Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

MA ügyfél­1987. február 3. KEDD fogadás XXXVII. évfolyam, 28. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Rajtunk múlik w E l bresztő! - hallatszik mostanában egyre gyakrabban, mindenfelől és mindenféle hangon. Ébresztő, - ezt sugallja a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, amelyet a hét végén adtak ki, s az elmúlt évről, a gazdaság és a társadalom fejlődéséről szól. Tudom, sokan nem szívesen olvassák a számokkal teletűzdelt cikkeket, pedig érdemes, hisz az adatok tények, olyanok, amelyek többet mondanak el rólunk, munkánkról, életünkről, s talán egy kicsit a jövőnkről is, mint bármilyen hosszú, de az alaposságra csupán törekvő cikk, vagy előadás. Érdemes elolvasni ezt a jelentést, amely a népgazdaság egészét, s annak min­den ágát külön-külön sorra veszi, értékeli, s röviden szól a jelentősebb intézkedé­sekről, a decentralizációról, a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámo­lásáról, a közös vállalatokról. Persze, hogy a képünk teljes legyen, ismerni kell a terveket, azt például, hogy a tervezett 2,5-2,7 százalék helyett 0,5 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, mert a fő termelő ágazatok, az ipar, az építőipar és a mező- gazdaság egyike sem érte el a tervezett termelésnövekedés ütemét. Az, hogy mint is áll ma a népgazdaság rajtunk is múlik. Tudjuk, sok mindenről nem tehetünk, hisz Európában például élelmiszer-túltermelés van, s egy év alatt felére csökkent a kukorica ára, s igen lassan apad az a lista is, ame­lyen a számunkra elérhetetlen, megvásárolhatatlan, elsősorban csúcstechnoló­giát jelentő cikkek sora található. Mégis: rajtunk is múlik sok minden. A napokban hallottam a rádióban, hogy Angliában azért nem veszik az egyébként híres magyar törött paprikát, mert nincs feltüntetve a kapszaicin tartalma. Ez a vegyület általában a csípős papriká­ban található, izgatja a nyálkahártyát, fokozza a kiválasztást, de étvágyjavítóként is használatos. Nos, ha ilyen kényes, mondhatni finnyás a piac, s olyan országba exportálunk, ahol nem csupán esznek, hanem étkeznek is, ahhoz, hogy eladható legyen az áru, a sokat emlegeti szép küllem mellett a béltartalom részletes leírását is elvárják a dobozon, a burkolópapíron. Ha nem így van, akkor nem magyar piros paprikával, hanem mexikói chilivel és Curry-porral ízesítik és színe­zik az ételeiket külhonban, s nemcsak Angliában. Gyorsítás, átalakítás. Gyakran hallott szavak ezek mostanában. Leginkább akkor használjuk, ha a műszaki fejlesztésről, a lehetőségekről beszélünk. A mű­szaki fejlesztéshez azonban nem elég a fantázia, nem elég, hogy rendkívül alapo­san felkészült műszaki értelmiség dolgozik a magyar iparban, ehhez pénz is kell, s nem is kevés. A fejlesztésre fordítható összegek pedig behatároltak, s még csak nem is kell bemenni valamelyik gyárba, hogy ezt fölmérje az ember, elég ha csak buszra ül, vagy sorban áll egy élelmiszerboltban. Persze hogy jó lenne, ha olyan gépek állnának rendelkezésünkre, amelyek az egyik órában gyűszűt, a má­sikban óramutatót gyártanának, a rugalmas termékszerkezetváltás kevesebb gondott okozna mindannyiunknak. Rugalmasabb váltás - több szakma, a két fogalom összetartozik. A szelektív iparfejlesztés programja visszafejlesztést is magában foglalja, ekkor a kiesett ter­melés pótlásáról és a felszabadult munkaerő foglalkoztatásáról is gondoskodni kell. Nagyon nehéz eldönteni hogy kit bocsásson el egy-egy gazdasági vezető, hisz emberi, humánus szempontokat is figyelembe kell venni. Mert ugyan ki venné a lelkére, hogy megfossza a munkalehetőségtől a gyermekeit egyedül nevelő anyát, vagy azt a fiatalembert, aki a munkahelyében, az ott dolgozó kollektívában képes csak megkapaszkodni. Nem lehet elégszer bíztatni a fiatalokat, és az idő­sebbeket sem, hogy tanuljanak, szerezzenek minél többféle szakmát és képesí­tést. Ma erre a lehetőség adott, mindenki tanulhat ha akar, csak le kell ülni a könyv mellé, az iskolapadba, s elsajátítani egy másik szakmát. Nem nehéz ez, hisz egy- egy rokonszakma fogásai között nem nagy az eltérés, viszont több szakma birto­kában bátrabban válthatunk munkahelyet, s nem okozhat fejtörést, hogy mi lesz velünk, ha az adott munkaterületen nem ránk lesz szükség. Ketyeg, s lassan csörög is már az ébresztőóra. Ébresztő van, s nemcsak azért, hogy egyenletes tempóban, hanem azért is, hogy jó minőségben dolgozzunk. A drágább, de jó minőségű áru ir-ánt nőtt a kereslet, inkább többet fizet az ember csak jobb legyen, többet tudjon az áru, s főleg a fogyasztási cikkeknél: tovább tartson. A minőséget keresik az ipar, a mezőgazdaság vásárlói, s bizony nem min­dig találják meg. Meglehet ez is, mint oly sok minden egészen apróságokon múlik, például azon, hogy presztízskérdést jelent-e egy üzemnek, vállalatnak az, hogy milyen munkát ad ki a gyárkapun. gyre inkább fontos szempont ez akkor, mikor nem a raktáraknak, ha­nem a vásárlóknak készül az áru. Ehhez kell többek között a képzett munkaerő, éppen a minőség védelme érdekében. Az üzemek szíve­sebben alkalmazzák a kvalifikált szakembert, mint azt, aki képzetlen, s nem is igen törekszik arra, hogy egy, vagy több szakképesítést meg­szerezzen. Pedig érdemes, hisz az ország, s benne a magunk boldo­rajtunk is múlik. / - .. D. VARGA M. gulása Nemzetközi béketanácskozást tartanak Moszkvában Az atomfegyvertől mentes világról és az emberiség túléléséről nemzetközi ta­nácskozást tartanak a szovjet főváros­ban február 14-től 16-ig - jelentették be hétfőn moszkvai sajtóértekezletükön a szervezőbizottság szovjet tagjai. A sajtótájékoztatón Jevgenyij Velihov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak alelnöke, a szervező bizottság veze­tője elmondta, hogy a tanácskozásra 80 ország 740 képviselőjét várják. A fórum részvevőit február 16-án fogadja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB titkára. A ta­nácskozás részvevői több csoportban, kerekasztal-megbeszélések formájában vitatják meg a témákat. Szovjet részről olyan ismert személyi­ségek vesznek részt a fórumon, mint Georgij Arbatov akadémikus, az Egyesült Államok-Kanada Intézet igazgatója, Csingiz Ajtmatov és Szergej Zaligin író, valamint Elem Klimov filmrendező. Meg­hívást kapott Andrej Szaharov akadémi­kus is. Az Egyesült Államokból Moszkvá­ba várják Bemard Lown professzort, az „Orvosok a békéért” nemzetközi mozga­lom amerikai társelnökét és Armand Hammert, az Occidental Petrol elnökét. Csehszlovák képviselők Magyarországon A küldöttség vezetője, Alois Indra vendéglátója, Sarlós István, azOrszágggyűlés elnöke társaságában a Ferihegyi repülőtéren (Telefoto) A magyar Országgyűlés meghívására hétfőn hazánkba érkezett a csehszlovák szövetségi gyűlés küldöttsége. A delegá­ciót Alois Indra, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság parlamentjének elnöke, a CSKP KB elnökségének tagja vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, va­lamint az Országgyűlés több más tiszt­ségviselője fogadta. Jelen volt Ondrej Durej Csehszlovákia budapesti nagykö­vete. A csehszlovák küldöttség délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét. Délután az Országházban megkez­dődtek a magyar-csehszlovák parla­menti tárgyalások. Sarlós István beveze­tőben hazánk gazdasági törekvéseiről adott tájékoztatót, majd a magyar Or­szággyűlés munkájával, összetételével, illetve működésével ismertette meg a vendégeket. Alois Indra ugyancsak a gazdaság dinamizálásának szükséges­ségét hangsúlyozta. A továbbiakban a szövetségi gyűlés munkáját ismertetve, kiemelte, hogy a testület a szövetségi nemzetiségi politika jegyében végzi tevékenységét. Alois Indra magyar országgyűlési kül­döttség hívott meg csehszlovákiai vi- szontlátogatásra. Sarlós István este dísz­vacsorát adott a csehszlovák delegáció tiszteletére az Országházban. Csehák Judit Varsóban Zbigniew Gertych lengyel miniszterel­nök-helyettes meghívására hétfőn hiva­talos látogatásra Varsóba érkezett Cse­hák Judit, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. A varsói repülőtéren Csehák Juditot Zbigniew Gertych fogadta. Jelen volt Bic- zó György, Magyarország varsói nagy­követe. Erich Honecker fogadta Sevardnadzét Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter hétfőn, hivatalos baráti látoga­tásra Berlinbe érkezett. Sevardnadzét a Berlin-schönefeldi re­pülőtéren Oskar Fischer, az NDK külügy­minisztere köszöntötte. A két külügyminiszter tárgyal á kétol­dalú' kapcsolatok fejlődéséről, áttekinti a nemzetközi helyzetet és véleménycserét folytat a béke megőrzése, a leszerelés érdekében folyó küzdelem időszerű kér­déseiről. A szovjet külügyminisztert, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját tegnap fo­gadta Erich Honecker, az NSZEP KB fő­titkára, az NDK Államtanácsának elnö­ke. Másfél héttel ezelőtt járt Berlinben Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, aki ugyancsak nemzetközi kérdésekről, valamint az SZKP és az NSZEP együtt­működéséről tárgyalt az NDK vezetőivel. Kipszer dombóvári gyáregysége Kábelcsatornából 125 kilométer A volt dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatot közel tizenegy évvel ezelőtt a Kipszer vette át. Az eltelt időszak óriási fejlődést jelentett a gyárrészleg életében, több nagyobb beruházás történt, vala­mint jelentősen megváltozott a dolgozók szociális, munka- és anyagi körülménye. A Kipszer dombóvári gyáregységében kábelcsatornákat, térrácsszerkezeteket, valamint füst- és hőelvezető berendezé­seket, gravitációs szellőzőket és felülvilá­gítókat készítenek. Termékeiket szinte az egész országban ismerik, keresik, de Bulgáriában és Csehszlovákiában sem ismeretlen a nevük. Az acélszerkezetek gyártása mellett horganyzással is foglal­koznak. A múlt évben saját beruházással kor­szerűsítették a horganyzó üzemcsarno­kot, így évente közel háromezer tonna acélszerkezetet tudnak a horganyzó ká­dakba mártani. Négy évvel ezelőtt önelszámoló terme­lő egység lett a dombóvári gyáregység. Az önelszámolás bevezetésével a gyár­részleg megfelelő önállóságot kapott: szabadon dönte­nek a munkaválla­lásról, önállóan ké­pezik az árakat. A Kipszer termelé­si kapacitásának csak ötven száza­lékát köti le, a töb­bivel szabadon rendelkezik. A gyárrészleg jól élt ezzel a lehető­séggel. Jelentősen növelték termelési értéküket, emellett a nyereségérdekeltség alapján fejlesztet­ték dolgozóik átlagkeresetét. Tavaly százmillió forint értéket termeltek össze­sen. Évente háromezer tonna acélszerkezetet horganyoznak Mikina Tibor a kábelcsatorna élhajlítását végzi

Next

/
Thumbnails
Contents