Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

2 ^fePÜJSÄG 1987. február 12. A nyelvoktatás helyzete (Folytatás az 1. oldalról.) Mai kommentárunk Hesseni szakítás Alig jutott túl az NSZK a január végi általános választások politikai viharain, máris egy újabb - igaz, ezúttal csupán tartományi szintű - voksolás kiírása vonta magára a figyelmet - az ország határain túl is. A hír ugyanis, hogy április elején Hessenben helyi választások lesznek, ezúttal kétségtelenül országos jelentőségű, mégpedig azért, mert az itteni pártharcok és koalíciós csatározások kimenetele a távolabbi jö­vőre nézve is számos tanulsággal járhat. Hessen volt az NSZK egyetlen olyan tartománya, ahol (1985. decembere óta) szociáldemokrata-Zöld koalíció kormányzott. Épp ez az összefogás, a két ellenzéki csoportosulás együttműködésének esélye volt a januári parlamenti erőpróba egyik legfogósabb kérdése is, hiszen az SPD-nek a kereszténydemokrata-keresz- tény-szociális-szabaddemokrata kabinettel szemben egyedül a Zöldek kínálkoz­tak volna szóbajöhető partnerként. A feltételes mód egyébként teljesen jogos, mivel a Kohl ellenfeleként ringbe szálló Johannes Rau eleve kijelentette, hogy nem hajlandó erőit egyesíteni a túlságosan radikálisnak ítélt Zöldek mozgalmával. Márpedig ami országos szinten nem sikerült, az aligha működhetett tartósan Hessenben. Az elmúlt 14 hónap során fokozatosan előtérbe kerültek a két párt bel­ső ellentétei, elsősorban a Zöldek fő aggodalmát jelentő környezetvédelmi megfontolások, amelyek mostanra juttatták el a tartományi kormányzatot a szakítá­sig. Igaz, az SPD részéről eleve egyfajta kényszerházasság volt ez a koalíció, hiszen a Zöldek támogatása nélkül menthetetlenül kisebbségben maradt volna. Nyilvánvaló, hogy a bonni kormánykoalíció számára jó hírt jelent a hesseni szakí­tás. Megnöveli ugyanis annak esélyét, hogy egy újabb tartományban kísérelhessék meg a CDU-FDP-vezetés létrehozását, s újólag tudatosítsák a közvéleményben a vele szemben álló ellenzéki erők „széthúzását és szétziláltságát”. Az előjelek alap­ján jelentősen meg is növekedtek reményeik Hessen meghódítására. Ez viszont nyilvánvalóan visszahatna a szociáldemokraták helyzetére, mind a tartományban, mind országos szinten. A mozgalmas évkezdet után tehát ugyanilyen mozgalmas folytatás jellemzi a nyugatnémet belpolitikát. Zöldekkel vagy nélkülük, egyedül vagy újabb kényszer- házasságban - a kérdésre egyelőre nehezen adható válasz. Annyi azonban bizonyos, hogy a hesseni tanulságokra áprilisban számos más nyugat-európai államban is oda fognak figyelni, hiszen a környezetvédelmi moz­galmak erősödése korántsem csupán az NSZK-ban kelt közérdeklődést. • SZEGŐ GÁBOR nyelvtanítás megyénkben elmaradt más megyék mögött, és jelentős gondokkal küzd, ráadásul olyanokkal is, amelyek­nek a megoldása meghaladja a megye lehetőségeit. Az anyag részletesen elemzi a ténye­ket. E szerint az általános iskolákban több, mint huszonegyezer diák tanulja az orosz nyelvet. Létezik orosz tagozat is Pakson, a II. iskolában, ahol a tanulók most nyolcadikosok, ők már harmadik osztálytól tanulják a nyelvet. Ebben a ta­névben még három általános iskolában indultak tagozatos osztályok. Fakultáció­ra is lehetőség volna az utolsó két évben, de erre jelenleg három iskolában tudtak csak vállalkozni. Az orosz nyelvet kötelezően 2536 gim­náziumi tanuló 146 csoportban, 2612 szakközépiskolai tanuló 160 csoportban tanulja. Magasabb óraszámban a fakul­táció, valamint a haladó és speciális osz­tályok nyújtanak lehetőséget nyelvtanu­lásra. Orosz nyelvi speciális osztályok a szekszárdi gimnáziumban vannak. Az ál­talános iskolákban kötelezően választ­ható második idegen nyelv. Fakultatív órakeretben, heti 2-2 órá­ban az oroszon kívül német, angol, fran­cia, latin és eszperantó oktatható, ez ná­lunk összesen 218 tanulót érint. Tolna megye az egyetlen az ország­ban, ahol nem működik nyugati nyelvű tagozatos osztály, az angol előkészületei a szekszárdi Babits iskolában folynak. Mint arról már több ízben is beszámol­tunk, a nemzetiségi politika végrehajtása jegyében az óvodától a középiskoláig, illetve a nemzetiségi óvónőképzésig fog­lalkozik a megye a német nyelv tanításá­val, itt megemlíteni mégis jogos, hiszen az iskolákban az ide jelentkező tanulók nemzetiségét senki nem kérdezi meg. Szovjet katonai körök képviselői szer­dán cáfolták egyes nyugati tájékoztató esz­közöknek azt az állítását, hogy az Afganisz­tánban állomásozó szovjet csapatok meg­sértik az afgán kormány által meghirdetett tűzszünetet. Amennyiben viszont az ellen­Huszonkét óvodában, több mint ezer gyermek részvételével, 31 általános is­kolában több mint ötezer diák vesz részt a nemzetiségi oktatásban. Jól él a haladó nyelvi csoportok működtetésével a bonyhádi és a gyönki gimnázium, ezzel biztosítva az általános iskolák nemzeti­ségi osztályaiban tanulóknak, hogy kö­zépfokon hasznosítsák nyelvi előkép­zettségüket. Speciális német nyelvű osz­tály működik a Szekszárdi Garay Gimná­ziumban is. Gyönkön tervezik a kétnyelvű osztály indítását a jövő tanévtől. Ezen túl a második nyelv tanításának nincsenek meg a személyi feltételei, az orosz nyelvben sem tudnak eléggé élni a csoportbontás lehetőségeivel. Angol két gimnáziumban van, franciát 113-an tanulnak. Latint, spanyolt, olaszt rendkí­vüli tárgyként sem tanítanak sehol. A legfőbb gond mindenképpen a nyelvszakos tanárok hiánya, annak elle­nére, hogy az általános iskolai tanárok továbbképzését mindenki szorgalmazza. A bér és a túlóra messze nem éri el azt a keresetet, amit a magánórák lehetősé­ge biztosít a nyelvtanároknak. A képzés keretszámait viszont nincs értelme - le­hetősége sem - emelni, mert a nyelvsza­kosok nagy része az egyetem elvégzése után nem a pályán helyezkedik el. Rövidebb távon megoldást, végül is csak a minőségi munka fejlesztése és a lehetőségek legjobb kihasználása jelent­het. Fel kell használni minden más, így a nyelvi táborok szervezésének a lehető­ségét is a nyelvi képzésre. A bejelentések között - más egyebek mellett - a végrehajtó bizottság tudomá­sul vette, hogy a megyei gyógyszertári központ igazgatójának Papp Ferenc volt megyei főgyógyszerészt kinevezték, a szekszárdi csecsemőotthon igazgató főorvosa pedig dr. Szabó Péter, a dom­bóvári kórház volt orvosa lett. forradalmárok - akik elutasították a fegy­vernyugvást - békés afgán városokat vesznek tűz alá és támadják az afgán és a szovjet egységeket, azok kénytelenek ön­védelemként a támadókkal szembeszállni - hangoztatták az illetékesek. PANORÁMA BUDAPEST - Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Berecz Frigyes, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese szerdán részt vett az Iparpolitikai Tanács vállalat­vezető-tagjainak megbeszélésén. Az Ipari Minisztériumban tartott tanácskozá­son véleménycserét folytattak az MSZMP KB 1986. novemberi határozata és ezzel összefüggésben az 1987. évi terv végre­hajtásának feladatairól. MOSZKVA - A KGST-országok test­vérpártjai központi bizottságainak mező- gazdasági kérdésekkel foglalkozó titká­rai február 10-11-én találkozót tartottak Moszkvában. Ezen megvitatták a párt­kongresszusi határozatok teljesítésére és a műszaki-tudományos haladás komplex programjának megvalósítására a mezőgazdasági-élelmiszeripari ága­zatban folyó tevékenységet. A Magyar Szocialista Munkáspártot Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára képviselte. A találkozó résztvevői egyebek közt megvi­tatták, milyen utak kínálkoznak a bio­technológia vívmányainak hatékony kiaknázására, az anyagi-műszaki szín­vonal emelésére, a szakosításra és a kooperációra a mezőgazdasági-élelmi­szeripari ágazatban. Áttekintették azt is, hogy milyen lehetőségek vannak a közös egyesülések, vállalatok és tudományos kollektívák szervezésében. Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvában fogadta a KGST-országok testvérpártjai központi bizottságainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárait. GUATEMALAVÁROS - Tárgyalá­sos, átfogó, a nemzetközi jog alapelveit tiszteletben tartó megoldás hozhatja csak meg a békét Közép-Amerika szá­mára - ez a legfontosabb mondanivalója annak a politikai nyilatkozatnak, amelyet az Európai Gazdasági Közösség tagálla­mai, a közép-amerikai országok és a Contadora-csoporthoz tartozó négy or­szág külügyminisztereinek kedden befe­jeződött találkozóján fogadtak el Guate- malavárosban. Konzultációk Reagan elnök kedden délután arra utasította legfőbb munkatársait, hogy ha­ladéktalanul kezdjék meg a konzultáció­kat az Egyesült Államok szövetségesei­vel, illetve az amerikai törvényhozás ve­zetőivel a rakétaelhárító rendszerekről megkötött SALT-I. szerződés „értelme­zésének” kérdéséről. Mint ismeretes, az elnök és kormánya a szerződés „széle­sebb körű” értelmezését akarja „jogilag egyedül helyes” felfogásként érvényesí­teni, hogy ezzel indokolhatóvá tegye az új a SALT-l-ről típusú űrfegyverek haladéktalan kipró­bálását a világűrben s elvileg a későbbi telepítésüket is. Az elnöki utasítás értelmében Edward Rowny nagykövet, Reagan leszerelési ta­nácsadója várhatóan a közeli napokban európai körútra indul, hogy az Egyesült Államok NATO-szövetségeseinek veze­tőivel tanácskozzék a kérdésről. Wa­shington több NATO-partnere korábban már közölte, hogy ellenezne egy ilyen amerikai lépést. Szovjet nyilatkozat gok piacaira irányuló közös szállítások is. Évszázados múltú hagyománya s eredményesen fejlődő jelene van a ma­gyar-olasz kulturális, tudományos kap­csolatoknak. E területen kiemelésre kínálkozik a Ró­mai Magyar Akadémia tevékenysége, amely az utóbbi időben mind többet tesz hazánk történelmének olaszországi me­gismertetéséért. További javulásra van azonban szük­ség a magyar irodalom és film szélesebb körű itáliai terjesztésében. Ez nem mond­ható el az olasz kultúra értékeiről, hiszen film- és tévéművészetük, irodalmi alkotá­saik folyamatosan jelen vannak a magyar kulturális életben. Magyar-olasz kapcsolatok A Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság közötti kapcsolatok rende­zettek, alapvetően problémamentesek, a kétoldalú kontaktusok elmélyítését egyetlen területen sem hátráltatják meg­oldatlan kérdések. Mindez egy másfél évtizede tartó párbeszéd eredménye, amelynek során mindkét fél hitet tett az európai enyhülési folyamat, Helsinki szellemének megtartása mellett. Az érint­kezések zavartalanságát nem veszélyez­teti az sem, hogy a két különböző társa­dalmi berendezkedésű ország más-más katonai tömb elkötelezett tagja. A törté­nések azt mutatják, hogy mindkét ország töretlen diplomáciai aktivitással szolgálja a kelet-nyugati párbeszéd előmozdítá­sát, bizonyítva ezzel is a kis és közepes nagyságú országok fontos szerepét a kedvező európai légkör megteremtésé­ben. 1 A magyar-olasz kapcsolatok a hetve­nes évek elején kezdtek erőteljesebben bővülni. Kedvező feltételeket teremtettek ehhez a legfelső szintű találkozók, amelyek sorában kiemelkedő volt Lá­zár György 1975- ös, s Kádár János 1977-es olaszor­szági útja. Az élén­külésnek újabb len­dületet adott Bettino Craxi olasz kor­mányfő 1984-es budapesti látogatá­sa, s az együttmű­ködés fejlesztésé­nek további lehető­ségét ígéri Lázár György miniszterel­nök közelgő ola­szországi utazása. Olaszország egyike legfonto­sabb kereskedelmi partnereinknek: a tőkés országokba irányuló kivitelünk, s az onnan származó behozatalunk tekin­tetében - az 1986-os adatok alapján - a harmadik helyet foglalja el. Gazdasági kapcsolatainkra ennek megfelelően az élénkülés jellemző. A fejlődést elősegí­tette a két ország gazdaságának egy­mást kiegészítő jellege és a kedvező földrajzi fekvés. Ugyanakkor említést ér­demel az is, hogy a hetvenes évek köze­pétől a nyolcvanas évek elejéig a külön­böző kedvezőtlen világgazdasági folya­matok és a Közös Piac korlátozó intézke­déseinek hatására a forgalom csökkent. Ezt a tendenciát váltotta fel az utóbbi években, különösképpen tavaly a keres­kedelem már említett fellendülése. Volt tehát tere a bővülésnek, s a kölcsönös előnyök alapján további lehetőségek is kínálkoznak. A múlt évi árucsere-forgalom értéke csaknem 550 millió dollár volt. Hazánk legnagyobbrészt mezőgazdasági, élel­miszeripari termékeket szállít a dél-euró­pai országba, onnan pedig korszerű technikájú beruházási javak, fogyasztási cikkek érkeznek. Exportcikkeink közül kiemelést érde­mel a vágójuh, a sertéshús, a nyúl, a ba­romfi, illetőleg a polipropilén és több acéltermék. Kersettek a magyar izzólám­pák és nagyobb mennyiséget szállítunk elektromotorokból, valamint hűtőgép­kompresszorokból is. Fogyasztási cikkeink közül a herendi porcelán és a bőrruházati termékek ér­demelnek említést. Importunk kétharma­dát anyagok, félkésztermékek és pótal­katrészek adják. Behozatalunk jelentő­sebb tételei: a vegyipari alapanyagok, a cipőipari kellékek és a ruházati bőráruk. Gazdasági kapcsolataink továbbépí­téséhez megvannak a lehetőségek és a kölcsönös szándék az akadályok felszá­molására. Az előrelépéshez mindenekelőtt szük­séges lenne oldani bizonyos adminiszt­ratív kötöttségeken: a magyar vállalato­kat ugyanis hátrá­nyosan érintik azok a mennyiségi korlá­tozások, megkülön­böztetések, ame­lyek nehezítik az Olaszországba irá­nyuló exportot. Ugyanakkor na­gyobb figyelmet ér­demel, hogy közös igény mutatkozik a magyar és az olasz vállalatok közötti kooperációs kap­csolatok bővítésé­re. Jelenleg 26 ter­melési kooperációs megállapodás van érvényben. Kiaknázatlan le­hetőséget rejtenek a harmadik orszá­Craxi kormányfő Budapesten 1984-ben Vatikánvárosi részlet

Next

/
Thumbnails
Contents