Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-14 / 62. szám
1987. március 14. ^ÉPÜJSÁG 7 Beruházás vagy rekonstrukció Pálfán? Munkával, tervekkel teli napok, hetek és évek következnek Pálfán. Két ütemben folyik a szarvasmarhatelep rekonstrukciója. Elkészült a tejház. Mélyalmos szabadtartásos rendszer, állatlétszámnövelés, répaprogram, melléktermékhasznosítással és bértárolás... KITE kukoricaprogram „álomterméssel”, falufejlesztés hittel... Lehangoló látványt nyújtottak a biká- csi dinnyeföldek szélén a megtépázottan fagyoskodó csőszkunyhók, de bokáig hóban pihentek a Pálfa felé vezető út mentén a szőlők is. Groteszkül hat a feketére égetett fű és avar, hátán a hótakaróval. Hideg is van. A Pálfai Egyetértés Tsz új irodaházában sem kell trikóra vetkőzni. Nagy tervek a megvalósulás útján- Nem új, és nem irodaház, csak egy új épületrész - fogad bennünket Lakos Gyula tsz-elnök. Rövid úton megegyezünk: szivünk szerint most mindketten inkább a pálfai „nagy munkák” körül lábat- lankodnánk, de hiába, az idő még nem engedi a markokba a kőműveskanalat.- Óriási terveink vannak, csak meg is valósuljanak maradék nélkül - említi Lakos Gyula. Valami elkezdődött Pálfán, aminek már tapasztalható jelei is vannak, de nehéz munkával sűrűn teletűzdelt év lesz az idei. Ettől nem is tartunk, mert az valamit jelez, ha az embernek vannak feladatai, csak egy igazán biztos pénzügyi alapokon álló tsz-nek - mint a mienk is - mutatnia kell valami újat is mára. Többet, mint amire elődeink voltak képesek. Mert ők megteremtették a mai álmok megvalósulásának lehetőségét. Igen ám, okoskodom ezen az elnöki okfejtésen, de csak úgy tudtam bejutni Pálfára, hogy először kimentem a megyéből, aztán újra be, akkor már Pálfára értem.- Ez valóban gond a számunkra, még a szakember-utánpótlás szempontjából is hátrány. Új szakgárdát, friss, erős szakgárdát kell Pálfán összehozni. Már jó néhány fiatal szakember érkezett is hozzánk, igyekszünk majd a letelepedésüket is segíteni. A fiatal tsz-elnök hévvel beszél ezekről a dolgokról, látszik rajta, hogy szinte egymást „lökdösik” fejében a gondolatok. A tsz legyen egy kicsit gazdája is a falunak. Igyekeznek is a jó gazda szemével minden olyat észrevenni, ami javára lehet ennek a megyecsücsökben ülő településnek. Csúcstechnológia, csúcstechnikával A pénzügyi stabilitásról is beszéljünk, a tavalyi gazdálkodás nyereségszintjéről, meg a tervekről - kértem az elnököt.- Jelentős nyereségtartalékkal rendelkezünk és ez különösen a mai gazdasági helyzetben utolsó szempont. Az 1986-os esztendőt több mint 14 millió forint nyereséggel zártuk. Az idei évben a szarvasmarhatelep rekonstrukciója valósul meg, illetve folytatódik, mivel 1986-ban elkészült az új, korszerű fejőház és a tejház, valamint a meglévő épületek átalakítása, ez összesen 11 millió forintba került. Ha úgy nézzük rekonstrukció, ha meg így, akkor beruházás. Végül is a rekonstrukció is beruházással jár, csak a meglévőt bővíti, újítja meg, korszerűsíti a mai követelmények szerint. A fejőház műszaki, technológiai szerelési munkáit az alcsi- redi GT, míg az építési, átalakítási munkákat a tsz saját brigádja végezte el. A munka folyamatos lesz, a jövő héten kezdenek az emberek, ha az idő is engedi végre. , Daraboljuk el az idei év feladatait, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért - kértem az elnököt.- Megépítünk egy hatszáz vagonos silórendszert, és egy több száz négyzet- méter alapterületű betonozott szerves- trágya-gyüjtő teret, ahová a mélyalmos rendszerből kerül ki a trágya. Itt szót ejtünk a földek elsavanyodásá- ról, a tápanyag-utánpótlásról, a műtrágyázásról, na és arról, ismét visszaszerzi régi „erejét” a szerves trágyázás.- Az eddigi 300 hektár helyett ötszázat Etetöutas, szabadtartásos rendszert alakítottak ki Pálfán. kívánunk vele javítani. Visszatérve a siló- tér-megépitési tervekre, ez épp olyan beruházás, mint a szarvasmarhatelepé, vagy a termelés bármely más területén történő beruházás. Látjuk, tapasztaljuk, halljuk naponta a világpiaci értékesítési gondokat. Mi lesz, ha nyakunkon marad a gabona? Tároljuk. Másnak bérben. Néhány év alatt egyszerűen visszahozza az árát, mi úgy számítjuk, a tervidőszak végére. Folytatása következik? - kérdezem.- Hogyne. Folytatjuk az IGP-program kapcsán vásárolt gépeink, gépparkunk felújítását. Három év alatt 20 milliót költünk traktorra, kombájnokra. Tizenhárom éve tagjai vagyunk a KITE nádudvari rendszerének. A kormány mellett működő gazdaságfejlesztési bizottság elfogadta az öntözésfejlesztési programot, ami ma csúcstechnológia, csúcstechnikával. Mivel kecsegtet? Naponta 200 hektár kukoricát képes csepegtető eljárással öntözni. A gépek lízing útján kerülnek majd ide, lízingköltséget fizetünk. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy hektáronként 50 mázsával jobb termést takaríthatunk be. Az Alföldön megnéztük ezeket a 120 mázsás eredményeket, a technikát, a technológiát. Valóban csúcs. Mi pedig lépni akarunk. Kérdezgetem a megtérülési időt, na meg azt, lesz-e majd miből csepegtetni a vizet, akkor engedik-e a Sión a vizet, amikor éppen kell...- Megtérülési időként négy-öt évet lehet számítani, a technika tíz évig biztosan gazdaságosan működik. Könnyű innen számolni. Országos program, víz van a Sióban, talán akkor is lesz, amikor kell nekünk. Felemeljük a cukorrépa vetésterületét kétszáz hektárra. A leggazdaságosabban termelhető a legjövedelmezőbb növény. A szarvasmarhalétszámot három év alatt 130-cal növeljük... cukorrépa, répaszelet, melasz... melléktermék-hasznosítás... A jövőformálásért Szóljunk a falufejlesztésröl is. Mert van miről. Tornaterem épül, új öltöző, fürdő, a falu közepén, bitumenes kézilabdapálya, új focipálya, teniszpálya. Közel az iskolához. Mindenben segítenek. A rácegres- pusztai kis kastély felújítása megtörtént, a tsz 100 ezret ad könyvekre. Megérkezik Lakos József, a jelenlegi elnök apja, aki évtizedek óta ismert, jó hírű elnöke volt a pálfai tsz-nek. Szóba kerül az Illyés Gyula-múzeum, a közművelődés, a könyvek, így fotóriporter kollégám megemlíti; neki bizony az az ötlete támadt, lehetne ezt az író emlékére „Puszták népe” múzeumként a jövőnek átörökíteni, elé egy Fordson traktort tenni, bele pedig a paraszti élet megannyi emlékét, kellékét... SZABÓ SÁNDOR Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Stefan Swierczek kirendeltségvezető-helyettes és Zygmunt Slusarek, a lengyel BUDOSTAL cég paksi vezetője. valamelyik építkezésre. Ezáltal a céghez való hűség és kötődés is erősebb azoknál a munkatársainknál, akik a lengyel határokon túl vállalhatnak munkát. Végezetül pedig szükséges megemlíteni, hogy valamennyiünk számára a szakmai látókör bővítését is elősegíti a paksi beruházás, az itteni szervezés. Jó például szolgált nekünk az önöknél alkalmazott szigorú anyaggazdálkodás.- Munkatársaik többsége családos ember, akik átmenetileg megváltak a feleségektől, a gyerekektől. Távol a családtól élni és dolgozni nem lehet gondoktól mentes.- Igaza van. Azzal együtt, hogy elégedettek vagyunk az elhelyezéssel, a család hiánya mégsem hagyható figyelmen kívül. Időnként atyának is illik lennem, mert sok, a fiatal lengyel munkavállaló Pakson. így aztán nem mondható túlzottnak a szabaidőm. Az én családom Krakkóban él, legközelebb a húsvéti ünnepekre megyek haza. Egyébként a szerződésben foglaltak szerint negyedévente egy alkalommal ingyenesen utazhatnak a családjukhoz a dolgozóink. Különben, a IV. blokknál a visszalévő munkák befejezését követően, a kirendeltség legföljebb gondnoksággá zsugorodik, mert a későbbiek során is számítunk a paksi munkákra. Egyébként Pakson kívül Veszprémben, Szegeden és Budapesten is ott vannak a BUDOSTAL munkásai, mérnökei, s tudtommal már körvonalazódtak azok a feladatok, amelyeket cégünk, a Magnitogorszkban bővülő vasmű kivitelezéséből vállal. Az immár egy évtizede Pakson dolgozó lengyeleket szoros szálak fűzik nemcsak a városhoz, hanem a társvállalatokhoz, többek között Szek- szárdhoz, Mohácshoz, aztán magyar mezőgazdasági üzemekhez is. Zygmunt Slusarek fejből sorolja azokat a különböző munkákat, amelyeket társadalmi összefogással végeztek. így gyümölcsöző a kapcsolatuk a szekszárdi Aranyfürt Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel, Mohácson egy elaggott emlékművet hoztak rendbe, Pakson évek óta kiveszik a részüket a parkosításból. S csak tavaly több mint egymillió forint értékű munkát végeztek e téren. Rendszeresek a sport- és kulturális találkozók, évek óta kialakult a csereüdültetési programjuk, Domboriban helyet biztosítottak számukra, az általuk felépített ví- kendházakban a pihenésre és még sorolhatnánk a Paksi Atomerőmű Vállalat kéznyújtásának példáit. A lengyel építők nagy része ez év nyarán hazatér, hogy aztán jó szívvel emlékezzenek a paksi napokra! SALAMON GYULA Paksi atomosok Külföldi építők, szakértők (2.) Zygmunt Slusarek és Stefan Swierczek Immár egy évtizede az orosz, a lengyel és csehszlovák szó úgy hozzátartozik Paks mindennapi életéhez, mint a várostól karnyújtásnyira tovahömpölygő Duna. A hazai atomenergetika megszületésében jelentős szerepet vállalt és teljesít a továbbiakban is az a „nemzetközi brigád”, amely nélkül elképzelhetetlen lenne a szocialista országok atomerőműépítési programjának megvalósítása. Az 1979-ben megkötött gyártásszakosítási egyezmény olyan együttműködést eredményezett, amelyről méltán szólhatunk elismerően. Az évek során magunk is tapasztalhattuk, hogy a Pakson dolgozó több mint ezer külföldi építő és szaktanácsadó a magyar munkással és mérnökkel karöltve olyan kapcsolatot alakított ki, amely példa lehet a továbbiakban is. tói kétszázan. Természetesen az évek során hol többen, hol kevesebben voltunk, ahogy a munkacsúcsok megkívánták. A legtöbben a hetvenes évek végén, majd azt követően 1983-1984-ben tartózkodtak itt.- Persze meglepetések is értek bennünket - veszi át a szót Zygmunt Slusarek. A magyar konyhaszemélyzet az önök által olyannyira kedvelt téliszalámit szolgálta föl a reggelihez és ugyancsak csodálkoztak azon, hogy nekünk eleinte furcsa volt a magyar iz. Majd viccesen jegyzi meg a kirendeltségvezető, miszerint a szálláson annak idején a teáskanna hiánya okozta a legnagyobb gondot. Ugyanis a lengyel ember elképzelhetetlennek tartja a mindennapokat tea nélkül. Aztán ismét a jelenre terelődik a szó. A IV. blokkban folyik a belső vakolás és még elég sok hegesztő- és szerelőmunka vár a BUDOSTAL munkásaira. A cégnek végső soron nem kellett bővíteni a profilját, mikor Paksra fölvonult, mert mindazon feltételeket vállalni tudták, amit vártak tőlük.- Vállalatunk több mint háromezer embert foglalkoztat odahaza - említi Zygmunt Slusarek - így egy pillanatig sem okozott számunkra gondot annak idején és a későbbiek során, hogy kik jöhetnek Magyarországra. S hadd fűzzem hozzá: a BUDOSTAL már elegendő gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a külföldi munkákat tekintve, mert dolgoztunk Ausztriában, az NSZK-ban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Szovjetunióban és Algériában, aztán Iránban és Irakban. A külföldi munkavállalás mindenféle tekintetben előnyös. Nem csupán arról van szó, hogy a vállalat eredményeit nem elhanyagolhatóan növeli, hanem arról is, hogy dolgozóink keresete jóval magasabb, mintha otthon járnának műszakra Az emeletes barakképület fölé magasodó zászlórúdon tíz éve leng a lengyel nemzeti lobogó. Körötte több tucatnyi guggoló konténerműhely, kéziraktárak, melegedőnek használatos, mozgatható létesítmény. Korábbi létük során tán más országokban tettek nélkülözhetetlenül hasznos szolgálatot különböző beruházásokon. A krakkói központú BUDOSTAL cég paksi kirendeltségének folyosóján fényképek őrizte pillanatok adják tudtomra: a lengyel építők nemcsupán az erőművi munkálatokból veszik ki részüket, hanem jut idejük a kapcsolatok ápolására is. Stefan Swierczek, a helyi kirendeltség helyettes vezetője másodszor tért vissza a Duna-parti városba kisebb megszakítás után.- Érthető mód az első időszakban meg kellett ismerkednünk a különböző társ- vállalatok munkatársaival, egyáltalán a szilárd kapcsolatok kialakítása volt a célunk - említi Stefan Swierczek, majd eképp folytatja. Jelenleg ötszáz lengyel dolgozik Pakson, köztük a BUDOSTALA mohácsi busójárásra idén is nemzeti viseletét öltöttek a Pakson dolgozó lengyelek.
