Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-03 / 28. szám
1987. február 3. ( TOLNA \ Képújság 3 Mozaikok a békekonferenciáról Jó politikai légkörben, a nemzeti egység jegyében zajlott le a XI. országos békekonferencia. A dokumentumok megjelentek, a tartalmi gazdagság felmérésére, feldolgozására a következő konferenciáig van még idő és mód. ATol- na megyei delegáció részvételéről, a konferencia hangulatáról kellene most képet alkotni, hogy az olvasó is érzékelhesse a tanácskozás jelentőségét és varázsát is. * Majdnem teljes egészében azonosak voltak a küldöttek azokkal, akik részt vettünk az előző konferencián is. Már akkor is érződött az az úgyszólván megfogal- mazhatatlan közösségi érzés és összetartozás, amit a dokumentum úgy fogalmazott meg, hogy a béke minden ember legszemélyesebb közügye. A konferencia és az azon való jó szereplés is mindannyiunk legszemélyesebb közügyévé vált. Ketten kértek szót, Horváth István, a Vegyépszer tamási gyárának igazgatója, az Országos Béketanács tagja és Zoboki Béla, a Szekszárdi Húsipari Vállalat főművezetője, szintén OBT-tag. Az izgalomhoz, a készülődéshez képest, ami felszólalásukat megelőzte, már igazán mellékes kérdés, hogy mondanivalójuk nem hangzott el sem a plenáris, sem pedig a szekcióüléseken, hiszen az írásban beadott anyagok részét képezik a konferencia dokumentumainak. Harmincötén képviseltük a megyét, de egyként izgultunk mindkettőjükért és szinte mindenkinek volt jó ötlete, hasznos tanácsa ahhoz, hogy mondanivalójukat hogyan is lehetne a legjobb formában, és leghatásosabban előadni. Horváth István annak elmondására készült, hogy egy gyár miként kapcsolódik be a. nemzetközi munkamegosztásba, milyen szerepe lehet minden egyes dolgozónak abban, hogy ez az együttműködés jobb lehessen a jelenleginél. A konferenciának egyik fő mondanivalójává vált, más felszólalások kapcsán, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés milyen jelentős szerepet is játszik abban, hogy a nemzetek, az országok, végső soron pedig a két világrendszer a békés gazdasági versenyt válassza a hideg- és melegháborús konfliktusok helyett. Zoboki Béla felszólalása arról szólt, hogy egy fiatal üzemben hogyan lehet kialakítani a munkáshagyományokat, a békemozgalomnak pedig milyen módszerekkel lehet hagyományt teremteni, hogy az összhangban legyen a termeléssel, az üzemi közélettel. Mindez a néhány gondolat persze nem fejezheti ki a hozzászólások tartalmi gazdagságát, mindössze arra lehet utalni vele, hogy a béke témaköre mennyire átszövi, vagy kellene, hogy átszője mindennapi életünket. •k Ketten is ültek közülünk az elnökségben, mégpedig annak okából, hogy a kitüntetettek közé tartoznak. Fertály Lajos, a Csavaripari Vállalat dombóvári gyárának csoportvezetője, a helyi békeklub egyik megalapítója, az Országos Béketanács tagja, hosszabb ideje végzett eredményes munkája elismeréseként a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta, hasonló indoklással vehette át Horváth István, a Vegyépszer igazgatója a Békéért kitüntetést. ★ Tolna megye több vonatkozásban is szóba került a konferencián és nem kell szégyenkeznünk e vonatkozások miatt. Több megyénkben kollektíva is táviratban üdvözölte a tanácskozást. Elhangzott az is, hogy a Szekszárdi Húsipari Vállalat kommunista műszakot tartott szombaton, a konferencia tiszteletére. Nem titok az sem, hogy az este nyolckor kezdődő fogadáson szekszárdi borral koccinthattak a konferencia résztvevői. Persze nem lenne jogos, ha nem emlékeznénk meg a szabolcsiak almájáról. Az is ízlett mindenkinek. * A szekciók színeiről nem szólni igazságtalanság lenne. A hagyományoknak megfelelően a legnagyobb érdeklődés az ifjúsági vitában volt, a nyitottságnak megfelelően ebben a szekcióban vettek részt a legnagyobb számban kívülálló érdeklődők is. Az is az igazsághoz tartozik, hogy némely fiatalnak még gyakorolnia kell a demokrácia játékszabályait, mert a teljes zűrzavar megelőzése érdekében helyi szabályokat kellett elfogadni, hogy mindenkit végighallgassanak. Az érvek helyett néha a hangerő dominált. Végül is nem lehetne sikertelennek nevezni a szekció munkáját, hiszen a vita lényege éppen az volt, hogy miként lehetne a mozgalomban új módszereket találni, hogyan lehetne a fiatalokat még inkább bekapcsolni a békemozgalomba. * Sokan javasolták, hogy a testvérvárosi kapcsolatok mintájára a községek is létesíthessenek kapcsolatokat más országok településeivel. A konferencia olyannyira magáévá tette e gondolatot, hogy az állásfoglalás is kiegészült a javaslattal. Más kérdésekben is több gondolatot átvezettek az elhangzott pontosítások alapján. Még ilyen módon is kollektív volt tehát az elfogadott állásfoglalás. Ihárosi Fejlődő baromfitermelés A termelést ösztönző központi intézkedések nyomán növekszik a baromfiállomány és több alapanyaghoz jutnak a feldolgozó üzemek. Az elmúlt időszakban nőtt az export is. A Baromfitermelők Egyesülésében az MTI munkatársának elmondották: az egyesülés 47 tagvállalata közül a 19 feldolgozó üzem tavaly 445 ezer tonna élő baromfit vásárolt és dolgozott fel, ami csaknem 60 ezer tonnával több az előző évinél. A belföldi értékesítést 7 százalékkal növelték; 135 ezer tonna húst és baromfiterméket adtak a fogyasztóknak. A feldolgozó üzemek, választék bővítésére csaknem 20 új termék gyártását kezdték meg 1986-ban; megjelent az üzletekben a parajos baromfipárizsi, a szentesi csemegekolbász, a hortobányi pulykakolbász, a baranyai pulykamell, a kiskunhalasi kakaskolbász, mig a libamájtermékek családja pürével, parféval, illetve a máj szeletelt változatával gyarapodott. Az egyesülés tagvállalatai - a külkereskedelem közvetítésével - tavaly több mint 190 ezer tonna vágott baromfit értékesítettek külföldön, 18 százalékkal többet mint 1985-ben. Több mint kétszeresére növelték a rubelelszámolású exportot, az áru nagy részét a Szovjetunióba szállították. A konvertibilis piacokon mintegy 106 ezer tonna baromfihúst - bontott és darabolt csirkét, pulykát, libát és kacsát - adtak el. Az idén további új termékekkel jelentkezik a baromfiipar. Befejező szakaszukhoz érkeztek a fóliás pulykasonka-, a fóliás kakassonka- és a különféle baromfikonzerv-készítményekkel folytatott kísérletek. A baromfifeldolgozók 1987-ben a tavalyit jelentősen, 30-35 ezer tonnával meghaladó mennyiségű, összesen mintegy 480 ezer tonna élő baromfi felvásárlására készültek fel. A háztáji termelést integráló nagyüzemekkel, az áfészekkel, valamint a szakcsoportokkal január közepéig csirkenevelésre 90, pulykatartásra 80, míg a víziszárnyasok átvételére több mint 60 százalékban megkötötték az 1987-re tervezett szerződéseket. „Elébe mentünk az igényeknek” A tanácsok új ügyfélfogadási rendjéről A Minisztertanács Tanácsi Hivatala (MTTH) elnöke az érdekelt miniszterekkel, a Közalkalmazottak Szakszervezetével, továbbá az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben rendelkezést adott ki, a munkaidő-beosztásról és az ügyfélfogadásról, valamint a tanácsi szervek munkarendjéről. A rendelkezés értelmében a tanácsi szerv dolgozójának heti 40 órás munkaidejét a munkáltató - a szakszervezettel egyetértésben - osztja be. Az ügyfélfogadást végző tanácsi dolgozók munkarendjét úgy kell kialakítani, hogy az ügy- félfogadási időben az ügyintézés érdemi legyen és az ügyfelek munkaidőn kívül is intézhessék ügyeiket. Az államigazgatási szervnek ezért - a helyi szokások és igények szerint - munkaidőn kívül, továbbá szabadnapon és heti pihenőnapon is el kell látni közigazgatási és egyéb szolgáltatásaikat. Hogyan valósulnak meg gyakorlati úton a rendelkezésnek a munkaidőalap védelmét szolgáló szabályai, megyénkben milyen intézkedések történtek? Hogyan fogadták a változást a tanácsi szervek? A kérdésekre dr. Farkas László, a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályának vezetője válaszol.- A tanácsi hivatal elnökének rendelkezése kötelezi a tanácsokat annak végrehajtására. a jogszabály a vb-k hatáskörébe utaltá a döntést a tanácsi szerv ügyfélfogadási idejének megállapításáról. A rendelkezés január elsején lépett hatályba, mi január 31 -i határidőt adtunk a helyi szerveknek arra, hogy döntsenek a félfogadási időről. Február elsejétől pedig mindenütt át kellett állni az új rendre. I- Hogyan alakultak eddig és hogyan változtak most az ügyfélfogadási idők?- Hosszított ügyfélfogadási napok eddig is voltak a városi tanácsokon. Szek- szárdon például szerdán reggel hét órától délután hatig tartott. A rendelkezés szerint mostantól szerdai napokon mindenhol - tehát községekben is 8 óra és 18 óra harminc perc között, valamint szombaton 8 és 12 óra között ügyfélfogadást kell tartani. A jogszabály a helyi körülmények miatt megengedi a kivételt a szerdai ügyfélfogadás alól. Természetesen egy másik napon ezt is meg kell valósítani. A megyei tanács elnöke pedig saját hatáskörében félórai eltérést engedélyezhet az általános munkakezdés és befejezés időpontjától. Ez szintén a változáshoz való rugalmasabb alkalmazkodást szolgálja. I- Éltek tanácsaink ezzel az engedéllyel?- Hogyne. Főként a községi tanácsok. Egyébként mind a községek, mind a városok többsége a hétfői és a szerdai napot jelölte ki meghosszabbított ügyelet céljára. Mindenütt úgy igyekeztek beosztani, hogy mindkét napon érdemi ügyintézés folyhasson. A községeknél kicsit nehezebb a helyzet, hiszen az apparátus általában kis létszámú, egy ember több területet is kézben tart, tehát jelenléte - érdemi ügyintézés szempontjából - mindkét meghosszabbított munkanapon kívánatos lenne. Ez azonban gyakorlatilag kivihetetlen, hiszen heti munka- beosztását így nem lehet elkészíteni. I- Általában hogyan fogadták a tanácsok a rendelkezést?- A városi tanácsok eddig is tartottak „hosszú napokat”. A községek azonban nem fogadták teljes egyetértéssel, hiszen általában ott eddig nem kötöttek ki „tól-ig” határokat ügyfélfogadási időről. Az ügyfél akkor jött, amikor akart, a községi közigazgatási szervek ügyfélforgalma ezt lehetővé tette. Van még egy tényező, amely minden tanácsot érint, mégpedig az, hogy dolgozóink hetven százaléka nő. A „hosszú napok” beosztását úgy elkészíteni, hogy mindenkinek jó legyen, nem lehetséges. A kisgyerekes anyákra természetesen igyekeztek mindenütt tekintettel lenni, azonban elkerülhetetlen, hogy rájuk is sor kerüljön. Ennek sokan nem örültek, ez érthető is. Még ott a szombati ügyelet is. Könnyítésnek számit azonban, hogy a szombati ügyeletet lakáson is lehet tartani a községekben. I- Mint azt a bevezetőben említettük, az intézkedést a munkaidőalap védelme tette szükségessé. Vajon beváltja- e a hozzáfűzött reményeket? Mik erről az eddigi tapasztalatok?- A városi tanácsok eddigi „hosszú napjainak” mérlege azt mutatja, hogy az-7-----------------<T U Cjyj- íjogndt Hétfő : 40- yfíSZ-ig. Szerda, S14 edd Cßjf Csú íöriókön., 4s> Vénieken. Lígg/éljogodős, kiérj dk, Tiszteli Ligyjciccaéei or, ügyjéljogactáM rolóé VXfíjcoe.-k. t>eriotaai Az új rend február elsejétől kötelező ügyfelek nem élnek ezzel a lehetőséggel. Fél öt után nagyon kevesen keresnek fel bennünket, a reggel nyolc óra előtti időpontban pedig szinte soha. Ezért is érzik úgy sokan dolgozóink közül, hogy az új munkarendben kevesebb lesz az érdemi munkára fordítható idő. Félreértés ne essék, természetesen legfontosabbnak az ügyfelekkel való foglalkozást tekintjük, de dolgozóinknak a felgyülemlett anyagot fel is kell dolgozniok, helyszínekre kell kijárni, intézkedéseket kell kezdeményezni. Erre most kevesebb idő jut. Az ügyfelek érdekében egyébként a személyes megjelenéshez kötött ügyekben - ezek száma nem kevés - meghallgatásnál két időpontra, egy munkaidőn belülire - és egy munkaidőn kívülire küldjük az idézést. Gyakorlatilag a kettőből az egyik - gondolva a váltott műszakra is - meg kell, hogy feleljen az érintetteknek, vagyis ki tudják küszöbölni, hogy munkaidőben kelljen bejönniük. Egyébként kibővült a képviselettel intézhető ügyek köre is. I - Mit várnak az új rendtől?-Ügyfélfogadási időpontjainkat a helyi tanácsok hivatali helyiségeiben feltüntetjük, elküldjük a vállalatoknak, üzemeknek, gondoskodunk róla, hogy a lakosság tudomására jussanak. Eddig a meghosszabbított ügyfélfogadási napokat nem használták ki, most reméljük, ez megtörténik. Ez egyébként a munkáltatók érdeke is. Ismételten elmondom, ha a munkaidőben kívánjuk az ügyfél megjelenését - vannak halaszthatatlan ügyek, például láthatási problémák - erre írásos, vagy telefonon történő idézés után kerül sor. A munkáltatók elkérhetik ezt a papirost, vagy akár telefonon is ellenőrizhetik, valóban szükséges-e az ügyfél megjelenése adott időpontban. A tanácsi szervnél való megjelenést igazoljuk.- Összefoglalva azt mondhatom, az új beosztással elébe mentünk az igényeknek, felajánlottuk a dolgozóknak azt, hogy ügyeiket munkaidőn kívül intézhessék. A tanácsok mindenütt jegyzik a kihasználtság fokát, folyamatosan értékelik a tapasztalatokat. A megyei tanács is tart majd tájékozódó jellegű célvizsgálatot. Tapasztalatokat tehát csak később szűrhetünk le. Addig is adott a lehetőség, reméljük, élnek vele az ügyfelek. WENTER MARIANN Fotó: GOTTVALD KÁROLY Együttműködési szerződés szovjet autégyárakkal Együttműködési szerződést kötött a Bakony Művek a togliatti és a zaprozsjei autógyárral. A két szovjet nagyüzemmel öt évre kötött megállapodás a közös műszaki-tudományos tevékenységre, a gyártási kooperációs feladatok közvetlen és gyors megoldására vonatkozik. A Bakony Művek és a togliatti autógyár ilyen jellegű kapcsolatára 16 éves kooperáció után kerül sor. A Lada személyautókhoz ugyanis már ennyi ideje szállítják Veszprémből az autóvillamossági cikkeket. A kapcsolat azonban többszörös áttételen keresztül jöhetett csak létre, s a különböző szervezetek közbeiktatása lassította a két gyár közötti információcserét. Előfordult, hogy késve értesültek egymás igényeiről, problémáiról. A közvetlen kapcsolatra azért is szükség van, mert már nemcsak több millió alkatrészt szállítanak Veszprémből a Volga menti gyárba, hanem részt vesznek a fejlesztő munkában is. A veszprémi kutató-fejlesztő munka eredménye például az új Lada Samara korszerű gyújtáskapcsolója, ablaktörlő berendezése és elektronikus gyújtási rendszere, amelyek sorozatgyártását az idén kezdik meg. Hasonló tartalmú a zaporozsjei autógyárral kötött szerződés is. Ez az együtt- rjiűködés egyébként teljesen új és első fázisában az új termékek kifejlesztésére vonatkozik. Az autógyár új kisautójához a Bakony Műveknél fejlesztették ki a gyújtáskapcsolót és az ablaktörlőt. Rugalmas munkarend - számítógéppel Számítógépre bízták a számítógépgyár dolgozóinak munkaidő-nyilvántartását a Videoton tabi üzemegységében. A blokkoló órát terminálokkal váltották fel, s a gép a személyi mágneskártyák alapján azonosítja a munkába érkező, illetve az üzemből távozó alkalmaztottakat. Nem öncélú technikai újdonságról, hanem egy rugalmas munkaidőrendszer fontos előfeltételéről van szó, amit az anyavállalatnál szerzett kedvező tapasztalatok alapján vezettek be a Somogy megyei gyáregységben. Egyelőre száz dolgozó bizonyos határok közt maga döntheti el, mikor kezdi és mikor fejezi be a munkanapot. A törzsmunkaidő - amikor mindenkinek a helyén kell lennie - 8-órától 13 óráig tart, a fennmaradó résszel viszont ki-ki szabadon gazdálkodhat, ha összességében ledolgozza a havi, illetve a negyedévi kötelező munkaidőt. A rugalmas munkarend a dolgozók és a vállalat szempontjából egyaránt előnyös. Az emberek könnyebben intézhetik ügyes-bajos dolgaikat, s a szabadabban beosztott munkaidőt nagyobb önfegyelemmel, hatékonyabban hasznosítják. Ügyfélfogadás a Szekszárdi Városi Tanácson
