Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-05 / 30. szám
2 rtÉPÜJSÁG / 1987. február 5. A szovjet külügyminiszter Berlinből Prágába utazott Reykjavik után nem szabad visszalépni és ha a jelenlegi genfi tárgyalásokon konkrét eredmények mutatkoznak, sor kerülhet egy újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozóra - jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Berlinben. A szovjet külügyminiszter az NDK vezetőivel folytatott megbeszélései után újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a jelenlegi amerikai kormányzattal - amely már nem hosszú ideig marad hivatalban - kész továbbra is együttműködni. A Szovjetunió a jövőben is mindent megtesz a kompromisszumos megállapodások elérése érdekében - hangsúlyozta Sevardnadze. Rámutatott, hogy szükség van a nukleáris robbantások mielőbbi beszüntetésére, ám az Egyesült Államok mindeddig nem volt hajlandó követni a Szovjetuniót, amely több ízben meghosszabbította az atomkísérletek RÓMA - Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának beszédeiből és cikkeiből „Magyarország tegnap és ma” címmel olasz nyelvű válogatást jelentetett meg a római Editori Riuniti kiadó. A kötet tartalmazza azt az interjút is, amelyet Kádár János adott a kiadónak. BUDAPEST - Az MSZMP KB meghívására szerdán hazánkba érkezett a Japán Kommunista Párt küldöttsége Tacsi- ki Hirosinak, a KB Elnökség Állandó Irodája tagjának, a külügyi bizottság elnökének vezetésével. A japán vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője fogadta. MOSZKVA - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Moszkvában fogadta a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának 11 tagú delegációját. A New York-i székegyoldalú leállítását, őszintén szólva, nekem úgy tűnik, ebben mi már minden lehetőséget kimerítettünk - állapította meg a szovjet külügyminiszter. Sevardnadze igen nagyra értékelte és rendkívül tartalmasnak minősítette az NDK vezetőivel folytatott megbeszéléseit. A tiszteletére adott kedd esti díszvacsorán mondott pohárköszöntőjében elmondta, hogy részletesen tájékoztatta Erich Honeckert az SZKP Központi Bizottságának forradalmi jelentőségű januári üléséről. Örömmel tölt el bennünket, hogy Honecker elvtárs nagyra értékelte a plénumot és a tervbe vett intézkedéseket - fejtette ki a szovjet külügyminiszter. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere pohárköszöntőjében a Szovjetunió és az NDK szilárd testvéri szövetségét hangsúlyozta és méltatta a Szovjetunió leszerelési javaslatait. Eduard Sevardnadze, NDK-beli hivahelyű szervezet küldöttségének tagjai közt van két volt külügyminiszter, Henry Kissinger és Cyrus Vance, valamint Jeanne Kirkpatrick, az USA volt ENSZ- nagykövete. SZÓFIA - Későbbi időpontra halasztották Georgi Atanaszovnak, a Bolgár KP KB Politikai Bizottsága tagjának, Bulgária miniszterelnökének szovjetunióbeli látogatását. Mint jelentettük, Georgi Atana- szov e látogatásra hétfőn Moszkvába érkezett, de utazás közben, a repülőgépen rosszul lett. A miniszterelnökön Moszkvában sikeres epehólyag-műtétet hajtottak végre. ÚJ-DELHI - Megállapodás született az indiai-pakisztáni tárgyalásokon, amely várhatóan feloldja a határmenti csapatösszevonások miatt Iszlámábád és Új-Delhi kapcsolataiban keletkezett talos baráti látogatását befejezve, szerdán délelőtt elutazott Berlinből. A csehszlovák kormány meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra Prágába érkezett Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter. A magas rangú szovjet politikust a Ruzy- nei-repülőtéren Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter fogadta. Jelen volt Miroslav Zavadil, Csehszlovákia moszkvai, Viktor Lomakin, a Szovjetunió prágai és Helmut Ziebart, az NDK prágai nagykövete. Eduard Sevardnadze a délelőtti órákban a megemlékezés virágait helyezte el Klement Gottwald síremlékénél, az Ismeretlen katona sírjánál Zizkovban, s megkoszorúzta a szovjet hősök emlékművét Olsányban. Ezt követően megkezdődtek a csehszlovák és a szovjét külügyminiszteri tárgyalások a Cernin palotában. feszültséget. Az okmányt öt napig tartó tárgyalások után szerda este írták alá Új- Delhiben a két ország külügyminiszterhelyettesei. HANOI - A kambodzsai kormány kész visszafogadni azokat a menekülteket, akik saját jószántukból haza akarnak térni - hangsúlyozza a phnompeni külügyminisztérium nyilatkozata. A dokumentum azzal kapcsolatban ismétli meg a phnompeni álláspontot, hogy a thai hatóságok - egyes nemzetközi humanitárius szervezetek tiltakozása dacára - bezártak egy khmer menekülttábort a két ország határának thaiföldi oldalán. Az itt lakókat olyan táborokba irányították át, amelyek a Pol Pot-ista fegyveresek irányítása alatt vannak. Ily módon utánpótlást akarnak biztosítani az ellenforradalmárok akcióihoz. PEKING - A kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán bejelentette, hogy Vu Hszüe-csien államtanácsos és külügyminiszter meghívására március 1. és 6. között hivatalos látogatást tesz Peking- ben George Shultz amerikai külügyminiszter. Shultz ezt megelőzően 1983 februárjában járt Kínában. PANORÁMA Mai kommentárunk Elszalasztott lehetőség Csalódottság, mély sajnálat, széles körű felháborodás, ez jellemzi a nemzetközi visszhangot a legújabb amerikai nukleáris kísérletek nyomában. A megdöbbenés, a heves bírálat tökéletesen érthető is, hiszen a nevadai robbantás ezúttal több volt egy egyszerű katonai mozzanatnál: tudatos politikai döntés húzódott meg hátterében. Méghozzá olyan veszélyes, súlyos következményekkel járó döntés, amely - ahogy azt a nukleáris fegyverzet befagyasztásáért küzdő egyik amerikai szervezet szóvivője megfogalmazta - „ismét tágra nyitja a fegyverkezési verseny kapuját”. Washingtonban ugyanis teljesen tisztában lehettek azzal, hogy a mostani nevadai robbantás óhatatlanul eddigi, egyoldalúan vállalt moratóriumának felülvizsgálatára fogja kényszeríteni a szovjet vezetést. Moszkvában már a tavalyi év végén, amikor újólag (immár ötödik alkalommal) a robbantási szünet fenntartása mellett határoztak, világosan a Reagan-adminisztrácló értésére adták, hogy az idei első amerikai nukleáris kísérlet megszünteti önként vállalt kötelezettségét. Vajon mi magyarázza, hogy a Fehér Ház, ahelyett, hogy kihasználta volna a moratórium másfél esztendős periódusát és a sorozatos szovjet kezdeményezéseket, mégis az újabb kísérlet végrehajtását, s ezzel az erőpolitika folytatásának baljós útját választotta? A szakértők egyetértenek abban, hogy az okok közt az űrvédelmi koncepcióhoz való merev ragaszkodás szerepel a legelőkelőbb helyen. Márpedig az SDI-tervek valóra váltásához, azújti'pusú fegyverrendszerek kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen a nukleáris robbantások folytatása. Sorrendben már a 25., jelentőségében azonban mégsem szokványos, rutinkísérlet volt tehát a mostani, így érthető, hogy nemzetközi téren sokan „az egész emberiséghez intézett kihívásként" értékelik. Nehezebben mérhető fel egyelőre, milyen hatással jár mindez az amerikai közvéleményre, de várható, hogy megerősödik azok hangja, akik eddig is szemben álltak a Reagan-kabinet vonalvezetésével. Elszalasztott lehetőség - írhatjuk joggal a mostani nevadai kísérlet kapcsán. Washington részéről jóval felelősségteljesebb, konstruktívabb magatartásra van szükség. A „nukleáris csend" helyreállítása - miként eddig - ezután sem Moszkván múlik... SZEGŐ GÁBOR TILTAKOZUNK! A békeszeretö magyar közvélemény megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok - semmibe véve a szovjet moratóriumot és békekezdeményezést - újabb föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre Nevadá- ban. 1985. augusztusa, a szovjet moratórium bejelentése óta ez az Egyesült Államoknak immár a 25. kísérleti atomrobbantása. Félő, hogy ez az újabb robbantás, amely figyelmen kívül hagyta a moratórium ötödszöri meghosszabbítására vonatkozó szovjet elhatározást, véget vet a békemozgalmak és a világ békeszeretö erői számára reményeket megtestesítő kísérleti tilalmaknak. Ezért a sok százezer magyart tömörítő hazai szakmai békemozgalmak, így a Mérnökök a békéért, a Pedagógusok a békéért mozgalom, valamint az OBT Katolikus Papi és Egyházközi Békebizottsága, a békemozgalomban résztvevő fiatalok közös nyilatkozatukban élesen elítélik a világ jövőjét veszélyeztető atomfegyverkísérletek folytatását. Megerősítik a XI. országos békekonferencia állásfoglalását, amely újólag hangot adott a magyar nép követelésének az atomfegyvermentes világ megteremtésére. az amerikai-olasz maffia jövedelme 1986-ban is meghaladta a világ egyik legnagyobb cégének, a General Motorsnak a jövedelmét. Hogy lehetett ezt büntetlenül csinálni? Úgy, hogy Capone - és az általa vezetett, immár „összamerikai” szervezet egyszerűen korlátlan büntetési és jutalmazási eszközökkel rendelkezett: milliomossá tehette azt, akivel kapcsolatba került - vagy holttestté... AI Capone már Amerika egyik legnagyobb tömeggyilkosa volt, amikor továbbra is háborítatlanul élhette a maga fényűző életét. Olyannyira nem volt ellene bizonyíték, hogy Edgar Hoover, az FBI rettegett nagyfőnöke csupán adócsalásért dughatta rács mögé a gengszterkirályt. Sortűz a luxuskocsikra Utódai időnként egymással is összecsaptak. 1975. június 29-én merénylők oltották ki Capone egykori testőrsofőrje, a CN chicagói vezére életét. 1986 januárjában az egyik legelőkelőbb manhattani vendéglő előtt méregdrága Lincoln Con- tinentaljából kiszállva (ilyen autón jár Reagan elnök is) egy géppisztolysorozat valósággal kettéfűrészelte New York egyik „capo”-ját, családfőjét. Közismert, hogy a legnagyobb amerikai metropolist öt család osztotta fel maguk között, és a most bíróság elé állított három „úriember" Anthony Salerno, a Genovese család, Anthony Corallo, a Lucchese család és Carmine Persico, a Colombo család feje egyben az egész szervezet vezérkarának, a főbizottságnak is tagja volt. Vagyis - az ismert regény jegyében - igazi „Keresztapákéról van szó. „Nagy frontáttörés ez” - mondotta diadalmasan Giuliani (a szintén olasz) államügyész. Szó szerint ezt mondta annak idején Robert Kennedy igazságügy-miniszter. Aztán éppúgy megölték, mint a bátyját. HARMAT ENDRE „Keresztapák" a rács mögött A sebhelyes színre lép ...1919. január 16-án az amerikai^ kongresszus törvényt fogadott el, amely szerint az Egyesült Államok egész területén „tilos a szeszes italok gyártása, szállítása, forgalomba hozása”. Ez volt a híres prohibiciós törvény. Ekkor született meg egy Palermóban felnőtt, az ottani maffiának is dolgozó, Amerikába áttelepült kétméteres bandita, „Big Jim” Colossimo fejében a gondolat, hogy amerikai talajon, az új körülményekhez alkalmazva kell szárba szökkenteni az évszázados otthoni, azaz a szicíliai maffiát. Big Jim nyolc övezetre osztotta fel Chicagót és környékét, aztán lassan az egész hatalmas országot, de a központ, az agytröszt sokáig Chicagóban maradt. Az ilyen emberek nem szoktak ágyban meghalni. 1925. január 24-én a Costra Nostra (a név olaszul azt jelenti: a Mi Ügyünk) egyik alvezére. Alfonso (AI) Capone akit „szakmai” körökben a Sebhelyesnek becéztek (az arcán végig húzódó vágás miatt) higgadtan szitává lőtte Big Jimet, és átvette a hatalmat. „Chicagónak új gazdája van” - írták a már akkor jólértesült lapok, amikor Capone első nagy tetteként végez az immár egyetlen nem olasz gengszterszervezettel, a Moran-bandával. A Sebhelyes emberei nagy üzletet ígérve a North Clark utcai Heyer garázsba csábítják a teljes Moran-féle társulatot, aztán megszólalnak a géppisztolyok. A CN „üzletágai” Bérgyilkosság, játékkaszinó-hálózat, fegyveres zsarolás, ló- és agárversenyek (előre „megkomponált” eredményekkel), a prohibíció idején szeszcsempészet, kábítószer-business, prostitúció - ezek a CN legfőbb „üzletágai". Jimmy Breslin, az ismert amerikai bűnügyi újságíró szerint A magyar fülnek kissé furcsán hangzott a minapi hír: egy amerikai felsőbíróság fejenként száz év - nem tévedés, száz esztendő! - börtönbüntetésre ítélt három férfit. Az ember nézi a televízió képernyőjén a vádlottakat, és nem hisz a szemének. Az elítéltek közül ketten már túl vannak a hetvenen és harmadik társuk is a hatvanhoz közelít. A külsejük hasonló: testes, konzervatív eleganciával öltözött urak. Olyanok, akiket unokáik társaságában képzel az ember, amint elérzékenyülten figyelik a kicsik játékát a homokozóban. A látszat, mint az életben annyiszor, ezúttal is csal: a jámbor külsejű öregurak az amerikai - és nemcsak az amerikai - történelem legnagyobb bűnszövetkezetének vezetői, és nagyon sokszoros tömeggyilkosok. Amikor az elmúlt esztendő végén letartóztatták őket, egész Amerika egyetlen nagy csodálkozás volt. Azért talán, mert az ottani újságolvasókat és tévénézőket is megtévesztette a joviális külső? Nem: nemcsak a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI tisztjei tudták a most elítéltekről évtizedek(!) óta, hogy szuperbűnözők, hanem a közvélemény is. Ahogy Budapesten mondják, névvel és lakcímmel. Hiszen a milliós példány- számú lapok szinte naponta írtak a nyájas öregurak - és főleg szervezetük, a hírhedt olasz-amerikai Cosa Nostra (CN) - viselt dolgairól. Hogy akkor miért csak most kerültek rács mögé? A kérdés jogos. De a válasz is logikus: eddig nem volt ellenük bizonyíték. Ahogyan a rajzoló látta a bírósági teremben a három „Keresztapát” Elszállítják egy maffialeszámolás áldozatait
