Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-06 / 31. szám
/ MA OLVASÓ1987. február 6. PÉNTEK SZOLGÁLAT XXXVII. évfolyam, 31. szám 1 (5.-6. oldal) . ARA: 1,80 Ft----------------_-------------------------;----------A nagymamák felelőssége is „A német nemzetiség fennmaradása szempontjából alapvetően fontos, hogy sikerüljön az anyanyelv oktatásában, ápolásában magasabb színvonalat, jobb minőséget elérni. Megoldás csakis a nemzetiség, az állami szervek és intézmények közös erőfeszítése révén érhető el" - szögezte le a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének 1984-ben magtartott VI. kongresszusa. Az azóta eltelt két és fél év alatt számos eredmény született. Kulturális csoportok, népi együttesek, kórusok, német anyanyelvű színpadok alakultak, néhány városban, községben bevezették a kétnyelvű oktatást. Megyénkben is van már német nyelvű óvónőképzés, óvodákban, általános és középiskolákban is tanulhatnak már németül a diákok. Üröm viszont az örömben, hogy számos pedagógus nem rendelkezik megfelelő nyelvtudással, kevés a rendelkezésre álló tankönyv, oktatási segédeszköz, és az ezekre fordítható pénz. Nincs még minden ilyen jellegű intézmény falán kétnyelvű tábla, és folytathatnánk a sort. Van tehát még mit tennie az ügy érdekében a társadalmi és állami szerveknek, de akadnak feladatai megának a nemzetiségnek, szorosabban véve a családoknak is. Az anyanyelvi folytonosság fenntartásában a szülőkre, nagyszülőkre háruló óriási felelősségről beszélt az elmúlt héten a német nemzetiségi klub vendégeként Szekszárdon járt dr. Szende Béla, az MNDSZ elnöke is. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara német tanszékének vezetője élményt adóan szép, német nyelvű előadásában hangsúlyozta, hogy egy nemzetiség léte múlik azon, hogy a kultúrájához vezető kulcsot, a nyelvet elsajátítja-e. Hiszen, hogy is tudna valaki mon- dókákat, verseket, dalokat, hagyományokat megőrizni, ha azok előtt értetlenül áll, azokat az összekötő kapocs, a nyelv ismeretének hiányában meg nem érti? A nyelvet tehát el kell sajátítani, s ennek fő színtere elsősorban a család, s csak azután az intézményesített oktatás. Természetesen mindegyikre szükség van, de - a gyermekkor első öt évében - a családi környezet a döntő. Később, az artikulációs bázis formálására, az identitástudat kialakítására, a tanulás útján való elsajátításra alkalmas az óvoda, az iskola, de az, hogy a kisgyermeknek „vérévé váljon” a nyelv, ahhoz a családi környezet meleg, érzelmileg motiváló hatása kell. Magyarán szólva, beszéljünk otthon gyermekeinkkel nemzetiségünk nyelvén. Csakhogy a probléma megoldása nem egyszerű. Hiszen a második világháború után egy generáció kiesett a nyelv gyakorlásából, a mai húsz-, harmincéves anyukák, apukák gyermekkorukban nemigen beszéltek otthon németül. A nagyszülők azok, akik ma az unokákhoz inkább szólni tudnának őseik nyelvén. Csakhogy sokszor ők falun, a gyerekek városban laknak, vagy ha egy településen is, de nem egy fedél alatt. Ahol pedig mégis együtt élnek a generációk, ám valamelyik családtag nem német ajkú, ott az iránta való toleranciából, vagy egyszerűen kényelemből mellőzik a nyelvet. Nem könnyű hát a megoldás, a feladatok és lehetőségek között nagy az ellentmondás. A népcsoport nyelvének fennmaradása, a hagyományok őrzése, ápolása érdekében azonban kell és lehet is tenni. Ezt bebizonyította a szekszárdi 4. Számú Általános Iskola második, harmadik osztályosainak a klubesten németül előadott műsora is. Képesek a gyerekek intézményes keretek között a nyelvtanulásra, lát- ; hattuk ott, de a szülők, a nagyapák, a nagymamák felelőssége, hogy ehhez otthonról biztos, szilárd alapot hozzanak. CSER ILDIKÓ Igazságügyi vezetők értekezlete Csütörtökön országos igazságügyi vezetői értekezletet tartottak a Magyar Jogász Szövetség székházában. A tanácskozáson elemezték az igazságszolgáltatás időszerű feladatait, köztük elsősorban azokat a tennivalókat, amelyek a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről szóló, február elsején hatályba lépett határozatából adódnak a jogalkalmazó szervek számára. A Fogyasztók Országos Tanácsának árszakértői bizottsága csütörtökön ülést tartott, amelyen a fogyasztói árak idei várható alakulásáról, valamint az áremelési és -mérséklési törekvések ellentmondásairól tárgyalt. Utaltak arra, hogy a fogyasztói árak 1987-re tervezett 7 százalékos növeléséből várhatóan 1,6 százalék lesz a központi árintézkedés, mintegy 4,5 százalékkal emelkedik a szabadáras termékek árszínvonala, a fennmaradó rész múlt évDr. Borics Gyula igazságügyi államtitkár bevezető előadásában arról szólt, mi tette szükségessé a jogalkalmazás jog- politikai elveinek újraalkotását, és a jog- politikai elvek ismerete az ítélkezés mindennapi gondjaival foglalkozó bírákat hogyan segítheti a törvényes, szakmailag megalapozott döntésben. A jogalkalmazás jogpolitikai elveinek - miként az államtitkár hangsúlyozta - elsődlegesen az a rendeltetésük, hogy orientálják a röl áthúzódó áremelés. A termelés hatékonysága javulásának elégtelenségéből adódó inflációs nyomást még ezzel az árszintnöveléssel is nehéz levezetni - figyelmeztettek a hozzászólók. A termelők ugyanis többféle módon igyekeznek költségeik növekedését továbbhárítani. Részben azzal, hogy felemelik a szabadáras termékek árát, gyakran pedig azt igyekeznek elérni, hogy a hatósági áras termékeiket szabadáras formába jogalkalmazót: a jogszabályt milyen társadalmi, politikai célok megvalósítása érdekében kell alkalmazniuk. Ez az útmutatás - tette hozzá - erősíti a törvényességet is. A tanácskozáson az említetteken túl nagy teret szenteltek a családjogi ítélkezés jogpolitikai követelményeinek, valamint - a módosított családjogi törvény ez év júliusi hatályba lépésére tekintettel - a családjogi bírák felkészítésének. sorolják. Az áremelési törekvéseket a múlt évben fokozta az importcikkek drágulása, ami részben a forint leértékeléséből adódott. Az importárakról szólva többen úgy vélekedtek, hogy indokolt lenne a hazai fogyasztói árakat következetesebben összekapcsolni a világpiaci árakkal. Vagyis az importált fogyasztási cikkek beszerzési árának emelkedése vagy csökkenése esetén a hazai fogyasztói árak is ennek megfelelően alakuljanak. Népfrontküldöttség utazott Kínába Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára vezetésével a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület Országos Bizottsága meghívására csütörtökön népfrontdelegáció utazott Pekingbe. A küldöttség búcsúztatásánál a Ferihegyi repülőtéren megjelent Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Bognár József kitüntetése Az Elnöki Tanács Bognár József Állami Díjas akadémikusnak, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet főigazgatójának, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatójának eredményes tudomány- politikai és vezetői munkássága, valamint tudományos és közéleti tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön adta át. Jelen volt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. FOT-ülés az árpolitikáról Egészségünk megőrzéséért Közös feladatokról tárgyalt egy rendhagyó bizottság Szekszárdon Arra, hogy miért nevezem rendhagyónak azt a bizottságot, mely tulajdonképpen tegnap alakult meg, s tartotta első ülését Szekszárdon, a megyei kórház kultúrtermében, még visszatérek. Viszont előtte néhány meghökkentő adatra - mely egy folyamat része -, hívom fel a figyelmet, s egyáltalán nem azért, hogy e tudósítás is rendhagyó legyen. Tehát: hazánkban évente 150 ezren halnak meg, közülük több mint 80 ezren keringésszervi és érrendszeri betegségben. Tolna megyében tavaly az úgynevezett veszélyeztetett korcsoport tagjai - azaz a 41 és 55 év közöttiek - keringési betegség miatt 95 909 napon át voltak táppénzen, ami 2687 esetből adódott. Közüle a koszorúér-betegségek miatti táppénzes napok száma majdnem 21 ezer volt, ami 401 esetet jelent. Mint ismeretes, a Minisztertanács a hosszú távú népesedéspolitikai koncepcióról szóló határozatában előírta az egészségkárosító magatartásformák visszaszorítására irányuló társadalmi program meghirdetését. E programnak nyilvánvalóan mindannyian résztvevői kell, hegy legyünk, persze kiki a maga módján is sokat tehet egészsége megőrzéséért, de tény az is, hogy a programhoz szervezők, irányítók is szükségeltetnek. Tehát ez indokolja a megalakult bizottság „rendhagyó” jelzőjét. Ugyanis arról van szó, hogy az irányítók nem csupán az egészségügyben dolgozók, hanem csatlakoztak és csatlakoznak hozzájuk a különböző állami intézmények, társadalmi és tömegszervezetek. Tehát a keringési betegségeket megelőző ágazatközi megyei bizottság alakuló ülésén dr. Erdősi Mária megyei főorvos nagy számú nem egészségügyi dolgozót is köszönthetett, s kérte vala- mennyiüket a közös platform kialakítására, melynek célja az egészség megőrzése, illetve a betegségek megelőzése. Ezt követően dr. Gesztesi Tamás, megyei belgyógyász szakfőorvos tartott előadást a keringési betegségekkel kapcsolatban. (Ehhez tudnunk kell, hogy a halálokok között első helyen vannak a szív- és keringési betegségek.) Dr. Gesztesi Tamás külföldi példákkal igen hatásosan igazolta, hogy az egészségügy a társadalmi szervek aktív közreműködésével milyen eredményeket képes elérni már 10-15 év alatt is. Vázolta a kor és a genetikai adottságok közötti összefüggést, majd néhány olyan rizikófaktorra - cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás - hívta fel a figyelmet, melyekre a megelőzés során különös figyelmet kell fordítani. Ezután elgondolkodtató hazai adatokat sorolt, egyebek között elmondta, hogy Magyarországon tavaly 29 ezer infarktus volt, s ugyancsak ez okozta halálát több mint 15 ezer embernek. A továbbiakban megyei programtervezetet ismertetett, mely természetesen számol a helyi sajátosságokkal is, no és a lakosság megértésével, a program készséges fogadásával, támogatásával. A továbbiakban sokan szólaltak fel, s mindannyian először a szomorú tapasztalataikat mondták el, majd sorolták javaslataikat, melyek a lakosság egészségi állapotának kedvező irányú befolyásolását célozzák. Végezetül a bizottság tagjai megállapodtak, hogy meghatározzák azokat a részprogramokat, melyek fontos részei lesznek a társadalmi programnak.- hm -■ ez A bizottság tagjainak egy csoportja Dr. Gesztesi Tamás előadását tartja
