Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-14 / 38. szám
1987. február 14. Képújság 3 „Munkaidőt és munkaerőt nem lehet raktározni” Pártmunka a Hőgyészi Állami Gazdaságban A személyes kapcsolatok jelentősége A Hőgyészi Állami Gazdaság héttagú pártvezetősége számolt be összevont taggyűlésen a 164 párttagnak az elmúlt évben végzett munkáról. Csak a vezetőség munkáját önmagában nem lehet megítélni, hiszen eredményeikben és hiányosságaikban valamennyi párttag tevékenysége is benne van. Nem csupán a vezetőség munkájáról és beszámolójáról lesz szó az alábbiban, hanem a gazdaságban folyó pártmunka egészéről, vagy legalábbis annak alapvető vonásairól ejtünk szót, néhány másutt is használható módszer, eredmény bemutatásával. „A hátrány előnye” Cikksorozatban számoltunk be a gazdaság helyzetéről, a pártmunka megítélésénél mégis abból kell kiindulni, hogy milyen volt a gazdaság helyzete két évvel ezelőtt és milyen eredményeket sikerült azóta elérnünk. Mindezt ki lehet fejezni forintokban is, és a megtett intézekedé- sekben is. Az üzem tevékenysége az elmúlt évben tovább javult, mondja a beszámoló. Növekedett az eredmény, stabilizálódott a pénzügyi helyzet annak ellenére, hogy az időjárás viszontagságai miatt a növénytermesztési főágazat eredményei elmaradtak a tervezettől. Ezzel szemben az állattenyésztés helyzete jelentősen javult. A tervezett négymilliós veszteség helyett ugyanennyi nyereség várható az ágazatban. A tények - valamint a várható 25 milliós összes nyereség mögött rengeteg munka van. A pártszervezetek tevékenysége mögött is. Az elmúlt két év alatt mintegy háromszázan mentek el a gazdaságtól. Részben azért, mert nem tudtak vagy nem akartak megfelelni a kidolgozott és következetesen végrehajtott teljesítménykövetelményeknek, részben azért, mert az adott kollektíva megmondta neki, hogy a továbbiakban, így nem megy. Természetesen ez így nem mind a háromszáz emberre érvényes, de tény, hogy javult a munkafegyelem, a munka termelékenysége. A hátrányos gazdasági helyzet - általában a népgazdasági és speciálisan a gazdaságban kialakult helyzet - kihozta a tartalékokat minden vonatkozásban, így az emberekből is. Dr. Molnár Sándor, a pártvezetőség titkára fogalmazott úgy, hogy a hátránynak megvannak az előnyei is. A továbbiakban ha a gazdálkodás tovább javul, ezeket az előnyöket nem szabad veszni hagyni. Most már ott tartanak, hogy a nyolc órában dolgoznak, és tudnak dolgozni a szervezettség javulása miatt, a következő lépés az lesz, hogy jól dolgozzon mindenki. Aztán lehet fejleszteni és tovább növekedhet a jövedelem is. Ugyanakkor a rendes, jól végzett munkát már most meg kell fizetni. Úgy kell kialakítani a bérezési rendszert, hogy enn$k az elvnek megfeleljen. A pártvezetőség titkárának megfogalmazása szerint a munkaidőt és a munkaerőt nem lehet raktározni. Vita a fiatalokról Az összevont taggyűlés vitájában a gazdálkodás - itt nem olyan részletesen érintett - kérdései mellett sok szó esett a KISZ-szervezetek munkájáról. A nagyközségi pártbizottság minősítésében is a sok eredmény elismerése mellett a KISZ-szervezetek jobb irányítására hívták fel a figyelmet. Ugyanazok a gondok a gazdaságban is, mint másutt. Sok a harminc körüli fiatal, akik a családalapítás, a házépítés mellett már nem tudnak mást is vállalni. A tíz évvel fiatalabbakkal pedig már nem igazán taláják meg a közös hangot. Ezért létezik formálisan működő szervezet is. Van viszont kettő másik, két kerületben, amelyik jól dolgozik. Összehozta a fiatalokat, kirándulni, színházba járnak, a szokásos szervezeti élet mellett. A tervek között szerepel a szerelőműhelyben megalakítandó KlSZ-szer- vezet. Nem szerepelt a beszámolóban, csak a pártszervezet titkárával folytatott beszélgetésben került szóba, mert a fiatalok témaköréhez szorosan kapcsolódik, a tagfelvételi munka, illetve annak gondjai, problémái. Csak helyeselni lehet a pártvezetöség állásponját, amely szerint nem engednek a statisztikai szempontoknak, e kérdésben is minőségi munkát helyezik előtérbe. Csak a minőség segíthet A minőségi követelményeket már párt- határozatok és kongresszusok is kimondták. Kérdés, hol, hogyan tudják ezt a követelményt érvényesíteni. Hőgyé- szen a pártvezetőség azt szeretné, - mint ahogyan ezt dr. Molnár Sándor a pártvezetőség titkára megfogalmazta - minőséget elérni az élet minden területén. A munkában, a pártmunkában is, különösen a tagfelvételeknél, hiszen csak értelmes, rátermett, elkötelezett emberekkel lehet jól dolgozni. A követelmény vonatkozik az emberi kapcsolatokra is. Ma a pártmunka szervezése, irányítása elképzelhetetlen valóságos vagy képzeletbeli íróasztal mellől. Sok beszélgetésre, személyes agitációra van szükség, hiszen ma több dolgot is magyarázni kell és szerencsére már eljutottunk odáig, hogy az emberek - párttagok és pártonkívüliek - kérdeznek is. Alapelv az is a pártvezetőségben, hogy a pártnak - szervezetnek, vezetőségnek, bizottságnak, mi, kire tartozik - segíteni kell az egyes emberek gondjain, még akkor is, ha az adott probléma elintézése szakszervezeti vagy más feladat. Ilyen értelemben is, meg általában is fontos, hogy javuljon az emberek közötti kapcsolatok minősége. Ez is a hátrány előnyei közé tartozik, és aztán átmenthető a kiegyensúlyozottab gazdálkodás idejére. Jó együttműködés Valószínűleg ennek a törekvésnek is köszönhető - mint ahogy a tényt a pártvezetőség minősítése is leszögezi - jó a kapcsolat a pártvezetőség és az alapszervezetek között. Ugyanez érvényesül a szakszervezeti testületek és azok tagjai, valamint a gazdasági vezetők között is. Jó az együttműködési készség a nagyközségi pártbizottság, sőt a falu vezetői között is. A nyílt, demokratikus légkört is megemlíti a minősítés, hogy mit tettek ennek megvalósításáért, potosabban milyen módszerekkel lehet ezt elősegíteni, arra csak egy példa. Már második éve, hogy a kötelező minősítések elmaradása helyett, kötetlen beszélgetésben elemzik egymás tevékenységét. Első fordulóban az igazgató, a párttitkár, és a szakszervezeti bizottság titkára, majd kibővítve más gazdasági vezetőkkel, beszélgetnek. Nagyon alkalmas ez a módszer annak megelőzésére is, hogy a hibák a kifogások az egyes emberek munkája, magatartása ellen ne halmozódjanak, hanem éppen ellenkezőleg, mindenki tudja, mi róla a szakmai, politikai vélemény. Tehát lényeges, üres időben javítani lehessen a hibákon. A további elképzelések szerint ezt kerületenként is meg lehet csinálni a párttitkárok és a szakszervezeti bizalmiak bevonásával. Hosszan lehetne még sorolni a témákat, az eredményeket, a feladatokat és a terveket, a lényeg mindenképpen az, hogy a Hőgyészi Állami Gazdaság pártvezetősége eredményes egyéves munkát tudhat maga mögött, s erre a jövőben alapozni lehet.- Ihárosi Ruhaipari gazdasági társulások A Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat a Diadal Ipari Szövetkezettel Dia- Coop, a Kapuvári Szabóipari Szövetkezettel pedig Hungarocoop-Szabók néven egy-egy gazdasági társulást hozott létre a tőkés export növelésére. A két társulás női fehérneműket illetve szabadidő ruhákat állít elő NSZK-beli partnerének. A két szövetkezet kooperációs szerződés keretében eddig is készített exportra hasonló termékeket, de a gyártás fokozásához nem volt elegendő kapacitásuk. A mostani együttműködés során a Hungarocoop hozzájárul az üzemépületek bővítéséhez, új gépek munkába állításához, és ezzel a termelés növeléséhez. HÉTRŐL HÉTRE HÍRRE HÍRRŐL A stájer szakácsok Szekszárdon, a Kispipa étteremben mutatták be művészetüket ta már, de sajnos ma is igaz: hiányoznak az igazi kereskedők. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a pult mögött álló unott arcú elárusító méla utálattal válaszol kérdésünkre, vagy böki ki: „nincsen”. Ezekben a boltokban a vezetők is így végzik munkájukat, hasonlóképpen félvállról veszik a kereskedést. De fordítva is igaz: a jó vezető alkalmazottaitól is megköveteli az udvarias kiszolgálást. És hogy milyen kereskedő a bolt „gazdája”, ennek megállapítására elég szétnézni a polcok között, legyen az önkiszolgáló üzlet, vagy falusi vegyeskereskedés. Szabadidő és lehetőség Divatos téma napjainkban az életmód. Rendszerint a két végletet említjük ilyenkor, azt, hogy nem mozgunk eleget, zsíros, nehéz ételekkel táplálkozunk, rossz napi beosztással élünk. Vagy a másik, a pontosan rögzített napirend szerint reggel, este uszoda, kocogás, jó időben tenisz, hét végén túrázás, kirándulás, kispályás foci. Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy az emberek többségére nem egyik vagy másik pólus jellemző. Családi hagyományoktól, megszokástól, de anyagi helyzettől, munkahelytől, lakóhelytől és persze más tényezőktől is függ - hogy a képzeletbeli skálán ki, hova tartozik. Két fontos tényezőt szeretnék kiemelni ezen a helyen. A szabadidőt, aminek mennyisége, eloszlása meghatározza, hogy mennyi időt és hogyan fordítunk regenerálódásra, a pihenés passzív vagy aktív formájára, kultúrára, sportra, szórakozásra. Ezt hangsúlyozni kell, mert gyakran hallani: „amire akarunk, arra tudunk időt szakítani”. Ez pedig hamis okoskodás. A másik oldal: milyen lehetőség adott. Fülembe cseng a panasz, hogy nálunk egyszerűen nincsen szervezett alkalom tömegsportra, mozgásra, eltekintve néhány kampányakciótól. Belelapoztam a megye idei szabadidősport-naptárába, ahol csupán a nagyobb rendezvényeket jegyzik. Nem próbálom meg felsorolni, még fejezetcím szerint sem a legkülöfé- lébb sportágakban, más-más településeken, különböző korosztályoknak szervezett programokat. A szokásos sportnapok, majálisok, találkozók, teljesítménypróbák, munkahelyi olimpiák, falusi spartakiádok, futóversenyek és túrák tízezreket mozgatnak meg. És ez nemcsak a sport, de az adott településen fontos közösségteremtő lehetőség is egyben. A szedresi asszonyok is ennek szellemében hoztak létre testedzőklubot - egészségükért, a saját örömükre. Közelebb a szívünkhöz Stájerország mutatkozott be megyénkben az elmúlt héten. Ausztria „zöld szíve" közelebb került szívünkhöz, fényképeket, prospektusokat láthattunk a tartomány természeti szépségeiről, folklórjáról, történelmi múltjáról, osztrák zenészek játszottak hangulatos „stájer” zenét, sőt jellegzetes ételeiket is megkóstolhattuk. Sokan voltak kíváncsiak a stájer szakácsok főztjére, telt ház volt mindkét napon a szekszárdi Kispipa vendéglőben. Ez pedig azt is mutatja, hogy kezdjük levetkőzni azt a rossz beállítódásunkat, hogy külföldön is az otthoni ízeket, fűszereket, a megszokott fogásokat keressük és eleve elutasítjuk azt, ami más. Pedig régi igazság, hogy egy nép kultúrájához konyhája is hozzátartozik. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Széles áruválasztékkal várja a bonyhádiakat az új ABC- áruház Kellemes, enyhe hetet hagytunk magunk mögött, a fogvacogtató, szeles hónapok után igazán örülhettünk a tavaszt idéző időjárásnak. A tavaszvárás- nak azonban nem adhattuk át magunkat teljesen, hiszen a belpolitikai életben nagyon is sűrűn követték egymást az események. Év elején járunk, ez sok helyütt a számvetés időszaka. Az előző esztendőben végzett munkát értékelni, az előttünk álló tennivalókat megismertetni - nélkülözhetetlen ahhoz, hogy tudatosan, aktívan vegyenek részt a helyiek községük politikájában, sorsuk alakításában. A falugyűlések, a tanácstagi bezsámolók, a zárszámadások mellett nem hagyhatjuk ki a jövő generációját sem, ugyanis néhány napja osztották ki a félévi bizonyítványokat, értékelték az iskolákban az előző öt hónap teljesítményét: Most már a következő feladatokat kell sorra venni: melyik tárgyból, mit kell javítani; adott településen mennyi pénzből kell gazdálkodni, mire futja ebben az évben, és mit vállal a lakosság; termelőszövetkezeteinkben melyik ágazatot kell fejleszteni, hol lehet korszerűbb technológiát alkalmazni. Mindez persze nem csupán személyes, vagy helyi érdek. Nyitottabb településpolitikát Érdekes kezdeményezésnek volt főszereplője a múlt év nyarán Szekszárd Város Tanácsa. Nyílt napot tartottak az általános iskolai tanulók számára, s a gyerekek kérdezhettek a tanács elnökétől várospolitikáról, fejlesztési elképzelésekről. És mint az kiderült, aktívak, érdeklődőek voltak, fontos problémákat vetettek fel - természetesen életkoruknak megfelelő szinten. A város vezetői pedig komolyan vették őket. Nincs szándékomban pedagógiai hasznosságát elemezni - azóta több város átvette az országban - csupán egyetlen megjegyzést szeretnék tenni. Ezek a kis emberek felnőve is nyitottabbak lesznek a település, az ország gondjai iránt. Erre is nevelni kell. Demokratizmusról, nyitott településpolitikáról akkor beszélhetünk, hogyha nemcsak a lehetőség adott, de élnek is ezzel az emberek. Ezt pedig segíteni lehet, sőt szükséges, hiszen addig, amíg lakóhelyükön a legalapvetőbb célokat, elképzeléseket sem értik, ismerik, addig nem várhatjuk azt, hogy tanácsülésekre járjanak a helyiek. A szekszárdi és a dombóvári tanács ebben próbál meg lépni, a városi könyvtárakban tanácsülések, közérdekű végrehajtó bizottsági határozatok anyagát helyezik el. Igaz, egyelőre kevesen tudnak erről, de biztosan kevésbé tűnik majd elvont, hozzáférhetetlen, „mások dolgának" lakóhelyük sorsa, ha mondjuk Szekszárdon az 1990-ig szóló távlati fejlesztési vagy a VII. ötéves tervbe, a végrehajtó bizottság elmúlt négy évének hatályos határozataiba belelapozhatnak. Hogy igazi kereskedésről beszélhessünk Többször írtunk már az áfészek által megalakult rekonstrukciós programról, aminek során a kistelepülések, a gyengén ellátott, periférikus községek boltjait újítják fel. Mindez egy néhány száz vagy ezer lelket számláló településen nagyon fontos dolog, hiszen legtöbbször az alapellátás egyetlen csatornáját jelentik. A külső változásokon kívül ezért a választékot is igyekeznek bővíteni az áfészek, több helyen például előre csomagolt tőkehúst szállítanak a hét egy napján, vagy ahol a hűtőkapacitás megoldott, cukrászkészítményeket is árusítanak. A héten Bonyhádon adtak át új ABC-áruházat, Dombóváron pedig cipőboltot. A milliós beruházásokról értesülve a nélkülözhetetlen tárgyi feltételeken túl a másik oldalt is észre kell vennünk. Kik állnak a pult mögött? Régi, sokszor lejárt nóI 1'" 1 A gyógyszeripar idei tervei A gyógyszeripar az idén is a népgazdasági átlagnál gyorsabban fejlődik. Termelését a tavalyihoz hasonló ütemben, körülbelül 7 százalékkal bővíti. Ebből a hazai egészségügyi intézményeknek 3 százalékkal több gyógyszert szállítanak, mint a múlt esztendőben. A tervek szerint az 1986. évinél mintegy 11 százalékkal több gyógyszert és növényvédő szert értékesítenek a gyógyszeripari vállalatok a szocialista országokban. A gyógyszeripari vállalatok konvertibilis kivitele az idén várhatóan 7 százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Az előzetes vállalati tervek eredetileg csak 2,3 százalékos növekedést tartalmaztak, de három nagy gyógyszergyár - az Alkaloida, az Egis és a Kőbányai - olyan jelentős többletvállalásokat tett, amelyek teljesítésével megvalósítható a tőkés exportnak ennél jóval nagyobb mértékű emelkedése. A gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás központi gazdaságfejlesztési programjának megfelelően folytatódik a gyógyszergyártás korszerűsítése. A VII. ötéves terv időszakában a gyógyszeripari vállalatok csaknem 70 százalékkal többet fordítanak beruházásokra, mint az elmúlt ötéves tervidőszakban. Jelenleg is sok kapacitásbővítő, a termelést korszerűsítő beruházás van folyamatban, amelyek jövőre, s az azt követő években teszik lehetővé a gyártás számottevő fokozását. A gyógyszeripar az idén is több száz millió forintot fordít újabb eredeti készítmények kutatására, külföldről vásárolt li- cencek honosítására. A korábbi kutatások eredményeként tavaly hét új hazai gyártású készítményt hoztak forgalomba.
