Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-05 / 30. szám
4 InÉPÜJSÁG 1987. február 5. Az orvos a kiterjesztett szűrésekről Olvasóink talán emlékeznek még a szeptemberi levél befejező soraira: az egészség- ügyi hálózatnak az a feladata, hogy a meghosszabbodott életkorú embereknek minél jobb egészségi viszonyokat biztosítson. Ennek egyik fontos tényezője a betegségek minél koraibb időszakban való felismerése. Ez a gyakrabban előforduló betegségek esetében a különböző szűrővizsgálatok alkalmazását jelenti. Ezek említésének időszerűségét az adja, hogy napirendre került az egészségmegőrzés programja, melynek fontos részét képezik a szűrővizsgálatok. Mit jelent e fogalom, s milyen betegségekkel kapcsolatban kerülhetnek sorra? Hazánkban az eddig egyetlen kötelező szűrővizsgálat a tüdöszűrés, a 14 év fölötti lakosságot érinti. Talán sokan úgy tudják, hogy csak a gümőkór korai felismerésére szolgál, pedig a különböző - röntgenképen felismerhető - tüdő-, szív- és mellkasfali elváltozásokat is még panaszmentes állapotban meg lehet állapítani, s idejében kezelni. Kézenfekvő, hogy a már hosszabb ideje általában jól működő tüdőszűréshez érdemes társítani más szűrővizsgálatokat, így egyszerre több vizsgálaton is áteshetnek a honpolgárok, sok idő megtakarításával. A tüdőszűréssel egy időben szervezett nőgyógyászati rákszűrővizsgálatok fontosságát nem kell kiemelnem. A közelmúltban indult meg a tüdőszűréshez társított vizelet- és vérnyomásvizsgálat, mely néhány év alatt az egész megye lakosságát érinti majd. Természetesen a szűrővizsgálatok csak „elővizsgálatot” jelentenek, a talált elváltozások megfelelő kivizsgálása a körzeti orvosokra, szakrendelésekre, gondozóintézetekre hárul, szükség esetén még kórházi elhelyezésre is sor kerülhet. E nagy munka a gyakrabban előforduló és az egészséget komolyabban veszélyeztető betegségek korai szakaszban való-, felismerését és így könnyebb gyógyítását van hivatva biztosítani, tehát a lakosság egészségi állapotának javítását. Eredményessége azonban nemcsak a jó szervezésen és az egészség ügyi dolgozók tevékenységén múlik csupán, elengedhetetlen a lakosság együttműködése is, hiszen mindez az ő egészségük megóvása érdekében történik! DR. VECSEY ALBERT Gondozási díjtételek január 1 -tői Forint 2370 2371-től 2871-től 3371-től 3871-től 4371-től . 2870-ig 3370-ig 3870-ig 4370-ig Százalékos arány 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az egészségügyi miniszter 10/1986. számú, a területi szociális gondozásra (idősek klubja, szállást biztosító idősek klubja, szociális étkeztetés, házigondozás) vonatkozó rendelkezése leszögezi, hogy területi szociális gondozásban azokat kell részesíteni, akik számára az az életkoruk, egészségi állapotuk, vagy bármilyen fogyatékosságuk miatt szükséges. Az érvényes gondozási dijak táblázatát az érintettek kérésére közöljük. Idősek klubja, házi gondozás és szociális étkeztetés Az elmúlt év végén látott napvilágot az Egészségügyi Minisztérium rendelete, melyben újra szabályozták a területi szociális gondozást. Ennek lényegéről és megyei megvalósításáról dr. Tóth Rudolf, a megyei tanács egészségügyi osztályának csoportvezetője beszélt. Mint azt elmondotta, gondozási köröket hoztak létre, melyek az egész megyét behálózzák. Eddig tizenhatot alakítottak ki, a tervidőszak végéig még ugyanennyit alakítanak ki. Ezekbe a körökbe tartoznak az öregek napközi otthonaiból létrehozott idősek klubjai, a házigondozó-szolgálat és a szociális étkeztetés. I- Milyen önállósággal tevékenykednek ezek a szervezetek, igazgatásilag hova tartoznak?- A szervezésnél igyekeztünk az államigazgatási struktúrához alkalmazkodni. A gondozási központok vezetőit az illetékes tanács végrehajtó bizottsága jelöli ki, illetve amennyiben szociális otthonnal integrálva működik, az intézmény vezetője. A gazdálkodási feladatok is hatáskörükbe tartoznak. I- Létszámbővítéssel, vagy szervezeti módosítással tudták megoldani az itt dolgozók többletmunkájának honorálását?- A gondozási központok vezetői a városok tanácsi apparátusában már tevékenykedő szervező szociális gondozónők lettek. Öt helyen egy fővel erősítettük meg a létszámot, a többi központban bérkorrekcióval honoráljuk azt a többlet- munkát, amit az idősek klubjának, a házigondozásnak, a szociális étkeztetésnek az adminisztrációja, szervezése jelent. I- Az idősek klubja elnevezés csupán formai megújítást takar, vagy tartalmit is?- Nyitottabbak lettek a klubok és igen fontos dolog, hogy ezentúl csak saját jövedelmük után kötelesek fizetni az idősek, az alsó határként megállapított 2490 forint alatt pedig díjtalan a részvételük. Korábban ugyanis a házastárs, vagy nagyobb jövedelmű gyermekek jövedelmét vették alapul. A 150 forintos tagsági díj tehát az alsó határt figyelembe véve csak keveseknek jelent hátrányt, legtöbben könnyebbséget érezhetnek. Ugyanez a helyzet a házigondozás dotálásánál is.- Az előző időszakban a szociális étkeztetés volt az a forma, amelyet többen igényeltek volna, de sok helyen különösen a kisebb településeken megoldatlan maradt a probléma egyszerűen azért, mert nem működött tsz, iskola vagy éppen vendéglátós étterem konyhával. Most várható-e előrelépés ezen a területen?- Igen, bővíteni tudjuk a hálózatot, de meg kell mondani, hogy a legkisebb településeken továbbra is gondoskodó rokonság, jó szomszédok segítségére szorulnak a magukra maradt idős emberek. Igaz, vannak jó próbálkozások. Sár- szentlőrincen például egy magánkifőzde vállalta öt rászoruló ember szociális étkeztetését, Hőgyészen pedig autóval szállítják ki rendszeresen a meleg ételt Duzsra és Kalaznóra. Aparhanton hasonlóan tervezik kielégíteni a nagyvej- keiek igényét. - takács Szekszárdi pótszilveszter Tízesztendős a MAE és a MTESZ nyugdíjasklubja, ami megyére szólóan több mint 170 tagot számol, s minden év januárjában megrendezi mát öt éve zárszámadásnak is beillő pótszilveszterét. A tervezőiroda éttermében az idén a legzordabb napok egyikének estéjén találkoztak a megye mező- és élelmiszergazdaságának nyugdíjas szakemberei. A hóakadályos utak miatt a vidékiek még Szekszárd környékéről sem tudtak bejönni, de mivel emlegetve voltak, így is jelen voltak a jól összeforrt közösség évzáró vidámkodásán. A távol maradottakról is beszélt Balogh András klubtitkár, amikor Szűcs Lajos elnökkel az oldalán beszámolt a klub 1986. évi tevékenységéről. Arról, hogy a tervezett tizennégy foglalkozást megszaporitották kettővel, hogy a döntően szakmai programoknak csaknem hatszáz résztvevője volt. Továbbá; bizonyítandó, hogy öreg agrár- szakember nem kivénült szakember, a különböző ismeretbővitö, tapasztalatszerző rendezvényeken több, mint kétszázan kértek szót. A legsikerültebbek az olyan egész napos programok voltak, mint az almaszedés Madocsán, vagy a szüret Dunaszentgyörgyön. Családi alapon persze, ahogy a pótszilveszter is. Sok humorral, régi és új dolgok idézésével, baráti, elvtársi megbeszéléssel. Mindazzal, ami ilyenkor kell, az összebatyuzott finomságokkal terített asztalok mellett, mielőtt elkezdődne a tánc és a nóta, ezt megelőzve pedig a mindig nagy érdeklődéssel várt tombola. Ez igazán pompás mulatság, mert a sorsolásig titok mit rejtenek azok a műanyag szatyrok, amikbe a volt munkáltatók, az egyesületekkel együttműködő gazdálkodó szervek ajándékait rejtették. S van kacagás, bundázással gyanúsítás is a jókedv szítására, amikor a kezében 10-20-30 tombolajegyet szorongató delikvens nyeri - egyebek között persze - a negyedik, ötödik esőmérőt is. Hát szóval... Az agrár nyugdíjasok pótszilveszterének napján hasztalan tombolt a tél. A hangulat forró volt, őszinte az együtt- lét öröme és a Tejipari Vállalat ajándék sapkáival „fizetett” alkalmi zenekar (tagjai Biczó Ernő, Fenyvesi Ferenc, Puszpán István és az itt leendő nyugdíjasként foglalkoztatott dr. Nagy Elemér) nem tarthatott hosszú szakszervezeti szüneteket.-li és kaA képek közös emlékeket idéznek Es rázendít a zenekar Példa, követők nélkül? Az úgy volt, hogy... nem szereztem vagyont. Nincsenek millióim a takarékban. Szerényen, ma is munkás hétköznapok rendje szerint élek, Bonyhádon. Kincsnek kivannak az unokák, és az ami a fejben, a szívben összejött, az az én gazdagságom. Az, hogy tartottam morfológiai előadást, írtam szakdolgozatot talajtanból, készítettem tanfolyamanyagot, forgattam filmet. Huszonnégy évig voltam a téesz elnöke, de egyedül egy szobában ha két hónapot töltöttem csupán.- Pályafutásom során bőven volt lehetőségem újságírókkal, írókkal is találkozni. Egyik-másiknak elmondtam hogy három évi hadifogságom történetét megírtam annak idején és haza is hoztam. Öcsém is naplót írt, ő Amerikából hozta haza a sorait. Amikor Nemeskürty Istvánnal találkoztam egyszer, említettem neki, hogy a két naplót egyszer majd egybegyúrom, megírom... Biztatott. Mégis sokáig érlelődött bennem a szándék. Azután meg, gazdagítani kellett az én élő emlékeimet egykori társaim emlékeivel. - Ezek inspirálnak, hajtanak. Nézze ezeket a magnókazettákat. Egyik-másik szalagra Bogos Domokost, Hahner Józsefet, Szőcs Lászlót, Rózsa Imrét, Lackó Lászlót beszéltettem meg, és ők vallottak az életről, a munkáról, a nehéz időkről. A máig vezető útról.- Miért ír az ember?! Most ez az életem mozgatórugója. Öt éve a zárszámadáson szóltam arról, hogy őrizzük, örökítsük meg a történelmet. Én, elkezdtem. Elkészült a 140 oldalas könyv, amit László Péter lektorált. Elmondta: ETTIG LÁSZLÓ ny. téeszelnök Feljegyezte: SZABÓ SÁNDOR Nemcsak e rovat címzett jei tudják, hogy mire elég a nyugdíj. Tudjuk mi is, akik első szelvényünket majd csak tízharminc év múltán vesszük át a postástól. Ismeretes, hogy a nyugdíjasok zömének gond főleg a téli ruházkodással ösz- szefüggő vásárlás. Ezért is figyeltünk fel - nem kis várakozással - az elmúlt évben azokra az ország más vidékein szervezett akciókra, melyek során a kereskedelem olcsóbban kínált ruházati cikkeket csak a nyugdíjasoknak. Megyénk kereskedelme - sajnos - alig mutatott eddig készséget a példa követésére. Pedig amit meg lehet szervezni másut, talán szűkebb hazánkban sem lehetetlen. « Mint azt a Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályán megerősítették, az elmúlt évben a megye több boltját érintő nyugdíjasakció nem volt. Szórványosan néhány településen elő-előfor- dult, ezeken a helyeken a gazdaságosság szempontjait mérlegelve az érdekelt áfész döntött az akció mellett. Méhes Istvánné, a dunaföldvári áfész kereskedelmi osztályvezetője elmondta, hogy tavaly kiemelten a nyugdíjasok részére nem szerveztek akciót, és 1987. évben sem terveznek kizárólag nyugdíjasok részére engedményes vásárlást, de biztosítják az ő igényeiknek megfelelő kínálatot. Csepregi Ferenc, a tamási Kop-Ka Áfész elnöke:- A Kop-Ka Áfész 1986-ban nyugdíjasok részére árengedményes vásárt vagy árusítási akciót nem kínált, de 1987 őszére már tervezünk ilyen kedvezményes akciót. Bertus Ferenc, a dombóvári áfész elnöke:- Az elmúlt évben „nyugdíjas vásár” címmel mindössze egy akciót hirdettünk. Az akcióba férfi atlétatrikókat, pamutalsókat és flanellingeket kínáltunk harmincszázalékos engedménnyel nyugdíjas vásárlóinknak. Az akciónak kiemelkedő sikere volt. A vásárba közel 400 ezer forintos árualapot vontunk be, aminek 80 százalékát értékesítettük. A fentieken túl más akcióinknál is törekszünk arra, hogy az idős korosztály igényeinek megfelelő árualapot bevonjuk vásárainkba. Az elmúlt évi téli és nyári vásár, valamint a „szövetkezeti napok” címmel meghirdetett akciókban is biztosítottunk megfelelő választékot a nyugdíjasoknak. Az áruházi csere keretén belül sikerült beszereznünk alacsonyabb árfekvésű flanellárut, posztócipöket, női házicipőket, gumicsizmákat, amelyekkel - elsősorban - nyugdíjas vásárlóink színvonalasabb ellátását kívánjuk biztosítani. Dombóváron az előző évekhez hasonlóan az idén is szerveznek endegmé- nyes vásárokat a nyugdíjasok részére. (szűcs)
