Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-17 / 64. szám
1987. március 17. Képújság 3 A termelőszövetkezetekben befejeződtek a zárszámadó, tervkészítő közgyűlések, amelyen a kollektívák elemezték a gazdálkodás elmúlt évi tapasztalatait és számba vették a teendőket. A termelőszövetkezeti fórumok munkájának tapasztalatairól Eleki János, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára nyilatkozott az MTI munkatársának. Előbbre léptek a közös gazdaságok- A számvetés azt mutatja, hogy a közös gazdaságok, az egy évvel korábbihoz képest, az elmúlt évben több tekintetben előbbre léptek. A mérleg szerinti eredményük - az országos adatok szerint - 6,5 százalékkal javult, a termelés értéke pedig 5,2 szálakékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nehéz körülmények között - például aszálykárok- született teljesítmények összefüggésben vannak a Politikai Bizottság 1985- ben hozott ajánlásával, amely a mezőgazdasági termelés feszültségeit feltárva, a helyzet és a körülmények javításához mutatott irányt. Ennek nyomán egész sor központi és égazati intézkedés történt; ezek végső soron hozzájárultak a teljesítmények javulásához. Mindenekelőtt az állattenyésztésben alakult kedvezőbben a szövetkezeti gazdálkodók pozíciója. A szabályozó rendszer az elmúlt évben is - és 1987-ben szintén- a korábbinál jobban tekintetbe vette a mezőgazdasági termelés sajátosságait, ami több ágazatban kedvezőbb feltételeket teremtett. A szövetkezetek tavaly maguk is segítették a kedvező folyamatok kibontakoztatását, többek között a költségek csökkentésével. A tsz-ek, amint a mérlegből kiderült, a képződött nyereségnek mintegy ötödét tartalékolták. Például Hajdú-Biharés Baranya megyében két-háromszorosára nőtt az adómentesen felhalmozható tartalék összege, jeléül annak, hogy az üzemek előrelátóbban terveznek. Ez új vonás a gazdálkodásban, korábban ugyanis a tartalékalapok évről évre többnyire csak kisebb mértékben nőttek. A beruházásoknál is kedvező folyamat bontakozott ki. A mezőgazdasági alaptevékenység az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott a fejlesztéseknél, bővítéseknél. Az üzemek - örvendetes módon - főként azokra a területekre koncentrálnak, amelyek a népgazdaság szempontjából is biztatóak; ide sorolhatók az állattenyésztési létesítmények, új gépek, berendezések és az élelmiszerfeldolgozó részlegek, üzemek. Beruházásra a gazdaságok tavaly, 1985-höz képest 6,5 százalékkal többet fordítottak.- Az alaptevékenység aránya a termelésben jelenleg 60 százalékos, és 40 százalékot tesz ki az úgynevezett kiegészítő tevékenység, amelynek jövedelme részint az alapvető mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgálja. Kísérleti vállalkozási forma negyven gazdaságban A kiegészítő jövedelmeket növelni kell, ám anélkül, hogy az alaptevékenységben visszaesés következne be. További tartalékok vannak a belső érdekeltségi viszonyok korszerűsítésében. Az idén negyven gazdaságban kísérleti vállalkozási formát vezettek be, ettől is azt reméljük, hogy a jó kezdeményezések hamarabb testet öltenek. A termelők differenciálódása az elmúlt évben az indokoltnál nagyobb arányban elmélyültek. Azokban a megyékben, ahol harmadik éve pusztított az aszály, tovább csökkent nyereségük. Az elmúlt évben a Dunántúlon is jelentősebb kárt szenvedtek a tsz-ek, a mérleg szerinti nyereségük ezen a területen 0,5 milliárd forinttal csökkent. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek, illetve a gazdaságilag elmaradott térségekben tevékenykedő termelők sokfelé kerültek nehéz helyzetbe. Számos tsz-t kettős hatás ért: a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságokból és a térség elmaradásából következő hatás náluk felerősödött. Nem utolsó sorban ezzel is magyarázható, hogy tavaly a szövetkezeteknek mintegy 10 százaléka veszteséggel gazdálkodott. Megsegítésükre - mint ismeretes - többoldalú döntés született, az eladósodott tsz-ek körének felmérése folyamatban van. Ezek az üzemek pályázati rendszerrel három év alatt 5 milliárd forint értékű segítséget kaphatnak ahhoz, hogy talpra álljanak. Ennek fejében viszont kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy - élve a kedvezménnyel - megszüntetik a veszteségforrásokat és jövedelmező feltételeket alakítanak ki üzemeikben. Az idén nincs szükség arra, hogy a VII. ötéves terv eredeti előirányzatait a termelőszövetkezetek bármilyen területen is alapvetően módosítsák. A termékek szerkezetében csak kisebb eltérés várható, amely a külpiaci értékesítési lehetőségekkel van összefüggésben. Több sertést és baromfit adnak majd az üzemek. A gabonatermelés továbbra is meghatározó jelentőségű, ám a kedvezőtlen időjárás is várhatóan kiváltja azt, hogy a korábbinál nagyobb lesz a kukorica vetésterülete - fejezte be nyilatkozatát Eleki János. Új sikerek a szupravezetés kutatásában A Központi Fizikai Kutató Intézet Szilárdtest Kutató Intézetének munkatársai az év elején megkezdték az úgynevezett szupravezetés új módszereinek kutatását. Olyan anyagokat keresnek, amelyek a jelenleginél jobb feltételek között válnak szupravezetővé, vagyis könnyebben elérhető, hogy energiaveszteség nélkül vezessék a villanyáramot. A tudósok több mint hetven esztendeje ismerték fel egyes fémeknek azt a különleges tulajdonságát, hogy azok az abszolút nulla fok közelébe, legalább mínusz 240 Cel- sius-fokra lehűtve, veszteség nélkül vezetik az elektromos áramot, és nagy mágneses teret hoznak létre. A szupravezetők gyakorlati alkalmazása több iparágban forradalmi változásokat eredményezne. Jelentős mennyiségű energiát lehetne megtakarítani, a mágneses tér létrehozása pedig lehetővé tenné, hogy például a vonatok sínek helyett a levegőben, mágneses térben „lebegve” haladjanak. A jövő energiáját kutató magfúziós reaktorokban egyelőre azért nem tudják az atommagokat hosz- szabb ideig egyesíteni, mert nem áll rendelkezésre megfelelő erősségű mágneses tér. A szupravezető anyagokkal ezta problémát is megoldanák, s világszerte építeni lehetne ilyen nagy teljesítményű erőműveket. A számítástechnikában pedig a gépek mérete tovább csökkenne és űsz- szehasonlíthatatlanul gyorsabb lenne az információ továbbítása. A gyakorlati alkalmazást azonban gátolja, hogy a fémeket az abszolút nulla fok közelébe körülményes és költséges lehűteni. Ezért a kutatómunka célja sokáig annak vizsgálata volt, hogy milyen módszerrel tehetők a fémek minél magasabb hőmérsékleten szupravezetővé. A tudósok ezen az úton lassan haladtak előre, s évtizedek alatt mindössze csak néhány Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleten sikerült a jelenséget létrehozni. Ráadásul az eljárás drága volt, mert a fagyasztáshoz folyékony héliumot használtak. A kutatásokban az 1986-os esztendő végén fordulat következett be: ekkor egy svájci, egyesült államokbeli és japán kutatóintézetben nem a fémek, hanem a fémek oxidjainak keverésével, majd annak égetésével állítottak elő kerámiához hasonló anyagot. Szupravezetővé ugyan ez az anyag is csak fagyasztás után vált, de már elég volt mínusz 236 Celsius-fokra lehűteni. Az új felismerés alapján a KFKl-ban is azonnal megkezdték a kutatásokat, s a különböző fémek oxidjainak keverésével és égetésével már negyven kerámiaszerű szupravezető anyagot állítottak elő. A magyar kutatók a legjobb eredményt az ittrium, a bárium és a réz oxidjainak keverésével érték el, s ezt az új anyagot már elég mínusz 180 fokra lehűteni. így lehetővé vált, hogy a drága héliumot a jóval olcsóbb és könnyebben előállítható folyékony nitrogénnel helyettesítsék. A kutatásokba bekapcsolódtak a Műszaki Fizikai Kutató Intézet és az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karának fizikusai is. Valameny- nyien azon dolgoznak, hogy a különféle fémoxidok közül a legalkalmasabbakat kiválasztva szobahőmérsékleten is szupravezető anyagot nyerjenek. A munka világszerte jó ütemben halad, s a kutatók véleménye szerint belátható időn belül eredményre vezethet. A KFKl- ban már most elérték a szupravezető anyagcsalád előállításában a világ legjelentősebb kutató intézeteinek legjobb teljesítményét. Tolna megyében 231 védett létesítmény van Műemlékek védelme, értékeink tisztelete Beszélgetés Bohli Antallal, a megyei építési osztály vezetőjével- Manapság egyre többet foglalkozunk műemlékeinkkel, műemlék jellegű épületeinkkel, mint esztendőkkel ezelőtt. Ez a „ foglalkozás" nem csupán a hivatalos fórumokon történő beszámolást, tervek ismertetését jelenti, hanem - a megyét járva - szemmel látható, igen szép jelei is vannak.- Megyénk értékeinek szerves, elválaszthatatlan részét jelentik a különböző műemlékvédelmi kategóriába tartozó épületek és építmények. Sok olyan védett objektum van megyénkben is, amelyekre ha most sem figyelünk, állapotuk aggasztóvá válhat. Az megbocsáthatatlan lenne. Hiszen a műemlékvédelem emberformáló és ezen keresztül történelemformáló erő, megtanítja az embereket a valódi értékek tiszteletére és szereteté- re, elődeink munkájának megbecsülésére. Itt máris megjegyzem, hogy ezeknek a munkáknak megvannak az irányítói, a „karmesterei”, viszont a lakosságtól is számtalan észrevétel, javaslat, indítvány érkezik, úgyhogy e munkánk, e fontos feladatunk figyelemmel kísérőinek és támogatóinak száma egyre gyarapodik, s tulajdonképpen így válhat csak köz- ügygyé műemlékvédelmünk. I- Miként oszlanak meg a műemlék- védelemmel kapcsolatos feladatok?- Az úgynevezett szakhatósági feladatokat az Országos Műemléki Felügyelőség látja el. A műemlékek állapotának figyelemmel kísérése és az időnkénti felülvizsgálata az építési szakigazgatási szervek - azaz a tanácsok építési osztályainak - a feladata. A védett építmények karbantartása, illetve fenntartása a tulajdonos (kezelő, használó) gondja. I- Hány védett objektum van megyénkben, és kiknek a tulajdonában?- A védett létesítmények száma 231, ebből 20 műemlék, 199 műemlék jellegű, 12 pedig városképi jelentőségű. (Itt kell megemlíteni, hogy Tolna megyében két védett műemléki környezet is van.) Azt kérdezte még, hogy az épületek, szobrok, emlékművek kiknek a tulajdonában vannak. Természetesen válaszolok arra is, de javasolom, hogy az építményekről használati mód szerint beszéljünk. I Nincs ellenvetésem. Akkor kezdjük a templomokkal, kápolnákkal a részletezést.- Ezeknek túlnyomó többsége egyházi tulajdonban van, csupán kis részüket kezeli tanács, termelőszövetkezet, állami gazdaság. Az egyház a templomok állapotának megőrzésére, felújítására nagy figyelmet fordít. Épületeit nagyrészt a hívők adományaiból tudja fenntartani. A gyönki Magyar-Kossa kúria tetőszerkezete elkészült A felújított szekszárdi kórházi kápolna- Milyen állapotban vannak nagyobb templomaink? Kérem, hogy a szekszárdi Béla téren levő barokk templomról külön is szóljunk. Hiszen a Tallher József építette becses építészeti értékeink egyike.- Nagyobb templomainkat felújították, állaguk elfogadható. Kivétel a Béla téri plébániatemplom. Mint ismeretes, az egész Béla tér teljes műemléki védelmét meg kell oldanunk. Erre a városi tanácscsal egyeztetve készítjük el a terveket, s a rekonstrukciót, mint „műemléki jelentőségi terület" végezzük el. Mint látható is, a kórházi kápolna külső felújítása befejeződött - ezt a megyei tanács finanszírozta - a belső freskók restaurálásához reméljük, hogy a Műemléki Felügyelőség anyagilag hozzájárul. A templomokkal kapcsolatban elmondom, hogy megyénkben - természetesen a községekben lévőkkel együtt - ötven százalékban vannak réndben. I- Viszont felújították a grábóci görögkeleti szerb templomot.- A külső munkálatok már befejeződtek, s 18 millió forintba került. A freskók restaurálása is folyik. A felújítás költségeit a magyar-jugoszláv államközi egyezmény alapján a Pénzügyminisztérium finanszírozza. Feltétlenül meg kell említeni a dunaföldvári görögkeleti (rác) templomot, melynek felújításával tovább nem lehet várni, s nem is halaszthatjuk tovább a munkák megkezdését. I — Mi a helyzet a szobrokkal, emlékművekkel?- A bonyhádi Szentháromság-szobor restaurálási költségeit a városi tanács, az Országos Műemléki Felügyelőség és az egyház közösen biztosította. Ez kitűnő példa arra, hogy az érdekeltek együttműködése milyen gyümölcsöző lehet. Az állami tulajdonban levő szekszárdi Szentháromság-szobor restaurálása ugyancsak elkezdődött. Egyébként a megyénkben levő szobrok és emlékművek - 21 van belőlük - állapota elhanyagolt, nagy részük felújításra szorul.- Úgy tudom, megyénkben 16 kastély és kúria van. Egyszer beszélgettünk állapotukról, s akkor úgy fogalmazott, hogy „veszélyes terület”. Tartja még ezt a kijelentését, és ha igen, miért?- Tartom, de szívesen beszélek róluk, hiszen a téma nem tabu. Arról van szó, hogy ezek többsége az államosításkor a mezőgazdasági üzemek kezelésébe került. Durva beavatkozásokkal többnyire szolgálati lakásokat, irodákat alakítottak bennük. A folyamatos karbantartási munkákat elhanyagolták, így az épületek többsége tönkrement. A kastélyoknál fordul elő leggyakrabban, hogy az épület jelenlegi funkciója és eredeti rendeltetése - természetesen - nem azonos, ezért a műemléki érdekek egy sor kötöttséget jelentenek a felhasználó számára. Mégis a védett építmények szempontjából kedvező az ilyen célú hasznosítás is, mert a kezelő gondoskodik az épületek fenntartásáról. Ezek közül jelentősebbek a len- gyeli Apponyi-kastély, az iregszemcsei volt Viczay-kastély, a hőgyészi volt Ap- ponyi-kastély, és a Bonyhádi volt Per- czel-kúria. I- Beszéljünk a közösségi épületekről, melyek száma megyénkben 44.- Azok, melyek eredeti rendeltetésükkel azonos funkciót látnak el, megfelelően karbantartottak, de szólni kell azokról az épületekről is, melyeknél az átalakítás során rendeltetésváltás következett be. Pozitív példaként említem a szekszárdi volt zsinagógát és a paksi volt Béke Szállót. A műemléki lakóházak felújítását - belőlük 20 van - a VI. ötéves tervben az ingatlankezelő szervek jórészt elvégezték, de a magántulajdonban levő műemlék lakások állapota is megfelelő. A tanyák és présházak folyamatos karbantartásáról is gondoskodik a tulajdonosok többsége. I- Milyen feladatokat kell megvalósítaniuk, hogy a különböző építményfajták fennmaradjanak a jövőnek?- A legfontosabb a megfelelő funkció biztosítása és a fenntartás folyamatos biztosítására megtalálni a legmegfelelőbb szervezeteket, személyeket, üzemeket. A védett építmények mellett az elhanyagolt, nem hasznosított kastélyok is értéket képviselnek, melyek megmentésére felhívtuk a nagyvállalatok vezetőinek figyelmét és kértük, hogy lehetőségeik szerint támogassák e védett épületek felújítását. » I- Sok a nagyon rossz állapotban levő épület. Önök hatóságként kötelezhetik a fenntartót a felújításra.- Ezzel az eszközzel eddig ritkán éltünk, tekintettel a kezelők, tulajdonosok anyagi helyzetére. Mindezek ellenére mostanában növeljük a hatósági eljárások számát annak érdekében, hogy legalább az állagromlást megakadályozzuk. I- Az ozorai vár felújítása országosan is kiemelt feladat.- A régészeti feltárás jelentős része elkészült, s most folynak a legszükségesebb állagvédelmi munkák és a belső felújítások. A várárok feltárását akadályozza, hogy a szomszédos telkek kertjeiből ki kell még sajátítani területeket. A helyreállítást követően a vár lllyés-emlékmú- zeum lesz, illetve kisebb részben közművelődési funkciót kap. Sajnos, a simon- tornyai volt ferences-rendház hasznosítása sem megfelelő. A kisebb állagmegóvó munkák megtörténtek, de fontos feladat lenne a teljes felújítás. I- Melyek a további sürgős feladatok?- A paksi Korniss-kúria helyreállítása; mihamarabb el kell kezdeni a kölesdi kis megyeháza helyreállítását - a tervek már készen vannak -, rendbe kell tenni a dunaföldvári vár környékét, egyebek között az úgynevezett ispánlakot idegenforgalmi célra kívánjuk hasznosítani, tisztázni kell a rác templom helyreállításának feltételeit. Folytatni kell a bonyhádi volt tanácsháza rekonstrukcióját, a gyönki Ma- gyari-Kossa kúria iskolai diákotthonná történő átépítését, a Tamási-Miklósváron levő Esterházy vadászkastélyt is hasznosítani kellene, hogy csak néhányat említsek... A leglényegesebb dolog műemlékeink védelmében az, hogy az összes érdekelt szerv működjön együtt, s az anyagi eszközöket egyesítsék, mert előrelépni csak így tudunk - valamennyiünk érdekében. Hiszen félteni való kultúremlé- keinket csak összefogással és minden értékféltő javaslatának figyelembevételével tudjuk megvédeni magunknak és az utókornak. v HORVÁTH MÁRIA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Eredményesebb gazdálkodás
