Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-18 / 65. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA 1987. március 18. SZERDA XXXVII. évfolyam, 65. szám ÁRA: 1,80 R Tolna megyeiek találkozója Budapesten (3. oldal) Lázár György beszéde Békéscsabán Megnőtt a társadalmi tényezők szerepe Péter Szigfrid dombóvári munkaprogramja Somogyi Kálmán mutatta be a nyomda munkáját Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének kétnapos Békés megyei programja kedden aktívaértekezlettel folytatódott. Az MSZMP Békés Megyei Bizottságának székházában megtartott tanácskozáson Szabó Miklós első titkár köszöntötte az országrész legsikereseb­ben gazdálkodó vállalatainak, szövetke­zeteinek vezetőit, a párt- és tömegszer­vezetek, a dolgozó kollektívák képvise­lőit, majd röviden körvonalazta a 420 ezer lakosú megye 1987-re megfogal­mazott feladatait. Mint hangsúlyozta: szervezettebb, jobb és fegyelmezettebb munkával kívánják növelni a gazdaság teljesítményét, amelynek eredménye­ként várhatóan jelentősen javulnak az or­szág e részén élők körülményei. Mindeh­hez megvannak a lehetőségek: a nehéz­ségek ellenére is biztatóan indult az idei esztendő. Különösen az élelmiszer-és az építőipar első eredményeinek köszön­hetően bizakodással tekintenek az itte­niek a megoldásra váró feladatok elé. Előtérben a helyi teendők Az első titkár szavaihoz kapcsolódóan - saját tennivalóikról, gondjaikról is szól­va - kilencen mondták el észrevételeiket. A hozzászólásokból is kitűnt, hogy a Vi­harsarokban nyugodt légkörű, kiegyen­súlyozott munkával támogatják a párt és a kormány politikáját; az emberek biza­kodóak és tettrekészek. Erősödött az a felismerés is, hogy a munka minőségi változtatásával tudnak csak megfelelni a kor követelményeinek. A kormány leg­utóbbi intézkedéseit - elsősorban az ex­port árualapokat bővíteni szándékozó tö­rekvéseket, valamint az elmaradott térsé­Németh Károly, az MSZMP főtitkárhe­lyettese kedden a főváros V. kerületébe látogatott. A kerületi pártbizottságon Szűcs Ist­vánná első titkár és Szekeres László ta­nácselnök tájékoztatta a városrész életé­ről. A program ezután a Pénzjegynyom­dában folytatódott, ahol Egyed Béla ve­zérigazgató és Rapszky József párttitkár mutatta be a nyomda különböző részle­geit. A Pénzjegynyomda gazdasági veze­tői és a pártvezetőség tagjai beszámoltak a vállalat tevékenységéről, eredményei­ről, a fejlesztési elképzelésekről, a politi­kai munka tapasztalatairól, s ismertették a vállalat középtávú terveit. Németh Károly ezután a belvárosban néhány újonnan épült létesítményt tekin­tett meg. A Vadász utcai nyugdíjasház­ban a költözés előtt álló lakókkal beszél­getett, majd a nádudvari termelőszövet­gek fejlesztését célzó programot - úgy ítélték meg, hogy jelentősen hozzájárul­nak az eredményes munkavégzéshez, a közhangulat formálásához. Tükröződött a vitában az is, hogy a termelő kollektí­vák, a dolgozók elfogadják és támogatják a Központi Bizottság legutóbbi határoza­tait, s figyelmüket - a cselekvőképesség, a tenni akarás szellemében - most mára helyi teendőkre összpontosítják. Mint ahogy többen is megfogalmazták: külö­nösen sürgető feladat a gazdaságilag el­maradott térségek fejlesztési programjá­nak valóra váltása, hiszen a megye 17 te­lepülését érintő gondról van szó. A köz­ponti támogatás igénybevételével hosz- szabb távon is számításba vehető mun­kahelyek kialakítását tervezik, ezzel is jobb körülményeket teremtve az itt élő mintegy 50 ezer ember számára. Önmagunkat megújítani Szót kért a tanácskozáson Lázár György is. Elöljáróban tolmácsolta a Köz­ponti Bizottság üdvözletét a megye párt- és társadalmi vezetőinek, a Békésben élőknek és dolgozóknak. A továbbiak­ban elismeréssel szólt a két nap alatt szerzett tapasztalatairól, amelyek szerint az országrészben élők gondolkodó köz­szelleme is biztosíték arra, hogy képesek és készek a feladatok megoldására. Megállapította: a probléma felismerésén túl a válaszkeresés - helyenként már a válasz - is jelen volt a felszólalásokban, hogy miként oldhatók meg a közismert problémák.- Az előttünk álló legfontosabb feladat, hogy következetesen és a változó körül­mények között eligazodva munkálkod­junk a XIII. kongresszuson elhatározott program végrehajtásán. A sikeres teljesí­kezet húsáruházában a vásárlókkal vál­tott szót. A séta a felújított Duna Intercon­tinental Szállóban ért véget. Itt Gyökössy Gyula, a Hungar Hotels vezérigazgatója és Verebes Pál, a pártbizottság titkára ismertette a vállalat gazdálkodásának eredményeit és terveit. A patinás Duna- parti szálloda felújításának tapasztalatai­ról, a vendégforgalom alakulásáról Menyhárt Lajos szállodaigazgató szá­molt be. A program befejezéseként az MSZMP főtitkárhelyettese a kerületi PB Végrehaj­tó Bizottságának tagjaival találkozott. A beszélgetés során kiemelt figyelmet for­dítottak a kerületfejlesztés eredményeire és gondjaira, s megvitatták az itt dolgozó vállalatok gazdálkodásának és a párt- szervezetek munkájának tapasztalatait, illetve a politikai munka időszerű kérdé­seit. (MTI) tés érdekében még több és jobb munká­ra van szükség. A VII. ötéves terv kezdő esztendeje nem úgy alakult, ahogy sze­rettük volna. Ezután arról szólt, hogy a Központi Bizottság a kongresszust köve­tően viszonylag rövid időn belül nagyon alapos és mélyreható elemzés alá vette a társadalmi, gazdasági viszonyok álla­potát, s feltárta: mi fékezi az eredménye­sebb végrehajtást. A Békés megyei ta­pasztalatok is bizonyítják, hogy helyes volt a kritikus és önkritikus elemzés. Na­gyobb tudatosságra van szükség ahhoz, hogy megújítsuk önmagunkat, a mun­kánkat, mert enélkül a magasabb köve­telmények nem teljesíthetők. Népünk­ben, mintahogyan az itt élőkben is, meg­van a képesség, az akarat a megújulásra, a célok valóra váltására - hangoztatta a Minisztertanács elnöke. A szocialista építés mai időszakának jellemzője, hogy a korábbinál is jobban megnőtt a társadalmi tényezők szerepe, mindennél fontosabb, hogy mozgásba lendítsük a társadalomban, a kisebb-na- gyobb kollektívákban rejlő tartalékokat - hangsúlyozta Lázár György. A gazdasági feladatok megoldásához a társadalom minden szférájában megújulásra van szükség, amely a szocialista demokrá­ciát még inkább elmélyíti, még jobban kiterjeszti, és ezzel még jobb feltételeket biztosít az előremutató, az alkotó felada­tok felszínre kerülésének. Az idei év első két hónapjának tapasztalatai ugyancsak azt erősítik, hogy tovább kell keresni a Központi Bizottság novemberi határoza­tának végrehajtásához azokat a feltétele­ket, amelyekkel felzárkózhatunk a meg­fogalmazott követelményekhez. A Minisztertanács elnöke végezetül a folyamatok rendszeres, céltudatos figye- (Folytatás a 2. oldalon.) Mir űrállomás Új kísérletek A keddi napot a Föld felszínének tanul­mányozásával töltötte a szovjet Mir űrál­lomás fedélzetén Jurij Romanyenko és Alexandr Lavejkin. Számos fényképfel­vételt készítettek a Szovjetunió területé­ről. Az űrállomáson befejezéséhez közele­dik a Korund nevű berendezés segítsé­gével végzett kísérletsorozat. Ennek ke­retében félvezető monokristályokat állí­tottak elő, és meghatározták az előállítás optimális technológiai folyamatát. Az űrhajósok egészsége és közérzete jó, az űrrepülés a tervek szerint halad. Tegnap reggel egész napos dombóvá­ri munkalátogatásra utazott Péter Szigf­rid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságá­nak első titkára. A vendéget Cserép Imre, a dombóvári városi pártbizottság első tit­kára fogadta, és tájékoztatta a város gaz­dasági, társadalmi, politikai helyzetéről. A délelőtti megbeszélések során a napi munkáról éppúgy szó esett mint a párt- politika kérdéseiről. Látogatás a Pátria Nyomdában... Délután elsőként a Pátria Nyomdába látogatott el az első titkár, ahol az üzem életével, munkájával és az ott dolgozók­kal ismerkedett, és a rövid szakmai tájé­koztató után több mint másfél órát a gé­pek és emberek között töltött. Az ofszet­Látogatás a KIPSZER egyik üzem­csarnokában előkészítőtől egészen a végtermékekig végignézte a nyomdai munkát, melyet büszkén mutattak be a dombóváriak. So­mogyi Kálmán gyáregység-igazgató nem panaszkodhatott, volt miről beszá­molnia, és amikor az országban egyedül­álló technológiáról beszélt, megemlítette, hogy hazánkban ez az egyetlen olyan le- mezkészítű gyáregység, amely elekt­rosztatikus elven működik. Péter Szigfridnek szinte mindenütt akadt kérdése, a jogosítványokba kerülő betétlapoknál éppúgy, mint a számitógé­pes leporellógyártás során. Örömmel új­ságolták a Pátria Nyomda dolgozói, hogy nagyszerű évet zártak tavaly, és az idei tervek időarányos teljesítése is jól halad. Érdekes színfoltja volt az üzemlátoga­tásnak az a pillanat, amikor Péter Szigfrid az előcsarnokban felállított, 1910-ben készült nyomdagépet észrevéve a múltat és a mát hasonlította össze, na meg talán a nyomdászok is büszkék lehetnek arra a hagyományőrző kis sarokra. ... és a KIPSZER-nél A nyomdai látogatást követően - már jól benne a délutánban - a KIPSZER dombóvári gyáregységébe is „bekopog­tatott a megyei első titkár, ahol Lengyel Jánosné gyáregységvezetö és Győri Ká­roly, a tmk vezetője, a megyei párt-vb tagja fogadta, és ismertette meg az üzem munkájával Péter Szigfridet. A közel két­milliárdos vagyonnal rendelkező anya­gyár dombóvári gyáregysége egy az öt közül. A beszélgetésben szóba került az 1986-os esztendő gazdálkodási ered­ményeivel és gondjaival együtt, valamint az idei esztendő feladatterve is. A mun­kalátogatás a késő délutáni órákban fe­jeződött be.- szs - czs ­A környezetvédelemről tanácskoztak Németh Károly az V. kerületben Mi lesz a veszélyes hulladékokkal? Szűrös Mátyás washingtoni tárgyalásai Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke - aki Dante Fascellnek, az ameri­kai képviselőház külügyi bizottsága elnö­kének meghívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, - Washingtonban megbeszélést folytatott Christopher Dodd szenátorral, a szenátus külügyi bi­zottságának tagjával. A megbeszélésen elsősorban nemzet­közi kérdésekről volt szó. Szűrös Mátyás találkozott Paul Free- denberg kereskedelemügyi miniszter- helyettessel, akivel egyebek között a gazdasági, kereskedelmi és technológiai együttműködés fejlesztésének lehető­ségeiről folytatott eszmecserét. Látogatást tett az Aspen intézetben is, ahol Dick Clark volt szenátor tájékoztatta az intézet kutatási tevékenységéről, egyebek között a vezetőképzésről. A megbeszéléseken részt vett dr. Házi Vencel, Magyarország washingtoni nagykövete. Szűrös Mátyás hétfőn találkozott a washingtoni magyar kolónia tagjaival és tájékoztatta őket az időszerű hazai és nemzetközi eseményekről. Simontornyán tartott együttes ülést teg­nap délelőtt a Tolna Megyei Tanács kör­nyezetvédelmi bizottsága és a HNF megyei elnökségének környezetvédelmi munkabi­zottsága. Helyszínnek nem minden ok nél­kül választották a nagyközséget, hiszen többek között a bőrgyár környezetvédelmi tevékenységét, illetve a veszélyes hulladér kok kezelésének, ártalmatlanításának ta­pasztalatait tárgyalták meg. Az egybegyűlt közel harminc résztvevő­jének és a gyár szakembereinek Zombai László, az OKTH Dél-dunántúli Felügyelő­ségének munkatársa számolt be, a veszé­lyes hulladékok kezelésének, ellenőrzésé­nek, ártalmatlanításának tapasztalatairól. Elmondta, hogy a megyében 160 vállalat évente 140 ezer veszélyes hulladékot ter­mel, igen egyenlőtlen eloszlásban. Kiemel­kedően magas a Simontornyai Bőrgyár krómos, illetve a Szekszárdi Húsipari Válla­lat zsíros iszaphulladéka, elsősorban pro­filjuk miatt. A többi termelőegység lényegesen jobb helyzetben van, átlagosan évi 10 és 100 tonna között kell veszélyes hulladék kelet­kezésével számolniuk. Elhangzott továbbá, hogy a rendszeres ellenőrzések, kötelezé­sek és bírságolások eredményeként javult a hulladékok kezelésének helyzete, sok esetben azonban nagy anyagi ráfordítások mellett sem tudják az optimális szintet meg­közelíteni. Erre a problémafelvetésre szinte válasz­ként hangzott el a Simontornyai Bőrgyár környezetvédelmi felelősének, Barabásné Csonka Horváth Juliannának ez irányú te­vékenységükről szóló beszámolója. Beve­zetésként hangsúlyozta, hogy a bőrgyárat is érzékenyen érinti, hogy az igazán aktív környezetvédelmi tevékenység, a háttér­ipar kialakulása még csak most kezdődött. Ezzel együtt a gyár törekvését jellemzi az a tény, hogy tavaly a beruházásra fordítható hétmillió 500 ezer forintból, több mint 6 mil­liót környezetvédelemre fordítottak. A kü­lönböző kísérletek, hasznosítási próbálko­zások mellett nagy segítséget jelentene azonban az egész ágazat számára, hogyha a veszélyes hulladék határértéket egysé­gesen megállapítanák, - hangzott el az előadásban. A záróelőadást dr. Kovács Já­nos, megyei főügyészhelyettes tartotta meg, aki a gazdasági tényezőkön túl a sze­mélyes felelősséget emelte ki. Hozzászólá­sok hangzottak el többek között a bőrgyár igazgatója, a Tolna Megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat képviselője részéről is, végül üzemlátogatással zárult a program. T. ZS.-K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents