Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

2^ÍÉPÜJSÁG 1987. február 3. Kivégzéssel fenyegetnek Bizonytalan a Jichak Rabin izraeli hadügyminiszter vasárnap elvetette egy szélsőséges liba­noni szervezetnek azt a követelését, hogy három amerikai és egy indiai tú­szért cserébe Izrael bocsásson szaba­don 400 bebörtönzött foglyot. A hadügy­miniszter hozzátette, hogy sem az ameri­kai, sem más kormány nem intézett ilyen kérést Izraelhez. Rabin egy rádiónyilat­kozatában kijelentette: az Izraelben el­ítéltek „nem szolgálnak tartalékalapul Li­banonban elrabolt nyugatiak kiszabadí­tásának fedezésére”. Mint beszámoltunk róla, az „Iszlám Szent Háború Palesztina Felszabadítá­sáért" szombati közleményében bejelen­tette: kivégzi a fogságában levő három amerikai és egy indiai professzort, ameny- nyiben Tel-Aviv egy héten belül nem en­ged szabadon 400, Izraelben bebörtön­zött foglyot. A bejrúti angol nyelvű egye­tem négy tanárát január 24-én rendőr­nek álcázott emberrablók hurcolták el. Továbbra is homály fedi Terry Waite sorsát, aki az anglikán egyház megbízá­sából kezdett Libanonban tárgyalásokat a nyugati túszokat fogva tartó emberrab­lókkal. A canterbury-i érsek személyes megbízottja két hete nem ad életjelt ma­gáról. Bejrúti hírek szerint beható konzultá­ciók folynak Szíria, Irán képviselői és a li­banoni milíciák vezetői között Waite hol­létének kiderítésére. Az ABC amerikai te­levízió vasárnapi híre szerint egy szélső­séges síita szervezet tartja fogságban és szabadon bocsátása fejében garanciá­kat követel Washingtontól, hogy nem avatkozik be sem a libanoni polgárhábo­rúba, sem az iraki-iráni fegyveres vi­túszok sorsa A legújabb hírek szerint túszként fogva tartják.a bejrúti emberrablók Terry Waite-et, az anglikán egyház megbízottját (Telefotó) szályba. Robert Runcie, az angliai angli­kán egyház szóvivője vasárnap bejelen­tette, hogy Terry Waite még Libanonba utazása előtt levélben meghagyta: elrab­lása esetén ne fizessenek váltságdíjat ér­te és ne kockáztassanak emberéletet ki­szabadítása érdekében. A Zircon- botrány Általános felháborodást váltott ki a brit közvéleményben a Scotland Yard külön­leges ügyosztályának monstre-házkuta- tása a BBC televízió skóciai székházá­ban, ahonnan három teherautó-rako­mány film- és dokumentációs anyagot szállított el a titkosrendőrség. A BBC glasgow-i stúdiójában készítette Duncan Campbell a „Titkos társadalom" című hatrészes tv-riportműsorát, amelynek a „Project Zircon” kódnevű tervezetről (a Szovjetunió fölött pályára állítandó elekt­ronikus kémholdról) szóló indító anyagát a BBC múlt héten elbocsátott vezérigaz­gatója a kormány nyomására már koráb­ban letiltotta a műsorról. A szombat reggeltől vasárnap délutá­nig tartó házkutatás során - amelynél a BBC ágyukból kiugrasztott munkatársai is kénytelenek voltak „asszisztálni" - a „nemzetbiztonsági” ügyekben illetékes politikai ügyosztály titkosrendőrei több mint 200 filmtekercset, videoszalagot és mintegy 30 kartonládát megtöltő doku­mentációt „zsákmányoltak”. A BBC eredetileg tavaly novemberben akarta sugározni a hatrészes dokumen­tum-műsort, majd - a kormány nyomá­sának engedve - többször elhalasztotta közreadását. Végül január 16-án beje­lentette, hogy a „nemzetbiztonsági, ér­dekből” letiltott indítóanyag kivételével, a többi öt rész március második felében kerül adásba. Most ez is kétségessé vált, miután a titkosrendőrség az egész riport- sorozatot „magához vette", jóllehet csu­pán a Zircon-riportra volt letiltó végzése a főállamügyésztől. Ennek kapcsán még a kormánypárti sajtó is súlyos aggodal­mait fejezi az államtitkok védelméről szóló törvény „túlságosan szabados” ér­telmezése miatt. Mai kommentárunk A manilai homokó Népszavazást tartottak hétfőn a Fülöp-szigeteken. A hétezer szigetből álló, ötvenmilliós ország mintegy huszonötmillió választásra jogosult polgárának arról kellett döntenie, jóváhagyja-e Corazon Aquino asszony kabinetjének új alkotmány- tervezetét. Az ország különleges jellegénél fogva (számos őserdővel borított, nem egyszer egymástól igencsak távoli sziget) jó néhány napig aligha várható a hivatalos vég­eredmény. Ez az a ritka eset azonban, amikor nem annyira a kimenetel az érdekes (a megfigyelők hetvenszázalékos jóváhagyást jövendölnek), hanem az a tény, hogy erre a nem akármilyen erőpróbára egyáltalán sor kerülhetett. A dolog lényege ugyanis éppen az, hogy az elnök asszony minden rendű és ran­gú ellenfele mostanáig éppen arra koncentrálta erőfeszítéseit, hogy a népszavazás lebonyolítását megakadályozza. Ebben a sokágú tevékenységben élenjártak a most nagyjából egy esztendeje emlékezetes körülmények között megbuktatott Ferdinand Marcos diktátor hívei. Mit tett az ellentábor, hogy megállítsa a kérlelhetetlenül pergő homokórát, és elkerülje a hétfői erőpróbát? Válaszként megállapíthatjuk, hogy az elnök asszony ellenfelei nagyon is sok húron játszottak: egyrészt Juan Ponce Enrile ex-hadügyminiszter vezetésével immár a sokadik katonai puccsot szervezték a minap, és a helyzetre jellemző, hogy még a nagy erőpróba előastéjén is folyt a lázadók maradványainak lefegyver­zése. Másrészt az ellentábor igyekezett megsemmisíteni az elnök és a fegyveres gerillamozgalom, az NPA között megkötött fegyverszüneti megállapodást, hogy ismét felizzítsa a központi hatalom számára oly veszélyes „bozóttüzet”, és egyben megkérdőjelezze az államfő egyik leglátványosabb eredményét. Hasonló dologgal próbálkoztak egy másik fronton, a déli muzulmán zendüléssel kapcsolatban. Az elnök velük is megállapodást kötött, ezt is megpróbálták felrúgni a népszavazás kü­szöbén. Harmadrészt az utóbbi napokban pedig mind Manilában, mind vidéken számos terrorcselekmény (robbantás, merénylet) történt, nyilvánvalóan hasonló célzattal: megzavarni a rendet, a bizonytalanság érzetét kelteni a nagy esemény küszöbén. Ilyen előzmények után igazuk van azoknak, akik szerint a Malacanang-palota (az államfői rezidencia) óriási sikerként könyvelheti már azt is el, hogy egyáltalán elju­tott eddig a napig. S hogy mi volta tétje ennek a napnak? A siker nem kevesebbet jelent, mint Aqui­no asszony hatalmának immár végleges legalizálását. Az új alapokmány legfonto­sabb cikkelye ugyanis a jelenlegi elnöki hatalom hatéves meghosszabítása. Ezért zavarta annyira az ellentábort a manilai homokóra pergése - és ezért akarták inkább összetörni ezt az órát. HARMAT ENDRE Nyomás Új-Zélandra Kábítószer-ellenes ENSZ-tanácskozás Az amerikai kormány megvonta Új-Zé- landtól az Egyesült Államokkal „szövet­séges” ország státusát. A „szövetséges­ként” besorolt országok többek között kedvezményes áron vásárolhatnak fegy­vereket az Egyesült Államoktól. A dön­téssel a két ország kapcsolata újabb Kiváló szónoki teljesítmény, ám vitat­ható tartalmi színvonal, és nem kevés kétértelműség. így jellemzik még az ame­rikai sajtó első kommentárjai is Ronald Reagan elnöknek az Unió helyzetéről 'szóló üzenetét. Ami a világot és a mi hazai közvéleményünket is illeti, a fő kérdés természetesen az, hogy mit ígér a washingtoni elnöki üzenet a béke meg­óvásának távlatai, és a szovjet-amerikai kapcsolatok szempontjából. Első olva­satban az amerikai dokumentum ebből a szempontból csalódást keltő. Reagan ki­fejezte ugyan reményét, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok dialógusa konstruktív lesz, de nem ment messzebb ennél az általánosságnál. Őszi megnyilatkozásaitól eltérően, ezúttal már nem szólt nagyformátumú megállapodások lehetőségeiről. Sőt, Gorbacsov főtitkárral az izlandi főváros­ban tartott találkozójáról is csak annyi volt a mondandója, hogy Moszkva ott, úgymond, a hadászati védelmi kezdemé­nyezés „gúzsba kötésére” törekedett. „De ezt nem engedjük meg nekik, nem engedtük meg sem a múltban, és nem le­szünk hajlandóak a jövőben sem” - je­lentette ki Ronald Reagan. Anélkül, hogy konkrétan kitért volna a hadügyminisz­ternek ama tervére, amely szerint a csil­lagháborús rendszer elemeit a tervezett­nél korábban telepítenék - ez a terv, mint ismeretes, az amerikai kormányzaton belül sem talált osztatlan helyeslésre, - az elnök azt mondotta, a hadászati vé­delmi kezdeményezés továbbra is előre fog haladni... S hozzátette: elnöki jogkö­rével élve meg fog vétózni minden olyan kongresszusi törekvést, amely „kikezde­né a nemzet biztonságát és tárgyalási erejét”. A New York Times szerint Reagan a képviselőház múlt évi szavazásaira cél­zott, amelyekkel a SALT-2 megállapo­dás betartását hirdették. Mint ismeretes, az elnök hozzájárult ahhoz, hogy a szol­gálatba állított 131. B-52-es hadászati bombázóra felszerelt robotrepülőgéppel túllépjék a Bécsben aláirt SALT-2 meg­állapodás egyik lényeges korlátozását. mélypontra süllyedt. A wellingtoni ameri­kai nagykövetség hétfőn közzétett nyilat­kozata szerint Washington nem újítja meg az idén június 21-én lejáró memo­randumot az Új-Zélandnak nyújtott ame­rikai logisztikai támogatásról, s erről „tár­gyalni sem hajlandó”. (Más kérdés, hogy a Szovjetunió, nagy mértéktartást tanúsítva, ennek ellenére is úgy döntött, hogy egyelőre a maga ré­széről továbbra is a SALT-2 előírásaihoz tartja magát. Ezeket az előírásokat a Szovjetunió mindmáig nem lépte túl.) Ugyanakkor az elnök sem tagadhatja: döbbenetes, 200 milliárd dollár körüli, a fizetési mérleg deficitje. Noha a választó- polgárok memóriája sokszor rövid életű, arra azért még sokan emlékeznek, hogy a Reagan-kormányzat a költségvetés ra­dikális csökkentésének jelszavával A bécsi ENSZ-központban hétfőn megkezdte idei tanácskozását az ENSZ kábítószer-bizottsága. A negyven ország, köztük hazánk képviselőit egyesítő testület tanácskozá­sát a lábadozó Enrique Parejo Gonzalez, Kolumbia budapesti nagykövete nyitotta meg. A nagykövet - hazája korábbi igazságügy-minisztere - ellen, mint kezdte tevékenységét, és a deficit a mos­tani csillagászati magasságokba éppen az ő elnöki működésének esztendei alatt emelkedett. A fizetési mérleg hiányának elsődleges okai természetesen a magas katonai költségek. Az, amit a Pentagon legutóbb beterjesztett, mindenképpen rekordot jelent. A katonai költségvetést az a filozófia hatja át, hogy mindent, ami technikailag lehetséges, ki kell próbálni, és mindent, aminek kipróbálása sikerült, rendszerbe kell állítani. Nagyon is kérdé­ses, hogy egy olyan amerikai törvényho­ismeretes, a közelmúltban Budapesten ismeretlen tettesek merényletet követtek el. A magyar főváros után az NSZK-ban gyógykezelik, s most Bécsbe szállították. A nagykövet ezt az alkalmat is felhasznál­ta arra, hogy a kábítószercsempész, gyil­kos szervezetek elleni ellenállást, a nem­zetközi összefogást hangsúlyozza. zás, amelynek mindkét házában novem­ber óta immár demokrata többség van, miképpen reagál azokra a kísérletekre, hogy a Pentagont továbbra is szent te­hénnek tekintsék. Hiszen a költségvetés a földkerekség leggazdagabb országá­ban sincs gumiból. Reagan mostani költ­ségvetési tervezete például egyharmad- dal csökkenti az oktatás támogatására szolgáló állami alapokat, miközben sza­vakban hitet tesz a versenyképesség fo­kozása, és az oktatási rendszer tökélete­sítésének összefüggése között. Szociál­politikai .előirányzatairól az is sokat mond, hogy elnökségének ideje alatt tíz­szeresére, kétmillióra nőtt azoknak az amerikaiaknak a száma, akiknek nincs fedél a fejük felett, és több mint 30 millió amerikai él a hivatalosan megállapított létminimum alatt. Az amerikai közvéle­ménykutatások arról számolnak be, hogy Reagan tekintélye rég látott mély/ pontra jutott. Ebben persze szerepéin az „Irangate” válságnak, amely minden­képpen megkérdőjelezte a kormány sza­vahihetőségét. Érdekes módon, vannak amerikai megfigyelők, akik éppen ezért látnak esélyt rugalmasabb amerikai ma­gatartásra a világpolitika fő kérdésében. A CBS televízió kommentátora egy szov­jet-amerikai megállapodás esélyét latol­gatván, 50 százalékosra teszi a siker va­lószínűségét. Nem lehet azonban megfe­ledkezni az időtényezőről, és mivel a vá­lasztások közelednek, a genfi tárgyalá­sok jelenlegi fordulóján kellene ered­ményt elérni. Másrészt, sok megfigyelő ehhez hozzáteszi, hogy egy belpolitikai- lag erős elnöknek nagyobb lehetősége lenne olyan engedményeket tenni - min­denek előtt a csillagháborús rendszerek laboratóriumon kívüli, űrbéli kipróbálá­sáról való lemondást - amelyek a Szov­jetunió Reykjavíkban felajánlott nagyvo­nalú koncesszióit ellensúlyoznák. Rea­gan azonban, a jelek szerint, olyan bel­politikai helyzetbe manőverezte magát, amelyben saját pártján belül is mind többen határolódnak el előle. VAJDA PÉTER PANORÁMA BELGRAD - Joszip Broz Tito ötven esztendővel ezelőtt (1937 augusztusá­ban) került Jugoszlávia Kommunista Pártjának élére. Az évfordulóról Jugo­szláviában az idén ünnepségsorozattal emlékeznek meg. Erről hozott határoza­tot a JKSZ KB Elnöksége. MOSZKVA - Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Legfelsőbb Tanács elnöksé­ge és a szovjet kormány mély részvétét fejezte ki a grúziai természeti csapások következtében elhunytak hozzátartozói­nak, valamint az összes károsultnak. E kaukázusi szovjet köztársaságban az utóbbi időben a nagy havazások, hó­lavinák, felhőszakadások és áradások súlyos helyzetet idéztek elő. A következ­mények felszámolására és a Grúz Köz­társaság megsegítésére kormánybizott­ság alakult. PEKING - A hagyományos kínai nap­tár szerinti holdújévet köszöntő vezércik­kében a Zsenmin Zsipao, a Kínai Kom­munista Párt központi lapja megerősíti a párt és az állami vezetés vonalát, amely szerint a burzsoá liberalizmus ellen indí­tott harc szigorúan megmarad a kommu­nista párt keretei között, s a párton belül is elsősorban a politikai és az ideológiai területre korlátozódik. A Zsenmin Zsipao szerint a burzsoá liberalizmus elleni küz­delem semmiképpen sem zavarhatja meg az ország folyamatos és egészsé­ges gazdasági és politikai fejlődését. PRÁGA - Megkezdődött hétfőn a csehszlovák néphadsereg harcászati gyakorlata. A február 6-ig tartó gyakorlat Csehszlovákia északnyugati részén fo­lyik, 17 500 katona részvételével. A ma­nőverre a helsinki záróokmányt aláíró országok közül 23 állam összesen 43 megfigyelőt delegált. BECS - A Die Presse-ben hétfőn megjelént nyilatkozatában Alois Mock, osztrák alkancellár és külügyminiszter szerint a kormánykoalíció módosítja a hangsúlyokat Ausztria latin-amerikai po­litikájában. A korábbi, a szocialisták ve­zette kormány féjlesztésügyi attasét akk­reditált a nicaraguaiforradalmi kormány­nál. Az új külügyminiszter szerint ezután a „nem demokratikusnak tekintett Nica­ragua helyett Costa Ricával kívánnak szorosabban együttműködni. GENF - Ma nyílik meg a Nemzetek Pa­lotájában a leszerelési bizottság idei ülésszaka, amelyen ezúttal is jelentős új szovjet kezdeményezések várhatók a vegyi fegyverek eltiltásának ügyében. A javaslatokat várhatóan most terjeszti elő a 40 országot tömörítő bizottságban Jurij Voroncov első külügyminiszter-helyet­tes. CSALÓDÁST KELTŐ ÜZENETEK Ahogyan a US News and World Report rajzolója látja Reagan helyzetét: birkózás a demokrata többségű törvényhozással - háttérben a problémák (balról jobb­ra: iráni-nicaraguai botrány, mérleghiány, fegyverzetcsökkentési tárgyalá­sok, kábítószer, kereskedelem)

Next

/
Thumbnails
Contents