Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-10 / 34. szám

2 tjEPÜJSÄG 1987. február 10 Alessandro Natta az olasz belpolitikáról Az Olaszországot kormányzó ötpárti koalíció „válságát”, az előrehozott parla­menti választások értelmetlenségét hangsúlyozta Alessandro Natta, az Olas^ Kommunista Párt főtitkára vasárnap Cagliariban, a párt szardíniái tartományi kongresszusán. Natta beszédét az OKP lapja, a L’Unitá hétfői számában tette közzé. A kommunista vezető a legidőszerűbb belpolitikai kérdésekről beszélt. Emlé­keztetett az általános helyzetre, arra, hogy tavasszal Itáliában vagy miniszte­relnök-váltás lesz (Craxi szocialista kor- mányfönöknek egy megállapodás értel­mében át kellene adnia posztját a kővet­kező hónapokban egy keresztényde­mokrata politikusnak), vagy előrehozott parlamenti választásokra kerül sor. Alessandro Natta a kormánykoalíció pártjai (szocialisták, kereszténydemok­raták, szociáldemokraták, republikánu­sok és liberálisok) közötti éles nézetelté­résekre utalt, különösen a szocialisták és a kereszténydemokraták közötti viasko­dásokra. Az OKP főtitkára a fő ellentmon­dást a következőkben látja: az érdekelt politikai erők egyrészt azt állítják, hogy egy ötpárti koalíciónak (amely biztosítja az OKP kizárását) nincs ma alternatívája az országban, másrészt viszont kétna­ponként felidézik az előrehozott parla­menti választások rémét, amely éppen az említett koalíció tarthatatlanságát bizo­nyítja. Ezt a „politikai válságot” semmiféle „stafétabot-átadás” (miniszterelnök­csere), és semmiféle - az ötpárti koalíció zűrzavaros folytonosságát fenntartó - előrehozott választás nem képes megol­dani. Ehelyett az Olasz Kommunista Párt a baloldali erőknek egy konkrét program körül történő összefogását szorgalmaz­za. Ezzel kapcsolatban Natta az OSZP magatartását bírálja elsősorban, mert szerinte ez a párt - puszta hatalmi számí­tásból - a kereszténydemokráciával kar­öltve lehetségesnek tartja egy reformpo­litika megvalósítását, az OKP-val azon­ban ugyanezt lehetetlennek tartja. Sarlós István Bulgáriába utazott A Bolgár Népköztársaság Nemzetgyű­lésének meghívására hétfőn magyar parlamenti küldöttség utazott Szófiába. A delegációt Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagja ve­zeti. Tagjai: Fodor László, Jakab Róbert- né, László Béla és Szalai Géza képvise­lők. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Venelin Kocev, Bulgária budapesti nagykövete. ----------------+--------------------------------------­O rzechowski Moszkvában Marian Orzechowski, a LEMP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, lengyel külügy­miniszter hétfőn munkalátogatásra Moszkvába érkezett. A nap folyamán megbeszélést tarott Eduard Sevardnad- zéval, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagjával. Fülöp-szigetek HELYI TŰZSZÜNETEK? Mai kommentárunk Óriások párbeszéde Csien Csi-csen, a Kínai Népköztársaság kormányának külügyminiszter-helyette­se népes delegáció élén Moszkvába érkezett. A látogatás elsődleges célja a két ha­talmas ország sok ezer kilométeres közös határával kapcsolatos tárgyalások felújí­tása. Nem véletlen, hogya világsajtó „óriásokpárbeszédének” minősíti a szovjet fő­városban most kezdődött megbeszéléseket, amelyek kilátásait valamennyi megfi­gyelő hosszú esztendők óta a legjobbnak véli. Vajon indokolt-e ez a meglepően egyöntetű derűlátás? A jelek szerint egyértel­műen igen. Például sokan vezető helyen idézik azt a kikristályosodó szovjet állás­pontot, amely szerint Moszkva hajlandó „az Usszuri folyó fősodrását alapul venni"a közös határ kijelölésekor. Ez a koncepció - emlékeztetnek a kérdés szakértői - né­hány kisebb sziget Kínához kerülését jelentheti. Természetesen ez is lényeges elem lehet, de mindenképpen csak következ­mény: egy sok mindenre kiterjedő, komoly változás következménye. Hiszen nem is olyan régen még fegyveres incidensekről érkeztek jelentések az Usszuri folyó vidé­kéről. Az akkori Kína a „négyek bandája" voluntarista-anarchista zűrzavarába süly- lyedt ország volt, amely a szovjetellenességet valfotta legfőbb külpolitikai céljának. A mai Kínai Népköztársaság nagy erővel dolgozik belső reformjain, és azon, hogy a föld legnépesebb országa minden szempontból alkalmazkodjék a változó világ - ezen belül az utóbbi időben káprázatos ütemben változó nagy szomszéd, a Szov­jetunió - mai realitásaihoz. Tavaly, Mihail Gorbacsov emlékezetes vlagyivosztoki beszéde után már sejteni lehetett, hogy az új moszkvai dinamizmus hatása hamarosan eléri a távol-keleti vi­szonylatokat is. A hosszú szünet - kilenc év - után felújított határtárgyalások azt bizonyítják, hogy „az Usszuri jege” olvadóban van. A hosszú tetszhalál után éle­dezni kezd a két óriás kétoldalú kereskedelme is, és bár Peking elméletben fenn­tartja feltételeit, amihez a két ország látványos közeledését köti, az olvadás ennek az ingoványos területnek is fontos szféráit érheti el. Az egyik közismert kínai feltétel például Afganisztánnal kapcsolatos. A' kínai ven­dég érkezése egybeesett a pakisztáni külügyminisztertávozásával, és az afgán kor­mányfő Moszkvába érkezésével. A szovjet-kínai határtárgyalások kilátásait - egyéb tényezők - mellett nyilvánvalóan jótékonyan befolyásolja az a bizonyosság is, hogy az afganisztáni rendezés körül teljes gőzzel működik a diplomácia gépeze­te. HARMAT ENDRE Ötvenéves a magyar szénhidrogén-bányászat A Fülöp-szigetek hadserege kész fel­venni a harcot a baloldali felkelőkkel, ha Aquino elnök azt elrendeli - jelentette ki hétfőn Fidel Ramos tábornok, a hadse­reg vezérkari főnöke. Ramos szerint a baloldali felkelők „becsapták az ajtót” a béketárgyalások' előtt azzal a bejelenté­sükkel, hogy a hatvannapos tűzszünet lejártával felújítják a kormányellenes har­cot. Antonio Zumel, aki a kormány és a fel­kelők közötti tárgyalásokon a baloldali erőket képviselte, hétfőn kijelentette, hogy a Nemzeti Demokratikus Front csak akkor hajlandó a tárgyalások újrafelvéte- lére, ha a kormány elkötelezi magát a fel­kelők követeléseinek teljesítése mellett. A kormánynak a baloldal megosztására irányuló törekvéséről tanúskodnak azok a kísérletek, amelyek helyi tűzszüneti megállapodások megkötésére irányul­nak - mondta Zumel. A baloldali felkelőkkel folyó tárgyalá­sok megfeneklésével párhuzamosan a kormány hétfőn megbeszéléseket kez­dett az ország déli részén autonómiát kö­vetelő muzulmán szervezetek képviselői­vel. A megbeszélések célja előkészíteni a február 19-én kezdődő hivatalos tárgya­lásokat. A muzulmán szervezetek részé­ről az előkészítő tárgyalásokon csak a Moro Nemzeti Felszabadítási Front kép­viselői vettek részt, a MNLF-ből kivált re­formista szárny és a Moro Iszlám Felsza­badítási Szervezet távol maradt a meg­beszélésektől. Fél évszázaddal ezelőtt, 1937. február 9- én találták meg Magyarországon az első szénhidrogén-lelőhelyet a Zala megyei Bu- dafapusztán. Ez a dátum a hazai szénhid­rogén-termelés születésnapját, a helyszín pedig a bölcsőjét jelenti: e lelőhely feltárá­sával kezdődött meg hazánkban a rend­szeres olaj- és földgáztermelés. Az olajbá­nyászat jubileuma alkalmából hétfőn sajtó- tájékoztatót tartottak Bázakerettyén. A ku­tatás, a bázakerettyei, lovászi és nagylen­gyel! olajmező jövőjéről Trombitás István, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat ve­zérigazgatója beszélt. Írország Helycsere a kormányrúdnál? Ha a közvéleménykutató irodák előre­jelzéseinek hinni lehet, akkor szinte biz­tosra vehető a hatalomváltás a küszöbön álló írországi általános választásokon. Február 17-én járulnak urnákhoz a sza­vazópolgárok, hogy döntsenek a parla­ment összetételéről, arról, hogy az eddig kormányzó (legutóbb az 1983 januárjá­ban hivatalba lépett) Garret FitzGerald miniszterelnök Fine Gail pártjára, vagy legerősebb ellenlábasára, a Charles J. Haughey vezette Fianna Failre adják-e voksukat. Előtérben a gazdaság A dublini kabinet helyzete, amely me­galakulása óta soha nem volt különöseb­ben szilárd, s voltaképpen végig a koalí­ciós partner Munkáspárt állásfoglalásá­tól függött, tavaly decemberben rendült FitzGerald jelenlegi kormányfő kénytelen volt előre hozatni a vá­lasztásokat meg. A korábbi partnerek között ekkor történt a helyrehozhatatlan szakadás. A költségvetésről folytatott viták során a szociáldemokrata színezetű, erős szak- szervezeti kötelékeket ápoló Munkáspárt végleg elhatárolta magát FitzGerald ter­vezett gazdasági szükségintézkedései­től. Ám a végleges kenyértörésre csak ja­nuárban került sor, amikor - a szigorú ta­karékossági rendszabályok és a szociá­lis kiadások kilátásba helyezett jelenté­keny lefaragása miatti tiltatkozásul - le­mondott posztjáról négy munkáspárti mi­niszter, köztük Richard Spring addigi mi­niszterelnök-helyettes, pártvezér. Ekkor már nem maradt más kiút Fitz­Gerald kormányfő számára, mint a tör­vényhozás feloszlatása és a választások záros határidőn belül történő kiírása. A voksolásig hátralévő viszonylag rövid idő egyben azt is jelentette, hogy a parla­menti csatározások szinte előjátékként szolgáltak a korteshadjárathoz, amely­nek központi témája egyértelműen az ír Köztársaság gazdasági helyzete. Minde­nekelőtt a munkanélküliség alakulása, az adóviták, és az adósságok ügye került előtérbe. Sajátos midőn mégis ez az a terület, ahol a két nagy párt programtervezete, a megoldásként felvázolt lépések a leg­kevésbé térnek el egymástól. A Fianna Fail ée a Fine Gail egyaránt a fájdalmas, ám elkerülhetetlen nadrágszíj-meghúzó politika szükségességét hangsúlyozza - különség jobbára csak az intézkedések hatókörét, mértékét és ütemezését ille­tően mutatkozik. Az ulsteri kérdéskör Furcsa módon a második helyre szo­rult tehát a külvilág szempontjából legin­kább szem előtt lévő probléma, az Észak­írországgal összefüggő kérdéskör. En­nek magyarázata, hogy a jelek szerint vi­szonylag stabilnak bizonyult a brit és az ír miniszterelnök által másfél éve aláirt egyezménycsomag. Ez első ízben bizto­sított beleszólást Dublinnek az észak- íroroszági, kisebbségen lévő katolikus népesség ügyeibe (kiváltva ezzel persze az ulsteri unionisták engesztelhetetlen haragját); ám ugyanakkor hivatalos for­mában legszögezte: a hat északi grófság lakóinak többsége - vagyis a protestáns közösség beleegyezése - nélkül semmi­lyen változás nem engedhető meg a tar­tomány jogállásában. Ennek értelmében az Írország egyesítésére vonatkozó ter­vek enyhén szólva a távoli jövőbe tolód­tak. Hiszen alig képzelhető el, hogy a protestánsok - legalábbis amíg ezt de­mográfiai túlsúlyuk lehetővé teszi - le­mondanának a Nagy-Britanniához való tartozás gazdasági és társadalmi elő­nyeiről. Thatcher asszony kabinetje ugyan né­mi aggodalommal figyeli annak eshető­ségét, hogy az új dublini kormány élére az ír-brit megállapodást jó néhányszor bíráló politikus, Haughey kerülhet, gyö­keres irányváltást azonban valószínűleg ez a helycsere sem okozna. Elvégre az erőszakos egyesítés elképzelhetetlen, az IRA terrorszervezet nyílt pártolása Dub­linben sem jöhet szóba. Londoni figyelem Érthető tehát, hogy a jelentőségüknél jóval nagyobb súlyt kaptak olyan, ki­sebbnek tűnő kérdések, mint az abor­tusz, vagy a válás problémáköre. (Ne fe­ledkezzünk el a katolikus egyáz írországi befolyásáról!) Ez bizonyos fokig megne­hezítette a pontos jóslást, összességé­ben mégis úgy tűnik, hogy FitzGerald és Haughey ezúttal már negyedik párharcá­Néhány politikai merénylet is „gaz­dagította” a rövid, választási kam­pányt ból az utóbbi kerül ki győztesen. Még­hozzá a jelek szerint elég nagy fölénnyel. Az előrejelzések alapján a szavazók mintegy fele támogatja a Fianna Fail pár­tot, míg a Fina Gail tábora ennek alig a fe­le. A kisebb csoportok esélye szeré­nyebb, igaz, az esetleges koalíciós pró­bálkozásoknál azért esetleg szerepet játszhatnak. Az alapvető folyamat azon­ban egyre inkább a két nagy párt váltó­gazdálkodásának megszilárdulása, mi­közben a kisebbek inkább háttérbe szo­rulnak. Az előjelek ismeretében annyit azért biztosra vehetünk, hogy akárki kerül is a Dail, az ír parlament élére, a Fainne Fail- Fine Gail küzdelmét Londonban legalább olyan érdeklődéssel követik, mint Dub- linban. Sőt, még az sem elképzelhetetlen, hogy az ír választások kimenetele bizo- , nyos fokig hatással lesz a sokak szerint várhatóan előre hozott, akár néhány hó­napon belül sorrakerülő brit választások­ra is. SZEGŐ GABOR PANORÁMA BUDAPEST - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására február 4-9. között látoga­tást tett hazánkban a Japán Kommunista Párt küldöttsége Tashiki Hirosinak, a JKP KB elnöksége állandó irodája tagjának, a külügyi bizottság elnökségének vezeté­sével. A japán vendégeket - akikkel Györke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője folytatott megbeszé­lést - fogadta Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Várkonyi Péter külügyminiszter fogad­ta Arthur Schneier amerikai közéleti sze­mélyiséget, New York-i főrabbit, aki rövid látogatáson Budapesten tartózkodik. A vendéggel megbeszélést folytatott Mik­lós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. NABLUSZ - Izraeli katonák hétfőn reggel tüntető fiatalokra nyitottak tüzet a Jeruzsálemtől 50 kilométerre fekvő Bala- ta palesztin menekülttáborban. Három palesztin megsebesült. DEBRECEN - Bartha Tibor reformá­tus püspök megromlott egészségi álla­potára tekintettel nyugalomba vonult. A Tiszántúli Református Egyházkerület gyülekezetei az így megüresedett püs­pöki tisztségre Kocsis Elemér debreceni teológiai tanárt választották meg. Bartha Tibor felmentéséhez és Kocsis Elemér püspökké választásához a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a törvényes előírásoknak megfelelően az előzetes hozzájárulást megadta. GUATEMALAVÁROS - Hétfőn Gue- tamalvárosban megkezdődött a közép­amerikai országok és az Európai Gazda­sági Közösség külügyminisztereinek III. találkozója. A kétnapos tanácskozáson jelen vannak a Contadora-csoport - Ko­lumbia, Mexikó, Panama, Venezuela - diplomáciai vezetői is, akik politikai tá­mogatást remélnek a guatemalai fórum­tól békekezdeményezéseik folytatásá­hoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents