Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-05 / 30. szám

19S7. február 5. Képújság 5 Lakjunk, de milyen áron? „Bútorozott szoba kiadó” Ülünk mind a ketten ölbe ejtett kézzel. Nem tudunk megegyezni. Várakozunk, mintha biztosak lennénk abban, hogy egyszer csak valahonnan megoldás ér­kezik. Havi ezerötszáz albérletre? Az is pénz? - pirítanak rám a nálam dörzsöltebbek. Itt Szekszárdon, a város- központban ezt egyáltalán ne sokalljam egy központi fűtéses, nyugodt kis szo­báért. Igaz, korábban, odafönn a hegyen, egy elegáns társasházban, köszönhe­tően a személyes kapcsolatoknak is, ol­csóbban mérték a békességet. A Rákóczi utcában és mellékutcáiban van több ahhoz hasonló albérlet, mint ahová a kényszer sokadszorra vitt. Gon­dolhattam volna, ahol nyolcszázért vidá­man belakhatom az egész szobát, ott a kút, a mellékhelyiség az udvaron van. Az­tán ahogy végigtekintettem a kékeszöld­re mázolt falak hengerelt virágmintáin, amelyeket a zsebkendőnyi ablakon be­tévedő fény csak itt-ott rajzolt elő, az ju­tott eszembe, vajon nem vagyunk-e túl igényesek? A leendő házinéni összekulcsolt, mel­léhez szorított kezeit és a szemét néztem, ahogy az enyémbe kapaszkodik: neki ez a nyolcszáz forint többet jelent, mint amott a másfél ezer. Egy helyütt, ahol elárultam, hogy a kényszer mellett a kíváncsiság is hozott, igen barátságtalanul fogadtak a piros műperzsával borított előszobában. Ko­molytalan érdeklődő az, és csak rossz­ban sántikálhat, aki az árakat firtatja „szakmai” ambícióktól hajtva. A lakásukat kiadó tulajdonosok több­nyire elérhetők telefonon is. Kölcsönös bemutatkozás, rövid információ: meny­nyiért, mit kaphatunk. Egy Béri Balogh Ádám utcai kétszobás, összkomfortos lakásba potom 5400 forintért lehetne be­költözni. Az összeg még nem a csillagos ég, a rezsiköltségeket is tartalmazza. Egy fiatalember - a recsegő telefonban is hallani - erősen zavarban van. Ó kérdezi, vajon mennyit kérhet egy olajfűtésű, boty- tyánhegyi kétszobásért. Valahol a Bolyai János utcában egy szűköcske lakrész - magánházrész - csak addig csalogató, amíg nem tudjuk, hogy 3500 forint a tarifa. Lakások - tulajdonos nélkül Minderről többet tud mondani Sztár- csevity Ervinné, a Magyar Hirdető szek­szárdi irodájának vezetője.- Mekkora az albérleti kínálat a város­ban?- Nyolcvan-százhúsz között ingadozik havonta. Jó néhányan többször is hirdet­nek, mert a kínált albérlet olyan, hogy áron alul is nehezen talál gazdára. Egyébként a lakások másfél szobásig nagyon kelendőek, néha irreálisan ma­gas árakkal. Az albérleti dijak az ágyak számától is függően 800 és 2500 forint között mozognak. Főbérlő nélküli másfél szobás lakást 3000 forinton alul nem le­het bérelni, de fizettek érte hatezret is. Van garzonunk, amiben már egy évtizede nem a kiutalt lakik. Valahogy követhetet­lenné váltak ezek a jelenségek, amelyek persze döntően a lakásárakkal vannak összefüggésben. Amikor Szekszárdon azokba a jellegzetes füstbarna színezésű házakba költöztek az első lakók, több fia­tal házaspár kényszerült egy-egy szoba bérbe adására.- Hányféle főbérlő van?- Vannak a magányos, idős asszo­nyok, többnyire alacsony jövedelemmel, akiknek biztonságot is jelent, ha van mel­lettük valaki. Köztük vannak azok, akik nehezen fogadják el az élettársi viszony­ban élő jelentkezőket, esetenként külön­féle kikötéseik vannak. Egyik hirdetőnk olyan diáklányhoz ragaszkodott volna, aki minden hét végén hazautazik. Azután ott vannak a társasházak tulajdonosai, akik a szuterénben vagy a legfelső szin­ten adnak ki szobát.- Tapasztalata szerint kik szorulnak albérletre a városban?- Többségében fiatal házaspárok vagy válófélben lévők keresnek föl bennünket. Akik havi 3000 forintot fizetnek, még csak nem is érezhetik magukat igazán otthon. Nehezen tudnak takarékoskodni, hiszen ha nem tartózkodnak szívesen otthon, az is csak költekezésre kényszeríti őket. Tény, hogy megyénkben a lakásalap­terület már 1984-ben 10 négyzetméter­rel haladta meg az országos átlagot - azaz 75 négyzetméter volt - sőt, száz la­kott szobára is csak 115 ember, a hazai átlagnál 16-tal kevesebb jutott. Emelke­dett a három-három és fél szobás laká­sok száma. Már ekkor minden harmadik személyi tulajdonban lévő lakás ekkora volt, az államiak közül minden tizedik. A három-három és fél szobás lakások ará­nya kétszerese, a négy és fél szobásoké háromszorosa az országos átlagnak. A felsoroltak is segíthetik az albérleti kínálat növekedését, ugyanakkor - és most csak maradjunk Szekszárdon - a városban a lakások igen nagy hányada OTP-s, az albérleti díjakból a magas re­zsiköltséget is fedezni lehet. B. R. A tanácsok munkáját segítik A városfejlesztési bizottság A Szekszárdi Városi Tanács mellett műkö­dő, annak munkáját segítők közül ezúttal a vá­rosfejlesztési bizottság tevékenységét ismer­tetjük röviden. Csak emlékeztetőül, a hat tes­tület közül négy - a termelési és ellátási, az egészségügyi, valamint a most bemutatásra kerülő - nem állandó összetételű. A testület­ben résztvevők számát, a négy előirt ülésen felül megbeszéléseik gyakoriságát a helyi fel­adatok nagysága, végrehajtásának üteme is befolyásolhatja. Egyik munkabizottságnak sincs döntési jogköre, de annál nagyobb a szerepe a konkrét, szakmai jellegű előkészítő munkában, a javaslatok kidolgozásában. Ez a munka a józan lakossági megfontolások, ész­revételek közvetítését is jelenti a városfejlesz­téssel foglalkozó végrehajtó bizottsági és ta­nácsüléseken. A bizottságok működési jogkö­rét, alá-és fölérendeltségi viszonyait egyéb­ként sem tudnánk teljes részletességgel is­mertetni, ezúttal is célravezetőbb, ha feladatai tükrében ismerkedünk meg tevékenységével. Szekszárd köztudottan fejlődő, gazdasági és társadalmi életében dinamikus város. Eb­ből adódóan a városfejlesztési bizottságnak szükségszerűen szánnak nagyobb szerepet. Többek közt erről is szót váltottunk Lőrinczy Gyulával, a Tolna Megyei Tervező Vállalat mérnökével, a bizottság elnökével. Elmondta, hogy a jelenleg tíz emberrel dol­gozó testület az 1980-as tanácsrendeletnek megfelelően alakult újjá, koordináló szervük a városi tanács műszaki osztálya. A városren­dezés, -építés, fenntartási munkák, pince- program, közműrekonstrukció mellett az ipar- telepítés, a közlekedés kérdéseiben kell véle­ményt formálniuk, javaslatot tenniük. Felsorol­ni is elég. A szakembergárda a városfejlesztés sokoldalú együttműködést követelő feladatai­nak megfelelően különböző szakmák képvi­selőiből verbuválódik; tervezőkből, kivitele­zőkből, vizügyi, közlekedési szakemberekből. Az évi négy alkalommal kötelezően össze­ülő bizottság figyelme így sem terjedhet ki mindenre, de véleményüket a legjelentősebb döntéseknél kikérik. így segítettek dönteni például abban a kérdésben is, hogy a város merre terjeszkedjen. Hosszú előkészítő mun­ka eredményeként, a terület geodéziai s egyéb adottságainak megfelelően jelölték meg a déli irányt. Emellett ragaszkodtak ah­hoz, hogy a hasonló jellegű északi városrész a lakossági igényeknek megfelelően fejlődjön, lehetőség nyíljon a fokozatos átépítésekre, esetleg a generációk együttélésére is. Ma már minden részletre kiterjedően meg­alapozott tervek szerint, sokoldalú szakmai megközelítés szempontjainak összehangolá­sával próbálnak várost építeni. Az építész ma már tudja, hogy Szekszárdon milyen anyagi lehetőségek állnak rendelkezésére, és ennek függvényében miben és hogyan legyen igé­nyes. A hetvenes évek viszonylagos pénzbő­sége bizonyos kapkodást is eredményezett. Most van idő gondolkodásra, a pénzszűke a körültekintőbb fejlesztés erényét hozta. A bizottság építész elnöke beszélt arról is, hogy a megyeközpont városfejlesztési szem­pontból azért sem olcsó város, mert az elöre­gedett csatornahálózat, az alsóvárosi talajvíz növeli a közműépítési költségeket, nem be­szélve a hegyoldali üregrendszerről, amely­nek a felszámolása külön problémát, külön költségeket jelent. A pinceprogramban pél­dául nagyon nagy segítséget jelentenének olyan speciálisan erre a célra felkészült kivite­lező egységek, megfelelő eszközökkel rendel­kező munkacsapatok, amelyek a pincék meg­erősítését végeznék. Jelenleg a Csatári-torok és a Szilfa környéki beépítési-rendezési és az Arany János utca felújítási tanulmányterve van napirenden. A tanács ez évi munkaterve Szekszárd hosszú távú terület- és településfejlesztési koncep­cióját az április 22-i tanácsülésen tárgyalják meg, de a településrendezési tervek, beépíté­si programok véleményezésére, az ütemterv szerint elvégzendő munkák ellenőrzésére is föl kell készülniük. A szeptemberi végrehajtó bizottsági ülésen többek közt ennek a vizsgá­latnak a tapasztalatairól kell beszámolniuk.- KA - RÓ ­A polgári védelmi kötelezettség a gyakorlatban A honvédelem társadalmi feladat, amelynek ellátásában az állami szervek, a társadalmi szervezetek és a szövetke­zetek mellett az állampolgárok szemé­lyes szolgálatuk és anyagi szolgáltatási kötelezettségük teljesítésével vesznek részt. A szocialista államra, a népgazda­ságra, az egész társadalomra együtte­sen háruló honvédelmi feladatokat, és ezzel összefüggésben az ország védel­méhez legközvetlenebbül kapcsolódó állampolgári kötelezettségeket a honvé­delemről szóló 1976. évi I. törvény hatá­rozta meg, amikor kifejezésre juttatta, hogy „a haza védelmében személyes szolgálatával és anyagi javaival valameny- nyi magyar állampolgár köteles a törvény rendelkezései szerint tészt venni.” A honvédelmi kötelezettség egyike: a polgári védelmi kötelezettség, amely az állampolgároknak a polgári védelemben való részvételét hivatott biztosítani azzal a céllal, hogy felkészítse a lakosságot a támadófegyverek, elemi csapás, és más rendkívüli esemény okozta károk megelőzésére, felszámolására, és hatá­suk csökkentésére, továbbá az ezekkel összefüggő mentési és mentesítési fel­adatok végrehajtására. Alsó és felső korhatár Polgári védelmi kötelezettség alatt áll­nak a férfiak 16-65 éves, a nők 16-60 éves korukig. A polgári védelmi kötele­zettség önkéntes jelentkezéssel is vállal­ható. A polgári védelmi kötelezettség -, amely magában foglalja a kiképzésben és a gyakorlaton való részvételt, a polgári védelmi szolgálat ellátását, valamint a bejelentési és megjelenési kötelezettsé­get -, teljesítését a munkahely, illetőleg a lakóhely szerint illetékes polgári védel­mi vezető rendeli el. A polgárKvédelmi kötelezettség egyik fontos eleme a kiképzésben, illetőleg gyakorlaton való részvétel kötelezettsé­ge. Ennek időtartama legfeljebb évi 60 óra, a gyakorlat tekintetében pedig leg­feljebb 3 nap. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kötelezetteket évenként ilyen időtartamú kiképzésben vagy gya­korlatban kell igénybe venni. A jogsza­bály csak az igénybevétel lehetőségét határozza meg. Az igénybevétel konkrét évi időtartama tekintetében a honvédelmi miniszter, illetőleg megbízásából a pol­gári védelem országos törzsparancsno­ka rendelkezései az irányadók. A polgári védelmi kiképzéssel és gya­korlattal kapcsolatos rendelkezések szerint a kiképzést a munkaidőn kívül, a lakóhelyen vagy a munkahelyen kell megtartani. Lehetőség van azonban arra is, hogy a kiképzést - a munkáltatónak (a szövetkezet vezetőségének) a hozzájá­rulásával - munkaidő alatt tartsák meg. Erre akkor kerülhet sor, ha ezt a több műszak, a közlekedési lehetőségek, vagy más körülmények szükségessé te­szik. Kiképzés és gyakorlat A polgári védelmi gyakorlat ideje a ki­képzési év óraszámába nem számít be. Ugyancsak nem számít be a kiképzés­nek, illetőleg a gyakorlatnak az időtarta­mába a lakóhelytől vagy a munkahelytől a kiképzés vagy a gyakorlat helyére, és az onnan visszautazáshoz szükséges idő, A kiképzés irányelveit és rendjét, vala­mint tananyagát a polgári védelem or­szágos törzsparancsnoka határozza meg. Ezzel szemben a polgári védelmi gyakorlat elrendelésére a jogszabály a honvédelmi minisztert, a polgári védelem országos törzsparancsnokát, és az álta­luk megbízott polgári védelmi vezetőt egyaránt feljogosítja. Mentesség illeti meg a polgári védelmi kiképzésben és gyakorlatban való rész­vétel alól a polgári védelmi kötelezettség alatt álló továbbtanuló dolgozót tanulmá­nyainak ideje alatt. Az illetékes polgári védelmi vezető ezen kívül azonban - in­dokolt esetben (szabadság, kiküldetés stb.) - esetenként, illetőleg meghatáro­zott időre is halasztást engedélyezhet a kiképzésben vagy gyakorlaton való rész­vétel alól. Ugyancsak mentesség illeti meg a ki­képzésben, és a gyakorlaton való rész­vétel alól azt az egyébként polgári védel­mi kötelezettség alatt álló személyt, aki igazolja, hogy az MHSZ-nél honvédelmi oktatásban vesz részt. Szolgálat ideiglenesen - folyamatosan A polgári védelmi kötelezettség legje­lentősebb részét a polgári védelmi szol­gálat ellátásának kötelezettsége képezi, amellyel lényegében a polgári védelmi kötelezettség célja közvetlenül realizáló­dik. A polgári védelmi szolgálat folyama­tos vagy ideiglenes jellegű lehet. A folya­matos polgári védelmi szolgálat - mint rendkívüli jellegű intézmény -. bevezeté­sére a Minisztertanács által háború ide­jén, a rendkívüli intézkedések körében kerül sor. Ezzel szemben az ideiglenes szolgálat bevezetése iránt, ha annak szükségessége fennáll, a polgári véde­lem országos törzsparancsnokának ren­delkezése alapján a polgári védelem ál­lamigazgatási, vagy üzemi vezetője intéz­kedik. Ennek megfelelően a folyamatos pol­gári védelmi szolgálat bevezetésére há­ború, illetve az állam biztonságát súlyo­san fenyegető veszély, míg az ideiglenes szolgálat bevezetésére a szükségesség­től függően (például elemi csapás, ipari vagy egyéb katasztrófa idején), tehát béke idején is sor kerülhet. A polgári vé­delmi szolgálat keretében a kötelezettek kötelesek a polgári védelmi vezetőnek az említett feladatok ellátására való felhívá­sát, berendelését (riasztását) és az azok­tól kapott feladatokat teljesíteni. Bejelentés - nyilvántartásba vétel A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyeket - a honvédelmi minisz­ter által meghatározott körben - megjele­nési és bejelentési kötelezettség is terhe­li. Ennek alapján a polgári védelmi köte­lezettség alatt álló személyek - a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőjének fehívására - kötelesek nyil­vántartásba vételük végett vagy a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő egyéb okból (például testi alkalmasság megállapítása) megjelenni. A megjelenési kötelezettség mellett to­vábbi kötelezettséget képez, hogy a kö­telezett a polgári védelmi nyilvántartást vezető államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőhöz köteles 48 órán belül bejelen­teni - írásban, vagy szóban - az állandó lakhelyben és a munkahelyben bekövet­kezett változást, a szakképzettség, illető­leg az újabb szakképzettség megszerzé­sét, továbbá mindazokat a változásokat, amelyek a polgári védelmi kötelezettség alól mentességet eredményeznek. A honvédelmi törvény - az állampolgá­rok haza védelmével kapcsolatos kötele­zettségei mellett - olyan rendelkezése­ket is tartalmaz, amelyek a kötelezettsé­gek teljesítésével összefüggésben a kö­telezettek és a hozzátartozóik érdekeinek védelmét szolgálják. A honvédelmi köte­lezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló rendelkezések ugyanis a polgári védelmi kötelezettséget teljesítő állam­polgárokra is vonatkoznak. A polgári védelmi kötelezettségét telje­sítő személy részére a kötelezettség tel­jesítésével összefüggően bekövetkezett baleset, betegség esetén baleseti el­látás jár. Baleseti elláttásként a sérültet baleseti táppénz, baleseti járadék vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, halála ese­tén eltemettetőjét temetési segély, hoz­zátartozóit pedig baleseti nyugellátás il­leti meg. Ilyen esetek előfordulásakor az illetékes polgári védelmi szerv vezető­je köteles az eset kivizsgálására bizottsá­got kijelölni. A baleseti ellátás megállapítására és folyósítására a polgári védelem fővárosi, illetőleg megyei törzsparancsnoka intéz­kedik. A baleseti nyugellátás iránti igényt a sérülés napjától, illetőleg az első ízben történő táppénzsegélyezés megszűnése napjától számított két (2) év után lehet megállapítani. A polgári védelmi kötele­zettség teljesítésével összefüggő beteg­ség, vagy baleset miatt baleseti járadék­ban, baleseti rokkantsági, további rok­kantsági nyugdíjban részesülő személy munkába helyezésére és foglalkoztatá­sára, valamint kedvezményeire a csök­kent munkaképességűek védelmére vo­natkozó szabályokat kell alkalmazni. I——~------------------- ~i K eresettérítés - baleseti | járadék A munkaviszonyban álló dolgozók ré­szére a munkáltató átlagkeresetet köte­les fizetni arra a kiesett munkaidőre, amely alatt a polgári védelmi kötelezett­ségének teljesítése miatt nem tudott részt venni a munkában. A szövetkezeti tag részére is jár az említett esetre átlag- kereset, illetőleg átlagrészesedés, ha egyébként távolléte alatt köteles lett vol­na a szövetkezet közös munkájában részt venni. A munkaviszonyban, szövet­kezeti tagsági viszonyban nem állók ré­szére lakóhely szerint illetékes tanács pénzügyi szakigazgatási szerve térítést fizet a polgári védelmi gyakorlaton való részvétel idejére. A polgári védelmi gya­korlaton résztvevő vagy szolgálatot telje­sítő személy részére az előbb említett té­rítésen felül ingyenes elhelyezés, mun­karuha- és élelmezési ellátás jár. Erről az a polgári védelmi szerv köteles gondos­kodni, amely a gyakorlatért felelős, vagy ahol a szolgálatot kell teljesíteni. Ugyan­csak térítés jár azért a kárért, amely a honvédelmi kötelezettséget teljesítők életének, testi épségének vagy egészsé­gének sérelméből ered, vagy az azzal összefügg. így meg kell téríteni az elma­radt jövedelmet, a dolgokban okozott kárt, a költségeket és kiadásokat, vala­mint a hozzátartozók kárát. (Az erre vo­natkozó szabályokat külön rendelet álla­pítja meg.) A polgári védelmi kötelezettséget telje­sítők kártérítési ügyeiben, amikor kötele­zettségüket a munkahelyükön teljesítik, a munkaügyi viták eljárási szabályai az irányadók. Mentesítések A polgári védelmi kötelezettség alól a jogszabály - a szocialista jogra jellemző humanizmus érvényesítésével - indokolt esetben mentességet engedélyez. En­nek alapján mentesül a polgári védelmi kötelezettség teljesítésétől:- a terhes nő, a terhesség megállapítá­sától kezdődően;- az anya, gyermeke 3 éves koráig;- aki a vele közös háztartásban élő, ál­landó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenesági rokonát, vagy házas­társát egyedül látja el;- aki a vele közös háztartásban élő 6 éven aluli vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül látja el;- aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, vagy aki egész­ségi állapota folytán a kötelezettség tel­jesítésére alkalmatlan;- akit fontos közérdekből a felügyele­tet gyakorló miniszter - a honvédelmi mi­niszterrel egyetértésben - a kötelezett­ség alól mentesít. A felsorolt körülmények fennállását az eljáró polgári védelmi szervnél igazolni kell. A polgári védelmi kötelezettséggel és a kötelezettség alóli mentességgel összefüggő kérdésekben a polgári véde­lem illetékes államigazgatási, illetőleg üzemi vezetője határoz. A határozat ellen tizenöt napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelynek azonban a kötelezettség teljesítésére nincs halasztó hatálya. A polgári védelmi kötelezettség teljesí­tése a törvény szigorával is kikényszerít­hető, és a mulasztókat békében szabály­sértési eljárás, háború idején büntető el­járás keretében kell felelősségre vonni és büntetni DR. KEVÉS ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents