Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-28 / 50. szám
8 NÉPÚJSÁG 1987. február 28. Kis hírek Mongóliáról Mongólia 1,9 millió lakosat tekintve a 120. helyet foglalja el a világ országainak sorában. Az ország lakosságának 46 százaléka 14 éven aluli gyermek, 45 százaléka 15 és 59 év közötti felnőtt, 9 százaléka pedig nyugdíjas. Ma a mongol nők átlagéletkora 66, a férfiaké 64 év. n A népgazdaságot gyors fejlődés jellemzi. Az 1960-as helyzethez képest a társadalmi össztermelés megnégyszereződött, a nemzeti jövedelem pedig a 3,1-szeresére növekedett. Dinamizmus és hatékonyság jellemzi az ipart is, amely az elmúlt negyedszázadban 8,6- szeres növekményt ért el. A Mongol Népköztársaságban jelenleg a nemzeti jövedelem egyharmadát fordítják az ország iparára. Nagy fejlődés tapasztalható a szénbányászatban és az energetikai iparban. Az egy főre jutó széntermelés tekintetében Mongólia a negyedik helyet foglalja el a világrangsorban. A könnyűipar az egyik legperspektivi- kusabb iparág Mongóliában. Jelenleg minden negyedik foglalkoztatott ebben az ágazatban keresi kenyerét. A köny- nyűipar 40 százalékban részesedik az össztársadalmi termelésből. Az élelmiszeripar nyújtja az összes ipari termék 20 százalékát. Eredményesen működik a konfekció-, a bőr-, a szőrmeipar és a kötöttárugyártás is. A Mongol Népköz- társaság külkereskedelmi vállalata: a Mongolimpex a KGST-országok mellett 15 tőkés állammal kereskedik. Szállít jó minőségű árut Japánba, az Egyesült Államokba, az NSZK-ba és Nagy-Britan- niába is. Jelenleg 200 tőkés cég bővíti kínálatát mongol könnyűipari termékekkel. » Az állattenyésztés a mongol mezőgazdaság vezető ágazata, ebből származik a mezőgazdasági termékek 70 százaléka. A néphatalom éveiben az állatállomány a 2,5-szeresére növekedett. Az egy főre jutó állatok számát tekintve Mongólia a világelső országok sorába tartozik. (BUDAPRESS-MONGOLPRESS) Védett terület háziállatoknak A repülőgépek ritka utasokat - havasi juhokat szállítottak Csukotkából az Al- tájba. Ezek a ritka állatok kis számban a Szovjetunió távol-keleti vidékén élnek. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai intézetének genetikusai kísérleti gazdaságot alakítottak ki megmentésükre. Hatodik éve folyik azoknak a ritka és kihalóban lévő állatfajtáknak az összegyűjtése, amelyek hasznosak lehetnek az állattenyésztésben. Már meghonosodtak az Altáj hegységeiben az alacsony növésű jakut lovak, amelyek az 50 fokos hideget is bírják, és a hó alól szerzik be táplálékukat. A kísérleti gazdaságban védelmet élveznek a hegyi juhok, a bölények és más ritka állatok, illetve ezek vad rokonai. (APN-KS) Akupunktúra-főiskola Akupunktúrát oktató főiskola nyílt Pekingijén. A kínai főváros új egészségügyi felsőoktatási Intézményében négy tanszéken kezdik meg a hallgatók felkészítését. A szakágak: a hagyományos tüszúrásos eljárás, az ugyancsak tradicionális égetéses gyógymód (az IS fájdalommentes kezelés, mivel a gyógynövényekből sodort égő szivarok nem érintik a testfelületet), az ortopédiai és a baleseti sebészeti akupunktúra. Kezdetben valamennyi tanszéken csak 15-15 hallgató képzésére vállalkoznak. A gyakorlati oktatásra a főiskola 500 ágyas klinikáján kerül fhajd sor. Ma az ősi kínai gyógymód változatos kezelési átjárásaival 300 betegséget képesek gyógyítani, köztük a maláriát, a dizentériát, a skizofréniát es az agyvelögyulladást is Az első bolgár patika Bulgáriában ma valóban minden jelentékenyebb településen megtalálható a gyógyszertár; a lélekszámtól függően egy vagy akár több is. Ám régente korántsem volt igy. Az első bolgár patika meglehetősen későn, a múlt század első évtizedeiben létesült. Ezt - a rendelkezésre álló adatok, írásos feljegyzések szerint - az első bolgár diplomás orvos, Marko Pavlo építtette 1823-ban, Veliko Tirnovóban. Pavlov 1808-ban szerzett orvosi diplomát Franciaországban. Tudományával olyan jelentős hírnévre tett szert hazájában, hogy a plovdivi török kormányzó háziorvosaként helyezkedhetett el. Amikor Veliko Tirnovóba költözött és megnyitotta patikáját, már a nép orvosaként is számon tartották. A boltjába betérő betegeket alaposan kivizsgálta, s maga készítette el számukra a gyógyszereket, mixtúrákat, keverékeket. Gyógyszertára ajtaja soha nem zárult be a szegények, az elesettek előtt, igy aztán rövidesen a nép patikáriusá- nak nevezték. Pavlov orvosként és gyógyszerészként sokat dolgozott hazájáért, népe jólétéért. Munkásságát ma sem felejtik, sírját azonban nem díszíthetik otthon a megemlékezés virágai. Patikáját 1981-ben a régi tervrajzok és leírások szerint újjáépítették. Szerencsésen megmaradt két teljes patikai edénykészlete is, amelynek darabjai márványból készültek. Mint a feljegyzések tanúsítják, a patikai eszközöket Franciaországból hozta magával a kiváló tudós. Ami viszont a kutatóknak kincs: fennmaradt Pavlov tudományos hagyatéka is. Az orvostörténeti nevezetességű műemléki gyógyszertár ma is működik. Figyelem! Jönnek a robotok i. A robotizáció gyakorlati megvalósításának problémája legélesebben a nyolcvanas évek elején jelentkezett a Szovjetunióban, amikoris az ipar több ágazatában is komoly gonddá vált a munkaerőhiány. Ekkor a Műszeripari, Automatizálási Eszközök és Irányítási Rendszerek minisztériumában kidolgoztak egy olyan programot, amelynek célja nagy kapacitású robotgyártó üzemek létrehozása volt. (Ezek az üzemek nagyobbrészt ma már teljes kapacitással működnek.) Ezen túlmenően létrehoztak több regionális központot is, amelyek hatásköre kiterjedt az adott körzet robottechnikai igényeinek meghatározására, továbbá egy főkonstruktőri intézetet a robottechnológia különböző irányvonalainak összefogására és történt még sok más egyéb fontos intézkedés is e téren. Ennek a komplex megközelítési módnak köszönhetően sikerült gyorsan és jelentős mértékben növelni a Szovjetunióban a robotok gyártását, továbbá nagy hatékonyságú új konstrukciók egész sorának kifejlesztését. A „Technopribor” tudományos-kutatóintézetben kifejlesztett „modulrendszer” öt alapegységből (modulból) állt. Közülük négy egyenesirányú, egy szög alatti elmozdulást biztosított. Ez a rendszer igen bonyolult mechanizmusok előállítását tette lehetővé. A szovjet műszeripar erőfeszítései nem voltak hiábavalóak. Ma már ez az ágazat a robottechnikai ellátásban vezető helyet foglal el. A tervek szerint 1988-ig egyedül az 1. számú Moszkvai Óragyárban a robotok száma eléri a kétezret, amellyel mintegy negyven százalékkal növekszik a munka termelékenysége. Jelenleg a főváros üzemeiben összesen mintegy kétezer ipari robot és manipulátor üzemel. (Ez utóbbiak alapvető feladata az alkatrészek és félkésztermékek továbbítása.) A tervek szerint 1990- ig felépül kilenc, teljesen automatizált üzem, tizenkét műhely, kilencszáz üzemrész és gyártósor. Ennek realizálásával mintegy tizenkétezer dolgozó szabadul fel, és a gazdasági haszon eléri a nyolcvanmillió rubelt. II. Első pillantásra igen jó eredményekről van szó. Ennek ellenére - bármenynyire is paradoxonnak tűnik -, ezek az eredmények megelégedésre nem adnak okot. A magyarázat, hogy a szovjet Nagy pontosságú hegesztést végző robotkomplexum a moszkvai Lihacsov gyárban népgazdaság robotizációja ez idáig komoly hiányosságokkal küzdött. Természetesen senki sem kívánja a műszergyártók érdemeit elvitatni. Az ágazati program fő célja azonban még a közelmúltban is az volt, hogy elsősorban saját vállalatait lássa el robotokkal. De hiszen hasonló célt tűztek maguk elé az ipar más ágazatai is. Mindennek eredménye, hogy mintegy négyszázféle - közülük sok azonos - túlnyomórészt első generációs robotot gyártanak. A gyakorlatban ezek a korszerű automatizált komplexumokban, rugalmas termelési rendszerekben már csak korlátozott mértékben alkalmazhatók és további gondot jelent viszonylag alacsony fokú megbízhatóságuk is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a robotok igen nehezen „alkalmazkodnak” a vállalati termelés feltételeihez. Ezek nem egyszerűen a szerszámgépek kiegészítői, hanem olyan eszközök, amelyek a termelés gyökeres átalakítását, a technológiai szint minőségi megváltoztatását igénylik. A robotok nem képesek arra -, mint azt a dolgozók számtalan esetben megteszik hogy menet közben kijavítsák az apróbb hibákat. A robotok csak tökéletes minőségű alkatrészekkel tudnak dolgozni. Igaz a robotok alkalmazásával nagyszámú gépkezelő szabadul fel. Ugyanakkor kiszolgálásukhoz magasan képzett és jól fizetett beállítókra van szükség, igy kiderül, hogy a várt gazdasági haszon viszonylag alacsony szinten maradt, amelyet még tovább nehezített a gazdasági haszon meghatározásának korszerűtlen módszere is. Jelentkeztek a korábbi „betegségek” hatásai is. így például a tervezési és ösztönzési rendszer hiányosságai is, amelyeknek a következtében a mennyiségi tényezők kerültek előtérbe. Olyan paradox helyzet állt elő, hogy a Szovjetunióban jóval több robotot gyártanak, mint amennyit alkalmaznak a vállalatoknál, így például 1984. év első felében megközelítőleg 7 ezer robotot gyártottak, a termelésbe ezzel szemben alig két és fél ezret vezettek be. III. Amint a fentiekből is kiderült, probléma még akad bőven. Hiba lenne azonban nem szólni az eredményekről. Érdekes például az a leningrádi kísérlet, amelynek során robottechnikai koordinációs tanácsot hoztak létre az SZKP Bizottsága mellett. E fontos ipari központban a bizottság már számtalan fontos intézkedést foganatosított. Többek között létrehozták - a tulajdonos főhatóságoktól függetlenül - a robotok központi szervizszolgálatát. Még a közelmúltig is gondot jelentett a magasan képzett szakembergárda hiánya. A moszkvai Bauman Műszaki Egyetem és a Moszkvai Szerszámgépipari Főiskola robot- és robottechnikai tanszéke azonban komoly lépéséeket tett a helyzet megváltoztatására. Hasonló tanszékek működnek már Lettország főiskoláin is. A Leningrádi Műszaki Egyetemen és a moszkvai „Robottechnika” akadémiai tudományoskutatóközpontban létrehozták a szakember-továbbképzés rendszerét is. A rugalmas termelési rendszerekhez szükséges szakemberek képzésével egyedül Leningrádban 35 szakmunkás- képző intézet foglalkozik. Az egyik intézetben robotizált oktató gyártósor, a másikban robotizált műhely üzemel. Ez utóbbi egyébként konkrét termelési feladatokat is végez a bázisüzem számára. Évi termelési értéke eléri a félmillió rubelt, amelyből az intézet szociális - kulturális szükségleteire megközelítőleg százezer rubel jut. ...Tehát jönnek a robotok. Ma már sokat tudunk róluk. Tudjuk, hogy a legnagyobb hasznot a rugalmas termelési rendszereken belül várhatjuk tőlük; hogy megbízhatóságuk és gyártási minőségük el kell, hogy érje a világszínvonalat, hogy a robotizációhoz pontos munkaszervezésre és magasan képzett szakemberekre van szükség; és végül, hogy a robottechnikai eszközök elemeinek szabványosítása a legfontosabb előfeltétele a gyors népgazdasági alkalmazásnak, a legnagyobb hatékonyság elérésének. Mindezen ismeretek alapján meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a szovjet gazdaság robotizációja'a jövőben korszerű műszaki színvonalon és gyorsuló ütemben folytatódik. NYIKOLAJ PETROV APN-KS Csehszlovákia sok érdekességgel dicsekedhet. íme, néhány „lég" közülük:- a világ legnagyobb komlóraktárát Zatecben találjuk: területe 27 ezer 600 négyzetméter.- a világ legnagyobb acél hídívje a tdakovi hídé Dél-Csehországban. Hosz- sza 300 méter, tehát 40 méterrel hosz- szabb, mint a „Szivárvány” hídé, a Niaga- ra-vízesés felett.- a legnagyobb, 32 méter hosszú Stalagmit Szlovákiában, a Roznava- Rozsnyó melletti Zvonica szakadékban található.- a legnagyobb területű várSpis-Sze- pes vára, a Szepességben.- a világ legnagyobb üvegtárgy-kiállítási terme Liberecben, Észak-Csehor- szágban van. A teremben 40 ezer tárgy látható.- a legnagyobb kiállítótér Brnóban van: 750 ezer négyzetméterből 80 000 négyzetméter fedett.- a világ legnagyobb Przewalski ménese a prágai állatkertben látható.- a legnagyobb európai jégbarlang a dobsinai jégbarlang. _ - a legnagyobb vadaskert Topol- cianky-Topolcsányban tatálható, 7000 hektáron fekszik. A világ legnagyobb bronzba öntött lovasszobra Jan Zizka szobra, a Vítkov hegyen Prágában. Tervezője Bohumil Kafka szobrászművész. A szobor 9 m magas, 9.6 m hosszú, 5 méter széles, a súlya 16.6 tonna.- Európában a legtöbb ceruzát a KOH- l-NOOR Hardmuth gyártja, Dél-Csehor- szágban, Ceské Budejovicében. Huszonegyféle kemény és puha ceruzájuk van, s több mint 80 országba exportálják őket. Elterjedettségükre jellemző, hogy létezik olyan afrikai nyelv, ahol a ceruzát „kohinor”-nak hívják...- a legérdekesebb tó Chomatov városnál, Eszak-Csehországban található. A tó vize halott, mert timsót tartalmaz. Egykori timsópalabánya helyén fekszik. A világon csak két ilyen tó létezik. A másik Kaliforniában az (USA) található.- a legnagyobb védett terület a Dél- Csehországban fekvő Sumava, benne tíz természeti rezervátummal, 1630 négyzetkilométeren.- a legnagyobb természeti rezervátum a Javorina, a tátrai nemzeti parkban, kiterjedése 11 589 hektár.- a legmélyebb szakadék a hranicei, Észak-Morvaországban, 244 métermély.- a legnagyobb tó a Fekete-tó a Suma- vában: 18,4 hektáros.- a legnagyobb duzzasztó a Dél-Csehországban lévő Lipno, 4870 hektáron.- a legrégibb kőhíd a Dél-Csehországban fekvő Písek városban található. Hosz- sza 111 méteres, s a 13. században építették.- a leghosszabb alagút Banská Bystri- ca-Besztercebánya-Diviaky között van Közép Szlovákiában, hossza 4698 méter.- a legnagyobb halastó a Rozmberk halastó Dél-Csehországban, 489 hektáron.- a legterjedelmesebb föld alatti labirintus a morvaországi Znojmo városában van. Hossza 25 km.- a legterjedelmesebb, 9 km hosszú föld alatti pincével a nyugat-csehországi Prazdroj serfőzde rendelkezik.- a leghosszabb betongát az orlíki duzzasztónál van, Dél-Csehországban.- a legferdébb torony Észak-Csehor- szágban, Ústi nad Labem városban látható. A 65 m magas torony eredeti tengelyétől 168 centiméterrel tér el. Az ország felszabadítása, a haza egyesítése óta a Vietnami Néphadsereg fontosabb feladatai közé tartozik az új gazdasági övezetek és a tengergazdálkodás kiépítése, valamint hidak, utak és öntözőművek létesítése. A katonák segítségével vonnak be a mezőgazdaságba új területeket a Központi Fennsíkon, a vietnami-laoszi-kam- bodzsai hármas határ övezetében. Katonák vesznek részt Dél-Vietnam keleti vidékén a nagy gumiültetvények felélesztésében. Kezük munkája nyomán ölt új arculatot a Mekong-deltában a harcok során annyit említett, híres Nádas-síkság. Észak-Vietnamban erdősítési munkákat végeznek, a szénbányászatban dolgoznak. Az építő katonák egészen rövid idő alatt 10 ezer hektárt hódítottak el a tengertől a földművelés részére. Miután a jelenlegi ötéves terv igen nagy gondot fordít a halászati és a halfeldolgozó ipar bővítésére és korszerűsítésére, a hadsereg például halásziakat szervez és halfeldolgozással is foglalkozik. Nekik köszönhető az országot átszelő Transzvietnami Vasút további építése és folyamatos karbantartása. Korszerűsítették a régi országutakat, autóutat létesítettek Laosz nyugati tartományai és a vietnami kikötők között és ezzel tengeri kijárást biztosítottak a szomszédos országnak. A Vietnami Néphadsereg katonái kivették részüket a mezőgazdaság számára oly fontos öntözűmüvek létesítéséből is. Az a tény, hogy öntözőrendszert építettek a Központi Fennsíkon, önmagában azt jelenti, hogy a tengerszint feletti ezer méteres magasságban sincs már akadálya a rizstermelésnek. A Mekong-deltában pedig több mint ezer kilométer hosszú csatornahálózatot fektettek le a műszaki egységek, s ezzel 1G0 ezer hektárt öntöznek, ami az évi kétszeri aratást biztosítja. A csatorna, emellett áruszállításra és közlekedésre is alkalmas. BUDAPRESS-VNA Csehszlovákiai Építő katonák
