Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-17 / 64. szám

2*ÉPÜJSÁG JS 1987. március 17. Atomfegyver-kísérletek betiltása Új forduló Genfben A nukleáris kísérletek betiltásáról Genfben folyó szovjet-amerikai tárgya­lások negyedik fordulójának kezdete al­kalmából irt cikket a Pravda hétfői szá­mába Andranyik Petroszjanc, a tárgyalá­sokon részt vevő szovjet küldöttség ve­zetője, a Szovjet Állami Atomenergia Bi­zottság elnöke. Bevezetőjében Petroszjanc akadémikus megállapította, hogy a tárgyalások kezdet­től fogva nehéz és bonyolult helyzetben zajlanak. Az első két tárgyalási fordulóban az amerikai fél nem tekintette teljes értékű­nek a megbeszéléseket, az elkövetkező tárgyalások előkészítésére hivatott találko­zókként kezelte őket. Csak Reykjavik után, a harmadik fordulóban döntött úgy, hogy komolyan veszik a tárgyalásokat. R. Baker, az amerikai küldöttség vezetője ez év feb­ruárjában az egyik ülésen kijelentette: a nukleáris fegyverek csökkentésének és teljes felszámolásának programjával köl­csönhatásban az amerikai fél kész meg­tenni az első lépést a nukleáris kísérletek korlátozásához és fokozatos betiltásához vezető úton. Ezt azonban az amerikai kül­döttség semmilyen kézzelfogható javaslat­tal nem támasztotta alá. Az Egyesült Államok folytatta kísérleteit és tudatosan arra törekszik, hogy össze­kapcsolja és bonyolítsa az atomkísérletek betiltásának problémáját a nukleáris fegy­verzetek csökkentésének kérdésével, sőt azt végső soron az atomfegyverek teljes felszámolásától teszi függővé. A szovjet akadémikus kifejtette, hogy a nukleáris kísérletek betiltásáról folytatott genfi tárgyalásokon három, egymással ösz- szefüggő problémát kell megoldani: a rob­bantások számának, és az 1974—1976- ban kötött megállapodások sorsának kér­dését. Az amerikai küldöttség eddig csak arra törekedett, hogy elérje az 1974-es és 1976-os megállapodások ratifikálását, mégpedig az atomrobbantások ellenőrzési módjának felülvizsgálatával. Valójában te­hát az eddigi megállapodások felülvizsgá­latát kívánja, anélkül, hogy egyidejűleg elő­készítenék a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltásáról szóló megállapodást. Ez az álláspont a Szovjetunió számára elfo­gadhatatlan - hangsúlyozta Andranyik Petroszjanc. Nagy-Britannia Tavaszi választások?. A legújabb közvéleménykutatási ered­mények és a ma beterjesztésre kerülő ál­lami költségvetés részleteiről kiszivárgott hírek nyomán ismét magasra csapott a választási láz Nagy-Britanniában. A közhangulat javítását célzó adó- csökkentés és Margaret Thatcher kor­mányfő 12 nap múlva kezdődő moszkvai látogatása egyaránt a szavazóurnák irá­nyába mutat-jelentette hétfőn első olda­las főcímében a The Times. A befolyásos konzervatív újság szerint a politikai pár­tok korai választásra számítanak és fo­kozzák kortes-előkészületeiket. A körül­mények összejátszása folytán úgy tűnik, hogy a miniszterelnök számára most kí­nálkozik a legjobb esély a sorrendben harmadik választási győzelmének kivivá­sára. Az ellenzéki Munkáspárt kiújult belvi­szályára és a kilátásba helyezett több milliárd font értékű adókedvezmény „jó­tékony hatására" utalva a The Times ezt írja: „A növekvő konzervatív előretörés és a Munkáspárt visszaesése az 1983-as mélypontra, továbbá a költségvetés és Thatcher asszony moszkvai látogatásá­nak várhatóan kedvező hatása vezető politikusok várakozása szerint meggyőz­heti a miniszterelnök asszonyt, hogy má­jusra vagy júniusra írja ki a választáso­kat." „Margaret Thatcher kiütésre megy” - harsogja hétfői főcímében a Today cí­mű bulvárlap. A The Guardian szerint „nagyon nehéz lesz a kormány számára, hogy ellenálljon a korai választásokat szorgalmazó tory képviselők nyomásá­nak”. Konzultáció Bécsben a haderőcsökkentésről Pozitív, építő légkör jellemezte a NA- TO-hoz, illetve a VSZ-hez tartozó 23 or­szág képviselőinek hétfői bécsi találko­zóját. A 23 állam képviselői ezúttal ne­gyedszer tanácskoztak arról, milyen ke­retek között legyenek tárgyalások az eu­rópai hagyományos haderők és fegyver­zetek csökkentéséről. Az olasz nagykö­vetségen tartott ülésen most is napiren­den volt az a kérdés, hogy a semleges és el nem kötelezett országokat valamilyen formában be kell vonni ezekbe a tárgya­lásokba. Emellett érdemi eszmecsere alakult ki a leszerelési mandátum tartalmi kérdéseiről. A következő ülésre egy hét múlva, luxemburgi elnöklettel, a bécsi spanyol nagykövetségen kerül sor. Tisztújító küldöttgyűlés a Tolnai Áfésznél Megtartotta mérlegjóváhagyó, tisztújí­tó küldöttgyűlését a Tolna és Vidéke Ál­talános és Értékesítő Szövetkezet. Az igazgatóság írásban kiküldött be­számolójához Versánszky János, a szö­vetkezet elnöke mondott kiegészítőt. Ar­ról adott tájékoztatást, hogy az elmúlt esztendőben - nehéz gazdasági körül­mények között, de mégis - eredménye­sen dolgoztak, gazdálkodtak. Működési körzetükben az ellátás folyamatos volt, esetenként és helyenként javuló kínála­tot sikerült teremteni. Öt községükben a bolti kiskereskedelem forgalma közel 280,5 millió volt, 11,6 százalékkal maga­sabb az előző évinél. A vendéglátás az elmúlt év szintjéqala- kult. Javult a felvásárlási, értékesítési te­vékenység, burgonyából 13 százalékkal, zöldségből 121 százalékkal, gyümölcs­ből 13,2 százalékkal, nyúlból 62,5 száza­lékkal, mézből 66,7 százalékkal vásárol­tak fel többet az 1985. évinél. A nem rubel elszámolású export áru­alap 38 százalékkal haladta meg az előző évit. A kistelepülések 1-2 személyes bolt­jában nem kielégítő a forgalom, amely el­sősorban létszámhiányra és a szakkép­zettség hiányára vezethető vissza. Emiatt előfordul kisebb-nagyobb ideig tartó zárva tartás. A szövetkezet közel 11 millió forint nyereséggel gazdálkodott, ami 33,8 százalékkal több az előző évinél. Mivel a Tolnai Áfésznél a választott ve­zetőségek mandátuma lejárt, sor került titkos szavazással a tisztségviselők újjá- választására is. Elnöknek ismét Ver­sánszky Jánost, elnökhelyettesnek Ru- bold Gyulát a felügyelőbizottság elnöké­nek Tóth Jánost választották. SZOBOSZLAI JENŐ Mai kommentárunk Tüntetés a támaszpontnál Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter nem tartozik a népszerű emberek közé Spanyolországban. Ez a tény most újólag bebizonyosodott, hiszen a hét végén több százezer ember tüntetett az amerikai támaszpontok közelében - éppen az ö látogatása kapcsán. Persze Weinberger nem személyes okokból antipatikus Hispá­niában. Az általa képviselt politikával nincsenek kibékülve a spanyolok milliói, s már előre tiltakoztak azok ellen az érvek ellen, amelyekkel Weinberger a madridi kor­mány tagjaival folytatott tárgyalásain előhozakodott az országban lévő amerikai támaszpontok fenntartása mellett. Az Egyesült Államok négy nagy spanyolországi katonai bázisa már évek óta a spanyol belpolitikai csatározások központjában van. A hatalomért vívott harc során a most kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt elkötelezte magát a külföldi tá­maszpontok felszámolása és a NATO-ból való kilépés mellett. Később az utóbbi kérdésben megváltoztatta álláspontját és szavazóit a NATO-ban maradás melletti szavazásra szólította föl - megígérve a támaszpontok ügyében a határozott politi­kát. Azóta is tart az „egyet ide, egyet oda ” tánc a bázisok ügyében. Az Egyesült Álla­mokkal folytatott tárgyalások során a González-kormánynak eddig nem sikerült semmilyen önkéntes engedményre rábírnia partnereit. Sőt, a Pentagon egyre ma- kacsabbul ragaszkodik ibériai támaszpontjaihoz. Ennek legfőbb oka, hogy rendkí­vül előnyös helyen fekszenek: a közel- és közép-keleti hadszínterek felé vezető lé­gifolyosók mentén, és gyakorlatilag kulcsfontosságúak a NATO egész déli szárnyá­nak utánpótlási vonalai szempontjából. Felipe Gonzáiez és kabinetje képesnek tartja a spanyol fegyveres erőket az ország szuverenitása és területi épsége megvédésére és arra, hogy a jelenlegi­nél jóval kevesebb amerikai katona itteni állomásoztatása esetén is biztosítani tudja a NATO által támaszott feladatok teljesítését. Emellett a kormánynak belpolitikai okokból is nagyon fontos lenne, ha legalább valamilyen eredményt föl tudna mutat­ni a már eddig is többször csalódott választóknak. Weinberger az előzetes hírek szerint ismét a korábbi amerikai álláspontot védi Madridban, s ez váltotta ki a bevezetőben már említett tömegtüntetést. Washington most azzal is érvel, hogy egy esetleges szovjet-amerikai megegyezés az európai közepes hatótávolságú atomfegyverek ügyében növelné a nem nukleá­ris fegyverek szerepét, s így az amerikai támaszpontokét is. A washingtoni straté­gák csak azt hagyják figyelmen kívül, hogy a spanyolok túlnyomó többsége jobban tart például Marokkótól, mint a Szovjetuniótól, s közvetlenebbnek érzi az észak-af­rikai Ceuta és Melilla spanyol városok elleni veszélyt, mint egy globális összecsa­pás esélyeit. H. g. A MTESZ programja A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Országos Elnöksége hétfőn Budapesten ülést tar­tott. A testület Fock Jenő elnökletével megvitatta a MTESZ 1991-ig szóló cse­lekvési programját. Az ülésen részt vett és felszólalt Berecz Frigyes, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is. A tudományos egyesület szakmai munkájának középpontjába hat fejlesz­tési téma kiemelt figyelemmel kísérését helyezte. Ezek: az elektronizáció és infor­mációs technológiák, valam int a biotech­nológiák fejlesztése, a gazdaságirányítá­si rendszer további korszerűsítése, a gazdaságos anyag- és energiafelhasz­nálást elősegítő eljárások bevezetése, a minőség javítása, s végül az országos jelentőségű környezetvédelmi progra­mok, amelyek szakvéleményezésére a MTESZ tanácsadó testületet alakít. A Szovjetunió és Ázsia EMELET ÉP ITÉS Csaknem kéthetes időtartam, sokezer kilométeres távolság, fél tucatnyi felkere­sett ország, beható tanácskozások a he­lyi politikai és gazdasági vezetőkkel -, ha csupán e leltárszerű felsorolást tekintjük is, tiszteletre méltó az a teljesítmény, amely Eduard Sevardnadze látogató körútja mögött meghúzódik. A szovjet külügyminiszter Thaiföldön, Ausztrálián és Indonézián kívül az indokínai szocia­lista államokat kereste fel, s a világsajtó­ban máris megindult a találgatás, az elemzés: mit tükröz a mostani látogatás­sorozat, hogyan illeszthetők a Szovjet­unió Ázsia-politikájának keretei közé Se­vardnadze megbeszélései? Szemléletes hasonlat A megnövekedett figyelem, a nemzet­közi érdeklődés teljesen megalapozott. Egyre szembetűnőbb ugyanis, hogy a Szovjetunió megélénkült diplomáciai te­vékenysége (amely persze alapvetően összefonódik a hazai változásokkal) mind kevésbé kötődik mereven a hagyo­mányos kérdéskörökhöz és fórumokhoz. Az Egyesült Államok vagy a fegyverzet­korlátozás elsődlegessége persze fenn­marad, de szembeötlő, hogy ezzel pár­huzamosan a moszkvai diplomácia a vi­lág minden térségében igyekszik aktivi­tást kifejteni. Ázsia, Földünk legnagyobb, s válsá­gokkal talán legterheltebb kontinense jó példaként szolgálhat erre. Az a beszéd, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tavaly Vlagyivosztokban elmon­dott, egyfajta átfogó áttekintést adott a Szovjetunió Ázsia-politikájáról, s azokról a célokról, amelyeket a megújuló moszk­vai vezetés a földrész békéje, biztonsága megteremtése, a két- és többoldalú kap­csolatok javítása érdekében kifejt. Ugyanezt a témakört érintette egy em­lékezetes, azóta is sűrűn idézett nyilatko­zatában Mihail Kapica külügyminiszter­helyettes, aki az ázsiai-csendes-óceáni térségre vonatkozó szovjet politikát egy háromemeletes épülethez hasonlította. A szemléletes megfogalmazás szerint az „első szinten” a kétoldalú kapcsolatok bővítése, vagy (ahol erre van elsőként szükség) normalizálása áll. A „második szint” a különböző feszültséggócok fel­számolását jelképezi, beleértve az Irak és Irán közti vérontást éppúgy, mint a mos­tani Sevardnadze-körúton is súlyponti kérdésként szereplő kambodzsai hely­zetet. A „harmadik emelet", pedig az össz-ázsiai biztonsági rendszer kialakí­tása, egyfajta, a helsinki rendszerre em­lékeztető rendszer kidolgozása lenne, amelyhez egy leendő nemzetközi érte­kezlet szolgálhatna keretként. Dzsakartában M. Kusumaatmadja indonéz külügyminiszter fogadta Sevardnad­zét nyabb gazdasági kötelékek szorgalma­zása mellett) érthetően az indokínai hely­zet került az eszmecserék élére. Konstruktív megközelítés Változatos eszköztár A körülmények ismeretében aligha vonható kétségbe, hogy e szintek „felhú­zása” hosszabb, történelmi korszakra szóló feladatot jelent, hiszen olyan, ön­magában is igen összetett, bonyolult problémákat foglal magába, mint például az atomfegyvermentes övezetek létreho­zását, vagy a katonai támaszpontok megszüntetését az ázsiai-csendes- óceáni régióban. A délkelet-ázsiai szocialista testvéror­szágok fővárosaiban, Phnom Penhben, Vientianéban és Flanoiban (a kétoldalú kapcsolatok kiterjesztése, a hatéko­Fontos, de ázsiai politikai horizontot természetesen csak részben tükröző kérdéskörök szerepeltek tehát a szovjet külügyminiszter tárgyalásainak napi­rendjén. Ám ha a mostani látogatássoro­zat mellett utalunk néhány korábbi ese­ményre (például Gorbacsov főtitkár sike­res indiai útjára, a Kínához fűződő vi­szony fokozatos javulására, a felújított határtárgyalásokfa, az afganisztáni vál­ság megoldása érdekében tapasztalható messzemenő rugalmasságra, az ASEAN-tagállamok regionális szerepkö­rének fel- és elismerésére, a csendes­óceáni szigetállamok irányában mutatott érdeklődésre), akkor szemléletesebbé válhat, milyen széles fronton, mennyire változatos eszköztárral folyik a Kapica- féle hasonlat kifejezését használva - az „alapozás”. Ez persze nem sokat módosít az „épít­kezés” időigényességén. De hát emlé­kezhetünk, milyen hosszú évekre volt szükség ahhoz, hogy - viszonylag ked­vezőbb feltételek közepette is - határo­zott körvonalat öltsön a helsinki bizton­sági rendszer. Ázsiában ennek esélye egyelőre még haloványabb, ám Moszk­vában teljes joggal vallják, hogy a kellő alapozás nélkül nemhogy egy felhőkar­colót, de még egy háromemeletes épüle­tet sem lehet felépíteni... SZEGŐ GÁBOR PANORAMA BUDAPEST - Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója, az SZKP Központi Bizottsá­gának meghívására hétfőn a Szovjet­unióba utazott. Kíséretében van Thürmer Gyula, a KB külügyi osztályának munka­társa. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára a japán kormány meghívására hétfőn Tokióba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Ryozo Mogi, Japán budapesti nagykövete. » Bényi József külügyminiszter-helyet­tes és O Mun Han, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság Kulturális Kapcsola­tok Bizottságának elnökhelyettese négy évre szóló kormányközi kulturális mun­katervet írt alá Budapesten. MOSZKVA - A szovjet újságírók szö­vetségének VI. kongresszusa hétfőn be­fejeződött. A kongresszuson ott voltai- a szocialista országok testvérszerveze­teinek képviselői - köztük a magyar kül­döttség, élén Pálfy Józseffel, a MUOS2 elnökével. NEW YORK - A Newsweek cími amerikai hetilap értesülése szerint Ro­nald Reagan elnök nemrég titkos utasí­tást irt alá, amely „engedélyezi, hogy í CIA, a Központi Hírszerző Hivatal sok mil­lió dolláros hadműveletet végezzen a Fü- löp-szigeteken a kommunista felkelők el len”. A tervek értelmében a CIA - egye bek között légi felderítéssel - információ gyűjt a felkelőkről és titkos politikai felfor gatást szervez. WASHINGTON - Megkezdte wa shingtoni megbeszéléseit Szűrös Má tyás, az MSZMP KB titkára, az Ország gyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, ak Dante Fascell, az amerikai képviselőhá; külügyi bizottsága elnökének meghívá Sára tesz látogatást az Egyesült Államok ban. Szűrös Mátyás hétfőn elsőnél Charles Wicknél, az Egyesült Államot Tájékoztatási Hivatala vezetőjénél tett Iá togatást. Megbeszélésükön áttekintettél a két ország közötti tájékoztatási és kul turális kapcsolatok helyzetét. A megbe szélésen részt vett Házi Vencel, Magyar ország washingtoni nagykövete. BRÜSSZEL - A Közös Piac tagorszá gainak külügyminiszterei hétfőn két nap ra tervezett tanácskozást kezdtek Brüsz szélben. A napirenden szerepel az EGK bizottságnak adandó, a Magyarorszá< és az EGK közötti kereskedelmi-gazda sági együttműködési egyezmény meg tárgyalására vontakozó felhatalmazá kérdése is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents