Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

4 tfÉPÜJSÁG 1987. február 12. A mozgáskorlátozott gyerekek és fiatalok pályaválasztása, rehabilitációja Tárolólapok a lakásban A tárolólapokhoz való lyukasztott fa­rostlemezt barkácsboltban szerezhetünk be. A szép fehér, mutatós perforált lapra nemcsak apró, praktikus, mindig kéznél lévő eszközöket, tárgyakat akaszthatunk, hanem különböző formájú horgok segít­ségével olyan nehezebb szerszámokat is tárolhatunk rajtuk, amelyek mindegyiké­hez - alakzatuknak vagy nyelüknek megfelelően - más-más formájú horgot helyezünk a lyukakba. A szerszámok azonban nehezebbek, éppen ezért a le­mezt erősen kell a falhoz erősíteni, s hogy a horgokat nehézség nélkül a le­mezlap nyílásaiba helyezhessük, a lemez és a fal között körülbelül 1 cm távolság­nak kell maradnia. Legcélszerűbb tehát a lemezt lécekből összeállított keretre szö­geim, a keret felső részéhez pedig stabi­A Tájak-városok sorozat 1972 óta szolgál. Egyes címletei (40 fillér) időköz­ben elavultak, a posta már nem is árusítja Amióta a „jól vasalt”, a „testre szabott” öltözködési stílus világszerte átváltozott a gyűrött, a „madárijesztő” irányzatra, láb­beliből pedig a textil-gumi sportcipő lett az uralkodó, azóta úgyszólván kikopott a szokásból a cipőtisztítás. Az ápoltságukra kényesebbek a víz­hatlan sportcipőről le-lemossák a vasta­gon rárakódott szennyet, de arra már ne­hezebben szánják el magukat, hogy ne­kifogjanak az időjárásra, hordásra érzé­kenyebb bőrcipőik, bőrcsizmáik rendbe­hozatalának, amely - kétségtelenül - több időt és figyelmet kíván. A vékony, puha bőrből készült férfi- és női cipők, csizmák mai élettartama nem vetekszik a hajdani erős boxbőrből ké­szült nehéz lábbelikével, ha mégúgy gondját viselik is. A vékony bőr könnyeb­ben idomul a láb formájához, vagyis megnyúlik, és magától nem simulnak ki gyűrődései. Orra, kivágása a láb melegé­től annak alakjához idomul. Ajánlatos a levetett cipőt kitömni papírpárnával vagy a cipő eredeti formájának megfelelő sámfával. A még lébmeleg cipőt, csizmát, kivált akkor helyénvaló kitömni, ha felső­bőrét, talpát nedvesség érte, eső vagy hó áztatta. A csapadékban levő vegyi anya­gok ugyanis a bőr ráncaiba húzódva ki­lan felcsavarozni az akasztókat. A már így elkészített tablót erősen rögzített kampókra függesztjük a falra; ez különö­sen akkor fontos szempont, ha nehezebb eszközöket kívánunk rajta tárolni. Fürdő­szobába is tehetünk - a B. ábra szerint - horgokon (1) fekvő polcos (2) táblát, amelyen ugyancsak horgokon (3) he­lyezhetők el a fogmosópoharak (4) és más szükséges kellékek. Kerülhet a mosdó fölé, mellé. Esetleg kisebb tükröt is ráakaszthatunk hasonló megoldással. Mint a C. ábra illusztrálja, előszobába, konyhába is elhelyezhető ilyen kisebb tábla, ezekre igen sok apró holmit akaszthatunk (kulcsok, ruhafélék, sör­nyitó, stb.) A D. ábra azt mutatja be, hogyan szereljünk a falécre (5) tartószög (6) segítségével perforált lemezt (7).B. K. ezeket. A magasabb értéküeket viszont még naponta ragasztják küldeményekre. A hosszú életű, tehát több alkalommal kezdik a kikészített réteget, ennek követ­keztében a mélyedés könnyen elreped. A sámfázás előfeltétele a karbantar­tásnak, de még nem maga a cipőápolás. Az első teendő a csizma vagy cipő száraz vagy nedves letörlése, a rákerült nedves­ség, sár vagy por eltávolítása. Ezt ajánla­tos frissiben megtenni, hogy ne vakarga- tással, a bőrt felsértő kefélgetéssel kell­jen a lábbelit letisztítani. A havas utakra szórt só vagy egyéb ol­vasztó vegyszer látszólag eltvolíthatatlan fehér foltokat hagy a bőrfelsőrészeken. Ennek savas hatását úgy lehet ellensú­lyozni, hogy kicsit megnedvesített, meg­szappanozott frottírtörlővel ledörgöljük a sófoltot, majd szárazra törlés után vé­konyan a bőrbe dörgöljük a megfelelő színű pasztát, és azt rajta hagyjuk, hogy beszívódjék. A havas, nedves időben viselt cipő bő­rének jót tesz a felhúzás előtti alapos bekrémezés - kifényesítés nélkül. Ez ideig-óráig lepergeti a bőrről a ráhullt csapadékot. A cipőbőr - ha nem is élő anyag - megfelelő krémek, „masszázsok” által bizonyos mértékig képes regenerálódni. Az úgynevezett fényesitők, színezők azonban nem regeneráló, hanem kendő­A pályaválasztás szinte mindig nagy gondot jelent a szülő és a gyerek számá­ra. Még inkább így van ez, ha a gyermek mozgáskorlátozott. Milyen pályát válasz- szón, milyen munkát végezzen ilyen esetben a gyermek, a fiatal? Hova fordul­hatnak segítségért? Mit tehet a család a mozgássérült rehabilitációja, optimális pályairányítása, pályaválasztása érde­kében? E kérdés megválaszolásához kí­vánunk tanácsainkkal hozzájárulni. Az előítéletek ellen - a teljes életért A mozgáskorlátozottat a közvélemény általában csökkent munkaképességű­nek tartja. Az igazság ezzel szemben az, hogy döntő többségük nem csökkent, hanem megváltozott munkaképességű. Ez azt jelenti, hogy gondos családi, isko­lai, társadalmi segítséggel elérhető, hogy a gyermek (vagy rokkanttá vált felnőtt) testi és szellemi adottságainak, képessé­geinek megfelelő tevékenységet folytas­son, mégpedig ép társaival azonos meny- nyiségben és minőségben. Éppen ezért a cél nem az, hogy a mozgássérült egy­szerűen csak dolgozzék (sokszor zseb­pénznek is kevés fizetésért), hanem az, hogy teljes értékű munkát végezzen, és általa teljes életet éljen. Meg kell tehát ta­lálnia a legjobb, legelőnyösebb lehető­ségeket, amelyek közül választhat, hogy olyan munkát végezhessen, amely bizto­sítja számára a megélhetést, a társadalmi beilleszkedést, az önmegvalósítást. A munkaképesség, pályaalkalmasság feltételei Nagyon fontos, hogy a fogyatékos gyermeket önálló, aktív életre neveljék, hogy akarjon és szeressen tevékeny­kedni. Ha a család csupán gondozza, de túlzottan kíméli, ha nem támaszt vele szemben követelményeket, nem teremti meg a későbbi munkavállalás egyik lé­nyeges feltételét. A szülő szeretettel, gondoskodással csak azt pótolja, amit a gyermek nem érhet el, de követelje meg tőle az otthoni életben a maximális rész­vételt, a háztartási munka segítését, az önellátást, az önállóságot! Sohasem sza­bad helyette megtenni olyant, amit ő már tud, és csak abban segítsük, amiben fel­tétlenül szükséges. Minél súlyosabb a fi­zikai állapota, annál inkább törekedni kell arra, hogy szellemi képességeit a le­hető legteljesebben kihasználja. Nagyon fontos a közösségi életre való nyomtatott bélyegeknél gyakoriak az el­térések. A Postaügyi Értesítő hírt ad arról, hogy a Tájak-városok sorozat Kiskunfélegy­házát ábrázoló 10 forintos címlete söté- tebb lett, narancssárga alapszínben ké­szült. A Szentendre látképét elénk táró 4 forintos alapszíne halványabbra sikere­dett, most világoslila. ző célokat szolgálnak, alkalmatlanok a cipő élettartamának meghosszabbításá­ra. A bőr fényét, rugalmasságát a sziliko- nos, a viaszos, a glicerines és egyéb bőr­barát tápkrémek szolgálják. Ezekkel ak­kor is érdemes nagyobb időközönként bekenni a kedveit lábbelit, ha - évadja nem lévén -, félretéve, hetekig-hónapo- kig vár hordásra. A hasított vagyis velúrbolyhozású, kró- mos cserzésű téli cipők, csizmák igazá­ból nem tűrik a csapadékot, csakis szá­raz időre valók. Megvásárlójukat erre vagy figyelmezteti a gyártó vagy sem. Az esőt még csak tűrik, de a sár, a por eltá­volítása csakis szárazon történhet rövid szőrű puha kefével. A sófoltot szinte le­hetetlen kivenni belőle, így hótaposásra alkalmatlan. A cipőtisztítási teendők körén kívül esik, de a cipőápoláshoz hozzátartozik az idejében való sarkaltatás. Szépen, észre nem vehetően csak akkor lehet a cipőt megsarkalni, ha a felszegezett felü­let nincs magáig a sarokig felkoptatva, a borító bőrt még be lehet fogni az új flekk alá. A bőrcipő drága portéka, érdemes rá vigyázni, ápolni. NYERGES ÁGNES felkészítés is. Még mindig kétségbeej- töen magas azoknak a gyerekeknek a száma, akiket a szülei rejtegetnek kör­nyezetük elől. Részben a fogyatékosok­kal szembeni előítéletek miatt, részben pedig azért, mert a rá leselkedő ezernyi veszélytől féltik. Pedig a mozgássérült­nek az egészségeseknél is nagyobb szüksége van arra, hogy megtanulja a társadalmi beilleszkedés szabályait. Az elzártan, magányosan nevelődő gyer­mek ném tanulja meg, hogy a közösség­ben milyen normák a mérvadók. Nem tanulja meg, milyen magatartást kell tanúsítania konfliktusok esetében, hogyan fogadtathatja el magát, hogyan érheti el, hogy társai segítsék őt abban, amiben támogatásra szorul. Ezért, ha a gyermek a szakértők véleménye szerint alkalmas normál oktatási intézményben történő képzésre a szülő feladata, hogy ezt kiharcolja. Szerencsére ma már mind több óvoda, általános és középiskola érzi feladatának, hogy befogadja a mozgás- sérült gyermekeket. Sőt, a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének kez­deményezésére 1986-tól olyan három évig tartó kísérlet folyik Dunaújvárosban, Szolnokon, Szombathelyen és egy fővá­rosi kerületben, amelynek célja, hogy a fogyatékos kisgyermekek számára reha­bilitációs lehetőséget teremtsenek. A kísérletben résztvevő bölcsődékben gyógypedagógus, gyógytornász és pszichológus irányításával szakképzett gondozónők ügyelnek a sérült gyerme­kek fejlődésére. Azokat a fogyatékos kis­gyermekeket, akiknek állapotát a közös­ség nem rontja, a normál csoportba veszik fel. Objektív feltételek A munkaképességet, pályára való al­kalmasságot döntően a gyermek, a fiatal testi és szellemi állapota határozza meg. Pályaválasztáskor számításba kell venni a fizikai állapot várható alakulását is. A mozgáskorlátozottak számára is elő­nyösebb, ha minél többrétű a testi és szellemi igénybevételük, de nem java­solható számukra olyan foglalkozás, amely várhatóan rontja fizikai állapotu­kat. A pályaválasztás talán legnagyobb külső akadálya a közlekedési feltételek hiányossága. A tömegközlekedés sok­szor alkalmatlan arra, hogy segítségével a mozgássérült megközelítse az iskolát, a munkahelyét. Ezért állami és társadalmi szervezeteink fontos feladata, hogy ja­vítsák a mozgáskorlátozottak gépkocsi­ellátottságát. (Az ezzel kapcsolatos TORMÁS MALACHÚS Hozzávalók: 1 kg malac- vagy sertés­hús bőrösen (fej, csülök, láb), 1 fej vörös­hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 25 dkg ve­gyes zöldség, reszelt torma, mustár, só. A megtisztított húst leforrázzuk, majd főzzük, a zöldséget felfővés közben hoz­záadjuk, és puhára főzzük. Majd a húst a léből kiszedjük, forrón tálra rakjuk, re­szelt tormával meghintjük, és mustárt adunk mellé. Levét bármikor barnaleves­hez elhasználhatjuk. MALACAPRÓLÉK TEJFÖLÖSEN Hozzávalók: 1 kg malachús (lapocka, láb, stb.) 20 dkg vegyes zöldség, 8 dkg zsír, petrezselyemzöld, bors, 2 dl tejföl, 1 db citrom vagy borecet, só, 3 dkg liszt. A feldarabolt malachúst leforrázzuk, majd 4 dkg zsíron a malachúst lepirítjuk, feleresztjük annyi vízzel, hogy ellepje. Sózzuk és a megtisztított zöldséggel pu­hára pároljuk. A megfőtt zöldséget eltá­volítjuk. Majd 4 dkg zsírral vagy vajjal ésa 3 dkg liszttel világos rántást készítünk, feleresztjük és a malachúsra öntjük. Tej­föllel, citrommal vagy ecettel ízesítjük. SERTÉSCOMB SAVANYÚAN Hozzávalók: 1 kg sertéscomb, 2 dl ecet, 1 citrom leve, 2-3 babérlevél, só, bors, 10 dkg zsír, 3 dl tejföl. Az ecetből 1 liter vízzel, citrom levő­vel és reszelt héjával, borssal, babérral, sóval páclevet készítünk, melyben a húst 1 -2 napig állni hagyjuk. Ézután a húst sü­tőben kevés páclében és zsírban gyak­ran öntözgetve pirosra sütjük. A vissza­maradt pecsenyéiéből mártást készítünk oly módon, hogy kevés kristálycukrot zsírban megpirítunk, majd a pecsenyelé­egészségügyi miniszteri rendeletet la­punk 1986. december 18-i számában ismertettük!) A pályaválasztásnál nem­csak azt kell mérlegelni, hogy a választott iskola vagy munkahely hogyan közelít­hető meg, hanem azt is, hogy az adott épületen belül képes-e közlekedni a mozgássérült. Sajnos ma még a közleke­dési akadályok sokkal inkább befolyá­solják a pályaválasztást, mint a mozgás- korlátozott gyermek, fiatal képességei. Az iskolákat, a középületeket lépcsőkkel tervezik, az ajtókat méretezik, és lehetne még sorolni a csupán helytelen szemlé­leten alapuló rossz építészeti megoldá­sokat. A mozgáskorlátozottak tanuláshoz és munkához való alkotmányos joga csak akkor érvényesülne, ha az új intéz­ményeket, épületeket demokratikusan, azaz mindenki számára könnyen megkö- zelíthetően alakítanák ki. Addig is megol­dást jelenthet, ha a választott iskola vagy munkahely vezetőivel közösen sikerül megoldást találni az akadályok leküzdé­sére, ha elérjük hogy az iskola, a munka­hely közössége segítse ebben a moz­gássérültet. A pályaválasztás segítése A mozgássérültek pályairányítását és munkaalkalmassági vizsgálatát a Moz­gásfogyatékosok Szociális Intézetében (Budapest, II. Marczibányi tér 3.) működő vizsgáló csoport végzi. A vizsgálatot 13 éves kortól kérhetik mindazok, akik to­vábbtanulásukhoz, szakmai képzésük­höz, munkába állásukhoz segítséget igé­nyelnek. A vizsgálat nincs iskolai végzett­séghez kötve. Ha a szociális helyzet in­dokolja, a mozgáskorlátozott és kísérője útiköltség-térítést kaphat a lakóhelye szerint illetékes tanácstól. Az intézmény­től érdemes először időpontot kérni. A vizsgálatot orvos, pszichológus és gyógypedagógus végzi, amelynek célja, hogy a pályairányítás az adottságoknak, képességeknek leginkább megfelelően történjen. Megyénkben a Pedagógiai Intézet (Szekszárd, Bezerédj u. 10.) valamint a Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesü­lete (Szekszárd, Arany János u. 6-8.) tud tanácsot adni, segítséget nyújtani pálya- választási, elhelyezkedési kérdésekben. Mindkét intézménynél hozzáférhető az Országos Pedagógiai Intézet által 1986- ban kiadott „A mozgáskorlátozott fiatalok pályaválasztása” című könyv, amely tar­talmazza a mozgássérültek számára ajánlható foglalkozások, munkakörök jegyzékét. RAUCH MÁRIA vei felöntjük. A tejfölt 1 -2 kávéskanálnyi liszttel elkeverjük, majd hozzáöntjük a pecsenyeléhez, összeforraljuk. A húst felszeleteljük, köretként zsemlegombó­cot adunk. Tálalásnál a húst leöntjük mártással. SERTÁSTARJA FODOR MÓDRA Hozzávalók: személyenként 1 -1 szelet tarja; 5 dkg paradicsompüré, 10 dkg gomba, 5 dkg sonka, 1 fej hagyma, 20 dkg trappista sajt, 2 dl tejföl, 2 db tojás, 25 dkg rizs, 30 dkg kelbimbó, 10 dkg sár­garépa, só, bors, ketchup, petrezselyem, 10 dkg zsír. A hússzeleteket egy lábos­ban kevés zsíron elősütjük. Kiszedjük, félrerakjuk. A zsírban megfonnyasztjuk az apróra vágott hagymát, rádobjuk a szeletelt gombára. Megpároljuk, Hoz­záadjuk a csíkokra vágott sonkát, a para­dicsompürét. Sóval, borssal, ketchuppal ízesítjük. Ha a ragu kész, félreteszük. A rizst zsíron kissé megforgatjuk, és az elő­készített tál aljára tesszük. Hozzákever­jük a felkarikázott sárgarépát, a kelbimót, a petrezselyemzöldet, és egyenletesen elterítjük. Sózzuk, borsozzuk. Az elősü­tött húsokat egymás mellé rakjuk a rizsre, az előkészített raguból teszünk rá 1 -2 ka­nállal, egyenlően elosztva. Felengedjük annyi vízzel, amennyi a rizst éppen ellepi, a cserép- vagy tűzálló tálat letakarjuk, és 25-30 percig sütőben pároljuk. Ha a rizs megpuhul, levesszük a cserépedény te­tejét, és a húsokat bevonjuk a követke­ző mártással: a tejfölt elkeverjük a tojá­sokkal, a reszelt sajttal, sóval. Minden hússzeletre teszünk 1 -2 kanállal, és visz- szahelyezzük a sütőbe. 5-10 perc alatt pirosra sül, és máris tálalhatjuk. Lapátka­nállal a tál aljára nyúlunk, és együtt emel­jük ki a köretet és a hússzeleteket. Bélyeggyűjtőknek Színváltozatok Célszerű cipőápolás télen FŐZŐCSKE Téli „disznóságok”

Next

/
Thumbnails
Contents