Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-07 / 32. szám
1987. február 7. rtÉPÜJSÁG 3 Beszámoló taggyűlés az SZHV-nél Egy év munkájának mérlege A pártvezetőség elmúlt évben végzett munkáját tárgyalta meg a héten a Szekszárdi Húsipari Vállalat párttagsága, s ez alkalommal alakult meg a vállalatnál az egytestületes pártbizottság is, - korábban itt öt pártalapszervezetbe tartoztak a kommunisták. A taggyűlésen részt vett és felszólalt Szajki László, az MSZMP Szekszárdi Városi Bizottságának titkára is. A vállalat párttitkára, Merk János részletesen szólt az elmúlt gazdasági év munkájáról, eredményeiről, és gondjairól, elemezte az alapszervezetekben végzett ideológiai munkát. Mint elmondotta, az alapszervezetekben folyó ideológiai munkának fel kell készíteni a párttagokat arra, hogy eredményesen terjesszék, magyarázzák eszméinket, politikánkat, mozgósítsanak a feladatok teljesítésére. Bár sokat javult a vállalatnál a belső és külső információs munka, az információáramlás még mindig nehéz- kes.A gazdaságpolitikai agitációs munkában azonban különös gondot fordított valamennyi kommunista vezető arra, hogy a vállalat által megtett nehéz utat reálisan értékelje, felvázolva a perspektívát, amely újabb erőt adott a kollektívának. Ebben a munkában valamennyi pártalapszervezet korrekt partner volt. Ami az oktatást illeti, évente 70 szakmunkás beiskolázásával biztosítják az utánpótlást. A tanulókat a vállalathoz kerülésük első percétől tudatosan felkészítik arra, hogy felelősen, a vállalat egészében gondolkodva végezzék munkájukat, részt vesznek valamennyi vállalati, politikai eseményen, társadalmi megmozduláson, s közülük sokan aktív KISZ- tagokká válnak. A politikai oktatás előkészítése évről évre megtörtént, - sajnos a pártoktatások nem hozták azt az eredményt amit vártak tőle. Nehezíti persze az oktatást a több műszak, a nyújtott munkaidő, a sok bejáró, a szombati műszak. Mindezt figyelembe véve az alapszervezetekben dolgozó kommunisták általános politikai műveltsége jelentős változáson ment át. A politikai oktatásokon szó esik nem csupán az eredményekről, hanem az elkövetett hibákról is. így lehet elérni, hogy a párttagság még jobban azonosuljon a párt politikájával, növekedjék a párttagok, a kommunista közösségek kezdeményező, mozgósító ereje. A kétéves marxista-leninista esti középiskola kihelyezett osztálya kétévenkét 20-22 hallgatóval indul. A pártszervezet belső életéről Merk János elmondta, hogy a vállalatnál 219 párttag dolgozik, a harminc év alatti fiatalok száma 38. Az elmúlt évben tizenket- ten kérték felvételüket a párt soraiba. A párttaggá való nevelés valamennyi kommunista feladata. Az alapszervek munkáját az elmúlt évben leginkább a gazdaságpolitikai témák megbeszélése jellemezte. A párttagság közel hetven százalékának van pártmegbízatása, minden párttag érzi megbízatásának súlyát, és törekszik a feladatok rendszeres teljesítésére. További javításra szorul a gazdasági vezetőkkel, és a tömegszervezetekkel való koordináció. Az viszont tény, hogy a vállalatnál a párthatáskörbe tartozó vezetők, káderek személyi ügyeiben a pártvezetőségek állásfoglalása nélkül, vagy annak ellenére kinevezés, felmentés, minősítés, fegyelmi eljárás kezdeményezésére nem került sor. Szó esett még a beszámolóban a szakszervezeti bizottsággal kialakított munkakapcsolatról,az ifjúságpolitikai tevékenységről, a KISZ-alapszervezetek munkájáról, s arról, hogy a vállalatnál az elmúlt évben is nyílt, elvtársi légkör alakult ki. A párt politikai irányítása formájában, munkamódszerében megváltozik majd a pártbizottság s a munkabizottságok megalakulásával. A beszámoló taggyűlésen részt vevő kommunisták ezt követően megválasztották a tizenegy tagú pártbizottságot, a három munkabizottság, és a fegyelmi bizottság elnökét, valamint tagjait. A húsipari vállalat pártbizottságának titkára Merk János lett. D. VARGA MÁRTA A tervezettnél több lakás Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium legfrissebb adataiból kitűnik, hogy a vártnál kedvezőbb eredménnyel zárult a múlt évi lakásépítés. A népgazdasági terv tavaly 62,5-65 ezer új otthon felépítését irányozta elő, s az év befejezése előtti hetekben kapott jelzések még azt valószínűsítették, hogy ennek alsó határán valósul meg a terv. A mostani végleges adatokból viszont kiderült, hogy 1986-ban összesen 68 346 új otthon épült az országban, tehát jó 4 ezerrel több, mint amennyi a tervszám felső határa volt. A túlteljesítést elsősorban a magánlakás-építők erőfeszítései tették lehetővé; összességében az új lakásoknak már majdnem 90 százalékához jutottak hozzá a saját erőből végzett házilagos kivitelezéssel vagy vásárlás útján. A bőséges építőanyag-kínálat, valamint a termékek gyári kiszolgálásának és az építők bolthálózatának fejlesztése is segítette a házilagos kivitelezést. Jelentősen túlteljesítették a lakásépítési előirányzatot Borsod, Hajdú-Bihar, Szolnok és Vas megyében, ám Pest és Veszprém megyében a tervezettnél kevesebb otthon készült el. Budapesten pedig mintegy ezer lakással maradtak adósok az építők. Az országban ezer lakosonként tavaly átadott 6,6 új lakással hazánk az európai országok középmezőnyéhez tartozik. Az idei népgazdasági terv szerényebb feladatokat, 60-61 ezer új otthon és ezen belül állami erőből 6 ezer lakás építését irányozta elő. A budapesti feladat mintegy 9 ezer új lakás átadása lesz. A lakás- építési előirányzat csökkenése érdekeltebbé teszi a kivitelező vállalatokat és szövetkezeteket abban, hogy javítsák a minőséget, s tartsák be a határidőket. Ganz-motorvonatok a MAV-nak, sínbuszok exportra-A Ganz-MÁVAG a múlt évi gyengébb exporteredmények után az idén több mint 60 százalékkal kívánja növelni konvertibilis kivitelét. A szocialista országokba mérsékeltebb exportnövekedést terveznek. Mindehhez megfelelő rendelés- állománnyal rendelkeznek, sőt sok vásárlójuk már 1988. évi szállításra is rendelt. A nagyvállalat általában zökkenő- mentesen indította az évet, a kedvezőtlen időjárás miatt nem kellett egyetlen üzemet sem teljesen leállítani. Ahol mégis szabadságolni kényszerültek néhány dolgozót, ott az elmúlt hétvégeken pótműszakokkal már behozták a lemaradást. A Ganz-MÁVAG a közelmúltban elkészítette az első energiatakarékos metrószerelvényeket, amelyeket már átadtak a BKV-nak, s rövidesen kipróbálják azokat. Most először kaptak megrendelést a MÁV-tól motorvonatok szállítására, az idén két, egyenként négyrészes vonatot készítenek a vasútnak. A dízel- és a villanymozdonyokból összesen 31-et gyártanak ebben az évben a GanzMÁVAG-ban, többségüket exportra szállítják, elsősorban Jugoszláviába. Az év folyamán a vasúti járműgyár szerelőcsarnokában elkészülnek az első sínbuszok is. Ezek a járművek az Ikarus 200-as buszkarosszéria-elemekre épülnek. A két vállalat együttműködése nyomán összesen 40 sínbuszt állítanak majd elő malaysiai és új-zélandi cégek megrendelésére. A Ganz-MÁVAG többi gyára is jelentős tételeket exportál az idén, egyebek között újabb kazettaátrakó berendezéseket a bolgár és a csehszlovák 1000 megawattos atomerőművekhez. A vállalat sikeres gyártmányai közé tartoznak a nagy teljesítményű szivattyúk is, ezekből 40 készül az idén. A szivattyúkból elsősorban egyiptomi cégek vásároltak öntözésfejlesztési programjukhoz. Acélszerkezeti elemekből összesen 2900 tonnányit gyártanak a Ganz-MÁVAG-ban ebben az évben; az üzemcsarnokok építéséhez használt szerkezetek legfőbb vevői NSZK-beli cégek. HÉTRŐL HETRE HÍRRŐL HÍRRE Az aszályos év után a mezőgazdaság várta ugyan a földeket borító hótakarót, csak ne keményedett volna meg ezekre a napokra, sok helyütt jégpáncéllá kérgesedve az ónos esőtől, amely így a szükséges levegőtől szigeteli el a termőtalajt. Még tart a tél és ezúttal ismét foga van, de lélekben és a gyakorlatban is már a tavaszra, az idei esztendő előttünk álló feladataira készülünk. Az egy-egy község jövőjét formáló falugyűlések, a termelőszövetkezetekben kezdődő zárszámadások és nem utolsó sorban a mérlegkészítés az ipari üzemek elmúlt évi munkájáról, kézzelfoghatóan bizonyítják azt is, hogy a megye gazdasága és közélete a számvetés munkája mellett elsősorban előre tekint. A termelőmunka alapvető feltétele: a béke Mi a garanciája az eredményes termelőmunkának? Lassan már több generáció számára is magától értetődő az, hogy itt Európában békében élünk, ha a hidegháború felhői néha össze is gyűlnek a fejünk fölött. Békében és biztonságban élünk immáron négy évtizede. Akiknek mindez annyira természetes, mintegy pohár víz, azok talán kisebb jelentőséget tulajdonítanak a múlt hét végén tartott XI. országos békekonferenciának. Kisebb jelentőséget annak, hogy az Országos Béketanácsnak hét Tolna megyei tagja van, nem beszélve arról, hogy 35-en képviselhették szűkebb pátriánkat a konferencián. Zoboki Béla, a Szekszárdi Húsipari Vállalat főművezetője, az OBT egyik megyei képviselője így vallott: „Nemzedékem számára a béke egyet jelent a munkával, azzal hogy minden nap nyugodtan mehetünk dolgozni, és este nyugodtan térhetünk haza a családunkhoz. Vállalatunk fiatal üzem, úgyis, hogy nekünk kell kialakítanunk majdani hagyományainkat, és az életkort tekintve is, vannak tehát szép feladataink, amelyeket békében szeretnénk elvégezni.” Mégsem elégszer ismételhető kérdés, miért fontos a Helsinki, Moszkva, Genf, Budapest, Stockholm és Reykjavik nevével jelzett folyamat. Nyilvánvaló, hogy a béke, ha az erőegyensúly számunkra kényszerítő elvén is alakult, egyúttal mindenfajta hosszú távra tervezhető, az egész társadalom érdekében megvalósuló gazdálkodás feltétele is. Az elmúlt hónap végére meghirdetett békeműszak is magától értetődően kapcsolja össze a munka és a béke gondolatát. Azt is tudjuk, hogy a termelő vállalatok jó részének feladataiból adódóan-sem számolgatja, hogy mikor van ünnep illetve hétköznap. Például a Dunafer Szekszárd GT perforáló üzemében, mint arról beszámoltunk, június óta csak egyetlen olyan hét vége volt, amikor nem dolgoztak. Jövő a fejekben A gazdasági megújulás lehetőségeinek, az ezzel kapcsolatos kisebb vagy nagyobb helyi lépéseknek a bemutatására „hétről hétre” - a szó szoros és jelképes értelmében is - meg- különböztett figyelmet fordítunk. Azért is, mert tapasztalatunk szerint valóban rendelkezünk követésre méltó példákkal, amelyek azt bizonyítják, hogy vannak olyan kiaknázatlan képességeink, amelyek sokszor csak a felelős részvételtől való ódzkodás vagy az önbizalom hiánya miatt silányulnak el. Tudjuk, a teljesítményelvű érdekeltségi rendszert sem tudKorszerű tanműhely a BHG szekszárdi gyáregységében juk megteremteni az egyik napról a másikra, és ezért annál elismerésre méltóbbak például az újítók öntevékeny, felelős gazdaszemléletét tükröző serénykedései. A két Toté- ves nehézgépkezelő - Csiszer Sándor és Bráj Zoltán, valamint üzemvezetőjük, Szabó György - egészen természetesnek tekinti, hogy munkakörén belül akár naponta új megoldásokon törje a fejét. Bennük már nem kell azt a bizonyos sokat emlegetett innovációs készséget, az újra való fogékonyságot kifejleszteni. Ez az innovációs készségünk és nyitottságunk növekszik akkor is, amikor elsajátítunk egy-egy új szakmát, vagy a meglévőben képezzük tovább magunkat. A naki termelőszövetkezet könnyűgépkezelői tanfolyamán traktorosok, de kőművesek is szereztek képesítést. A mőcsényi téesz fiatalokból álló csapata a KISZ Tolna Megyei Bizottsága által a Paksi Állami Gazdaságban rendezett szakmai vetélkedőn lett első. Mindegy, hogy iparról vagy mezőgazdaságról van szó, a képzett munkaerő, a „kiművelt emberfők” számának emelése, ahogyan ezt éppen a gazdaság kényszerítő törvénye nyomán egyre inkébb belátjuk, a legnagyobb haszonnal megtérülő beruházás. A30. mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitóján Tamásiban Papócsi László, a MÉM miniszterhelyettese többek közt ezért emelte ki beszédében az agrárértelmiség, köztük is a fiatalok felelősségét egy, már a jövő mezőgazdaságát építő munkakultúra elsajátításában, az állandó képzés illetve önképzés igényének kialakításában. Ezekben a napokban ^íak elénk gyermekeink a bizonyítvánnyal, az első lépéseket teszik abba a világba, amit most elsősorban még mi, felnőttek formálunk, de az ő majdani jövőjüket is jelenti. BÓKA RÓBERT Státusban a számítógép? Uj „alkalmazottnak” készítik az irodát a megyei tanácsok épületeiben, de az sem ritkaság ma már, hogy városi vagy községi tanácsok egy-egy ajtaján találkozunk a legújabb felirattal: számítógépterem. Különös rangot kapott napjainkban minden területen, s így a közigazgatásban is a számítógép. Érthető és logikus ez, hiszen az ésszerűsítés, a hatékonyabb munka előkészítése és elősegítése része minden állami és politikai programnak. Hosszú éveken át, bár mindenki előtt nyilvánvaló volt a számítógépek haszna, hasznossága, átléphetetlen akadályként jelentkezett az eszközök, azaz a megfelelő minőségű és teljesítményű számítógépek hiánya, illetve azok magas ára. Úgy tűnik, ez az akadély elhárult már, hiszen a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a pénzügyi kormányzat, s a tudományos kutatóintézetek segítségével és támogatásával megteremtette a számítógépek tanácsi alkalmazásának tudományos és anyagi alapjait. A lehetőség tehát adott. Alapkérdés azonban, hogy tanácsaink tudnak-e élni ezzel a lehetőséggél. Mert maga a számítógép - kevés. Szükség van olyan szakemberekre is, akik e gépeket alkalmazni tudják és akarják. Az előbb számítógépes programról szóltunk, s a program itt komplexen értendő. Vagyis beletartozik az egységes géprendszeren túl, az egységes alkalmazás, a megfelelő szakemberek képzése is. Az államigazgatási főiskolán mar évek óta fakultativ tárgyként szerepelt az oktatásban a számítógépek és azok tanácsi alkalmazásának ismertetése, a tavaly szeptemberben indult tanévben e tárgyat már kötelezővé tették. Okkal, hiszen egyre inkább szükségszerűvé válik, hogy minden ügyekkel és ügyfelekkel foglalkozó tanácsi dolgozó, ha nem is szakembere, de jó ismerője, s kezelője legyen a számítógépnek. Sokakban természetesen felmerül a kérdés: hogyan lehet, lehet-e gépesíteni a tanácsi munkát; nem degradálja-e az állampolgári ügyek intézését a gép? Egyértelmű a válasz: a számítógépek alkalmazásának éppen legfontosabb indítéka, haszna az, hogy egyszerűsíti a nyilvántartást, tehermentesíti az előadókat, az ügyfelekkel foglalkozókat, csökkenti a papírmunkát, a tanácsokon alaposabban tudnak foglalkozni az adott település lakóinak gondjaival, ügyeivel. Immár évek óta érvényben van egy rendelkezés - e rendelkezést egyébként a Miniszertanács Tanácsi Hivatalának elnöke ez év elején megerősítette -, amely szerint az állampolgároktól csak olyan adatokat szabad a tanácson megkérni, amelyekkel a tanács nem rendelkezik. Nem nagyon tartották be eddig e rendelkezést, s nem is nagyon marasztalhatjuk el ezért a tanácsi dolgozókat, hiszen sokszor az ügyintézést gyorsította, ha azt a bizonyos adatot, vagy iratot, nem az irattárban kerestették, keresték ki, hanem az ügyfél maga hozta azok másolatát vagy eredetijét az előadóhoz. Csakhogy az ilyen gyorsítások mindig újabb adminisztrációs feladatokat hoztak, s ezzel együtt növekedett a nyilvántartani, irattározni való anyag. Egyes településeken talán még csak álmodozásnak tűnik, máshol már a megvalósítás közelében jár az olyanfajta ügyintézés, ahol elegendő az ügyfél nevének és személyi számának gépbe táplálása, s ezután a számítógép egy gomb benyomása után már gépeli is a kért adatokat, s áz ügyfél minden ügyének „aktiját”. Nyilvánvaló, hogy ez után már valóban az érdemi tárgyalás, megbeszélés következhet. Persze, amíg idáig eljutnak a tanácsok - a szándékon és szaktudáson túl - időre is szükség van. Igen, időre, hogy az irattárakban, vagy uram bocsá’ íróasztalfiókokban, szekrényekben levő adatokat pontosan és hiánytalanul, s naprakészen feldolgozzák. A tanácsi munkában új „előadóként”, új státusszal jelentkezik a számítógép. A munkát egyszerűsítő, a dolgozókat tehermentesítő „okos” gép azonban az első időkben több feladatot ad az eddigieknél. Több feladatot a tanácsi dolgozóknak, s többet az állampolgároknak. Érdemes azonban a többletet elvégezni, s az „átállást" türelemmel viselni. Nem, nem a gépek miatbhanem a magunk érdekében. S. B. A.
