Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-14 / 62. szám
1987. március 14. / Képújság 9 „Maszek” a gazdasági életben A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1986. november 19-én törvényt hozott az egyéni munkavállalásról. Ez tulajdonképpen menlevél azok számára, akik képesek becsületesen és hasznosan dolgozni a különféle szolgáltatásokban, a mezőgazdaságban, az építőiparban. A törvény 1987. május 1 -jén lép életbe. Miről is van szó? Mindenekelőtt az egyéni kezdeményezésről, olyanokról, akik segíteni akarnak az államnak a lakosság ellátásában. Magánszemélyeknek joguk van műhelyt nyitni, amelyben gépkocsikat, tévékészülékeket és egyéb háztartási gépeket javítanak, foglalkozhatnak ruhanemű, lábbeli, bútor készítésével, nyithatnak fodrászatot, fényképész műtermet, panziót a turistáknak, saját gépkocsijukkal vállalhatnak taxizást, orvosok magánpraxist folytathatnak stb. Az állam támogatja a magánszemélyek szövetkezeti tömörülését, az önkéntes társulásokat, egyesüléseket. A szükséges nyersanyag, alapanyag, szerszám- és egyéb kellékek beszerzésében az állampolgárok kedvezményes hitelt kapnak. Ki végezhet magántevékenységet? Bármelyik felnőttkorú szovjet állampolgár. A népgazdaság állami vagy szövetkezeti szektorában dolgozó emberek szabadidejükben végezhetnek ilyen jellegű munkát. Termelhetnek árut és végezhetnek különféle szolgálatásokat háziasszonyok, nyugdíjasok, diákok, tanulók. A háborús veteránok, a munka sérültjei, a nyomorékok kedvezményeket kapnak, többek között előjogot helyiségek béreléséhez, berendezések, eszközök stb. beszerzéséhez. Milyen a viszony az állam és a maszek között? Alapvetően pénzügyi jellegű. Az egyéni munkavállaláshoz az engedélyt a helyi, az állandó lakhely szerinti illetékes tanácstól kell kérni. A magánipart végzőknek adót kell fizetniük, a lakóhelyük szerint illetékes tanácsnál adóbevallást kell benyújtaniuk. Az állami vállalatok saját belátásuk szerint és a jogszabályoknak megfelelően felesleges vagy fel nem használt anyagaikat eladhatják a maszekoknak. Miért bővítik a Szovjetunióban a magántevékenység körét? Azért, mert egyes áruféleségek és szolgáltatások vonatkozásában a kereslet és a kínálat között aránytalanságok vannak. Annak ellenére, hogy 1971-1985 között a szolgáltatások mennyisége háromszorosára növekedett, az értéke mégis összesen 104 milliárd rubel volt, vagyis csak 37 rubel egy főre számítva. Ami a szolgáltatásokat illeti, az élet- színvonal emelkedésével bármilyen paradoxon is, csak romlott a helyzet. Elkezdődött a sorállás a lakásfelújításért, a gépkocsijavításért, és különösen a hétvégi házak építéséért. Ezt a helyzetet kihasználva, megjelentek a hét végi „fu- sizók”, akik háromszoros áron végezték el a munkákat. A kormány most évenként több millió parcellát oszt ki az állampolgároknak. A földet ingyen kapják az emberek, ház építésére 0,5 százalékos kamatra (évenként) hitelt kaphatnak. Telik, pénz van, de nincs, aki házat építsen rá. A magántevékenység élénkülése természetesen nem ássa alá a szocializmus alapjait. A szocializmus legfőbb sajátossága, hogy szabaddá teszi a munkát, megszünteti az ember ember által való kizsákmányolását. Új törvény megtiltja a bérmunka alkalmazását. És ez a lényeg. Lengyel orvostechnikai újdonságok Új diagnosztizáló mérőműszer A véredényrendszeren belüli vérnyomás- és véráramlásértékek beavatkozás nélküli megállapítására dolgozott ki világviszonylatban is egyedülálló módszert a Lengyel Tudományos Akadémia műszaki alapkutatásokkal foglalkozó intézetének ultrahangtechnikai laboratóriumában Leszek Filipczynski profesz- szor és kutatócsoportja. Megszerkesztették az ilyen jellegű vizsgálatokhoz szükséges mérőműszert is. A készülék az echograf-technikára (az adatok folyamatos felrajzolására) és számítógép munkájára épül. Filipczynski professzor módszere új, pontos és kényelmes diagnosztizálási lehetőséget teremt az orvosok számára. Az eljárással megkímélik a beteget egy kisebb műtét kockázatától és kellemetlenségeitől. A mérőkészülék klinikai kipróbálási és tesztelési eredményei máris sikerrel biztatnak. Élethű, tökéletes szemprotézis Az emberi szem működését tökéletesen utánozó, a szemet esetleg helyettesíteni képes protézist szerkesztettek a Gdanski Műszaki Egyetem műszaki-fizikai és alkalmazott matematikai karának kutatói. A berendezés lehetővé teszi a színes látást, helyettesíti a szem sárga foltjainak a szerepét és produkálja az agykéreg látószervi lebenyének fizikaifiziológiai tulajdonságait. A tökéletes látószervi protézis feltalálói a berendezésben egyesítették a digitális televízió eszméjét a szem működési elvével. A megoldás legfőbb jellegzetessége: a mikro- csatornás elektronsokszorosítónak a különböző sugárzások detektoraként való alkalmazása. Jachym docens a szemprotézisben fényvezető alkalmazását javasolja, ami lehetővé tenné egy mindössze néhány milliméter vastagságú mesterséges recehártya létrehozását. A protézist még számos vizsgálatnak és próbának vetik alá, mielőtt megkezdenék sorozatgyártását. Hőmérőzik az agyat Az agy hőmérsékletének a mérésére és kijelzésére szolgáló digitális hőmérőt feljesztettek ki a Varsói Orvostechnikai Központ munkatársai, a TTC-30 típusjelű műszert elsősorban az ideggyógyászati intenzív terápiás osztályokon fogják alkalmazni, de a hőmérő használható a hőszabályozással kapcsolatos tudományos kutatásoknál is. A varsói agyhőmérő a 25 és 45 Cel- sius-fok közötti hőmérsékleti tartományban működik. Kezelése rendkívül egyszerű. Az érzékelőfejből érkező jeleket a berendezés felerősíti, s a mérés eredménye leolvasható a csatlakozó számjegykijelzőn. Turistalőtér a Nagy Fal tövében „Aki nem látta a kínai Nagy Falat, az nem látta Kínát!” - „A kínai Nagy Fal az egyetlen olyan, ember alkotta létesítmény a Földön, amely látható a Holdról.” Ilyen hirdetésekkel csábítja Kínába a külföldi turistákat a kínai Ibusz. S a csábításnak éveken át nagy volt a varázsereje. A külföldi, zömében japán, amerikai és nyugat-európai turisták valósággal özönlöttek az egykori meny- nyei birodalomba, hogy saját szemükkel győződjenek meg a Nagy Fal nagyságáról, gyönyörködjenek a pekingi Téli palota kincsestárában, sétáljanak a Mennyei Béke Kapujának hatalmas terén, ellátogassanak a Ming császárok sírjához vagy megtekintsék a Nagy Fal egykori építője, Csin Si-huang császár - Hszian közelében eltemetett, majd két évezreddel később feltárt- terrakotta hadseregének néma, de annál sokatmondóbb diszelgését. A turisták mindaddig seregestül jöttek, amíg a kínaiakban felül nem kerekedett az anyagiasság. Egyik évről a másikra rohamosan emelkedni kezdtek a kínai turizmus költségei. Drágábbak lettek a korábban sem olcsó szállodák, az idegenvezetők és a taxik. Fizessenek a gazdagok, azaz a külföldiek- vélekedtek a kínai turistairodák szervezői, s eközben szinte észrevétlenül megcsappant a külföldi turisták érdeklődése Kína történelmi nevezetességei és jelenének kuriózumai iránt. A kínai Ibusz most közzétett jelentése szerint tavaly 22,7 millió turista fordult meg Kínában, s az idegenforgalomból származó dollárbevétel megközelítette az 1,45 milliárdot. Az impozáns számok mögött azonban az a rideg valóság rejlik, hogy a 22,7 millió turista közül 21,12 millió tengerentúli - hongkongi vagy makaói - kínai volt, s ők enyhén szólva nem szórták a dollárokat Kínában. Sokan közülük rokonoknál, ismerősöknél szálltak meg, nem szorultak rá a meglehetősen drága idegenvezetők szolgálataira sem, nem is szólva a Kína-szerte százával felépült luxusszállodák szolgáltatásainak igénybevételéről. A nyugati turisták száma tavaly mindössze 1,47 millió volt, azaz 7.8 százalék, szemben az 1985. évi 20,9 százalékkal. Lényegesen visszaesett a japán turisták száma, de ezt némileg ellensúlyozta az a tény, hogy a múlt évben 290 000 amerikai, 48 000 nyugatnémet és - ami figyelemre méltó újdonság - 19 000 szovjet turista látogatott Kínába. A visszaesés azonban észrevehető, s a kínaiak maguk is elismerik, hogy túllőttek a célon, amikor világpiaci árakat követeltek a külföldi turistáktól a világszínvonaltól még messze tartó kínai szolgáltatásokért. A kínai Ibusz illetékesei tehát mindent elkövetnek, hogy megállítsák a visz- szaesést, sőt ha lehet, ismét fellendítsék a külföldi, főleg a nyugati turizmust az országban. Nyilván ez a meggondolás vezette azokat, akik elhatározták, hogy ha már jól hangzó jelszavakkal vagy tűzijátékkal nem megy, akkor igazi fegyverek „bevetésével” lepik meg a külföldi turistákat. Pekingtől vagy ötven kilométernyire több millió jüanos költséggel felépült egy lőtér, kizárólag külföldi látogatók szórakoztatására. Ez év tavaszától a fegyverek és a lövöldözés iránt érdeklődő külföldi turisták, mielőtt elérik a legendás hírű Nagy Falat, betérhetnek ide egy kis lövöldözésre. A korszerű berendezéseknek köszönhetően élesben próbálhatják ki a kínai gyártmányú pisztolyokat, puskákat, géppisztolyokat, gépfegyvereket vagy akár a páncélos elhárító rakétákat. A fegyvereket és a hozzájuk való lőszereket a NORINCO, a legnagyobb kínai hadiipari konszern szolgáltatja. Talán mondanunk sem kell, hogy itt ingyen nem lehet majd lövöldözni. A kínai Ibusz előzetes jelzése szerint annak az amerikai vagy japán turistának, aki saját kezűleg akar majd kilőni egy papírmaséból készült páncélost, 3000 jüant - csaknem ezer dollárt - kell fizetnie a sikerélményért, azaz a kínai rakétáért. A lőtéren kipróbált fegyvereket a külföldiek a helyszínen meg is vásárolhatják, de nem vihetik magukkal, utánvéttel küldik majd el hazai címükre. A gyűjtögető kedvűek különlegességeket is vásárolhatnak, például pisztolyként használható rohamkést, vagy gyémántokkal ékesített, elefántcsont markolatú revolvert. Ez utóbbi potom tízezer dollárba kerül; huszonnégy karátos aranylemez borítja, s csövének aranyborításába Mao Ce-tung egyik híres költeményét vésték parányi írásjelekkel. Egyelőre csak találgatni lehet, miként sül el a turistalőtér-kisérlet. A kínai turizmus konyhájára talán nem hoz majd sokat, de a modernizálódó kínai hadiipar termékeinek népszerűsítését minden bizonnyal előmozdítja. ÉLIÁS BÉLA (Peking) Szófiában, az Állami Gazdálkodó Egyesülés szerszámgépgyárában folynak az előkészületek, hogy egy sor új, korszerűsített szerszámgéppel jelenhessenek meg a világpiacon. A képen: rugalmas automatizált termelési egység látható. ★ HORIZODT V Bulgarcoop-termékek 50 országban A Bulgarcoop külkereskedelmi vállalat tevékenysége kétirányú árucsereforgalmi megállapodások alapján bővíti a hazai piac választékát importáruval, valamint továbbítja a bolgár szövetkezeti vállalatok termékeit a külföldi megrendelőkhöz. A több nTint 25 éve megalakult cég nemcsak a szocialista országok jó partnere, az elmúlt évtizedben kedvező üzleti kapcsolatot alakított ki a fejlett tőkés országokkal is. Állandó külföldi partnereinek a száma megközelíti a kétszázötvenet. A vállalat közvetítésével a bolgár termékek a világ ötven országába jutnak el rendszeresen. A keresett bolgár árucikkek között főleg friss és konzervált gyümölcsök, gyümölcstermékek, zöldségek, továbbá konyhakész baromfiáruk szerepelnek. Az iparcikkek sorában elektromos háztartási gépek, rádió, televízió és fémáru kivitelére kerül sor. A többi között említést érdemel a bolgár méz és méhészeti termékek egyre bővülő exportja. Ezek az európai mellett meghódították az ázsiai piacot is. Tavaly a Bulgarcoop forgalma az öt év előtti kétszerese volt. Ebben az ötéves tervben is legalább ilyen mértékű forgalomnövekedést várnak a cégtől. A legnagyobb partnerrel, a Szovjetunióval folytatott kereskedelme előreláthatólag szintén megduplázódik, s közben bővül a bolgár termékek piaca Afrikában is. Nők kettős A vietnami nők az ország munkaerejének 56 százalékát teszik ki. Ezen belül a köny- nyűiparban 64 százalékot, a nehéziparban 29 százalékot, a mezőgazdaságban 65 százalékot, az oktatásban 72 százalékot, és az egészségügyben 61 százalékot képviselnek. A vietnami asszonyok is kettős feladatot vállalnak, és Igyekeznek maradéktalanul ellátni: dolgozó nők és háztartást vezető anyák. Gondjuk, problémájuk nem kevés. Ezeknek megoldásához kiván segítséget nyújtani az az 1984-ben alakult központ, amely kutatási főszerepe programot dolgozott ki a dolgozó nők gondjainak gyors megoldására. A program olyan fontos kérdéseket is érint, mint a nők egyenjogúsága a munkában és az élet más területein, illetve a nők képességeinek kibontakoztatása, tehetségük kiteljesítésének ösztönzése, s mindehhez a megfelelő feltételek és körülmények megteremtése. A tárgykörben eddig számos javaslatot értékeltek, illetve vezettek be a gyakorlatba. A program a jelenlegi ötéves tervben is folytatódik. Öregedést késleltető A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban különösen nagy hagyományai vannak a gyógynövények felhasználásának az orvos- tudományban. Papirusztekercsek bizonyítják, hogy ezen a tájon évezredek óta ismerik a gyógyfüvek értékes tulajdonságait. A „Tonguibogam" nevű ősi könyv több mint 1200 természetes gyógyszer elkészítését és alkalmazását ismerteti. Az évezredes orvostudományi örökséget igen jól hasznosítják a mai modern laboratóriumokban, gyógyszertárakban, amelyek közül is vezető helyet foglal el a Mannyon Gyógyszergyár. Termékei igen népszerűek a világban mindenütt, köztük hazánkban is. A phenjani üzem talán legkedveltebb gyártmánya az a tonik, amely ha az évek múlását nem is, de a szervezet fizikai és szellemi öregedését bizonyos fokig késlelteti. A fiatalító tonikhoz - ilyen például a Younge- ron nevű - szükséges gyógynövényeket, füveket a KNDK északi és keleti részein található hegyvidék lankáin és mély völgyeiben termesztik speciális ültetvényeken. Komponensei közül természetesen nem hiányzik a ginszenggyökér sem, amelynek jótékony hatásáról hazánkban is tudnak az emberek. Csomagolják a külföldön is igen keresett szereket
