Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-14 / 62. szám
ÖnHPÜJSÁG 1987. március 14. Világgazdaság Szelektív iparfejlesztés a szocialista országokban Az intenzívebb gazdálkodásra való átállás terveit fogadják el napjainkban valamennyi szocialista országban. Igaz, I a nemzetgazdasági sajátosságok, a gazdasági gondok eltérő súlya másmás számszerű feladat megfogalmazására készteti a tervkészítőket. Közös vonás azonban az, hogy valamennyi tervet „a minőségi követelmények” teljesítésének jegyében fogalmazták meg. Az NDK-ban 1987-ben is elsődleges feladatnak tekintik az energia- és anyaghasznosítás fokának javulását, a termékek magasabb fokú feldolgozása és azok minősége javítása révén. Konkrét hatékonysági mutatók teljesítését írja elő már évek óta a csehszlovák népgazI dasági terv is, de számot vet az extenzív tartalékok kimerülésével a bolgár, vagy a többi szocialista ország gazdasági vezetése is. Vadonatúj gyárak I helyett Nem a gyorsítás programjait, hanem a I gyorsabb átállás programjait vázolják föl. A szelektivitás a jelszó - a „mindenütt egyforma gyors fejlesztési tempót elérni” követelményével szemben. E mögött az a felismerés húzódik meg, hogy a mai gyors és tőkeigényes technikai változások közepette sehol nincs mód a teljes önellátás megteremtésére, vagy csak igen súlyos áron, a gazdaság hatékonyságának romlása mellett. Ezért van az, hogy még a jelentős tőkeerővel rendelkező Szovjetunióban is változik a beruházási politika hangsúlya: a termelés állóeszközeinek bővítéséről azok felújítására helyeződik át. Növekednek a műI I szaki felújítások, a rekonstrukciós fejlesztések, és az összes beruházási eszköz 45 százalékát fordítják a következő évben ilyen célra. Tömör megfogalmazásban olvasható a szovjet tervjavaslatban: az ipar az idei előirányzatnál 6,3 százalékkal több pénzzel gazdálkodhat, a gépipar finanszírozása 11,5 százalékkal nő. „Az új I gazdasági körülmények közepette, s erre tér át jövőre a szovjet ipar jelentős része, a fő finanszírozási forma a vállala! tok saját felhalmozása lesz” - fejtete ki Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervhivatal elnöke. Más szóval azon túl, hogy a legtöbb ország a lépéstartás jegyében egy-egy csúcstechnológiai fejlesztési területet kiemel, - általános elvvé teszi az olcsóbban, saját forrásokból előállítható termékek gyártását a hagyományos iparágakban, a kohászatban, a textiliparban, vagy az élelmiszeriparban is. Jellemző, hogy - persze egészen más gazdasági háttérre I támaszkodva - a lengyel költségvetésben is mekkora hangsúlyt kap a vállalati önelszámolás, a „következetesebb vállalati önfinanszírozás” elve. Rugalmasabb irányítás Ott is, akárcsak más országban, az a gazdaságstratégiai koncepció, hogy a jobbak, a hatékony exportot elősegítő vállalatok jussanak nagyobb lélegzethez, - az állami költségvetés ne vonja el tőlük a megtermelt értékeket, és ne csoportosítsa aztán át a bevételeket a rosz- szabbaknak dotáció formájában. A vállalati gazdálkodás stabilitása érdekében nem változtatnak a pénzügyi szabályozókon a jövő évben, a jövedelemadó mértéke is stabil marad, de emellett a műszaki fejlődést végrehajtó, sikeres exportprogramot realizáló vállalatok juthatnak előnyösebb anyagi helyzetbe. A fogyasztási cikkek, a lakossági szolgáltatások ártámogatása a sajátos lengyel feltételek mellett természetesen még hosszú ideig a gazdálkodás velejárója lesz, a termelési szférában viszont hadat üzentek a szubvencionálási gyakorlatnak. E törekvéseknek megfelelően korszerűbb és rugalmasabb irányítási mechanizmusokat igyekeznek kidolgozni a szocialista országok. A vállalatok költségérzékenységének fokozása az NDK- ban, a közelmúltban körvonalazott lengyelországi vállalatszanálási elképzelések, a terv értékmutatói szerepének fokozása Bulgáriában - egy-egy kiragadott eleme az újítási törekvéseknek. Kiemelt figyelmet érdemelnek az átfogó szovjet változások - a bérezésben, az árrendszerben, a hitelezési gyakorlatban, a vállalatok külkereskedési lehetőségeinek kiterjesztésében, vagyis a legtöbb gazdaságirányítási kérdésben már az idén született határozat, és jövőre ezek konkretizálása, a gyakorlatba való átültetése lesz soron. Bátrabban és határozottabban kell élni a pénzügyi és hitelezési mechanizmus nyújtotta lehetőségekkel - hívta föl a figyelmet Borisz Gosztyev pénzügyminiszter a Szovjetunió jövő évi költségvetésének ismertetése kapcsán. A KGST-valutáért Ez évben sem számítanak a szocialista országok a külső gazdasági környezet javulására, az országok együttesen tavaly - mint ez a KGST munkájáról szóló moszkvai sajtóértékezleten elhangzott - 80-90 milliárd dolláros adósságállományt halmoztak föl. A megoldás a KGST komplex programjának megvalósítása, és vele párhuzamosan az együttműködési mechanizmusok korszerűsítése. Vita a konkrét lépésekről folyik, arról, miként lehetne bővíteni a transzferábilis rubel funkcióit, hogy a „szocialista országok pénze” ne csak a kétoldalú forgalomban legyen felhasználható. A reális fizetési eszköz mellett tényleges hitel- viszonyokat is ki kellene alakítani - közölték a moszkvai sajtóértekezleten, hiszen a gyakorlatilag ingyenes KGST- kamatok nem ösztönöznek a hitelezés felfuttatására. Ami a szocialista országok tőkés országokhoz fűződő külgazdasági kapcsolatait illeti, a gazdasági nehézségek ellenére nincs szó bezárkózásról, valamennyi ország kész a kölcsönös érdekek alapján a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. E szándékot tükrözi az is, hogy megkezdődtek a KGST és az EGK, illetve a két gazdasági csoportosulás országai közötti kapcsolatok rendezését célzó tárgyalások. MARTON JÁNOS Üveggyártási együttműködés A csehszlovák kerámia- és üvegipar termékeinek egyharmada talál vevőt a határokon túl. Az utóbbi húsz év alatt főleg a szocialista országokba irányuló szállítások növekedtek, mégpedig ötszörösére. Az elmúlt öt évben 6 százalékos volt a tőkés export növekedési üteme annak ellenére, hogy a szállítások üteme nem volt egyenletes. A kerámiacikkek és az üvegáru kivitele minden szempontból gazdaságos, mert a gyártásban elsősorban a hazai alapanyagok vannak túlsúlyban. Az iparág széleskörűen bekapcsolódik a nemzetközi munkamegosztásba is. Elsősorban a KGST gazdasági és műszaki tudományos együttműködésre támaszkodva mintegy 30 közös feladat megoldásában vesz részt. Csehszlovák és szovjet szakértők az iparban használatos - acélból, színesfémből és öntvényből készült - csövek és szerelvények üveggel való helyettesítésén, üvegszál gyártásán, valamint az ezek gyártása során keletkező hulladékok hasznosításának a módszerein dolgoznak együtt. Az NDK-val a több rétegű, vékonyfalú biztonsági üveg színes alapanyagból történő öntésének a technológiáját kutatják a tévéképernyők és reflektorüvegek gyártásához. Magyarországgal a finomkerámia előállításában, Romániával az üveggyártási melléktermékek hasznosításában működnek együtt Lengyelországgal társulva pedig az optikai és különleges üvegek gyártási technológiáit kutatják. Gyümölcsöző kétoldalú kapcsolatok létesülnek a kapitalista országok üveggyáraival is a könnyű csomagolóüveg és a tűzálló háztartási és vegyipari üvegedények gyártásában. nenmi Száz év nem a felső határ A múlt században, amikor az ember átlagéletkora nem haladta meg a 40 évet, néhány országban pedig, mint például Oroszországban, alig érte el a 32 évet, ritkaságszámba ment az igen magas életkor. A XX. századi tudomány és egészségügy fejlődése, az életkörülmények javulása, az emberek életszínvonalának emelkedése következtében a Szovjetunióban fél évszázad alatt, több mint a kétszeresére emelkedett az átlagéletkor. Ma pedig a tudósok véleménye szerint az emberi szervezetben rendkívül nagyok a hosszú életkorhoz szükséges tartalékok. Lehetne-e minden emberből magas életkort megért hosszú életű? E kérdés megválaszolására a szovjet tudósok hosszas kísérleteket folytattak azokban az országrészekben, ahol különösen gyakori a magas életkor. A legfontosabb következtetés, hogy „hogy hosszú életűnek nem elég születni, úgy is kell élni”. A legtöbb száz éven felüli ember a Szovjetunióban Azerbajdzsánban él. A Kaukázuson túli terület Lerikszi járásában élt a 168 évet megért Sirali Miszli- mov, a 158 éves Kjamalhan Alijeva, a 153 éves Sirali gaszanov és sokan mások. Az itt élők természetesen semmi különös magyarázatot nem látnak ebben. Az orvosok viszont úgy látják, hogy a XX. század a civilizációval járó előnyökkel számos negatív következménnyel is jár: a kevés mozgás, a különféle stresz- szek, a környezetszennyezés, hatalmas információáradat - mindez együttesen eredményezi a korai öregedést. A lerik- sziek dolgos emberek, gondosan őrzik szüleik hagyományait. Sok tejet, tejterméket, zöldségfélét fogyasztanak, minden italnál többre becsülik a forrásvizet, és a jól előkészített teát. És ami a legfontosabb, a kristálytiszta hegyi levegőt!---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------——— A120 éves Hazarjan Sukjurov a reggeli teázgatás mellett a friss híreket is szereti elolvasni. Ebben szívesen segit neki dédunokája. ■ A 110 éves Bahman Alijev hobbija a fafaragás. Kisbútorokat és egyéb tárgyakat készít. Munkája közben mindig nagy szeretettel tanítja unokáit is. Lóháton iária a hegyeket a 115 éves Gaszrat Melikov
