Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-05 / 30. szám
1987. február 5. KÉPÚJSÁG 3 Műszaki fejlesztés az elektrotechnikai iparban Szociális helyzet a tamási Orionban ...hogy jobb legyen a légkör! A110 erősáramú ipari vállalat, szövetkezet és intézmény műszaki szakembereit tömörítő Magyar Elektrotechnikai Egyesület arra ösztönzi a vállalatokat, hogy az eddiginél jobban törekedjenek a legújabb hazai és nemzetközi kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására, az elektronizálás elterjesztésére. Ez azért szükséges, mert az utóbbi években a világpiacon csak a legfejlettebb technikát alkalmazó vállalatok termékei keltek el. Az egyesület az erősáramú ipari vállalatok összehangolt fejlesztése érdekében rendszeres fórumot teremt a vállalati vezetőknek. A kéthavonta sorra kerülő megbeszéléseken a vezetők egyebek között magyar-szovjet közös vállalatok alapításának lehetőségeit is megvitatják. A MEE villamosgépgyártási szakosztályát már megbízta annak felkutatásával, hogy milyen termékek gyártására érdemes vegyes vállalatokat létrehozni. Az egyesület a legújabb tudományos eredmények megismerése érdekében a múlt évinél több magyar szakembert küld nemzetközi tapasztalatcserére és konferenciára. Ebben az esztendőben több mint 300 mérnök és kutató utazik külföldre tanulmányútra. A hazai szakmai rendezvényeken több száz külföldi mérnök és kutató vesz részt. A Magyar ElektroÉlénkülő A kemény januári fagyok idején visz- szaesett az állatpiacok forgalma, a szokásosnál kevesebb malacot és süldőt kínáltak eladásra a kistermelők, és a vásárlókedv is mérsékeltebb volt. A hónap végén viszont már mutatkoztak a fellendülés jelei, és februárban - amennyiben az időjárás nem szól közbe - várhatóan kialakul az állatpiacok ilyenkor szokásos téli forgalma. A disznóvágások után felszabadultak az ólak, s a kistermelők a szabadpiacon vásárolt malacokkal és süldőkkel fokozatosan feltöltik azokat. Mivel a takarmányellátás továbbra is megfelelő, akadály nélkül nevelhetik fel az állományt. A téli állatpiaci forgalom januárban némileg elmaradt a várakozástól; egy-egy átlagos nagyságú vásárban 500-600 malac és 150-200 süldő cserélt gazdát, holott ilyentájt 1000-1200, illetve 300- 320 a szokásos forgalom. A rossz közlekedési viszonyok miatt és a nagy hideg következtében volt a felhozatal mérsékeltebb, ám'a felkínált állatállomány több technikai Egyesület már 11 ország elektrotechnikai mérnökszervezetével tart fenn hivatalos kapcsolatot. A MTESZ és az egyesület vezetői tárgyalásokat folytatnak az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Kína hasonló egyesületével a kapcsolatfelvételről. A konferenciák közül a legjelentősebbek az NSZK Elektrotechnikai Egyesületével együttesen májusban megrendezendő szakmai napok lesznek. A tanácskozáson az NSZK ismert szakemberei tartanak előadásokat az erősáramú elektrotechnika és az információtechnika legújabb eredményeiről. A rendezvényen a hazai szakembereken kívül több szocialista és nyugat-európai ország mérnökei és kutatói is részt vesznek. A külföldi szakemberek kutatási eredményeik ismertetése mellett tanulmányozzák a magyar erősáramú ipar nemzetközileg is elismert technológiai eljárásait és termékeit. így például megismerkednek a Magyar Kábelművek 120 kilovoltos térhálós polietilén szigetelésű földkábelének, valamint anyag- és energiatakarékos acélalumínium szabadvezeték-sodronyának gyártásával. Ez utóbbit a Villamosenergia Ipari Kutató Intézettel együttesen fejlesztették ki. állatpiac mint kétharmadát mindenütt megvásárolták, ami a szokásosnál valamivel jobb arány. Az árak kiegyensúlyozottak, a malacok kilóját 60-65 forintért adják, a süldőét pedig 50-55-ért. Januárban kedvezően alakultak az önálló állatforgalmi és húsipari vállalatok felvásárlásai. Az elmúlt év azonos időszakához képest 80 ezerrel több sertést vettek át, a hízott állatokat folyamatosan dolgozzák fel. A húsipari központ szakemberei szerint ez a felvásárlási teljesítmény februárban várhatóan ismétlődik. Ez, valamint az a tény, hogy tavaly decemberben, az egy évvel korábbinál mintegy 400 ezerrel több hízót tartottak az országban, azt igazolja, hogy növekszik a tenyésztői kedv. Folyamatosan gyarapszik a sertésállomány, és nagysága az idén várhatóan a tervezettnek megfelelően alakul. Az állami ipar az első félévben 3,6 millió sertés átvételével számol, s ezzel időarányosan teljesítheti a felvásárlási előirányzatot. Biotechnológiai kutatások Martonvásáron Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében a búzanemesítésnél már hasznosítják az intézményben végzett biotechnológiai kutatások eredményeit. Mint Sutka Józséf, a genetikai és fiziológiai főosztály vezetője elmondta, az 1980-as évek elején megkezdett munka célja az volt, hogy a korszerű biotechnológiai módszerekkel is segítsék a modern mezőgazdaság igényeinek megfelelő, intenzíven termeszthető új fajták előállítását, illetve nemesítési idejük lerövidítését. Először a másutt már kidolgozott, s eredményesen alkalmazott módszerek adaptálásának feltételeit teremtették meg, majd a genetikai és a biotechnológiai eljárásokat kombinálva megkezdték a gyakorlat számára rendkívül fontos témák kutatását. Figyelemre méltó eredményeket értek el az embriötenyészetekkel végzett munka során. A módszerrel - amelynek lényege az, hogy a magkezdeményből kialakulásának korai szakaszában kimetszett embriót táptalajon felnevelik - sikerült árpabúza hibridet előállítaniuk. A fitotron- ban felnevelt növény arra ugyan nem alkalmas, hogy elszaporitva a köztermesztésbe kerüljön, s a fajtaválasztékot bővítse, de az eredményes kísérlet lehetőséget ad az árpa néhány jó tulajdonságának a búzába való átörökítésére. Foglalkoznak a kutatók az egyes vadfajok - például a tarackbúza - kedvező tulajdonságainak a kultúrnövényekbe való átvitelével is. Az embrió- és szövettenyészetek felhasználásával végzik a különböző tulajdonságok tesztelését, vizsgálják például a búza és a kukorica fagyállóságát, hideg- és szárazságtű rését. Ezeknek a vizsgálatoknak főként az a célja, hogy megtalálják, s biotechnológiai eljárással átvigyék az új fajtákba az említett tulajdonságokért felelős géneket. Jelentős eredmény az, hogy nagy százalékban tudnak már’virágporból olyan növényeket felnevelni, amelyeknek az öröklési anyaga mentes a genetikai hasadástól. A kukoricánál a korábbinál rövidebb idő alatt állíthatók elő ily módon beltenyésztett vonalak, a búzánál pedig számottevően lerövidíthető a fajták előállításához szükséges idő. Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat tamási gyáregységében ötszáznegyvenen dolgoznak. Közülük négyszázha- tan nők. A bejárók - akik Regölyből, Ireg- szemcséről, Felsőnyékről, Értényből, Koppányszántóról utaznak naponta - száma százhúsz. Ezekre az adatokra figyelve, nézzük az itt munkálkodók szociális helyzetét. Közben tanulni A nődolgozók többsége betanított munkás. Egy felmérés szerint ötvenen vannak, akik nem fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat. Ez a szám így önmagában soknak tűnik. Tudni kell, hogy e munkások fele közel van, vagy éppen betöltötte az 50. életévét. A munkájukra szükség van, ám ez magasabb szakképzettséget nem követel. Betanított munkásként került a gyárba 1965. augusztusában Raboczki Jánosné is. Ma diszpécser, vagyis munkairányító, a folyamatos termelés megszervezésével megbízott műszaki vezető.- Milyen utat kellett bejárni? Milyen tanfolyamokat, vagy iskolát végzett, hogy elláthassa mostani feladatait?- Nem kellett - válaszol határozottan Raboczki Jánosné. 1976-ban érettségiztem itt, Tamásiban, a Béri Balog Ádám Gimnáziumban. Akkor már volt egy lányom - tizennégy éves - így nem lehetett csak a tanulással törődni. Panaszra ma már nincs okom. Megérte munka közben tanulni, mert tájékozottabb lettem, többet tudok a világról és kicsit másként is látom, mint azelőtt.- Kapott-e ehhez valamilyen támogatást a gyártól?- Munkaidő-kedvezményt, szabadságot, de én nem is nagyon igényeltem. Nem azért mentem gimnáziumba, mert a vállalat kényszerített, hanem úgy éreztem, szükségem van rá. Amikor érettségiztem, akkor a présműhelnyek voltam a diszpécsere és utána kerültem a központba, ahol jelenleg is dolgozom. Azt hiszem, az sok mindent elmond szavak nélkül is, hogy két évtiezede nem változtattam munkahelyet. Érzem, hogy megbecsülik a munkámat... Kölcsönt a gyártól Schmidt Lajosné 1973 óta dolgozik az Orionban. Betanított munkás. Tamásiban, a Vörösmarty utcában szüleinél laknak. Két gyermekük van, a férje az állami gazdaságban - Fornádon - autószerelő.- Mi jut eszébe, ha azt hallja szociális segély, juttatás, támogatás?- Nekem az - feleli Schmidt Lajosné - hogy ennek köszönhetem a családi házunk építésénél az előbbre lépést. Hallottam, hogy van lehetőség kölcsönt kérni a gyártól. Megpróbáltam. Nagy szükségünk volt rá. Éveken keresztül gyűjtöttünk a házra. Lassan vásároltuk össze az építőanyagot, külön az ajtókat, máskor az ablakokat. A családi körülményeim úgy alakultak, hogy nagyon kellett a pénz. Már lánykoromban is ezért nem tanultam tovább. Az öcsém egészségi állapota miatt intézetben él, nővéremnek és nekem is segíteni kellett anyuékat a keresetünkkel. így kerültem a gyárba. Igaz ugyan, a tanulmányi eredményeim se biztattak továbbiakra... Na, de elkanyarodtam, azt hiszem! Szóval a gyártól kértem segítséget. Pestről lejöttek, megvizsgálták a helyzetünket és teljesítették a kérést. Hatvanezer forintot adtak, amit ha jól emlékszem, hét év alatt kell visszafizetni. A férjem is kapott a munkahelyétől nyolcvanezret, az OTP-től is felvettük, amit lehetett. így most tető alatt van a házunk. Ha az Orion nem támogat, nem is tudom mihez kezdtünk volna.- Akkor a terveik nyilván a házhot kötődnek?- Azt hiszem, ezt mindenki természetesnek tartja. Nagyon várom már a jó időt, Ebéd az étkezdében Buczkó Lajos: Azt kaptam, amire számítottam hogy folytatni tudjuk az építkezést...-... és itt a gyárban mit szeretne elérni?- A Héliosz brigádnak vagyok a vezetője, kiváló munkabrigádnak minősítettek bennünket, de az ezüstkoszorús címért kell még tennünk... Első munkahelyes A gyárban rendszeresen figyelemmel kísérik az első munkahelyes fiatalok beilleszkedését, esetleges problémáikat igyekeznek megoldani, további fejlődésük munkájuk szerint alakul. Buczkó Lajos üzemtechnológus, egyike a gyár legfiatalabb dolgozóinak. A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola alkatrésztechnológus szakának elektroncső és fényforrás ágazatán 1986-ban szerzett diplomát.- Iregszemcséről járok ide dolgozni, ott élek szüleimmel - kezdi a bemutatkozás után. Nyári gyakorlatot itt töltöttem az Orionban. Nem volt ugyan tanulmányi szerződésem a gyárral, de vártak rám, amikor végeztem a főiskolán. A gyár belső életét csak most ismerhetem meg.- Milyennek látja a szociális körtilmé- nyeket?- Hol is kezdjem?Talán a bejárók utaztatásával. A vállalat térítést ad az útiköltséghez. A munkahelyi étkeztetés is megoldott, az ebédet a Dám étteremből hozzák és itt az étkezdében tálalják. A dolgozók részére öltözők, hideg-meleg vizes mosdók, zuhanyozók állnak rendelkezésre. Zamárdiban és a dömsödi horgásztanyán üdülni lehet. Az üzemben hetente kétszer rendel az üzemorvos. Alkalomszerűen tömegsportrendezvények vannak. Rendszeresen szerveznek mozi-, színházlátogatásokat a brigádok részére... Én nem érzek csalódást a főiskolai légkör után. Azt kaptam, amire számítottam. A bolttal is Varga László, a gyáregység vezetője szintén a szociálpolitikai kérdésekre válaszol:- Napjainkban ez minden munkahelyen alapvető igényként merül fel. Olyan munkahelyi körülményeket kell biztosítani, hogy a dolgozók örömmel végezzék azokat a munkafolyamatokat is, amelyek monotonsága kedvetlenséggel jár. Úgy kell tehát alakítani a légkört, hogy az jobb legyen. Ez néha egészen apró ötletekkel megvalósítható. Az anyagi eszközök természetesen nem nélkülözhetők, ezeket meg kell teremteni, mert jobban kamatoznak néha mint hinnénk. Az üzemi étkeztetés ma már csak úgy jön beszédtémába, hogy növekednek a költségek, de ezt a dolgozók ne érezzék. Egy másik példát is említek: január elsejétől az üzemünk területén levő kis bolt - amit a Kop-Ka Áfész tartott fenn - szerződéses formában működik. Miért jó ez? Mert a dolgozóink bevásárlási lehetősége javult. A közlekedési viszonyok kizárják a városkörnyékről bejárók nyugodt vásárlását. Márpedig jól tudjuk, egy családanya mindent kitalál annak érdekében, hogy beszerezze a konyhára szükséges élelmiszereket. A különböző indokkal megszerzett kilépési engedélyek mögött általában a bevásárlás állt. Itt a bolttal is a munkaidőalap védelmét szolgáljuk. Megnőtt az áruválaszték, sőt, előrendelé- ses alapon a sült csirkétől a mirelit áruig sok mindent jegyeztethetnek és helyben megkapják. Ki lehet számítani, mennyivel több időt maradnak a munka mellett és nem esnek ki a termelésből, így mindenki jól jár... xt Ebben a tamási gyáregységben az 1986. esztendőben vállalati segélykeret címen 38 ezer 400, az egyedülállók és nagycsaládosok támogatására 41 ezer 500, szakszervezeti segélyként 33 ezer 60Ö és nyugdíjasok segítésére 8 ezer forintot költöttek, ami a szociálpolitikai tervben is szerepelt. DECSI KISS JÁNOS A vegyészszakszervezet elnökségének ülése A vegyipari vállalatoknál az elmúlt években nem sikerült visszaszorítani az üzemi balesetek számát - állapította meg a vegyészszakszervezet elnöksége szerdai ülésén, amelyen áttekintette, hogy az iparágon belül 1982 és 1986 között hogyan alakult az üzemi balesetek gyakorisága, melyek voltak a baleseteket előidéző okok. A vegyiparban évente átlagosan 3000-en, 3200-an szenvednek balesetet munka közben, annak ellenére, hogy a vállalatok egyre többet fordítanak a munkavégzés biztonságának javítására. Az üzemi balesetek okainak feltárását - s ezzel a hasonló esetek megelőzését - nehezíti, hogy kivizsgálásukkor a vállalatok egy részénél megelégednek a tények formális rögzítésével, s nem keresik a balesetek valódi okait. A jegyzőkönyvekben az üzemi balesetek előidézőiként nem ritkán olyan semmitmondó okokat jelölnek meg, mint például a „környezeti hatás”, vagy a „sérült figyelmetlen, előírásellenes munkavégzése”. Nemcsak az üzemi balesetek kivizsgálásának színvonala, hanem a balesetek bejelentésével kapcsolatos fegyelem is romlott az elmúlt években - mutattak rá az ülésen. Ezen csak azzal lehet javítani, ha a szakszervezetben tevékenykedő munkavédelmi aktivisták következetesebben fellépnek az előírások pontos megtartása érdekében.
