Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-16 / 63. szám

2(DéPÜJSÁG 1987. március 16 Pozsgay Imre beszéde a Nemzeti Múzeum előtt- Minden nép, minden nemzet történe­tének vannak sötét vagy homályos lapjai; vannak vértől pecsétesek, vértől áztatot- tak és vannak tiszták és fényesek, ame­lyeknek az a tulajdonságuk, hogy a né­pek, a nemzetek életében nem kopnak, nem fakulnak, de egyre tisztábban, egyre fényesebben tárják elénk egy közösség emberi nagyságát, méltóságát, erejét és élni akarását - mondta bevezetőben a HNF OT főtitkára. Nekünk magyaroknak volt részünk nemzeti tragédiákban, több is annál, mint ami éppen elégséges lett volna ahhoz, hogy belátásra és józan­ságra intsen egy népet - folytatta. Volt ré­szünk rabságban, alávetettségben, féle­lemben és kényszerű megalkuvásban: jól értjük tehát mit jelent kiszolgáltatott­nak és kihasználtnak lenni. Volt részünk testvérháborúkban és testvérnépekkel vívott élet-halál harcokban, sokkal több annál, mint amit ép lélekkel és öntudattal általában elbírhatnak a népek. De soha­sem feledhetjük, hogy nem volt egyetlen korszaka sem történelmünknek, amikor legalább egyszer fel ne emelte volna a fe­jét ez a nép, összefogva az országban élő nemzetiségekkel is, hogy megváltsa he­lyét, szabadságát és jövőjét itt Európá­ban. Szerencsénknek tekinthetjük, hogy viszontagságos történelmünkből nem­csak az Árpádok és a Hunyadiak nagy korszakára emlékezhetünk büszkeség­gel, hanem a nyomorúság és a megalá- zottság századaiból is olyan időkre, mint Bocskai szabadságharcának kora; Bethlen Gábor Erdélyének évtizedei; a költő Zrínyi nagyszerű küzdelmei; a ku- ruckor és a hatalmas szabadságmozga­lommá terebélyesedett Rákóczi-felkelés; vagy a magyar jakobinusok eszméltető mozgalma a XVIII. század végén. A továbbiakban arról szólt, hogy a ma­gyar történelemnek ebből a nagy vonula­tából is kiemelkedik és jelképpé magasz­tosul egyetlen nap: 1848. március 15-e. Ez a dicsőséges nap sugárzik az időben visszafelé és előre is napjainkig a törté­nelemre, láthatóbbá, érthetőbbé és mér­hetőbbé téve sorsot és gondot, szándé­kot és eredményt, s segít megvonni lehe­tőségeink és értékeink megőrzésének és elvesztegetésének egyenlegét - han­goztatta, majd így folytatta:- Erre a napra emlékezünk ma, ezt ün­nepeljük itt együtt. A magyar forradalmak és szabadságharcok tavaszát, a magyar irodalomban jelképpé avatott márciusát a magyar nép szivében jelképpé gyöke­resedett Nemzeti dalt és Kossuth-nótát, s a nagy neveket, elsősorban Petőfiét és Kossuthét. A magyar nép érett saját sorsának irányítására- Nem elődeinken, nem a magyar né­pen vagy annak szellemi és politikai vezetőin múlott, hogy akkor Európa nem lett gazdagabb egy erős, független, a polgári fejlődés útjára még idejében lépő Magyarországgal hangoztatta, majd ar­ról szólt: az abszolutizmus logikájából és a belőle kisarjadt politika esztelen gát­lástalanságából következett, hogy - a jól bejáratott adminisztrációban és a fegy­verekben bízva - észrevétlenek marad­tak a reformkövetelések és a bennük rej­lő lehetőségek.- Az abszolutizmusnak ez a korlátolt­sága váltotta ki a magyar nemzeti egysé­get, s sodorta egy táborba mindazokat, akik nemcsak vitatkoztak, de szemben is álltak egymással a mindennapos politi­kai küzdelemben. Döntő jelentősége a nemzeti egység létrejöttében mégis csak annak a magasrendű erkölcsiségnek volt, amely a reformkor, a 48-as március és a szabadságharc korának nemzedé­keit jellemezte. Oka haladás eszméjéhez hű emberek, akik az országot az európai fejlődés üteméhez akarták igazítani, akik gondolatot, munkát, s ha kellett életet tudtak áldozni az eszmék beteljesülé­séért. Tanuljuk meg tőlük, hogy ilyen er­kölcsök, ilyen jellemek és a kor követel­ményei szerint szükséges áldozatok nél­kül nincs alkotás, nincs haza, nincs de­mokrácia és nincs társadalmi haladás! Tanuljuk el a magyar történelemnek ettől a nagyszerű korszakától és éppoly nagy­szerű embereitől, hogy aki tenni akar a hazáért és az emberiségért valamit, an­nak fel kell emelkednie a kor és a feladat követelményeihez, erkölcsben és tudás­ban egyaránt. Ez minden nagy vállalko­zás alapja. így lehet győzni, és így lehet tisztességgel, lelki meghasonlás nélkül elviselni a vereséget is. A továbbiakban Pozsgay Imre a fél év­százada zászlót bontott progresszív nemzeti egységmozgalomra, a Márciusi Frontra emlékezett, amely ismételten iga­zolta: a kommunisták történelmének azok a legszebb napjai, amikor kezde­ményezéseik és a nemzet szükségletei közvetlenül találkoztak. Máig ható tanul­ság: a magyar nép érett saját sorsának irányítására, ügyeinek intézésére. A Már­ciusi Front bizonyította a népi demokrá­cia jogosságát, a magyar dolgozók ké­pességét az önkormányzatra. Igazolta, hogy a korlátolt magyar na­cionalizmussal szemben a nemzet jövője az országban élő nemzetiségiekkel, ki­sebbségekkel összefogva, a Duna-menti népek önrendelkezését tiszteletben tartó sorsközösségben képzelhető el. Vannak tennivalók bőségesen... Pozsgay Imre ezután hangsúlyozta: Nekünk, mai magyaroknak bárhol a vilá­gon, s itt Magyarországon tudnunk kell, hogy az emberiség választás előtt áll, s a tét: a megmaradás és haladás együttes lehetősége, vagy a pusztulás. Előttünk is ez a végső kérdés áll. Nekünk mindenek­előtt itt, helyben van dolgunk. A magunk szocialista társadalmi reformját kell mag­valósítanunk, a magunk országát kell rendbe tennünk, a magunk környezetét kell emberhez illő és nekünk megfelelő környezetté alakítanunk. Vannak tennivalók bőségesen, amelye­ket csak együttes társadalmi-nemzeti ösz- szefogással tudunk elvégezni. Előttünk áll - elsősorban a mai középnemzedék és az ifjúság előtt - nemcsak gazdasági rend­szerünk további átalakítása, ésszerűsítése, hanem a legtágabb értelembe vett társa­dalmi és kulturális intézményrendszerünk reformja, demokratizálása, megújítása is. Közös megegyezésen és belátáson alapu­ló rend; politikai demokrácia; tiszta, átte­kinthető viszonyok a közéletben; több ész­szerűség a termelésben; nagyobb igazsá­gosság az elosztásban; teljesebb szociális biztonság a társadalomban; gazdag, sok­színű kulturális élet; tudatosabb, maga­sabb rendű, erkölcsileg megalapozottabb köznevelés; ezekben jelölhetők meg ma legfontosabb vágyaink és törekvéseink. Nem irreális vágyak ezek, de megvalósulá­suknak fontos feltétele: a nemzet, a magyar társadalom közös akarata! Ez az akarat: erő, és ha erre az erőre támaszkodhat szel­lem és tudás, akkor és csak akkor lehet itt minőségi változás életünkben, akkor épül­het tovább egy állampolgárainak biztonsá­gos és meghitt otthont, határain kívül, élő magyarjainak a nemzeti összetartozás ér­zését és méltóságtudatot nyújtó Magyaror­szág. A kis népeknek nincs más lehetősé­ge ma csak az, hogy lélekben, erkölcsben, szellemben váljék nagy néppé, ellenkező esetben folyton szegényedik és morzsoló­dik. A nemzetek között verseny van a világ­ban, szerencsére nemcsak fegyverkezési verseny, hanem az emberi-nemzeti minő­ség versenye is. E versenyben mi alapozhatunk múltunk, történelmünk valódi értékeire, a maguk ál­tal kiküzdött szocializmus vívmányaira, el­kötelezettségünkre a demokrácia fejlesz­tésében. Az ünnepi nagygyűlés szónoka végeze­tül a mai ifjakhoz szólt:- Ne kövessétek el hibáinkat, merítsetek erényeinkből! Magatoknak kell kiküzdene- tek helyzeteteket; magatoknak kell felépí­tenetek hazátokat, amelyben otthon érzitek magatokat. Minden nemzedéknek ez a sorsa. De azt se felejtsétek, nem akármi­lyen alapra építhettek: ezer év és a leg­újabb kor nagy vállalkozásai együtt vannak ebben a fundamentumban. Ha majd eljön az ideje, hogy ítéletet mondjatok a rátok ha­gyott mű fölött, szigorúságotokban is le­gyetek igazságosak, tetteinket történel­münkkel együtt mérlegeljétek. Addig vé­gezzük közös dolgunkat, hiszen valameny- nyi nemzedékben él a tettvágy és az alko­tóerő. E nemzedékek feladatra, munkára szövetkezett közössége méltó lehet az elő­dökhöz. Pillantás a hétre Március második fele élénk nemzetközi diplomáciai életet, hoz jobban mondva továbbra is megmarad az az aktivitás, amely az elmúlt hetekben is jellemezte a világpolitikát. A veze­tő hírügynökségek előrejelzéseiben számos kiemelkedő je­lentőségű esemény szerepel, ezekből válogattunk néhányat. HÉTFŐ: George Shultz áprilisi látogatásának előkészítése­ként Moszkvában tárgyal Michael Armacost amerikai külügy­miniszter-helyettes. Mivel Shultz várhatóan az év végére ese­dékes washingtoni csúcs esélyeiről is tárgyal majd, Arma­cost mostani megbeszéléseit joggal lehet az előkészítés elő­készítésének értékelni. Ugyanezen a napon Genfben folyta­tódnak a nukleáris fegyverkísérletekről kezdett szovjet-ame­rikai tárgyalások. KEDD: Törökországba érkezik Caspar Weinberger ameri­kai hadügyminiszter. Az Egyesült Államok és Ankara szoros kapcsolataira jellemző, hogy előző napon Vahit Halefoglu tö­rők külügyminiszter utazott Washingtonba. Ezalatt Szpirosz Kiprianu ciprusi államfő Athénban tárgyal. A Balkán félsziget déli részén, úgy látszik, továbbra is fennmarad a jelenlegi bonyolult helyzet. SZERDA: Genfben tárgyalásokat kezdenek a KGST és a Közös Piac képviselői. A szakértők a két szervezet között léte­sítendő intézményes kapcsolatok lehetőségét vizsgálják majd, elsősorban a KGST tagállamainak kezdeményezésére. CSÜTÖRTÖK: Ugyancsak a svájci konferenciavárosban tanácskoznak a nemzetközi terrorizmus elleni harc feladatai­ról az érintett országok szakértői. A kérdés jelentőségét ne­héz lenne túlbecsülni, hiszen mtndarmyiunk biztonságáról, a nyugodt légkör megteremtéséről van szó. Feszültségektől, félelmektől terhes világunkban. PÉNTEK: Bonnba érkezik Vu Hszüe-csien. A kínai külügy­miniszter hatnaposra tervezett látogatása során találkozik a frissen újjáalakult nyugatnémet kormány vezető tagjaival. A nyugati sajtó az utóbbi időben gyakran találgatta, hogy a bel­politikai változások milyen hatással lesznek Kína külpolitiká­jára. A kérdésre legalább részben választ ad majd Vu Hszüe- csien utazása. SZOMBAT: A nemzetközi kereskedelemben mind na­gyobb szerepet játszanak a vásárok. A hagyományos tavaszi vásárok közül a lipcsei már bezár, viszont a brüsszeli vasár­nap nyílik. Elismert helye van az európai vásártervekben a BNV-nek is, amelyen egyre több ország vesz részt. A legutób­bi jó hír: idén először lesz külön pavilonja Nagy-Britanniának.. VASÁRNAP: A faji megkülönböztetés felszámolásáért foly­tatott harc nemzetközi napján világszerte megemlékeznek az apartheid utolsó bástyájában, a Dél-afrikai Köztársaságban élő elnyomott milliókróh Mai kommentárunk Előkészületek az előkészítésre Michael Armacost amerikai külügyminiszter-helyettes hétfőn kezdődő moszkvai tárgyalásai nem az elsők a maguk műfajában. A két ország rendszeresen folytat szakértői megbeszéléseket a regionális kérdésekről, s ezeket szintén rendszere­sen összegzik külügyminiszter-helyettesi szinten. Nagyon jó jel, hogy a két vezető nagyhatalom annyi év szünet után most már intézményesen cserél véleményt a vál­sággócokról. Ez már önmagában ss bizonyos feszültségcsökkentő tényező, s a mai viszonyok között ilyenből sosem lehet elég. Az előzetes hírek szerint Armacost elsősorban azokat a kérdéseket szándékozik feszegetni, amelyek szerinte „kellemetlenek” Moszkva számára, ugyanakkor azon­ban elzárkózik azok megvitatása elől, amelyek Washington érdekeit sértik. Ezt nem lehet rossz néven venni egy profi diplomatától, hiszen ő éppen azért tölti be ezt a magas posztot, hogy a Fehér Ház elképzeléseit segítse elő. A Szovjetunió ugyanak­kor nem rejti véka alá, hogy nem hajlandó passzív, védekező szerepet játszani a vi­lágpolitikában, az utóbbi években, hónapokban lezajlott ilyen irányú változás nem kerülte el az amerikai megfigyelők szemét sem, s joggal keltett némi riadalmat az Egyesült Államok vezető köreiben is. Armacost most Afganisztán és Kambodzsa ügyében szeretné „megszorongatni” szovjet tárgyalópartnerét. Ezzel is álcázni kívánja, hogy éppen az amerikai politika az, amelyik érdekelt e válságok elhúzódásában, s amhlyik mindent megtesz a szovjet, illetve a vietnami csapatok kivonásának megakadályozásáért. Moszkvá­ban már teljesen nyíltan a világ értésére adták, hogy döntés született az afganisztáni szovjet csapatok kivonásáról, s csak a szükséges feltételek megteremtésén múlik a végleges menetrend bejelentése. Hanoi sem titkolja, hogy gazdaságilag és politi­kailag is terhet jelent s kambodzsai misszió, amely ráadásul akadályozza a Kínával való kibékülést is. Az érintett szocialista országok részéről tehát megvan a készség a tárgyalásos rendezésre. Nem így reagál azonban a washingtoni kormányzat az ismételt nicaraguai békefelhívásokra. Az Egyesült Államok Afganisztán, Kambodzsa és Nicaragua esetében egyaránt kormányellenes erőket támogat, abban a reményben, hogy amerikai áldozatok nél­kül viselhet hadat a haladás erői ellen, lekötheti a Szovjetunió figyelmét, és saját propagandacéljaira használhatja ki a konfliktusokat. Armacost látogatása George Shultz április 13-án kezdődő moszkvai megbeszé­léseinek előkészítését is szolgálja majd, ez pedig végső soron az év vége előtt Wa­shingtonban esedékes Reagan-Gorbacsov csúcstalálkozó előkészítését célozza, így a külügyminiszter-helyettes esetében nem túlzás az előkészítő-tárgyalások elő­készítéséről beszélni. Hosszú folyamat veszi most kezdetét. Reméljük sikerrel star­tol és ér majd a célba a két ország - mindannyiunk érdekében. HORVÁTH GÁBOR PANORÁMA BUDAPEST - Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte dr. Helmut Kohlt, a Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi kancellárjává történt újraválasztása alkalmából. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter ugyancsak távirat­ban üdvözölte Hans-Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság szövet­ségi külügyminiszterévé történt újbóli ki­nevezése alkalmából. ff Czinege Lajos, a Minisztertanács el-, nökhelyettese, a magyar-etióp kor­mányközi gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési vegyes bizott­ság magyar tagozata elnökének meghí­vására vasárnap Budapestre érkezett Addisz Tedla, az Etióp Központi Tervezés Nemzeti Tanácsának alelnöke, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a vegyes bi­zottság etióp társelnöke, hogy részt ve­gyen a bizottság soron következő ülésén. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Czi­nege Lajos fogadta. Jelen volt Wondwos- sen Hailu, a Szocialista Etiópia Budapes­ten akkreditált nagykövete. MOSZKVA - A Szovjet Újságírók Szövetsége VI. kongresszusának vasár­napi vitájában a Szovjetszkaja Rosszija főszerkesztője szükségesnek mondotta, hogy a sajtó munkatársai ne érjék be propagandisztikus lerendezéssel, ha­nem tanulják meg jól a szakszerű, hatá­sos érvelést. Az Izvesztyija egyik neves szemleirója szerint sok külpolitikai újsá­gírónak elavult szemléletmódja van. Régi fogalmazási sablonokat alkalmaznak, amelyek már sem az értelemre sem az érzelmekre nem hatnak - mondotta. Szorgalmazta: szoktassák hozzá a köz véleményt, hogy az újságírók kommer tárjaiban nem feltétlenül a szovjet veze tés álláspontja fejeződik ki. » A közepes hatótávolságú rakétákr vonatkozó szovjet javaslat fogadtatás világszerte kedvező, ugyanakkor mé sok nehézséget kell leküzdeni, amíg a jc vaslatból tényleges megállapodás lesz hangsúlyozza vasárnapi nemzetkö: szemléjében a Pravda. A lap megállapít ja: a Szovjetunió javaslatával olyan jeler tős, előrevivő lépést tett, amely nemcsa az álláspontok közelítését teszi lehetővi hanem azt is, hogy részletes megállapc dást dolgozzanak ki. Most, mivel Wc shington elvben egyetért a szovjet javai lattal, a feladat az, hogy a genfi tárgyaié sokon kidolgozzák a szerződés tervezi tét. BELGRAD - Horvátországban az e múlt tíz napban 28 vállalat összese mintegy 6600 dolgozója tartott hős; szabb-rövidebb munkabeszüntetést ki resetének csökkenése miatt. Ennél jóv. több üzem kollektívája rendkívüli mur kásgyűlésen emelt szót a szövetségi ko mány február végén elfogadott és a pa lament által törvényerőre emelt úgynevi zett intervenciós intézkedései ellen. Horvát Szakszervezeti Szövetség Kö; társasági Tanácsának elnöksége kibőv tett rendkívüli ülésén tárgyalt a kialaki helyzetről, s a vitában több felszólaló k fogásolta, hogy a szövetségi kormány í árak helyett - úgymond - a bérek fagyasztotta be. Kedvezményes tüzelőakció A Belkereskedelmi Minisztérium ez év­ben is meghirdette az engedményes tü­zelőakciót 1987. március 16-i kezdéssel. Az árkedvezményes tüzelőanyag-érté­kesítés a rendelkezésre álló árumennyi­ség eladásáig tart. A kedvezményes érté­kesítéshez a kormány, a dél-dunántúli megyék részére 15 millió Ft-os költség- vetési hozzájárulást biztosított. Az akcióba a mecseki brikett, az iszap­szén és egyes hazai barnaszénfajták ke­rültek bevonásra. Az engedmény mérté­ke a brikettnél 18 Ft, az egyéb szeneknél 10 Ft 100 kilogrammonként. A művi érté­kesítésnél mindkét szénféleségnél Ft/100 kg. Az engedményes szén- és bt kettvásárlásra a dolgozói és nyugdíja valamint az illetményutalványok is fe használhatók. Az árengedménnyel értékesített szé és brikett elszállításáról minél előbb, c legkésőbb augusztus végéig gondo: kodni kell. A kedvezményes értékesíté be bevont szénfajtákról a helyi tüzelő- í építőanyag-telepek részletes felvilági sítást adnak. Tolna Megyei Tanács V. kereskedelmi osztá A nagygyűlés szónoka: Pozsgay Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents