Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-10 / 34. szám
987. február 10. (' TOLNA N NÉPÚJSÁG 3 lába 300-as Megkezdődött a sorozatgyártás FOGLALKO REHABILITACI II. ¥ vállalati érdekeltség hiányzii A győri Rába gyárban megkezdő- ött a 300-as típusú traktorok soro- atgyártása. A továbbfejlesztett, 280 jerős Rába-motorral felszerelt erőépek kísérleti darabjait korábban ikerrel próbálták ki a különböző íezőgazdasági termelési rendsze- skben. Az első, 12 gépből álló soro- atot is a négy nagy rendszer, aztKR, KITE, a KSZE és a GITR vásárolta íeg. Ezek a traktorok februárban el- észülnek, a későbbiekben pedig az lényeknek megfelelő mennyiségen gyártják a korszerű, nagy telje- ítményű gépeket, amelyekhez ha- onlókat a magyar gépipar eddig lég nem állított elő. A Magyar Hitel Bank Rt. és az Orszá- os Kereskedelmi és Hitelbank Rt. átvet- : a Magyar Nemzeti Bank megszűnt kötényirodájának tevékenységét, s bekap- solódott az értékpapírok kibocsátásá- a, másodlagos forgalmazásába. Az INB kötvényirodájának üzleti körét és az rtékpapír-állományt elosztották a két új ^ sreskedelmi bank között. A Magyar Hi- il Bank értékpapír- és faktoring-irodát ozott létre, amely a kötvények, részvétek adásvételével, kötvények kibocsá- isával, váltók leszámítolásával foglalko- k, fejleszti a faktoring-üzletet is. Ennek 3 rété ben a bank megbízás alapján át- íllalja tartozások behajtását, hozzájá- ilva a hazai vállalatok fizetési bizton- ágának növeléséhez. Ez főleg kisszerűtek és nagyvállalatok kereskedelmi apcsolataiban kínál előnyöket. A bank ízonyos jutalék levonásával kifizeti a zállítöt, és a vásárlótól maga hajtja be az A Malév és a MÉM Repülőgépes Szol- áiat megrendelésére az idén már csak- 3m 25 millió forint értékben gyártanak ;pülőgép- és helikopter-alkatrészeket, alamint fedélzeti utaskiszolgáló és re- ülőtéri berendezéseket Szombathe- en, az Autó-Aeró Vállalatnál. Az ismert Góbé típusú kétkormányos toriázó iskolagépek hagyományos /ártója ebben az évben kapott először lentős megrendelést a Malévtöl. Utaskiszolgáló konténerekből áprilisig lintegy háromszáz darabot készítenek zombathelyen a Malév részére, de a A Rába 300-as traktor sokkal többet tud, mint a 250 lóerős'korábbi típusú. Teljesítménye nagyobb, üzemanyagfogyasztása ehhez mérten kedvező, s jobban kíméli a környezetet, minthogy motorja tökéletesebben égeti el az üzemanyagot. Vezetőfülkéje légkondicionált, ka- roszszériájának formaterveit az Iparművészeti Főiskolán készítették el. Irányára 2 millió 252 ezer forint. További kísérletek, vizsgálatok, próbák lebonyolítására két Rába 300-as traktort még az első negyedévben a Mezőgépfejlesztési Intézet rendelkezésére bocsátanak. áru ellenértékét. A kötvényiroda tervezi, hogy a vállalati értékpapírok forgalmazása mellett bekapcsolódik a lakosság által vásárolható értékpapírok másodlagos forgalmazásába is az egész ország területén. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbankban értékpapírirodát alakítottak; ennek feladata lesz az országos hálózattal rendelkező értékpapírpiac létrehozása. Ehhez a feltételeket fokozatosan teremtik meg. A bank jelenleg 46 vidéki és 2 budapesti fiókkal rendelkezik. Az év végéig valamennyi fiókban megszervezik az értékpapírok adásvételét. Eláőként az egri és a hatvani fiókokban kínálnak értékpapírokat vállalatoknak és a lakosságnak egyaránt. Az iroda mindenfajta értékpapír azonnali adásával és vételével foglalkozik. Forgalmaz kötvényeket, részvényeket és elvégzi a váltók leszámítolását is. praktikus berendezés gyártásának feltehetőleg hosszabb távon is lesz jövője, ugyanis már külföldi légitársaságok is érdeklődnek az új termék iránt. Ugyancsak Malév-megrendelésre megkezdték repülőtéri utaslépcsők előállítását is. A főleg gépjárműjavítással és -felújítással foglalkozó szombathelyi vállalat a Góbé és a tavaly óta NSZK-kooperáció- ban készülő műanyag vitorlázó iskolagép mellett a tervek szerint hamarosan megindítja egy műanyagból készülő egymotoros repülőgép gyártását. A vállalatok meghatározott arányban megváltozott munkaképességű dolgozókat kötelesek foglalkoztatni ez év januárjától, az új jogszabályok értelmében. Ezen dolgozók után dotációt igényelhetnek, a kötelezettség elmulasztása esetén pedig úgynevezett rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük. Kiskapukat keresnek A témában jártas szakemberekkel, vállalatvezetőkkel beszélgetve úgy tűnik, hogy a jogszabálymódositás, ha el is indít valami változást, ebben a formájában a vállalatok kellő érdekeltségét nem teremti meg megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke - a „hiányzó” rehabilitáltak után évi 2500 forint - még alacsonyabb nyereséggel rendelkező vállalat számára sem megerőltető. A dotáció igénylése pedig túl sok adminisztrációval jár, ezért gyakran nem is járnak utána a vállalatok. Sok helyen elintézik azzal: nálunk a munka jellege olyan, hogy nincs módunkban a rendeletet teljesíteni. Másutt igyekeznek a kiskaput megtalálni. Március 31-ig ugyanis véglegesíteni kell a megváltozott munkaképességű rehabilitált dolgozók jegyzékét. Ennek során előfordul, hogy az eddig egészséges dolgozókat is igyekeznek átminősíteni. Általánosítani természetesen itt sem lehet. Kérdezősködésemre jó néhány olyan vállalat nevét sorolták itt is, ott is, ahol a rehabilitáció mintaszerű, ahol a rehabilitációs bizottsággal jó az együttműködés. Ezen vállalatok közül a Gemenc- Volánnál folyó ilyen irányú tevékenységet volt módomban közelebbről megismerni. A saját dolgozóról gondoskodni Dr. Horváth József munkaügyi osztályvezető és Cseri Árpádné, a vállalati rehabilitációs bizottság vezetője egyetért abban, hogy aki a vállalatnál válik - többnyire betegség következtében - megváltozott munkaképességűvé, arról a vállalatnak erkölcsi kötelessége gondoskodni, de ez a gondoskodás nem megy köny- nyen. A Volán veszélyes üzem, ahol olyan jellegű betegséggel, ami más munkahelyeken esetleg semmi problémát nem jelent, itt nehéz megfelelő munkát találni. Kevés a raktárosi, üzemanyagtöltői, telefonközpontosi munkakör, a viszonylag nagyszámú, eredetileg gépkocsivezetőként, autófényezőként dolgozók számára, akik korábbi munkájukat már nem tudják ellátni.- Mi történik azzal a megváltozott munkaképességű emberrel, aki az utcáról jön be, munkát keresve?- Ha adott pillanatban van olyan munkakör, ami megfelelő, akkor elvileg nem zárkózunk el fölvétele elől. De az említett nehézségek miatt, ez, sajnos, alig valószínű. Elsősorban mégis a saját dolgozóinkért érzünk felelősséget. Az igazsághoz tartozik, hogy ilyen igénnyel még nem is kerestek meg bennünket - mondja Cseri Árpádné.- Az új jogszabálynak megtelelően itt már megtörtént a rehabilitált dolgozók felülvizsgálata. Milyen eredménnyel?- Negyvenhat rehabilitált dolgozónk van, 35-nek olyan mértékű a munkaképesség-csökkenése, hogy utána dotációt igényelhetünk. A szabályok szerint 60-61 megváltozott munkaképességűt kellene alkalmaznunk, a hiányzók után fizetjük a rehabilitációs hozzájárulást.- Mondhatunk valamit az ilyen jellegű foglalkoztatás gazdaságosságáról?- A rehabilitált dolgozók utáni béradót és a kereseti adót elengedik - veszi át a szót az osztályvezető. - Kapunk dotációt, másrészt mi is fizetünk rehabilitációs hozzájárulást. Rehabilitált dolgozóink egy részét csak névlegesen tudjuk foglalkoztatni, mások viszont teljes értékű munkát végeznek. E sok összetevő egyenlegét aligha lehet megvonni. De még egyszer hangsúlyozom: ez nem is gazdaságossági, hanem erkölcsi kérdés.- Vesztes itt igazából úgyis csak a rehabilitációra szoruló. Az egészségi állapotban bekövetkezett hanyatlás mellett még a szakképzett, más szakmában is jártas dolgozóinkat is éri a legtöbb esetben anyagi veszteség, bár lehetőségeinkhez mérten ezt mérsékelni igyekszünk. Mindent megteszünk azért is, hogy az esetleges lelki töréseket elkerüljék dolgozóink. A munkáját szemmel láthatóan szíwel- lélekkel végző Cseri Árpádné szavait az üzemben tett látogatásunk is alátámasztotta. Jaszenovics István raktáros - korábban autófényező - orvosi javaslatra már 10 éve ebben a munkakörben, szakmunkásként dolgozik. Anyagi hátrányt nem érez, munkatársai is régen befogadták. Nehezebben találta meg a helyét Kecskeméti Sándor, az ipari üzemegység raktárosa és karbantartója. Miután gépjárművezetőként nem dolgozhatott tovább, több munkakört is betöltött, amíg ezt a - valóban megfelelőt - sikerült megtalálni. Kezdeti anyagi nehézségeiket a felesége jó keresete, a háztáji mérsékelte, mára pedig az ő számítása is megvan. Kollégái is megszokták és elfogadják, hogy szívbetegsége miatt kíméletre szorul. Tiltakozik mindenféle, feltételezett lelki törés ellen. Ök ketten a megváltozott körülmények között is talpon maradtak. Saját magukon kívül ez kétségtelenül a vállalat érdeme is. Célvállalat lenne a megoldás A vállalatoknál megsérült, és betegséget szerzett emberek ügye többnyire tényleg megoldódik. De mi lesz a születésüktől fogva siketekkel, vakokkal, mozgássérültekkel? - teszi fel a kérdést Schäffler Ádám, a Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesületének elnöke. Velük szemben nincs bizalom, nemcsak munkájuk alapján, hanem úgy „ránézésre" sem. Schäffler Ádám a megoldást megváltozott munkaképességűek számára létrehozott célvállalatokban látja, ahol nemcsak látszólagos, hanem valóban hasznos munkával meg tudnák termelni a rászorulók a létfeltételükhöz szükséges minimumot. E vállalatoknak gazda- ságorientáltan kellene működni, és akkor a pénzért való kilincselés, a segélyekre szorultság megszűnhetne. Lengyelországi tapasztalatait említi, ahol a rokkantak célvállalatai önfenntartók, még gazdasági hasznot is hajtanak. Igaz, hogy néhány termék - cumisüveg, fut- ballbelső - előállításában monopóliumot biztosít számukra az állam. Hazai jó példa a Debrecenben működő Piremont, ahol süketek, szellemi fogyatékosok kemény munkát végeznek, vállalatszerűén gazdálkodva, fenntartják magukat. A mozgássérültek hazai célvállalata, az Alfa is jó eredményeket ért el az egész ország területén a megváltozott munkaképességűeknek hasznos elfoglaltság és kereseti lehetőség biztosításában. Szekszárdon is működik egy kis foglalkoztató, jelenleg átalakítás, bővítés alatt. Tolnáról, Faddról is van néhány bedolgozójuk. Pakson a városi tanács szép helyiséget biztosított a számukra, ahol a közeljövőben megindulhat a munka. Szeretnék, ha a lehetőségeket tovább bővít- hetnék, elsősorban bedolgozói munkával, és kiterjeszthetnék a mozgássérülteken kívül egyéb okból megváltozott mun- kaképességűekre is. Schäffler Ádám végül azt emelte ki, hogy a segítés nem pénz kérdése elsősorban. Azt magam is tapasztaltam, és ö is megerősítette, hogy a jószándékban sincs hiány. Sokkal több beleérző képességre lenne viszont szükség: akiknek módjukban áll valamit tenni az ügy érdekében, azok tudják is, hogy mire van szükségük a rászorulóknak. ROSTÁS ILONA Bővülő kötvénypiac Repülőgép-felszerelések Szombathelyről , Minket nem zavar a hideg!” Térségi A várakozásnál jobban bírják a telet a szarvasmarhák a Szombathelyi Pannónia Tsz nemrég épített szerfás állattartó telepén. A nagy hideg sem viselte meg túlzottan a Hungarofriz és a Holstein állományt. A termelt tej mennyisége ugyan csökken, de zsírtartalma 2 százalékkal magasabb, önköltsége pedig 30 százalékkal alacsonyabb az istállóban tartott tehenekénél. A kétszáz állatot csupán három dolgozó gondozza. melioráció a Zala völgyében Nagyarányú talajjavítási munkák kezdődnek tavasszal a Zala folyó középső és felső szakaszán gazdálkodó tizenhat mezőgazdasági üzem területén. Az alapvető cél az erózió, a talajlemosódás megakadályozása, s ezzel a Zala folyó, ennek révén pedig a Balaton szennyeződésének a csökkentése. A munkálatok Zala- szentgrót és Zalalövő térségében indulnak meg. Általános vízrendezést, terep- rendezést, új táblásítást és mészkőőrlemény felhasználásával nagyarányú kémiai talajjavítást végeznek. A patakok és vízfolyások mentén kisebb tározókat alakítanak ki, amelyekből ülepítés után jut tovább a víz. Több helyen megváltoztatják az eddigi művelési ágat is. Az erősen erodált területeken, a meredek domboldalakon lévő szántóföldek egy részét gyepesítik, máshol pedig éppen ősgyepeket vonnak szántóföldi művelésbe. Ilyenformán a termőterület nagysága nem változik, az elvégzendő talajjavítás révén viszont 20-25 százalékos hozam- növekedéssel számolnak. Számítógépes hibaelhárítás Az áramellátás zavarainak gyors elhárítására számítógépekkel szerelték fel a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat négy üzemigazgatóságának irányítóközpontját és 24 transzformátorállomását. A hódmezővásárhelyi igazgatóságon kezdődött kísérletek sikere alapján a múlt év végén a szegedi és a nagykőrösi igazgatóságot látták el ilyen berendezéssel, a következő napokban pedig befejezik ezt a munkát a békéscsabai igazgatóságon is. Az erre fordított 300 millió forint viszonylag gyorsan visszatérül azáltal, hogy gyorsabban megszüntetik az áramellátási hibákat, csökken az ipari és más termelési ágazatok ebből származó vesztesége. A gyors hibajavítás előnyeit természetesen a lakosság is élvezi. A rendszer lehetővé teszi, hogy a korábbi hosszadalmas folyamat - telefonálás, helyszintájékozódás - helyett a diszpécser előtt lévő képernyőn másodperceken belül megjelenjenek a hibaforrások. Az alállomás minikomputere ugyanis azonnal érzékeli a hibát, az erről leadott jelzés megjelenik az irányítóközpont 30 négyzetméteres információs tábláján, s ennek alapján képernyőre vehető a meghibásodott állomás képe. így a szerelők a hiba bekövetkezte után azonnal megkezdhetik a javítást. Az eseményeket mágnesszalagon is rögzítik, s így utólag tanulmányozhatják a hibaokokat, levonhatják a tanulságokat. A gyors hibaelhárítást szolgáló rendszert - amely az elmúlt hetek hóviharai által okozott áramellátási zavarok idején jól vizsgázott - az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat, a Villamosenergia-ipari Kutató Intézet, a Központi Fizikai Kutatóintézet, a Mechanikai Művek és a Démász szakemberei dolgozták ki.
