellenzéki Nemzeti Koalíciós Párt húsz év óta a legjobb választási eredményét érte el, szavazatarányában megközelítette a szociáldemokratákat is. S ez a körülmény valószínűsíti, hogy mindenféle koalíciós tárgyalásnál számolni kell a konzervatívokkal. A választási eredmények fényében a helsinki megfigyelők azt a megoldást tartják a legvalószínűbbnek, hogy az ország három vezető pártja, tehát a szociálde­mokraták, a centrumpárt és az említett konzervatív erő együttesen lát hozzá a kor­mányalakítási tárgyalásokhoz. Állítólag egyetértés van máris a tekintetben, hogy először egy közös programban kell megállapodniuk, utána következhet majd a vita a tárcák elosztásáról. Egy biz­tos, az új összetételű parlament április 2-án ül össze, s várhatóan ezután alakul csak meg az új kormány. Ortutay L. Gyula llkka Souminen, a Nemzeti Koalíciós Párt elnöke pártjának választási sikere után. (Telefotó) EGK és Magyarország A közös piaci tagországok külügymi­niszterei kedden hajnalban Brüsszelben befejezték hétfőn kezdett tanácsülésü­ket. A miniszterek egyebek között meghall­gatták a Közös Piac bizottságának jelen­tését a Magyarország és az EGK közötti kereskedelmi-gazdasági együttműkö­dési egyezménnyel kapcsolatos tárgya­lások előkészítéséről. A jelentést tudo­másul vették, egy későbbi tanácsülésü­kön remélhetőleg megadhatják a felha­talmazást a bizottságnak, s tárgyalások kezdődhetnek az EGK és Magyarország között a kereskedelmi és gazdasági egyezményről. Nyugat-európai védelmi rendszer Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár Francois Mitterrand francia el­nök meghívására Párizsba érkezett és kedden több mint egyórás eszmecserét folytatott az elnökkel. A téma egy önálló nyugat-európai védelmi rendszer létre­hozása volt, ami néhány hónap óta egyre többet foglalkoztatja a francia államfőt. Az Elysée Palotából távozóban Schmidt kijelentette, hogy „Franciaor­szág (nyugat)-európai vezető szerepe érdekében áll a németeknek... Ugyanak­kor úgy hiszem, hogy (nyugat)-Európa jövője az Egyesült Államokkal fennmara­dó szövetség, s ezzel egyetért Mitterrand is. A francia elnök maga is kívánatosnak tartja a kétoldalú katonai együttműködés elmélyítését az NSZK-val, ám az eddig tett kisebb integrációs lépések mellett vi­lágosan látja a kérdés nukleáris dimen­ziójának összes nehézségeit. Tavalyi bonni látogatása alkalmával elvben elfo­gadta a nyugatnémet vezérkar igényét arra, hogy a francia rövid hatótávolságú rakéták esetleges bevezetése előtt kon­zultáljon a fő érdekelt NSZK-val, de ennél többre eddig nem jutottak. Lakásszövetkezeti közgyűlés Tolnán Tegnap megtartotta évi rendes köz­gyűlését a Tolnai Hámán Kató Lakásépí­tő- és Fenntartó Szövetkezet. Póta Ist­vánná levezető elnök üdvözlő szavai után az igazgatóság beszámolóját az 1986. évi munkáról és az ez évi feladatokról Há­mori Antalné elnök terjesztette elő. Az előadó szólt arról, hogy a szövetkezet taglétszáma társtulajdonosi alapon 235 fö, a kezelésükben lévő lakások szá­ma pedig 120. Az irányítás feladatait 13 tagú igazgatóság és 3 tagú felügyeleti bizottság látja el. Az 1986. évi munkát ér­tékelve az elnök asszony elmondta, an­nak ellenére, hogy évről évre mind nehe­zebb az építkezések indítása, teljesíteni tudják a tervet. Négy új lakást adtak át és újabb négy lakás alapozását fejezték be. Az épületek kivteletése teljes egészében magánerőből történt, saját bonyolítás­ban. Sok gondjuk akadt a fenntartás és felújítás terén. A hanyag kivitelezői mun­ka következtében több lakás beázik. Ja­vításuk lassan, sok bosszúságot okozva halad. Probléma a belső csapadékvíz el­vezetése is. Ennek végleges megoldása 1987-ben várható. Az idei év feladatai között szerepel 12 lakás megépítése és további négy épület tetőfelújítása. A felügyelő bizottság jelentését Schell Ferencné, a testület elnöke készítette el. Az anyagból kitűnt, hogy 1986-ban 3 al­kalommal történt pénzügyi ellenőrzés a szövetkezetnél. E vizsgálatok apróbb hiányosságoktól eltekintve a könyvelést, és analitikus nyilvántartást rendben lévő­nek találták. A vezető testületek beszá­molói után több hozzászóló mondta el véleményét, indítványát, majd a közgyű­lés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot. LEMLE ZOLTÁN . - ------—1 ^ W einberger és spanyol kollégája, Narcis Serra hadügyminiszter (Te- lefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents