Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

1987. február 12. Állampolgár és a hivatalok 1. Ki ad jogosítványt a hatóságoknak? A többféle jelentése van. Megtaláljuk számos országos és w *1 l»OtO11 IQí\ j-,e|yj szervezet elnevezésében. Hivatalok azok az intéz­mények, ahol mindennapi életünk ügyes-bajos dolgaival, különféle kérelmünkkel foglalkoznak, ahol mint ügyfelek megfordulunk, és hivatali formák között működik maga az a szervezet, amelyik ügyünk intézésére jogosult. A hivatalos ügyek intézésekor szerzett benyomások közvetlenül ugyan egy-egy hivatalnokról vagy hatóságról alakítanak ki véleményt, de a tét ennél nagyobb. A hivatalok és az állampolgárok találkozása a lakossági közérzet alakításán keresztül a gazdasági és társadalmi teljesítményeket befolyásoló tényező. Ko­rántsem mindegy, hogy e közérzetet a türelmes vagy felületes magyarázat, a meg­oldásokat kereső segítökészség, vagy a hányaveti, lelketlen akadékoskodás határozza-e meg. Ez adja az állampolgárok ügyes-bajos dolgaival foglalkozó hi­vatalok munkájának legfontosabb politikai követelményét és felelősségét. Erről egyetlen, a közösség érdekében intézkedő, önmagát és hivatását becsülő hivatali dolgozó sem feledkezhet meg. A szocialista társadalomban a munkásosztály és szövetségesei, a termelőesz­közök társadalmi tulajdonára támaszkodva, választott szerveik útján juttatják kife­jezésre érdekeiket. Állami vonalon a nép hatalmát az Országgyűlés, megyei és helyi szinteken a tanácstestületek képviselik. A képviselőket és a tanácstago­kat, illetve az általuk alkotott testületeket a választások alkalmával a társadalom egésze bízza meg a hatalom gyakorlásával. A képviseletek a legfontosabb, a meghatározó folyamatok átfogó, törvényi szintű szabályozását végzik el, és szá­mon kérik végrehajtásukat. A döntéseik konkretizálására és megvalósítására pe­dig létrehozzák igazgatási szerveiket, a Minisztertanácsot, a minisztériumokat, a végrehajtó bizottságokat és szakigazgatási szerveket. A közigazgatás, és köztük a hatóságok tehát minden tekintetben a képviseleti testületek alárendeltségében állnak és működnek. Létrehozásukról, megszünte­tésükről, funkcióikról, és az alkalmazható hatalmi eszközökről az állami hatalmat elsődlegesen megtestesítő választott szervek döntenek. A hatóságok ilyenformán kizárólag megbízottjai a közhatalomnak. Általánosnak tekinthető: a közigazgatási szervek mindegyikének ______________________ biztosítják, hogy hatóságként járjanak el. Erről a sz erv létrehozásakor, a feladat- és hatáskörök meghatározása alkalmából dönte­nek. A legmagasabb szintű hatóság a Minisztertanács, amely az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül, vagy valamely tagja által intézkedhet, és jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni. A dolog természetéből következik azonban, hogy a kormány egyedi hatósági ügyekben csak különösen indokolt esetben dönt. Ugyanúgy a miniszterek is, akik a Minisztertanács mellett az őket megválasztó legfelsőbb államhatalom testületéi­től, az Országgyűléstől, illetve az Elnöki Tanácstól arra kaptak felhatalmazást, hogy hatósági feladatok ellátásával közigazgatási szerveket bízzanak meg. Ennek megfelelően hatósági jogkörű szerveket, másrészt rendeleteikben a közigazgatás számára hatósági teendőket állapíthatnak meg, módosíthatnak, megszüntethet­nek. Tanácsoknál a szakigazgatási szervezet létrehozásáról a népképviseleti tes­tületek döntenek. Meghatározzák, hogy az egyes ágazati szakigazgatási feladato­kat melyik osztálynak kötelessége elvégezni, amellyel értelemszerűen együttjár a törvényekben és rendeletekben szabályozott hatósági jogkörök gyakorlása is. Minden olyan államigazgatási, hatósági ügy, amelyet jogszabály nem utal más államigazgatási szerv hatáskörébe, a tanácsokra tartozik. Ha nincs külön megha­tározva, hogy konkrétan melyik tanácsi szervnek kell intézkedni, az üggyel a tanács igazgatási szakigazgatási szerve (igazgatási vagy hatósági elnevezésű osztálya) köteles foglalkozni. Ha nem ismeretes, hogy az adott intézmény melyik egységéhez, részlegéhez kell először fordulnunk, akkor első fokon a legalsóbb fokú szerv jár el. A rossz közhivatali munka mindig bürokráciához vezet. Nem minden bürokrati­kus jelenség okai azonban a hivatalok. A legjobban működő hivatali gépezet sem tudja kiküszöbölni azt a bürokráciát, amely a korszerűtlen, indokolatlanul merev jogszabályi előírások következménye. Ilyenkor - ha úgy tetszik - maguk a hivatalok is szenvedő alanyai a bürokráciának. Vagy azért, mert felesleges több­letmunkát kell végezniük, vagy azért, mert a társadalom negatív értékelése köz­vetlenül őket érinti. Jogos azonban az elmarasztalás, amikor felkészületlenség, a jogszabályok vagy az ügy körülményeinek hézagos ismerete miatt halogatják a döntést. Az újabb és újabb igazolások megkövetelése, a papírok mögé bújás, a hivatalok kö­zötti kordinálatlanság, az állampolgári jelzések iránti érzéketlenség, a bizalmat­lanság, mind-mind a bürokratikus munkastílus megnyilvánulásai. De hozzátehet­jük még a nyíltság hiányát, a kioktató hangnemet, a kultúrálatlan hivatali fellépést, érzéketlen és cinikus magatartást. A hivatali munka és a bürokrácia fogalomként összetartozók, de nem törvény­szerűen együttjáróak. A bürokrácia eredetileg a közhivatalok és tevékenységük megjelölésére szolgált. Csak később kezdték használni jelzőként a hivatalok ne­gatív megnyilvánulásaira, fonákságaira. Korántsem arról van azonban szó, hogy ami hivatalos, annak bürokratikusnak is kell lennie. humanitás, az ésszerűségre való törekvés a bü­rokrácia legbiztosabb ellenszere. A másik félen - mindannyiunkon - pedig az múlik, hogy kevesebb munkát adjunk a hivatalok­nak. Ehhez arra van szükség, hogy javuljon a munka- és közéleti fegyelem, érvé­nyesüljön a jogszabályok és együttélési normák tisztelete, az állampolgári kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése. DR báLINT TIBOR (Következik: Mely hivatalok minősülnek hatóságnak?) A felkészültség, Tudományos ülés Neumann János munkásságáról Szerdán a Magyar Tudományos Aka­démia székhazában megrendezett tudo­mányos üléssel befejeződött a Neumann János munkásságát méltató emlékün- nepség-sorozat. Az előadók arról szá­moltak be, hogy a magyar származású matematikusnak, a számítástechnika út­törőjének kutatási eredményeit miként fejlesztették tovább. Csurgay Árpád, az MTA főtitkárhelyet­tese megnyitó előadásában Neumann János számítástechnikai kutatásaihoz kapcsolódva - az elektronikus informá­ciótechnika fejlődéséről szólt. Elemezte az információ rögzítésének és továbbítá­sának fizikai korlátáit. Elmondotta: jelen­leg is tovább tart az a fejlődési folyamat, amely az elmúlt évtizedben az elektroni­kus elven működő információtechnika rohamos fejlődéséhez vezetett. Világ­szerte egyre kisebb, megbízhatóbb és olcsóbb számítástechnikai eszközök je­lennek meg és terjednek el. A további előadások a tudós elméleti té­teleinek továbbfejlesztéséről hagzottak el. Többen kitértek arra, hogy Neumann Já­nos szellemi öröksége alapján hazánkban nemzetközileg is elismert eredmények születtek és születnek. A magyar kutatóin­tézetekben kifejlesztett programnyelveket és számítástechnikai eszközöket külföldön is sikerrel alkalmazzák. Szelezsán János, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság alelnö- ke a numerikus módszerek alkalmazását tekintette át. Legendi Tamás, a szegedi József Attila Tudományegyetem sejtpro­cesszor kutatócsoportjának vezetője a neumanni sejtautomata-elméletet és an­nak fejlődését vázolta, majd a sejtpro­cesszoroknak a szuper-számítástechni­kában elfoglalt helyéről szólt. TOO**' _ ‘rtÉPÜJSAG 3 A Tolna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-Ellenőrző Állomásról éppen útnak indult a Volga dr. Pámer Frigyes igazgatóval, de a vendég érkezése láttán pár perccel eltolta az indulás idejét. Az igazgató útbaigazított, elmondta kit ke­reshetek e témában, aztán megmutatta, milyen elképzelések alapján és hogyan fog felépülni némi átalakítással és a régi épülethez való toldással az új laborató­rium. Mutatja a folyosó helyét, ahol majd virágok, örökzöldek, pálmák fogadják a belépőt. Órájára pillant és elsietve még megemlíti:- Azért az állomás területén kialakított kis zöldövezet, a park már mutatott eddig is valamit. A kollégám, dr. Orbán Gyula mindenről beszámol részletesen. így is történt, az igazgatóhelyettes, dr. Orbán Gyula főmérnök már várt. Kértem, mutassa be munkájukat, felépítési rend­szerüket, beszéljen az élelmiszer-vizsgá­latokról és tapasztalataikról, valamint az új építkezésről is.- Végső soron csupán nevében élel­miszer-ellenőrző állomás ma még a mienk, mert jobbára állategészségügyi vizsgálataink a dominálók, a jogelőd, a Tolna Megyei Élelmiszer- és Vegyvizs­gáló Intézet volt országszerte, és csupán 1983 január elsején fuzionált az élelmi­szer-vizsgálati munka az állategészség­üggyel. Munkánk sokrétűségét bizonyít­hatja, hogy az induló üzemek engedé­lyeinek kiadása mellett folyamatosan el­lenőrizzük a működőket is, valamint a Köjállal párhuzamosan és együttműköd­ve dolgozunk.- Munkájukat sokoldalúság jellemzi ezek szerint, így erre szakosodott osztá­lyaik is vannak?- Két osztályunk működik, a minőség­ellenőrzési valamint a központi labora­tórium (nem közvetlenül hozzánk rendel­ve). Abszolút szolgáltatási jelleggel az ál­lategészségügyi ellenőrzések bázisa ez. Az élelmiszer-ellenőrző laboratórium je­len pillanatban Baranya megyében végzi még munkáját, amit három szempont szerint analitikai, toxikológiai és radioló­giai alapelvek alapján működtetnek. Az új építkezéssel várhatóan ez év végén, vagy a jövő esztendő elején mindez itt folyik majd. Az analitikai vizsgálat a főbb beltar- talmi értékre vonatkozik, így például mé­rik az ellenőrzésbe vont áru száraz­anyag-tartalmát, a zsír és fehérje ará­nyát, és egyes adalékanyagok meglétét. A toxikológiai vizsgálódás a maradvány­anyagok ellenőrzésével foglalkozik, és kimutatja például a vegyszermaradvá­nyok jelenlétét, a feldúsulást vagy az ép­pen jelentkező hiányt.- Ha egyetlen konkrét példát kérhet­nék erre?- Talán a Szekszárdi Húsipari Vállalat­nál készülő, exportra kerülő dobozos sonkát említeném meg, amit a megren­delő kívánságai alapján folyamatosan el­lenőrzünk a vállalatnál működő laborató­riumban. A harmadik ellenőrzési forma normatívái központilag szabályozottak, a vizsgálódások rutinjellegűek. Erre is van megyei példa, mert megnézzük, hogy a Paksi Atomerőmű Vállalat okoz-e bármi­lyen változást a környezetben, a növény­zetben a földben.- A minőségellenőrző osztály feladatai közé mi tartozik?- Feladata a megyében előállított és forgalmazott élelmiszereknek a folyama­tos ellenőrzése az ezekre vonatkozó jog­szabályok alapján, a szabványelőírások­nak megfelelően. Nemcsak az előállító­kat, de a forgalmazókat is ellenőrizzük, és szorosan együttműködünk a megyei tanács kereskedelmi osztályával, viszont nem tartozik hozzánk például a vendég­látás, csupán külön felkérésre végzünk- Még a feltételek javulásáról ejtsünk szót.- Egy nem használt épület átalakítása és bővítése nyomán készül el 15 millió fo­rintos beruházással az új laboratórium, ahova az igazgatási munkák is átkerül­nek.- Ellenőrzéseik során igazi jó példákra is akadtak?- Hogyne. Például a Pannónia Sörgyár szekszárdi sörpalackozó üzeme minta­szerű, de említhetem a bátaszéki barom­fifeldolgozó üzemet is. Nagyon meg kel­lene erőltetni magunkat ahhoz, hogy ta­láljunk egy hibát is... Általában a kisebb üzemek jók. Kiváló, jó, megfelelő vagy nem megfelelő a minősítés. A legutóbbira sem lehet példa, mert akkor nem is üze­melhetne. Maximálisan etikusnak kell lennünk döntéseinkben, felelősségteljes munka ez, másról véleményt kell formál­ni, ítéletet kell mondani. Csak ilyen elvek alapján képzelhető ez el. Közvetett és közvetlen érdekvédelmet valósítunk meg.- A termékviszgálatról konkrétan mit mondana?- Érzékszervi elbírálással is foglalko­zunk, mint a fogyasztó maga is. Nézzük a csomagolást, az azon lévő előírt jelölése­ket. Mikor, ki gyártotta, meddig fogyaszt­ható, kalóriaértéke mennyi, és mindez csupán még alapkövetelmény. Sokszor hiányzik a címke, ez vagy az nem olvas­ható rajta... megkaptuk már azt is, hogy címkevadászok vagyunk, amit visszauta­sítunk. Mi mindkét felet védjük. Az az iga­zán szomorú, hogy a magyar ipar még ilyen igen alapvetőnek nevezhető dol­gokban is gondokkal küzd. Ekkor még nem is beszéltünk a beltartalmi értékről. A minőség javulásával a vizsgálatok sora a maradványanyagokra kell, hogy súly­pontozódjon, ha a jövőben csak ez lesz a feladatunk, akkor büszkék lehetünk.- Nekem megtetszett az érzékszervi vizsgálódásról elejtett mondat. Részletei­ben?- Megfelelő körülmények között a min­tamennyiség megszabásával, egymástól elszeparáltan egyszerűen próbát tesz­nek a szakemberek, megkóstolják a ke­nyeret, elszívják a pipadohányt, meg­eszik a virslit és pontoznak. Megfelel az előírtaknak avagy nem felel meg, harma­dik út nincs. A béltartalom-vizsgálat a la­boré, ha egy tényező nem felel meg, a másik már bármilyen lehet. Agyártó érte­sítést kap, mi pedig 500-2000 forintig terjedő vizsgálati díjat számítunk fel, ami csekélynek mondható. A gyártó ellen­mintavételt kérhet, ez védi, de ritkán él­nek vele, mert vagy nem ismerik, vagy egyszerűen megbíznak bennünk. Az el­lenvizsgálatot is hatósági cég végzi. A vállalatok a felelőst vagy nem akarják megkeresi, vagy nem tudjk megtalálni, így a mi figyelmeztetésünket igyekeznek megfúrni, pedig komolyan kellene azt venni. A fegyelminél nagyobb szakciók alól általában a többség igyekszik ki­bújni. SZABÓ SÁNDOR Fotó: KAPFINGER ANDRÁS el egyes célvizsgálatokat. Erre is mondok példát... Mondjuk ellenőrizzük a kávé mi­nőségét, a fagylaltot. Ellenőrizni szoktuk az üzemek higiéniai állapotát, a techno­lógiai fegyelem betartását, a gyártási kö­vetelmények szabályait. Vannak úgyne­vezett komplex ellenőrzéseink is, amikor a fővárosból a központból érkezik szak­emberünk, a mi állatorvos higiénikusunk és még több szakember vesz ezekben részt, szinte megszálljuk az üzemet.- Mint hatóságnak nemcsak felülvizs­gálati joguk, de bírságolási joguk is van.- Ha már e kérdésnél tartunk, hadd említsem meg, hogy természetesen en­nek is fokozatai vannak. A súlyos tech­nológiai fegyelemsértés egyértelműen szabálysértési feljelentéssel jár. A válla­lat, a cég, a gyártó viszont ilyenkor min­dent igyekszik megtenni, hogy ezt hatály­talanítsuk, amit azonban mi nem szok­tunk megtenni. Gazdasági bírságot ak­kor vetünk ki, ha a jogtalan haszonszer­zést tudatos minöségrontással érik el.- Úgy tűnik, nem túl felhőtlen ez a mun­ka.- Nehéz és nem túlságosan népszerű munka a miénk. Egy kis gyakorlati ízelítő belőle, hétfőn még, bármennyire is be­szélünk már róla, azért még hét eleje van... Pénteken csak olyan vizsgálatok végezhetőek el, melyeknek a mintája hét­főig eltartható, marad hát három nap a vizsgálatok elvégzésére. Évente 200 mintavételi helyre kell eljutnunk (400 lesz egyébként), 250 munkanapot és a ren­delkezésre álló kapacitást figyelembe véve, bátran, elmondható, hogy nem kis feladat Magyarkeszitől Bátáig minden­hová eljutni, és a mintákat még be is vinni Pécsre. Legtöbbjét 12 órán belül, mert másképp használhatatlanná válik.- Mivel magyarázza mégis a sikeres munkát?- Fiatal és nagyon dolgozni akaró csa­pat jött össze. Mindenkinek felsőfokú végzettsége van, mindenki az iparból jött, ahol megta­nulta a szakmát. Jövőre már a központi laboratóriumban kap helyet a húsipari kémiai labor is Élelmiszer-vizsgálat

Next

/
Thumbnails
Contents