Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-14 / 38. szám
4 nEPÜJSÄG 1987. február 14. A KSH Tolna Megyei Igazgatósága jelenti A megye gazdasági és társadalmi fejlődése 1986-ban A KSH közelmúltban megjelent országos jelentése megállapította, hogy „1986-ban a termelés a számítottnál mérsékeltebben, a belföldi felhasználás a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett”. Az országos tendenciához hasonlóan Tolna megyében sem következett be gyökeres változás a gazdasági folyamatokban. Néhány területen a pozitív irányú változás kezdeti jelei érzékelhetők. A megyék közötti rangsorban, a termésátlagok alapján, Tolna megye búzából és őszi árpából az első IPAR 1986-ban az ipari termelés volumene az országosnál élénkebben, 2,4%-kal nőtt. Ebben döntő szerepe volt a paksi atomerőmű termelésfelfutásának. A IV. negyedévben megtörtént a III. 440 MW- os blokk üzembe helyezése, így 1986- ban az ország villamosenergia-termelé- sének 27%-a származott nukleáris forrásból. Az atomerőművet nem számítva a megye iparának termelése az előző évi szinten maradt. Az iparon belül az állami szektor termelésének növekedése mérsékeltebb, a szövetkezeté élénkebb volt. Ugyancsak az átlagosnál jobban nőtt a kisvállalatok, kisszövetkeztek teljesítménye, súlyuk azonban az ipari termelésen belül továbbra sem jelentős. A termelés változása gazdasági egységenként az 1985. évihez hasonlóan igen széles skálán szóródott. A csökkenő termelésű egységek száma ugyan az előző évinél kevesebb volt, de közéjük került néhány állami nagyvállalat is. Az 1986. évi nép- gazdasági terv az ipar - ezen belül elsősorban a feldolgozóipar - fő feladatának a kivitel és ezáltal is a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás növelését jelölte meg, a biztonságos belföldi ellátás mellett. A Tolna megyei székhelyű gazdálkodók összes értékesítése csökkent, ezen belül azonban a külkereskedelmi értékesítés aránya 18,9%-ról 23,0%-ra emelkedett. A megye vállalatai, szövetkezetei és ipartelepei 1986-ban 4777 millió Ft értékű árut értékesítettek külföldön, változatlan áron számítva 9,7%-kal többet, mint 1985-ben. A rubel elszámolású export 17,1, a nem rubel elszámolú 2,9%-kal növekedett. (Országosan a rubel elszámolású kivitel az 1985. évi szinten maradt, a nem rubel elszámolású több, mint 3%-kal csökkent.) Az összes exportból a nem rubel elszámolású aránya 49,3%-ra mérséklődött. A megye iparában foglalkoztatottak száma 1,1%-kal nőtt, a fizikai foglalkozásúaké az 1985. évivel azonos szinten maradt. A termelékenység - a fizikai foglalkozásúak egy munkaórájára jutó termelés alapján - 2,6%-kal emelkedett. ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű kivitelező építőiparteljes bruttó termelése 6,1 %-kal több volt, mint egy évvel korábban. A termelésen belül az ipari tevékenység élénkült, az építési szerelési munkák volumene 1 %-kal elmaradt az 1985. évitől. Az állami kivitelezőknél csökkent, a szövetkezetieknél növekedett a változatlan áron számba vett építési-szerelési termelés. Élénkült az építőipar megyén kívül végzett tevékenysége, a megyén belüli csökkent. Az 1985. évi átmeneti csökkenés után emelkedett a fenntartási munkák aránya, az építőipari kisszövetkezetek növelték a lako.sság részére végzett fogyasztási szolgáltatásaik értékét. A foglalkoztatottak - ezen belül a fizikai foglalkozásúak - száma összességében kismértékben csökkent, szektoronként és gazdálkodó egységenként azonban igen eltérő volt a létszámmozgás iránya. A termelékenység minimális mértékben csökkent. Az iparban és a kivitelező építőiparban folytatódik a vállalati szervezetben és irányításban korábban elkezdődött változások. Az állami vállalatok döntő többségét az 1986. év végén vállalati tanács, közgyűlés vagy küldöttgyűlés irányította. MEZŐGAZDASÁG A gabona termelési színvonala - a kedvezőtlen időjárás következtében - csökkent, az összes gabonafélére számított fajlagos hozam azonban így is messze felülmúlta az országos átlagot. A gabonafélék közül a kalászosok vetésterülete és termésátlaga - így a betakarított mennyiség is - csökkent, a kukorica vetésterülete nőtt, termésátlaga csökkent, a termésmennyiség kis mértékben növekedett. A termésátlagok alapján a megyék között Tolna megye búzából és őszi árpából az első, kukoricából a harmadik helyet foglalta el. A cukorrépa- és a burgonyatermelés 1986-ban tovább mérséklődött, napraforgóból többet takarítottak be, mint egy évvel korábban. A talajerő-utánpótlás színvonala a nagyüzemi gazdaságokban szerény mértékben javult. A felhasznált műtrágya mennyisége az állami gazdaságokban erőteljesebben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben mérsékeltebben nőtt. A szerves trágyázott terület is, az állami szektorban növekedett jobban. A megye szarvasmarha-állománya 1986-ban tovább csökkent, az országoshoz hasonló arányban. A tehénállomány valamelyest növekedett, számottevő emelkedés azonban csak a kistermelőknél volt. A sertésállomány csökkenése megállt, 1986. december 31 -én 2,4%-kal több sertés volt a megyében, mint egy évvel korábban. A növekedés üteme elmaradt az országos átlagtól, azonban a korábbi években a csökkenés mértéke is kisebb volt a megyében, mint országosan. Az állomány a nagyüzemekben nőtt, a kistermelőknél valamelyest mérséklődött. Az anyakoca-állomány az állami gazdaságokat kivéve valamennyi szektorban növekedett. A fontosabb állati termékek közül csupán a vágóbaromfi és tehéntej értékesítése emelkedett, vágómarhából, vágósertésből, tyúktojásból kevesebbet értékesítettek a gazdaságok, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére a 100 hektár szántóterület- rejutó értékesítés a cikkek többségénél továbbra is magasabb az országos átlagnál. NÉPESSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG A megye népessége előzetes adatok szerint 1987.1.1 -én 265 ezer fő volt, a korábbi évekhez hasonlóan 1986-ban is tovább csökkent. A megfigyelt ágazatokban a foglalkoztatottak - ezen belül a fizikai foglalkozásúak - száma kis mértékben csökkent. A gazdaság szerkezetváltozása, a hatékony foglalkoztatás követelménye fokozottabban előtérbe állítja a vállalaton belüli és vállalatok közötti munkaerő- mobilitás kérdését. Az elmúlt években létrejött az ennek megfelelő intézmény és támogatási rendszer. Tolna megyében az átképzés szervezett lehetőségével nem éltek a gazdálkodók: mindössze egy szövetkezet vette igénybe az átképzési támogatást. A vállalatok, intézmények munkaerőigénye - a megyei tanács vb. munkaügyi szolgáltató irodájától kapott információ szerint - mérsékelten növekedett. A kereslet mintegy fele szakmunkásokra, egyharmada betanított munkásokra jelentkezett, és csak kis hányada segédmunkásokra, vagy szellemi munkakör betöltésére. A munkaerő-kínálat ugyanakkor mennyiségben és képzettségben is elmaradt az igényektől. A megye 16 irodájánál jelentkezők nagy része szakképzetlen volt. A foglalkoztatottak havi átlagbére az ágazatok átlagában 5740 Ft volt, 7,7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak átlagbér-növekedése 6,6, a szellemi foglalkozásúaké 11%-os volt. Az átlagot meghaladó mértékben nőttek a bérek az iparban és a vízgazdálkodásban; a többi ágazatban átlagos, vagy annál kisebb bérnövekedés valósult meg. Az elért átlagbér az iparban volt a legmagasabb, és - a korábbi évekhez hasonlóan - a kereskedelemben a legalacsonyabb. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete a megfigyelt ágazatokban 6140 Ft volt, 8,9%-kal haladta meg az előző évit. PÉNZFORGALOM Az MNB Tolna Megyei Igazgatóságának jelentése szerint a szocialista szervektől a lakosság 9,6%-kal több bevételhez jutott, mint 1985-ben, kiadásainak összege 8,6%-kal emelkedett. A lakossági bevételek közül az elsődleges munkaviszonyhoz kapcsolódó jövedelemnek (munkabér és személyi jövedelmek, mgtsz-ek kifizetései) az átlagosnál kevésbé nőttek. A gmk-knak, magánszektoroknak teljesített kifizetések, a mező- gazdasági termékek értékesítéséből származó jövedelmek emelkedése élénkebb volt. (Ez utóbbiban a felvásárlási árak növekedésének volt döntő szerepe). A társadalombiztosítási kifizetések összege is lényegesen meghaladta az egy évvel korábbit. Az OTP Tolna Megyei Igazgatósága és a takarékszövetkezetek jelentése szerint a lakosság betétállománya 6156, hitel- állománya 5907 millió forint volt 1986 végén. A betétbefizetések az előző évinél élénkebben növekedtek, melyhez hozzájárult a lakossági bevételek korábbinál nagyobb emelkedése. Ugyanakkor mérsékeltebben nőttek a betétfelhasználások, ami összefüggésben van a csökkenő lakásértékesítésekkel. A megtakarítások egy része így feltehetően kényszermegtakarításként jelentkezett. A hitel- állomány kevésbé növekedett, mint 1985-ben; csökkentek a kihelyezések, ugyanakkor az adható kedvezmények miatt nőtt a lejárat előtti visszafizetés. LAKÁSÉPÍTÉS 1986-ban 1509 lakást vettek használatba a megye lakosai, 71 -gyei kevesebbet, mint egy évvel korábban. Állami erőforrásból 242 lakás épült, 89%-kal több, mint 1985-ben. Az előző évihez viszonyított lemaradás a magánerőből épült lakáA kulturált kereskedelem egyik helyszíne a tolnai Fészek-áruház soknál jelentkezett: az átadott OTP-beru- házású lakások száma 227 volt, több mint 50%-kal kevesebb az előző évinél. Családi házakból ugyanakkor 964 épült fel, míg 1985-ben 875. Szövetkezeti szervezésben 76 lakás készült el. A megyén belül a városokban épült lakások száma és aránya is csökkent, a községekben átadottaké növekedett. Az összes lakás 55%-a gyarapította a városok lakásállományát. ÁRUFORGALOM A megye kiskereskedelmi forgalma 1986-ban 12 075 millió Ft volt, folyóáron számítva 7,0%-kal haladta meg az előző évit. Összehasonlító áron 2,6%-os volt a növekedés, valamivel mérsékeltebb, mint az országos átlag. A kiskereskedelmi forgalom 43,5%-a az állami, 54,8%-a a szövetkezeti, 1,7%-a a magánszektorban realizálódott. Az átlagosnál nagyobb mértékben bővült a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek, illetve a vegyesiparcikkek értékesítési volumene, a ruházaté és vendéglátásé tovább csökkent. Az áruellátás alapvető élelmiszerekből megfelelő volt. Nem volt kielégítő a diabetikus készítmények választéka. Javult az ellátás húsfélékből, de ezen belül ún. szárazárukból igen szegényes volt a kínálat mennyiségben, és minőségben is. Időszakos hiány volt napraforgóolajból és egyes kávéfajtákból. A ruházati cikkek közül többek között a fiú- és férfikonfekciónál, a hazai alsóruházati cikkeknél voltak ellátási problémák. A vegyes iparcikkek közül több tartós fogyasztási cikk kínálata javult, de még mindig széles azoknak a termékeknek a köre, amelyeket hiába kerestek a vásárlók. A kiskereskedelemben a boltok és a vendéglátóhelyek között is csökkent a szerződéses, nőtt a jövedelemérdekeltségű egységek száma és aránya. IDEGENFORGALOM A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 1986. július 31-én 3293 volt; 2,5%-kal csökkent az előző évihez képest, ami a szállástípusok közül döntően a fizető-vendéglátásban jelentkezett. A belföldi vendégek száma több mint 6%-kal volt kevesebb, mint egy éve, a külföldieké minimális mértékben csökkent. A vendégek kevesebb időt töltöttek megyénkben, mint 1985-ben, a belföldiek átlagosan 4,1, a külföldiek 2,3 éjszakát. A szocialista országok közül a Szovjetunióból és Lengyelországból, a tőkés országok közül az NSZK-ból érkezett a legtöbb vendég. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A szervezett általános és üzemi orvosi körzetek száma 1986 végén változatlanul 111 volt ebből négy volt betöltetlen, míg 1985-ben hat. A gyermekgyógyászkörzetek száma 32-ről 34-re emelkedett, 1985- höz hasonlóan négy körzet volt betöltetlen. A községi fogorvosi körzetek száma 25 volt közülük egy állás volt üres. A betöltetlen körzetek ellátását minden esetben helyettesítéssel oldották meg. A szakorvosi órák száma 36-tal több, mint egy éve, a fogászati és cardiológiai szakterület ellátási lehetőségei bővültek ezzel. Továbbra is a szükségesnél kevesebb azonban a fogászati, labor, cardiológiai, röntgen, szemészeti, bőr- és nemibeteg-gondozó területeken az orvosok száma. A működő bölcsődei férőhelyek száma 1729 volt, 30-cal kevesebb, mint 1985-ben. A csökkenés két üzemi bölcsőde megszüntetéséből adódott A bölcsődékbe beíratott gyermekek száma tovább mérséklődött. 1986. év végén 1115 bölcsődés gyermek volt a megyében, az 1985. évinek 91,2%-a. A bölcsődék kihasználtsága alacsonyabb, mint 1985-ben. Az egészségügyi gyermekotthonok férőhelyeinek száma 315 volt év végén, átszervezés folytán 75-tel csökkent. A szociális otthonokban 1200-ról 1325-re nőtt a férőhelyek száma. 1986-ban 2 öregek napközi otthona kezdte meg működését. Az otthonok száma 43, a férőhelyeké 1010 volt. OKTATÁS 1986/87-es oktatási év kezdetén 11 928 óvodai férőhely volt a megyében, 65-tel több, mint egy éve. A beírt gyermekek száma tovább csökkent, 11 408 fő volt, több mint 300-zal kevesebb, mint az előző évben. Ebből következően 100 férőhelyre tavaly 99, az idén 96 gyermek jutott. 1986- ban egy új óvodát adtak át Szekszárdon, 160 férőhellyel. Ezt leszámítva a megyében több férőhely szűnt meg, mint amennyi bővítés volt. Az általános iskolai tanulólétszám 32 947 fő volt a tanév elején, mindösz- sze 54-gyel több, mint egy éve. Az első osztályosok száma tovább csökkent, a végzősök száma növekedett. Az oktatás feltételei - a tanerők és az osztálytermek számának növekedése miatt - valamelyest javultak. Két új iskolát adtak át az év folyamán, Pakson 11, Szekszárdon (gyakorlóiskola) 18 osztályteremmel. A középiskolai tanulmányokat 5229 fő kezdte meg illetve folytatta, 1,8%-kal több, mint tavaly. Közülük 2537 fő gimnáziumban, 2692 fő szakközépiskolában tanul tovább. A gimnáziumi tanulók részaránya tovább mérséklődött, 1985-ben 51,0 1986- ban 48,5% volt. A szakmunkástanulók száma 4265 fő volt 2,5%-kal kevesebb, mint egy éve. A középiskolák száma eggyel nőtt, Pakson az atomerőmű szakközépiskolájával. Az idei tanévben megkezdődött a megyében az 5 éves időtartamú technikus- képzés, 1 -1 osztállyal a Paksi Atomerőmű Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképzőben, a Szekszárdi Rózsa Ferenc Finommechanikai Műszeripari Szakközépiskolában és az Apáczai Csere János Szakközépiskolában, Dombóváron. További változás a továbbtanulási lehetőségekben, hogy Tolnán, a Földvári Mihály Gimnáziumban megindult a szakközépiskolai képzés, textilipari szakon. Ugyanitt 69 férőhelyes, Pakson 40 férőhelyes kollégiumot is átadtak. Használatba vették a tanév elején Szekszárdon a tanítóképző főiskola 300 személyes kollégiumát. Tavaly üzembe helyezték a III. blokkot
